Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-18 / 242. szám
!IM>MÄNi ES *í Ef'KNIKÄ:. I TüßOMANY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY £s TECHNIKA-.'.,' TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA . TUDOMÁNY ÉS TECHNIK T UDOMÁNY ÉS TECHNIKA TT'rw'* * Harcban e* a „vörös* kaiia^a^ ,4 tÜSOÍtá« 300 millió éves zsurló Német paleontológusok a Norvégia és a Spitzbergák közt fekvő Medve-sziget kőzetében óriási zsurló 10 m hosszú törzsét találták. ■A 300 millió éves fa alsó végén 58, a felsőn 25 cm vastag, teljes hossza 15— 20 in lehetett. Ä „holt" tó A Razval-tavat „holt” tónak is nevezik, mert vizében ‘és talajában semmiféle élőlény nem marad meg. Bár az Orenburg! sztyeppé- ben. — az Uraitól délnyugatra — nem ritkaság a dermesztő hideg, a tó vize mégsem fagy be soha. S ami még érdekesebb — a Razval a földkerekség egyetlen olyan tava, melynek medrét örök fagy uralja. A tó hatalmas konyhasó-lelőhely: égy liter víz sótartalma — 258 gramm. A tó sós . vizének és gyógyhatású iszapjának nagy balneológiái jelentősége van. Az Orenburg: orvostudományi főiskolán- a tó iszapjából kivonatot készítettek s azt kipróbálták szem- és bőrbetegségek gyógyítására. A kísérletek azt bizonyították, hogy a kivonatok eredményesen fel- használhatók a zöldhályog és egyes bőrbetegségek gyógykezelésére, A tó vizét reumatikus bántálhiak ellen hasznosítják. . Régészeti „rohammunka Görögország egyik híres „klasszikus” vidékén nagyszabású nemzetközi ásatási munkálatok folynak. A munka sürgős: a Peneios folyón duzzasztógát épül, amelynek következtében 8 kilométer hosszúságú tó keletkezik s felbecsülhetetlen értékű régészeti leletek válnak hozzáférhetetlenné. 1967-ben megállapodás jött létre a görög kormány és hat állam: Anglia, az Egyesült Államok, Ausztria, Olaszország, Francia- ország és az NSZK között a térség régészeti feltárására. Előzőleg görög régészek már megállapították, hogy nagy régészeti kincsek rejlenek az elárasztandó területen. A bronzkori település feltárását az amerikai régészek vállalták. Rendkívül nagy értékek kerültek elő, főleg az I. e. 1900—1550 korszakból s ezek értékelése most folyik. fi€*8111.vi a r£ pub ül er? Mindennapi élelmiszereinkkel különféle fémek is jutnak a szervezetünkbe. Köztudomású, hogy a vérszegénységben szenvedő betegek számára az orvos sertésmáj fogyasztását javasolja, abban ugyanis 0,025 százalék a vastartalom. A marhamáj viszont rézben gazdag, minden kilójában 120 milligramm található. Ugyanakkor a búzában 2 mg, a babban pedig 0,5 mg reset lehet kimutatni kilogrammonként. Cinkből a vörös- és a fokhagymában van sok, kilogrammonként 14 mg. Az annyira értékesnek tartott spenót viszont csak 6 mg-ot tartalmaz ebből a fémből. Köztudomású, hogy az arzén már kis mennyiségben is veszedelmes méreg. De bármilyen furcsa, mégis rendszeresen előforduló alkatelenie táplálékainknak. így például 1 kg salátában 0,23 mg, ugyanannyi hónaposreíekben pedig 0,1 mg arzén van. A hering minden kilójában már egészen tekintélyes mennyiség, mintegy 4 mg fedezhető fel a méregből. A „magyar ezüsT’-ből. az alumíniumból is igen tekintélyes mennyiséget fogyasztunk. 1 kg burgonyában közel 16 mg, a bor.ii- vagy sertésmájban 17,5 mg van, 1 kg teafűben pedig hihetetlenül sok, 465 mg alumínium található. tudománya A leltörő tűz láttán ösztönösen a vizesedény után nyúlunk vagy felkapunk eg}, pokrócot hogy azzal fojtsu: el az elharapódzó lángokat Ezzel azután többnyire ki ú- merül a tudományunk, pedig még többféle oltási lehetőséggel élhetnénk, ha behatóbban ismernénk a tűzoltó fizikáját és kémiáját. Sokáig csak három fő szempontot tartottak szem előtt a tűz oltásakor: az oxigén kizárását az égés környezetéből, az .anyag lehűtését..' és az éghető anyagnak az eltávolítását. Űjat(b ismeréte- ink alapján azonban van még egy fontos tényező, ami nem hagyható figyelmen kívül: az a láncreakció, mely égés közben a molekulák ütközése és hasadása révén létrejön, s amely a tűz folyamatos tovaterjedését eredményezi- A láncreakció folyamatát léginÄ cukorbetegségről A cukorbetegség lényegét úgy foglalja tömören össze a& Új Magyar Lexikon, hogy: „A szervezet cukor-anyagcseréjének súlyos, zavara”. Érdekes módon az utóbbi 2—3 évtizedben szaporodott a cukorbetegek száma, különösen megfigyelhető ez a nők körében. A betegség létrejöttében, megjelenésében, súlyosság! fokában igen nagy a változatosság. Régóta ismert betegség, Első nyoma az i. e. kb. 100 évre nyúlik vissza. Kiválásában a szervezetben megbomlott hormonegyensúly a' felelős. A hormonok olyan anyagok, amelyeket az un. belső el választású mirigyek választanak ki, és juttatnak a vérkeringés segítségével a szervezet minden részébe. Ilyen mirigy — többek között — a hasnyálmirigy is. Pontosabban a hasnyálmirigy egy része emésztőnedveket termei, mely a bélbe kerül, és a 'táplálék lebontását végzi, — ez a rész külső elvál osztású mirigy. Ennék állományában azonban jellegzetes sejtcsoportok, un. szigetek vannak, amelyek az inzulin nevű hormont termelik. Ha a szigetek hormontermelése csökken, vagy megszűnik, cukorbetegség lép fel. Az. újabb kutatások szerint a cukorbetegség kialakulásában a hasnyálmirigy megbetegedésén kívül egyéb belső elválasztású mirigyek — mellékvese, agyalapi mirigy — sőt a máj megbetegedése is szerepc-t játszhat. Ezeknek a mirigyeknek a szabályozását a központi ideg- rendszer látja el és ma még ismeretlen módon, de valószínűleg az agyalapi mirigyen keresztül ez is okozhatja a cukorbetegséget. Sok vitát, találgatást kiváltó kérdés, hogy vajon Őröklődik-e a cukorbetegség? A hasnyálmirigy szigeteinek a megbetegedései régebben egyértelműen örökletesnek tartottál:. Ida azonban tudjuk, hogy a rendszer túlzott megterhelése, ártalma más utakon is vezethet cukorbetegséghez. Tény viszont az is, hogy a cukorbetegek rokonságában ötször gyakoribb a betegség, mint másoknál, mégis utódaik születésekor szó sincs még cukorbag- ról. Ez csak később keletkezik. Érdekes ok a cukorbetegség kialakulásában az elhízás: 80 százalékban az ideális testsúly felettiekben jelentkezik. A kövér embereknek a nagyobb súly miatt egyrészt valószínűleg több inzulinra van szükségük, másrészt a fokozottabb szénhidrátfagyasztás jobban megterheld az inzulint termelő szigeteket. Ezek szerint lehetséges, hogy a kövérség megelőzése csökkentené a cukorbetegek számát, és ezzel el lehetne érni az ideális gyógyítást, a megelőzést. A betegség tüneteire az jellemző, hogy nő a vér cukortartalma, a cukor megjelenik a vizeletben, és zavar támad a fehérje- és zsíranyagcserében is, A beteg feltűnően szomjas, éhes, ennek ellenére soványodik, bőrén visz- ketegséget érez és kelések jelennek meg. Régebben, amíg nem volt inzulin gyógyszer formájában, a betegek súlyos szénhid- i*át-tnegvoná»rá kényszerültek: az étel 'rántás nélküli főzelékből, és zsírból, fehérjéből állhatott. Súlyosabb esetekben azonban ' ez sem mentette meg a beteget. 1922-ben állították elő sertés- és marha-hasnyálmirigyből a gyógyszerként adagolható inzulint. Tízezrek életét mentette meg ez a, felfedezés. Áz inzulint injekció formájában lehetett szedni, és minthogy rendszeresen kellett alkalmazni, a betegek gyakran saját maguknak adták. be. Újabban azonban szájon keresztül szedhető gyógyszerek is vannak forgalomban, amelyek helyettesítik az inzulin injekciót. ' A gyógyszeres kezelés mellett változatlanul fontos a diéta is. Ma már nem olyan szigorú a szénhidrát- megvonás, akár napi 200 gr-ot is lehet fogyasztani. A lényeg az. hogy orvosnak kell összhangba hozni a szükséges gyógyszert, és az elfogyasztható szénhidrátmennyiséget. Nagyon fontos azután az előírt adagokat fegyelmezetten betartani, hiszen sajnos a betegség véglegesen ma még nem szüntethető meg. Hormont kell pótolni, tehát a kezelést a beteg élete végéig folytatni kell. A mai gyógyítás — az enyhébb diéta, az inzulin vagy a szájon át adható gyógyszerek —, könnyebbé teszik a cukorbetegek életét, élettartamukat pedig meghosszabbítja. Dr. M. E. Nagy teljesítményű habágyú kább a sorba állított kugli- bábuk példájával tehetjük szemléletessé, ahol elég a legszélét megbillentenünk ahhoz, Hogy az egész; sor eldőljön. De ha a bábuk közül egyet vagy többet kiemelünk, megakadályozhatjuk a fel- tartózhatatlan tovaterjedést. Nos, ezt tesszük a tudományos alapon végrehajtott tűzr oltáskor is, amikor kémiai 1 úton lekötjük a láncolat egyes közbenső „gyökeit”. Oltás vízzel A tűzfészekre fecskendezett víz kettős feladatot tolt be. Egyrészt a hő hatására , elpárologva, gőzzé, válva elzárja a levegő oxigénjét az égő anyagtól, másrészt hót von el, tehát gyuladási hőmérséklet alá hűti az éghető anyagot. Nem mindegy, hogy a vizet bő sugárban, vagy finom permet formájában juttatjuk a tűzfészekre. Rájöttek, hogy a vízpermet sokkal eredményesebben oltja a tüzet, aminek az a magyarázata, hogy a víz finoman elosztó részecskéi hatástalanítják a fentebb említett gyököket, megszakítják a láncreakciót. Az sem mellékes, hogy a ködszerűen porlasztóit vízből — azonos hatás eléréséhez —, tizedannyi kell, mint a bő sugárban ömlő vízből. Még tovább lehet fokozni a vízzel való oltás hatékonyságát, ha űn. nedvesítőszereket keverünk hozzá. Különösen a víztaszító (hidrofób) anyagok oltásánál van ennek jelentősége, mint amilyen pl. a gyapot és a fűrészpor. Az ezekre -fecskendezett víz ugyanis nedvesítőszerek használata nélkül cseppeket alkot, melyek leperegnek az oltandó anyagról, anélkül, hogy annak belsejébe hatolva hűtőhatást fejtenének lei. így gyakran előfordul, hogy a felületen lobogó lángot eloltja ugyan a víz, de az anyag belsejében olyan izzó gócok maradnak vissza, amelyek később újra íellobban- hatnak. A nedvesítőszer ezt munka közben. a jelenséget megakadályozza, elősegítvén a víz jó elterülé- sét és beszivárgását. Oltás porral és is a Is-feat A vízzel olthatatlan ;tüzek elfojtására eredményesen használhatók különféle vegyi porok. Régebben nátriumhid- rokarbonát (szódabikarbóna) és kovaföld keverékével oltották az ilyen tüzeket. Az óltóhatással nem lett volna baj, de a keverék tárolásá- ■ nál csomósodás állt elő, s ez sok kellemetlenséget okozott. Újabban íémsztearátok hozzáadásával víztaszítóvá, csomómentessé teszik az oltóporokat A porral való oltásnál ugyancsak arról van szó, hogy a porszemcsék megszakítják a láncreakciót. Mindamellett a szódabikarbóna porból keletkező széndioxid- és vízgőz maga is oltóhatásj fejt lei. Minél finomabb eloszlású a por, annál hatásosabb az oltás. Kiszámították, hogy benzintüz esetén köbméterenként 800 millió porszemcse szükséges a láncreakció megszakításához. A cél tehát az, hogy a porszemcsék méretét minden határon túl csökkenteni lehessen. A por- . sugár nagyon hatásosan és gyorsan szünteti meg a lánggal való égést, sem az emberekre, sem az oltándö anyagokra nem ártalmas, de — a rosszabb hőelvonó-képesség- re való tekintettel — ügyelni kell a visszamaradó parázsló anyagrészekre. A haboltás a vízzel való oltás módosított formája. Főként benzin- és olajtüzek elfojtására használják, a hab ugyanis kisebb fajsúlyú révén takaróréteget képez. A hab képzésének egyik módja, hogy a habképző anyagokkal kevert vizet levegő hozzávezetéséveí mintegy „felverik”. A hsbtoepaés másik változatában vegyi folyamat révón, két anyag összekeveredésekor jön létre a hab. Gázzal a tnx ellen Természetesen nem a világítógázra kell gondolnunk . a tűzoltással kapcsolatban, hiszen az maga is gyúlékony, hanem az olyan egheíetlen gázokra, mint pl. a széndioxid. Ez a gáz nehezebb a levegőnél. így azt kiszorítja a tűz környezetéből, mintegy „rátelepszik” a tűzfészekre. Ezzel egyidejűleg erős hűtőhatást is kifejt, a láncreakció megszakítására azonban nem alkalmas. Az ún. halogénezett szénhidrogének azonban, már » feladatnak is megfelelnek, ugyanis atomjaik lekötik a tűzben keletkező es az égési folyamatot fenntartó hidrogénatomokat. Sajnos a kiváló tűzoltó hatású fluortartainiú szénhidrogének ma még nagyon drágák. A nálunk használatos me|1 ilbromidot és széntetraklo- ridot csak nagy óvatossággal szabad használni, mivel az oltás közben keletkező bomlástermékek mérgezoek. ■ K I. *«< > Ikrr-szt&rok f elvételűnk a nagy izgalommal várt 914 típusú személygépkocsit ábrázolja, az NSZK legnagyobb és legkisebb autógyárának, a Volkswagen Műveknek és a Porschenak közös produkcióját. A kétüléses sportautó hivatalos elnevezése „VW-Porsche”. Becenevét, az „Ikrc”-t, onnan kapta, hogy két típusban kerül majd forgalomba. Az egyikbe a VW Művek négyhengeres, 1679 köbcentiméteres motorját építették be (elektronikus bespriccelővel ellátva.). Ennek a motornak a teljesítménye 80 lóerő, legmagasabb sebessége 177 km'óra. A másik típus egy kétliteres, hathengeres Porsche-motorral (1991 cm?) rendelkezik és 110 lóerős teljesítményével óránként 200 km- e> sebesség férésére kénes! Mindkét típus öt sebességgel van ellátva, behúzható fényszórókkal és egy levehető, múanyagtetővel. Y-ftHnonOBfe?.»: 'ISiBOMANY. ÉS TECHNIK IWMtówr ^ mmom&m- es TUDOMÁNY EB TECHiSi&A... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY £S TECHNIKA..: TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIK -"'TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA. TUDOM. MANY ÉS TECHNIK ft
