Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-18 / 242. szám

„Fedezzük“ fel iskoláinkat Múzeum a tanteremben fiatal pár Francia film Protokollra számítottam, sablonos közhelyekre, szépen csengő, de lényegében sem­mitmondó szavakra. Amikor beléptem az Egri III.-as számú Általános is­kola történelmi kabinetjébe, meglepődtem. A népi de­mokratikus országok neves történészei, országhatárokon túl is ismert felsőoktatási szakemberei hallgatták az ismertetőt. Figyelték a sza­vakat, legtöbbjük tekintete mégis a falakat pásztázta. Engem is a fali-szekrények „kincsei’’ fogtak meg. Való­ságos múzeum a tanterem­ben. Vitrinekbe véndezett kortörténeti emlékek: emitt az ősember kőszerszámai, ar­rébb római kon használati tárgyak, a következő vitrin a középkor beszédes emlékeit szemlélteti, képviselteti ma­gát a legújabb időszak is. Minden vendég elismeréssel méltatta a tábla feletti idő- lécét. Ennyi érdekesség, ennyi ritkaság egy általános isko­lai tanteremben. S milyen kevesen tudnak erről a me­gyei pedagógusberkekben. Ez az értékes és hasznos kol­lekció még felfedezésre vár... Kalauzom. Füleséi ’László történelem szakos pedagógus helyesbit: — Négy év alatt az ország majd minden megyéjéből el­látogattak hozzánk tapaszta­latcserére. Amit láttak, amit hallottak szőkébb pátriájuk­ban. hasznosították. Négy évvel ezelőtt mi voltunk az úttörők, ma már a legtöbb helyen sürgetik a történe­lemoktatás szemléltetési re­neszánszát. Nem megbán- tottság sarkall, hiszen szep­tembertől már Pestre .kerül ­tem, az viszont tény, hogy megyénkben úgyszólván is­meretlen ez az anyag. Az is­kola szívesen vár mindenkitj csak hát alig kopogtatnak ilyen céllal... Az anyag újabb és újabb meglepetésekkel szolgál. Benn a szertárban, a gyere­kek által készített makéttek. Itt az egri váré, ott egy ró­mai őrtorony masa. S meny­nyi használati tárgy méretes kicsinyítésben. Egy hatodi­kos fiú faekét készített, a lá­nyok barokk öltözékeket varrtak. Milyen ügyes peda­gógiai fogás volt ez az akció. A gyerekek munka közben tiszta képet alkothattak a múlt tárgyi emlékeiről, egyé­ni. alkotómunkát végeztek. Mennyivel többet ér ez a leg­szemléletesebb tanári ma­gyarázatnál is. S milyen so­kat jelent a tanulóknak, ha körülöttük nem csupasz fa­A Heves megyei Moziüzemi Vállalat, Eger, Sándor Imre utca t. normál mozi­. i gépészi tanfolyamot indít. Jelentkezni lehet: október 35-ig Kovács Mária tanfo­lyam-előadónál. Részvételi díj: 200 forint. i 1969. október 1«., szombat lak, hanem a történelem, az évszázadok emlékei sorakoz­nak. A tanárnak csak fel kelt hívni a figyelmet egy-egy tényre. ,v Nem kell megje­lenítő szöveg, a gyerek min­dent lát. emlékezetében tisz­tán rögződnek a fogalmak. • • Ma már országszerte foga­lom az egri III-as iskola tör­ténelmi kabineté. Négy évvel ezelőtt, még csak tervek vol­tak. Fülesdi László így idézi az előzményeket:, — Tanítottuk kedvvel, lel­kesedéssel a történelmet, ,de éreztük, hogy rossz úton já­runk, mert a szó önmagában kevés, hogy célba érjen, „mankókat” kíván. Arra gondoltunk, miért ne tehet­nénk meg azt. amit reál sza­kos kollégáink természetes­nek tartanak. Hittük, hogy ha a gyerek látja a múlt em­lékeit, nem lesz annyi üres­járat, annyi eredménytelen igyekezet a történelemtaní­tásban. Élővé akartuk tenni a múltat. Az elképzelést tett követ­te. A, munkaközösség akció­ba lépett. Felkeresték a vár­múzeumot: — Anyag kellene.'. f És lett, több vitrinre va­ló. Éjszakákba nyúló délutá­nokon válogatták a pedagó­gus szemével a múlt .hírnö­keit". Megmozdultak a gye­rekek is: nyomozni kezdtek a padlásokoh. Gyűltek a rit­kaságok. Segített a patronáló üzem, az egri Finomszerel- vénygyár is: készítette a tab­lókat a képanyaghoz, fel­ajánlotta az eiőrajzoláshoz szükséges gumitáblákat. Min­den kolléga igyekezett bá­báskodni az új ötlet születé­sénél. A földrajz—biológia és rajz szakos kolléga nem­egyszer éjfélig dolgozott a falitáblákon, ö készítette az applikációs képsort is. Eze­ket már országszerte ismerik és használjál: És létrejött a történelmi kabinet, egyetlen forint ,}íla- mi támogatás nélkül. Meg­teremtette az ötletesség, a társadalmi összefogás... • • \ Azóta ebbe a terembe jár­nak a tanulók történelem- órára. Négyéves működés David Hennessy New Orleans-i rendőrfőnöknek ha­marosan rá kellett döbben­nie, amidőn emberei az olasz jövevények között tetteseket kerestek, hogy a fényes nap­pal elkövetett kikötői gyil­kosságokat senki sem látta. Az Omerta, a hallgatás paran­csa, az új hazában is a kö­zépkori rémület árnyaként ülte meg a maffiának ki­szolgáltatott szicíliai kisem­bereket. Ö lett az*a bizonyos rendőr, aki elsőnek esett ál­dozatul Amerikában a maf­fiának, akit a‘ Matranga fi­vérek megbízásából lelőttek. David Hennessy rendőrfő­nök .ugyanis néhány hetes nyomozás során elegendő bi­zonyítékot gyűjtött össze a Matranga fivérek és a Fe­kete Kéz ellen. Értesítette az államügyészt, hogy vádat emelhet. Az esküdtbíróságot már egybe is hívták. A bizo­nyítékok átadását megelőző délután Hennessy. — amikor elhagyta a rendőrség épüle­tét —. fogadta az őrtálló "rendőr tisztelgését és szoká­sa szerint gyalogosan indult hazafelé. Néhány sarokkal odébb azonban gyors revol­verlövések dörrentek. ‘A rendőrfőnök összeesett, ám mielőtt meghalt volna, a hoz­zá rohanó rendőr-tisztvise­lőknek még hörögve mond­elég távlat ahhoz, hogy számba lehessen venni az eredményeket. — Azóta nincs bukás tör­ténelemből, a gyerekek alig váiiák az órát, können el­sajátítják az aUaiuk*xaddig homályosnak tűnő ismeret­anyagot. Papp Zsuzsa már nyolca­dikos. Ö négy évet ismerke­dett az új történelemokta­tással: — Nekem sokat jelentett az időléc. játéknak tűnt, de megtanított eligazodni évszá­zadok dzsungeleben. Bodor Jancsi a VI-os isko­lától jött át az elmúlt évben. — Sokat olvastam buzo­gányról, alabárdról de se­hogy sem tudtam elképzelni: milyen is az valójában. Itt mindjárt megláttam a vitri­nekben mindkettőt. Az ős­ember szerszámait csak kép­ről láttam.. Akkor mesének tűnt az egész. Itt kiállítva már hitelesnek látszik. Azt hiszem jobb jegyem lesz eb­ben az iskolában történelem bői./mert amit haltok, mind­járt meg is értem. Jóllehet a helyi méltány­lás elmaradt, az ország pe­dagógiai szakemberei nem feled kér'-k meg az ötletes pedagógusgárdáról. A mun­kaközösség pályázatát — amelyben a kabinet működé­sét és létrehozatalának kö­rülményeit ismertették —■ országos első díjjal jutal­mazták. S a pedagógusok, tovább •tevékenykednek. Elkészült a magyar kabinet, maid a töb­bi szaktárgyé. Mind forint nélkül, társadalmi összefo­gással. És jöttek az , érdek­lődők szerte az országból. Vitték a tapasztalatokat, s követték az úttörőket, meg­honosítani igyekezve a kor­szerű történelemoktatás alapfeltételeit. Csak a megyeiek marad­tak passzívak, pedig őket várták volna legszívesebben az iskola pedagógusai, mert a sok ötlet nem egyszemélyi privilégium. S várnak ma •is, amikor már országhatáro- ■ kon túl is fogalom az egri kezdeményezés. Várnak nem felfedezésre, hanem tapasztalatátadásra, a gyerekek, a tudásra éhes ap­róságok érdekeben... ta: ,,Digók voltak”. (Dago = digó az amerikai nyelvben a bevándorolt olaszok gúnyne­ve). A rendőrfőnök halálát kö­vető reggelen New Orleans boszorkánykonyhává válto­zott. A szó — dago — hang­zott minden szájról. A Fe­kete Kéz nyilvánvalóan túl­ságosán messzire ment. A város az Egyesült Államok „legkorruptabb” helysége cí­met vívta már ki addig is, de korrupció és gyilkosság között micsoda különbség van! A kikötőnegyedben el­fogott és többszörös gyilkos­sággal gyanúsított tizenöt olasz származású maffiata­got mégis bíróság elé állí­tottak és tizenhat tanú állí­ttatta a per során, hogy fel­ismerte a tetteseket, miköz­ben azok a tett színhelyéről elmenekültek. A Fekete Kéz azonban nem volt szegény gyülekezet és a per során — kerül, amibe kerül! — igye­kezett tagjait megmenteni. Az államok legjobb ügyvé­deit kérték fel a gyilkosok védelmére. Nem minden si­ker nélkül. Csak három vád­lottat ítéltek el, a többieket 100 ezer, dollár óvadék elle­nében szabadlábra helyeztek. A bírósági eljárással elé­gedetlen bennszülöttek a tár­gyalás másnapján nagysza­A magyar kritika vegyes érzelmekkel . és sok bíráló megjegyzéssel fogadta a fran­cia filmgyártás eme legújabb szülöttét. Valóban, lehet elle­ne néhány kifogást emelni. A regényből készült históriát mozaikokká alakította át 'a rendező, mert mindaz az el­mélkedés, leírás és lélektani előkészítés, amely a regény­ben hangulatot és érzelmi tá­jolást készít elő, á filmen sokkal bonyolultabban, a szí­nekben, a képek ritmusában és a. fontos játékelemek stíl- szerű hangsúlyozásában tes­tesíthető meg. E tekintetben akad vitatható részlet éppen elég. Két fiatal párizsi — értel­miségi és inkább nagypolgári családok gyermekei — össze­házasodnak, mert a szerelem önzése és igézete összekap­csolja őket. A nászút Athén­ba viszi őket, onnan telefo­non árasztják szét harsogó boldogságukat. fényképezik egymást és a világot, amely csak miattuk és boldogságu­kért olyan, amilyen: napsuga.. ras, felhőtlen, könnyű, köny- nyed és merész ábrándokra ingerlő. A mámoros és forró kezdet után jönnek a lélek belső hié­nái: a becsvágy, az anyagi boldogulás sürgető kívánása és az unalom. S amíg a férfi igyekszik eleget tenni- az asszony és a kis család igé­nyeinek, az asszony ki akar törni a neki szűkre mérete­zett anyagi és társadalmi kö­telékekből. Sokan azt mondhatnák, hogy ez valóban régi, ilven_ banális mesét kár felmelegí­teni a XX. században. Ls még ráadásul azt is akarják a film mai mesterei, a rende­ző Gain vilié és az operatőr Fellous, hogy a nézők menje­nek be a moziba. És a nézők bemennek a moziba. Ha semmi másért nem, már csak azért is, mert francia filmek, új arcait es rokonszenves, köznapi szelíd­séget, az élet harmonikusabb berendezése iránti érdeklő­dést kapnak. Igaz, itt is kí­sért a superman Alex szemé­lyében, de már rlem isteníti őt sem a rendező, sem a kö­zönség, sem a film hősei, ha­nem csak van, mint annyian mások. Az is igaz, hogy Gil­les egyelőre nem tudja, nem bású tiltakozó gyűlést tartot­tak a bíróság előtt. Ezen a város tekintélyes személyisé­gei ’is felszólaltak. A szóno­kok a tömeg kedélyét a pat­tanásig hevítették és a gyű­lés után ezrek vonultak p. fogház épületéhez. Senki sem állt útjukba, behatoltak a börtönkapun, megszállták azt a cellafolyosót, ahol a szicíliaiak ekkor még mind­annyian fogva voltak. A she­riff elveszett, hosszú ideig nem találták. Ö nem látott semmit, nem is hallott sem­mit, pedig két letartóztatot­tat a tömeg az utcára cipelt, s a legelső lampavasra fel­akasztották. Kilenc másik maffiatagot a fogház falához állítottak, vadászpuskákkal és revolverekkel szinte esze­veszett őrjöngéssel lődözték őket agyon. A későbbi orvo­si vizsgálat szerint volt olyan holttest, amelyben száznál több golyót találtak. A tö- meglincselés, amely a Mis­sissippi kikötővárosban a szi­cíliaiak ellen végbement, az USA történetének egyik leg- szégyenteljesebb nyilvános tömeggyilkossága volt. Az ügy odáig fajult, hogy az olasz kormány diplomáciai úton tiltakozott Washington­ban. sőt meg is szakította kapcsolatait az USA-val. Amerika végül is 30 ezer dollár „fájdalomdijai” fize­tett Olaszországnak. Ennyit értek a meggyilkolt gyilko­sok. Shakespeare, JMew Orleans-i polgármester a városi tanács elé terjesztett jelentésében a kialakuló maffiáról ezt írta: Egy tekintélyes és tisztelet­re méltó közösség nem létez­het olyan társaságoktól meg- ’ fertőzötten, mint a Fekete Kéz. Ezt a bandát szét kell verni, ha nem — a közösség meghal. Az ideérkezet szicí­liaiaknak állampolgárságot is akarja felvenni ezzel a nagytestű és gazdag- világfi­val a küzdelmet, inkább oda­hallgatunk arra, amit ez az értelmes Gilles említ, vagy amit ez a türelmetlen termé­szetű Veronique válaszol-fér­jének. . Mintha *a francia fil­mesek is belefáradtak volna a primitív és kíméletlen ka­landokba. Belmondóba és Alain Delotrba, keresnék az élet meghittebb pillanatait és azokat az arcokat, amelyek a mindenr n élet realitásai! tudják tükrözni a nézőknek. És itt jutunk el ennek a filmnek az értékéig, addig a nyereségig, amelyet a néző hazavihet. Alain Libolt új arc, kedves, fiús férfi a fran­cia filmgyártás új csillagai között. Nemkülönben Anna Frederico Garda Lorca: Bernarda Álba háza (Kedd, 20.20.) A háromfelvonásos dráma közvetítése a miskolci Nem­zeti Színházból, felvételről. A miskolci társulat az elmúlt év őszén mutatta be — András László kitűnő fordí­tásában — a tragikus sorsú nagy spanyol költő és drámá­kéi! adni és így az ország törvényeinek tiszteletben tar­tására kényszeríteni. Ha ezt nem akarják, akkor ki kell őket utasítani az országból. A kiutasításból semmi sem lett, ellenben a New Orleans-i eset a múlt század végén, előre vetette árnyé­kát azoknak a későbbi tit­kos gengszterháborúknak, amelyek a század elejétől napjainkig meghökkentő szenzációi a, kriminalisztiká­nak. New Orleansban kezdő­dött, Chicagóig ért. Minde­nütt megjelent — ahol az olasz bevándorlók nagyobb számban letelepedtek —, a maffia. így Washingtonban. New Yorkban, Philadelphiá­ban, San Franciscóban, Los Angelesben, Las Vegasban, Dallasban, Houstonban, Bir- minghamban .hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ugyanis az 1900-as évek ele­jén a szicíliai maffiához ha­sonlóan a különböző váro­sokban működő titkos geng­szter-szövetségeket A1 Ca- ponenak véres harcban (en­nek során három év alatt csupán New Yorkban és Chi­cagóban 26Ö0 gengszter halt meg), sikerült egyesítenie és az amerikai maffia Onorata Societáját, tehát a Tisztelet­re méltó Társaságát, a Cosa Nostrát megalakítania. A Cosa Nostra, vagyis a Mi Ügyünk rövid idő alatt be­hálózta egész Amerikát, mindvégig szoros kapcsolatot tartott a Banditák Szigeté­vel, Szicíliával. Sőt. a máso­dik világháború során és az azt követő években a maffia teljhatalmú donja, Vito Ge­novese. szinte önálló állam­ként támogatta hol Mussoli­nit, hol pedig Amerikát — az utóbbit akkor, mikor nyilvánvalóvá vált Mussolini közelgő bukása. (Folytatjuk) Gael is, akinek szőke szépsé­ge és arcának kifejező voná­sai sokféle lelki rezdülés ki­vetítésére teszik őt alkalmas­sá. Anny Duperey is a helyért van ebben a játékban, míg Corinne le Pauláin pisze-fi­tos arca jókedvről és komi­kai készségről .árulkodik. Jean-Francois Calve, Fran­cois Gabriel és Christian Kerville ugyancsak hozzátar­tozik ehhez a névsorhoz, amely frisses-égével és rokon- szenvet keltő új hangszerelé­sével, a közvetlen tónusú já­ték lírájával új ízeket, új szí­neket ad a közönségnek. S valamit még: egy viszonylag pontos körképet a mai közép- és nagypolgárság lelkiállapo­táról Franciaországban. (farkas) író, Lorca drámáját, a Ber­narda házát, amelyben min­den a spanyol társadalmat szimbolizálja: a ház, a csa­lád. a konvenció. Hihetetlen erejű szenvedélyek izzanak az elhunyt férj családjában; de a szokások mindent meg­fojtanak, ami élnivágyó, ami természetes, emberi lenne. A családnak a halottat nyolc évig kellene gyászolnia — s ez embertelen, tarthatatlan. A fojtogató légkörből a leg­kisebbik lány — Adela — megpróbál kitörni, de ez csak élete árán sikerül. A darab valamennyi szerepe nőszerep, s, ez • külön érde­kessége Lorca drámájának. Párbeszéd ^ | (Szombat, 14.55.) Kétrészes magyar film. az Ami a 12-ből kimaradt cí­mű sorozat legújabb darabja­ként. Hat évvel ezelőtt mu­tatták be a mozik Herskó Já­nos rendező filmjét, amely­nek egyben forgatókönyv­írója is. Herskó filmjében 40—50 év közötti korosztály életét, két évtizedes küzdel­meit igyekezett bemutatni egy kiválasztott személy, egy kommunista katonatiszt élet­útját követve. Minden embe­ri sors egyedi, ám az elté­rések mellett, ugyanúgy küz­döttek a kor ellentmondásai­val, — sokan élték át azt, amit a film főszereplője (Sin- kovits Imre alakítja). 1963- ban sok vitát váltott ki a magas igénnyel készített! film. ‘ Az alibi ' fij összeomlik (Vasárnap, 20.205) ' Magyarul beszélő NSZK film. A műfaji szabályok­nak megfelelő krimi férfi- főszereplőjét, a nemrégen el­hunyt, világhírű, a hazai kö­zönség előtt is jólismert Pe­ter von Eyck alakítja, felesé­gét pedig Ruth Leuwerik. A történet a lélektani motivá­ciók révén halad előre, a fe­leség (egyébként ügyvéd) sejteni véli, hogy férjének köze van egy gyilkossághoz; s bár bizonyítéka erre ké­sőbb sincs több, mint kez­detben — gyanúja meggyő­ződéssé válik. A férj dönt: felesége még nehéz helyzetbe hozhatja ezzel a véleményé­vel — meg kell tőle szaba* dubai... A. Gjr. Pécsi István VI. Tömeglincs a kikötővárosban

Next

/
Thumbnails
Contents