Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-21 / 244. szám

I 11 szakszervezeti munka tudásai KOSSUTH 8.30 V. Zeani énekel y.00 Gyermekrádió ( 9.35 Népdalok 10.05 Zenekari muzsika 11.00 Iskolarádió 11.35 Operettrészletek 3 2.30 Melódiakoktél .13.45 Üj Georgikon 11.00 Barlay Zsuzsa énekel 11.20 Rajta, fenség! Rádió­játék 14.51 Kóruspódium 15,10.Rádióiskola 1G.05 Népdalcsokor 16.38 Két országgyűlés között. 17.05 Ázsia munkásmozgalma 17.20 Operettdalok 17.31 Lemezek közt válogatva 17.58 Könnyűzenei híradó 18.28 A Szabó család 19.35 A Liszt Ferenc Kamara- zenekar hangversenye 20.30 Babits: ősz és tavasz között című verséről 22.20 Verbunkosok 22.50 Gazdasági információk 23.10 Tánczene 0.10 Éji zene PETŐFI 8.05 9.00 11.40 12.00 12.45 13.05 14.00 15.00 18 35 19.15 19.34 20.28 22.32 23.10 Népi zene Kamarazene Lee Masters versei Opcrarészletek Törvénykönyv Zenekari muzsika Kettőtől hatig . . . Közvetítés a Rába ETO— FC Barcelona EVK-mér- kőzés II. félidejéről Hajdú megye kutatói kö­zött Hangverseny a stúdióban Népi zene • Vendégségben Zalaeger­szeg vb-elnökénél Mágnás Miska. Operett- részlet Bartók: II. zongora­verseny Meyerbeer operáiból MAGYAR 9.00 Iskola-tr 1,7.58 Hírek 18.05 Fenegyerekek. (Rövid­film) | 18.35 Nóta&zó 18.55 Esti mese 1.9.05 Tv-mintabolt 20.00 Tv-híradó 20.20 Színházi jegyzet .20.30 3 emard a háza. Dráma három felvonásban 22.15 Tv-híradó POZSONYI 17.55 Jégkorong 1 igamérttt Gzié© közvetítése 20.30 Telekvíz-műsor 21.15 Coók kapitány nyomában. (Olasz dO'kumentumfilm- sorozat) EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások, kezdete: y*6 és 8 órakor. Imposztorok EGRI BRODY: {Tele fon: 14-07) Az előadások kezdete: y26 és Vj8 órakor. Äz elrabolt expresszvonat GYÖNGYÖSI PUSKIN: Furcsa társaság GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Zűrzavar a Park Hotelban HATVANI KOSSUTH; A veréb is nrtadár \ FÜZESABONY: Szerelem egy szezonra HEVES: Az alvilág professzora m ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky ptcai. rendelőben. (Telefon:. 11-10.) Rendelés gyermekek részére is • Szerény kis tábla a SZOT budapesti, Tárogató úti Köz­ponti Iskolájának második emeleti folyosóján: „Szak­. szervezetek Elméleti Kutató Intézete’. Annyira új. hogy még a teleíonkönyvbe sem kerülhetett a neve: mindósz- sze másfél éves. Tavaly már­ciusban hívta életre a SZOT Elnöksége. Miért született, s mit csinál ez a kutató inté­zet? Erről beszélgettünk Bú­za Mártonnal, az intézet ve­zetőjével. — Az új gazdasági irányí­tási rendszer bevezetése óta, s általában az utóbbi évek­ben jelentősen megnőtt a szakszervezetek feladata és szerepe — válaszolta első kérdésünkre Búza Márton. — A nagyobb jogok nagyóbb felelősséggel is járnak. Ezért vált szükségessé, hogy a gaz­dasági és a társadalmi élet­ben jelentkező kérdések, problémák sajátos szempon­tok szerinti elemzésével, ku­tatásával, komplex vizsgála­tokkal elméletileg segítsük a hosszú távra szóló szakszer­vezeti feladatok kimunkálá­sát, megoldását. Az elemzé­seink, felméréseink alapján készített elméleti általánosí­tásainkat nem elsősorban a nyilvánosságnak szánjuk, ha­nem a szakszervezetek veze­tő fórumainak, hogy az egyes társadalmi rétegeket érintő döntéseik, állásfoglalásaik megalapozottak legyenek. A témáktól függően természete­sen publikáljuk is anyagain­kat. Éppen most van sajtó alatt például annak a tudo­mányos ülésszaknak az igen érdekes, sok új, eddig kevés- ■ sé ismert összefüggést feltá­ró anyaga, amelyet tavasszal rendeztünk a Tanácsköztár­saság. szakszervezeti mozgal­máról. . — Milyen fontosabb témák kerültek az intézet kutatási1 tervébe? — A különböző szakmai szervezetektől, a SZOT osz­tályaitól és más szervektől 160 javaslatot kaptunk az in­tézet tematikai tervének ösz- szeáilításához. Így azok a té­mák kerültek a kutatási terv­be, amelyek leginkább fog­lalkoztatják a szakszerveze­teket. Elképzeléseink szerint a következő három évben, a szakszervezetek legközelebbi kongresszusáig három átfogó, fő téma kidolgozására kon­centráljuk erőinket. Az egyik ezek közül ezt a címet viseli: „A szakszervezetek helye és szerepe a munkásosztály' ha­talmát megvalósító mecha­nizmusban.” Főleg azt vizs­gáljuk majd, milyen elvi és jogi kapcsolatuk van a szak- szervezeteknek a szocializ­musban más társadalmi szer­vezetekkel; milyen feladataik lehetnek a szakszervezetek­nek a szocialista demokrácia és legfőképpen az üzemi de­mokrácia fejlesztésében; mi­lyen szerepük van a szak- szervezeteknek a gazdaság­politika alakításában, a szo­ciális juttatások elosztásúban, a dolgozók nevelésében. — ..A szakszervezetek és az életszínvonal'' című té­mánk vizsgálatánál szeret­nénk jobban tisztázni az élet- színvonal fogalmát, s meg­próbáljuk kidolgozni g mé­réshez szükséges komplex mutatókat. Ezért elemeznünk kell, hogyan alakulnak a bé­rek és a bérarányok az új gazdasági mechanizmusban, a bérek differenciálása ho­gyan hat a különböző réte­gek helyzetére, a vállalati .szociális juttatások milyen hatással vannak az egyes munkáskategóriák életszínvo­nalára, milyen a nyugdíjasok helyzete, mit mutat a lakás­elosztási rendszer és milye­nek a lakásépítés arányai ha­zánkban. Azt is megnézzük, hogyan hat a tudományos, technikai forradalom az em­berek életkörülményeire. — Az előbbi kettővel együtt már dolgozunk harma­dik nagy témánkon, a ma­gyar szakszervezeti mozga­lom történetén is. Felmér­jük az eddig végzett mun­kát összegyűjtjük az egyes szakmai szervezetek tör­ténetével foglalkozó anyago­kat, s még az idén kidolgoz­zuk a magyar szakszerveze­tek történetének főbb fejeze­teit. — A három fő témán kívül milyen egyéb, a közérdeklő­désre számottartó kérdések vizsgálatával foglalkozik je­lenleg az intézet? — Nagyobb lélegzetű, több résztanulmányokból álló vizs­gálatnak vetjük .alá a szak- szervezeti munka tapasztala­tait, a gazdasági mechaniz­mus reformjának megvalósí­tásában. Elemezzük a reform bevezetése óta eltelt időszak eredményeit, és problémáit, a sajátos szakszervezeti felada­tokat. Terveink között szere­pel annak vizsgálata is, ho­gyan látják el a szakszerve­zetek az államtól átvett fel­adatokat, mennyiben indo­kolt, hogy ezeket a szakszer­vezetek végzik, s milyen mér­tékben szaporodhatnak a jö­vőben a szakszervezeteknek az államtól átvett feladatai. Foglalkozunk azzal a kérdés­sel is, milyen feladataik le­hetnek a szakszervezeteknek a köz 'leti demokrácia fej­lesztőben, s a bürokrácia elleiü harcban. — Naevon érdékesnek ígérkezik az a felmérésünk, amelyet .a szakszervezetek társadalmi tisztségviselőinek helyzetéről, problémáiról ké­szítettünk. Most elemezzük a vizsgálat anyagát, amelyből kiderül, hogy a megkérdezett tisztségviselők háromnegyed része negyvenöt éven aluli, s többségük beosztott dolgozó. Ezek kedvező tények, kedve­zőtlen viszont, hogy kevés a hosszabb idő óta funkcióban levők száma, meglehetősen nagy a szakszervezeti tiszt­ségviselők fluktuációja. Azt is vizsgáltuk, milyen a szak- szervezeti munka vezetésé­nek színvonala, mennyiben jutnak el a szakszervezethez a dolgozók észrevételei. Az érdekvédelmi munka vizsgá­latának tapasztalatai szerint a munkavédelem, a szociális intézmények és a munkakö­rülmények problémáival ál­talában jól foglalkoznak a szakszervézetek, a bérpana­szokkal viszont kevésbé. — Milyen módszerrel vég­zik ezeket a valóban érde­kesnek ígérkező vizsgálato­kat? —. Tekintve, hogy az inté­zet munkatársainak létszáma kicsi, főleg külső munkatár­sakkal, az adott kérdéseket legjobban értő szakemberek­kel együttműködve végezzük a kutatómunkát. Igénybe vesszük a szakszervezetek ap­parátusát és a szakszervezeti iskola hallgatóit is. Az a fel­mérés például, amelyet a szakszervezeti tisztségvise­lőkről végeztünk, az öthóna­pos szb-titkári tanfolyam hallgatóinak gyakorlati mun­kája volt. A felmérések ösz- szesítését számítógépekkel végezzük. Magyarországon rajtunk kívül még sok inté­zet foglalkozik társadalomtu­dományi kutatómunkával. Nem arra törekszünk, hogy mindent feltétlenül önállóan oldjunk meg, hanem a társ­intézetek-eredményeit is fel­használva, a szakszervezeti munkára próbáljuk vonat­koztatni a vizsgálatok ta­pasztalatait. Szathmári Gábor Melyik volt az egri Huszár-vár Egy régi városrész históriáia R EGEK LEGKORÁBBI te­lepülését a középkor elején a belső vár és közvetlen kör­nyékén sejthetjük. Itt a Xl. században már nemcsak a püspök és káptalan lakóhá­zai állottak, hanem a püspö­ki udvarhoz tartozó személy­zet és a kézműves jobbágyok is erre helyezkedtek el. Aho­gyan azonban gyorsan nőtt a város —'főleg a szomorú em­lékezetű tatárjárás után —, ezért á'z újabb építkezések leszorultak a vár alá, a mai Május 1. utca környékére, de átterjedhettek a vártól ke­letre húzódó dombsoira is, a jelenlegi Sánc területére. A városrész középkori lé­tét hitelesen először a XIV. században tudjuk kimutatni Az 1332—1337 években már szerepéi itt az egykorú ira­tokban „Domokos, a Szt. Fő-* tér templom papja”. Egy ké­sőbbi, 1357-ben keletkezett feljegyzés pedig kétségkívül igazolja, hogy az említett egyház egy már kialakult vá­rosrész plébániatemploma volt, „az egri előhegyen”, a mai Sánc helyén. Még nem is egészen száz év múlva, 1430- bán azonban már ezt olvas­hatjuk: „...Szt. Péter egy­háza az egri várban’’. Mi le­het ennek a meglepő válto­zásnak az oka? Ludányi Tamás, a kortár­sak által „vasfejű” néven is emlegetett egri püspök és társai Zsigmond ellenében Nápolyi íjászlót akarták a \ Gazdag virágpompában diszlenek az orchideák az Állat- kert pálmaházában. A bódító illatú öserdei növény szokat­lanul sok virágot hozott. (MTI Foto: — Benkő Imre felv.) Szeretem a csészealjakat o Nem tudom; ki hogy van vele, de nekem hiányzik, ha csak egy hétig is nem hallok, nem olvasok róluk. S most lassan már egy hónapja — ha jól vetekszem*— semmi hír nem volt az újságokban, rádióban, televízióban sem a lochnessi szörnyről, sem a repülő csészealjakról. Egy hónapig éltem nélkülük, s be kell vallanom, hogy ez az egy hónap rendkívül hosszú­nak és idegesítőnek tűnt a számomra, mígnem végre... Igen, végre kedvenc lapom hírei között megjelent a köz­lemény, hogy újból a Földre szállt egy csészealj. Most Üj-Zélandon szállt le. ' — Nem baj. Igaz, hogy Üj- Zéland messze van, s eddig még valahányszor a lapok hírrovatában repülő, vagy le­szállt csészealjakról olvas­tam, azok mind messze, tá­voli 1 kontinenseken tűntek fel, sohasem' például Bihar- ugrán, vagy Danapatajon, avagy a Jó utca 4 b előtt,, mégis örvendetes a számom­ra. hogy megjelent és le­szállt. Ha lochessi szörny most nincs is, de van új- zélandi repülő csészealj ps én most egy hónapi epedő vára­kozás és vágyakozás után egy ilyen távol leszállt csé­szealjjal is beérem. Nem, az égvilágon semmi bajoir nincs, teljesen normá­lisnak' tartanak még ellen­ségeim Is. A csészealjakban sem hiszek mint távoli vilá­gok képviselőit hordozó égi Trabantokban, legfeljebb csak mint porcelánbolíi áru­cikkekben. Mint ahogy a lochnessi szörny sem tudja egyetlen pillanatra sem fel­piszkálni fantáziám, tudom nagyon jól, hogy ez a szörny csak kacsa és a kacsákat pá­rolt káposztával és rosedni- vel szeretem, nem hínárral, vagy tavi moszattal körítve. Mint örülök mégis, hogy újból feltűnt a hírekben a repülő csészealj, hogy miért vártam ezt, vagy a lochnessi szörny megjelenését? Mert régi újságolvasó emberek hi­telt érdemlő szavai szerint a „boldog békeidőkben” ezek a szörnyek a tavakban, vagy a légi jövevények más boly­gókról mindig akkor jelen­tek meg. legalábbis a lajiok hasábjain, ha oly csendes volt a külpolitika, na oly nagy volt az uborkaszezon drámai események híján, hogy valamit ki kellett. ta­lálniuk a szerkesztőknek az unatkozó olvasók békés rio- gatására. Erről van szó! Esküszöm, szívesen olvasom, hogy akár egy egész porcelánkereske­désre való csészealj s szállt le Bambukú-földön, vagy azt, hogy a locnessi szörny szörnyszülötteket hozott a vi­lágra. Szívesebben, mint pél­dául azokat a híreket, ame­lyeket ugyan szintén távol­ból hoznak a telexjelentések, de korántsem kacsák, sőt szörnyek, még sötétebben szörnyűek. Vietnam, Laosz. Nigéria, Szuezi-csatorna. S ezekben nincs mindeddig uborkaszezon. Ez az árva kis csészaaljka. amely a hírekben Üj-Zélan­don szállt, le, s amelyet oly szívrepesve vártam, meg csak hírecske. az is eldugva vala­hol az v jság belső, oldalának legbelső hasábján. Mégis me­leg szeretettel köszöntöttem. Talán mégiscsak egy véres i'alósággal szóló hirt szorított ki a helyéről, vagy talán nem. is volt már ilyen hír, s ezért került a lapba, Ö, gyertek, csészealjak,, szörnyek! JÓvel el, áldott uborkaszezon! Ha azon mú­lik csak, kitalálok olyan Hát­borzongató dolgokat a négy- szemű és nyolccsápú marsla­kókról, -hogy beléborsódzhat az olvasók borsódzástól el­szokott háta. Rajtam nem fog múlni, a csészealjakra es­kü stöm! (egri) magyar trónra ültetni 1— és ebből egy komoly háborúik: dás keletkezett. Talán uz Eger megszállására küldő:', királyi csapatok' gyújtaná . fel a várost, es ekkor, 1402 — 1404 között leégett a váriul keletre eső városrész is. is­zonyára nem állították heij - re, hanem 1404—1430 köz.; ' épülhetett meg ezen a hely, > a későbbi ostromok alkalmi - val sokat szereplő „küí: i vár”. (Utóbb egyébként aho- szárságot helyeztek itt c;. nagyobb területet igénylő is­tállóival. Ekkor kapta a Külső-vár a „Huszár- vár' nevet is.) AZONBAN TOVÁBB fu­tottak az évek. és 1596-ban Eger vára török kézre ke­rült. Ezzel az eseménnyel kapcsolatbap emlékezik meg Evlija Cselebi, az- 1665—1666 között nálunk járt tötök „vi­lágutazó” a bennünket most különösen . érdeklő várrészről imigyen: „...A. magaslat előtt áll a Frenk-vár úgy hívták ekkor a kelet felőli Külső-várat), amely igen erős. A Frenk-várnak magas­lati oldalán a fal magassága 47 rőf. Magas, erős fal ez, melynek minden köve ele­fánt nagyságú faragott kő. Itt van az Alem-i serif dsá- mi (magyarul: a szent zászló temploma — egyébként az úgy látszik megmaradt ez­előtti Szt. Péter egyház). — Ezt a dsámit azért nevezik így, mert amikor III. Moha­med szultán e várat elfoglal­ta, a próféta dicsőséges zász­laját kezébe fogván, a szent zászlóról egy bo.it leszakadt. A szent zászlónak ez a da­rabja a dsámiban aranyos zászlóra van feltűzve... E Frenk-várban a janicsár ódá­kon és a dsámin kívül még tíz ház is van .. A török uralom alól 1687- ben szabadult fel Eger. Mi­után a visszafoglalás nem ostrommal, hanem csak ki- éheztetéssel történt, a vár is aránylag jó állapotban érte meg az újabb időket. SAJNOS külső-várunk sorsa csakhamar tragikusra fordult. A XVIII. század ele­jén a bécsi katonai főpa­rancsnokság — félve a „re­bellis” magyaroktól — el­rendelte a magyarországi vá­rak nagy részének lerombo­lását. Nálunk Dumon^tt fran­cia származású hadmérnök végezte el a pusztítást 1702. tavaszán. Teljesen eltűnt ek­kor a mai Sánc-negyed he­lyén állott külső vár — va­lószínűen az ottani épületek­kel együtt. Rákóczi szabadságharcát követően gyorsan megindult Eger fejlődése. Egymás után alakulnak ki a külvárosok, egriesen a „hóstyák”. Ha ki­sebb mértékben ugyan, de jutnak lakosok a Sánc tért letére is: a telkeket a kire tár adományozza bevándorolt ( német iparosoknak. Kezdet­ben az' els<5 telepesek itt’ az akkor ,,Sándorváros”-nak ne­vezett részen a várparancs­nok hatáskörébe tartoztak és a kassai császári kamarának fizették az adót. (A „Sándor- város” név talán Alessand­ro da Vedenora, a vár egy­kori híres építészére emlé­keztet, aki a Külső-vár XVI. századi munkáinál is közre­működött.) 1758-ban azután a vár mö­gött levő települést is a pol­gári városhoz csatolták, és így került a Sándorváros, ha­sonlóan a többi hóstyához^ a püspök földesúri' jogai ala. Ebből az időből áll rendel­kezésünkre az első hiteles adat: 1760-ban. az azután már csak Sáncnak nevezett részen összesen 64 ház volt található. És bizony lassú volt a haladás, mert 1798-ban is még csak 81 lakóházat ír­tak itt össze! A XVIII. század folyamán kedves — Eger népi építé­szetére jellemző — házak épültek a Sáncban, ezekből azonban már sajnos, alig áll néhány. Hevesy Sándor ­de / t / 1969. október 21», kedd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents