Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-16 / 240. szám

A lakosság és az új járási szervezet Nyilatkozik Pethes István, a Gyöngyösi Járási Tanács vb-elnöke tölti napjait a kényelmes és kellemes besenyőtelki öregek napközi otthonában. A tanács ez év márciusában adta át a munkában megfáradt öregek második otthonát, mintegy 160 ezer forintot költött az építésére és berendezésére. Azóta Szabó Mártonná gondnoknő fel­ügyelete alatti szerető gondoskodásban részesülnek; a napközi konyháról kapnak jó ízű ételeket, televízió, rádió és napilapok, folyóiratok biztosítják a hasznos időtöltést. Sőt az unalom éllen többen szőnyeget, díszes falvédőket fonnak. / ' Az öregek szexeinek tájékozódni a nagyvilág és a megye eseményei között, ezért hálásan veszik a 75 éves özvegy Ignatovszky József né fáradozását, aki szemüveg nélkül olvassa fel a sorokat legtöbbször lapunkból, a Heves megyei Népújságból... (Koczka István felv.) Nehéz próbatétel flpcon Október 1-vel. új helyzet alakult ki. Megszűnt a hat­vani járás, amelynek egy ré­szét a korábbi járási szék­hely irányítása alá, másik részét pedig a gyöngyösi já­rás irányítása alá helyezték. Hét község: Apc, Zagyva- szántó, Lőrinci, Rózsaszent- márton, Ecséd, Hort és Csány lakossága október 1-től a hi­vatalos ügyeik jó részét ezen­túl Gyöngyösön intézhetik el. A megváltozott körülmé­nyekről kértünk tájékozta­tót Pethes Istvántól, a Gyön­gyösi Járási Tanács vb-elnö- kétől. ★ — Milyen a lakosság han­gulata a járás hét új közsé­gében ? . — Mint minden változás, ez is sokféle véleményt vál­tott ki az emberek között. Ma már az aggodalom el­tűnt. az embereket a vára­kozás tölti el: vajon az új közigazgatási egységben el­érhetik-e céljaikat. — Milyen célokra gondol, elnök elvtárs? —. Mindenekelőtt a közsé­gek fejlesztési terveire. Eze­ken nem változtatunk. De várják azt is az .emberek, hogy ezentúl a kulturális, a közellátási és szociális igé­nyeiket is nagyobb ütemben elégítsük ló. Nyugodtan ki­jelenthetem, hogy a hét köz­ség életében a változás nem okoz majd megtorpanást a fejlődésükben­— Várhatnak-e több mun­kaalkalmait a hét község la­kói? — Feltétlenül. Munkaerő- feleslegüket a járás egyéb részein tudjuk elhelyezni, foglalkoztatni. Gondolunk ar­ra is, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek kialakult profil­ját ne változtassuk meg, ,a beruházási törekvéseiket vi­szont felkaroljuk. — Hogyan képviseltetik magukat az átkerült közsé­A Szakszei-vezeti Világ- szövetség Elnöksége — a VII. Szakszervezeti Világkong­resszus előkészítésének je­gyében — Budapesten ülést tartott. Az elnökség tiszte­lettel adózott a közelmúlt­ban elhunyt Reriato ' Bitossi, az SZVSZ elnöke emlékének. Az SZVSZ Elnöksége ülé­sén a következő napirendek szerepeltek: 1. Az SZVSZ Végrehajtó Bizottsága ülésé­nek előkészítése. 2. 1970-ben a Géniben tartandó Szak- szervezeti Világkonferencia előkészítése, a londoni szak- szervezeti világkongresszus 25. évfordulója alkalmából. Az elnökségi ülést követő­en a Szakszervezeti Világ- szövetség Végrehajtó Bizott­sága tanácskozott, . amely ugyancsak tisztelettel emlé­kezett meg az SZVSZ el­hunyt elnökéről. A V. B. el­fogadta a VII. Szakszervezeti Világkongresszus napirend­jének tervezetét. A Végrehajtó Bizottság egyetértett azzal a javaslat­tal, hogy a kongresszus má­sodik napját Vietnamnak szenteljék és e napirend ke­retében adózzanak tisztelet­tel az elhunyt Ho Sí Minh elnök emlékének. A Végrehajtó - Bizottság meghallgatta a VII. Szak- szervezeti Világkongresszus beszámolóinak és munkabi­zottságainak dokumentum- tervezeteit. Egyetértett azzal, hogy a kongresszus kabjon információt' a közel-keleti helyzetről Tájékoztatták a Végrehajtó Bizottságot az SZVSZ alapszabályában ter­vezett módosításokról. A Végrehajtó Bizottság Gáspár Sándort, a magyar Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkárát kérte fel a VII. Szakszervezeti Vi­lágkongresszus megnyitásá­ra. Az Elnökség és a Végre­hajtó Bizottság' — számos küldő: ki-' -? és előter­jesztő ; füpp’án — állást foglalt abban, hogy a VII. gek a járási szervekben, tes­tületekben’? —' A hét község vezetésé­ben semmi változást nem csináltunk- A községek az igazgatási feladatokban ugyanúgy , tevékenykednek, mint eddig. Igyekszünk a nagyobb községek jogkörét növelni. Így például Lőrin­ciét. ahol az elsőfokú építé­si hatóság is helyben van már, tehát nem kell az emn bereknek emiatt Gyöngyösre utazniuk. Ezeknek az átcsa-' tolt községeknek a megvá­lasztott járási tanácstagjai itt- folytatják tevékenységü­ket. 27 tanácstaggal bővült a testület létszáma. Koráb­ban hatvan tanácstagunk volt. Ez az arány elég be­szédes, úgy gondolom. A vég­rehajtó bizottság' öt taggal bővült, a többi tíz a korábbi gyöngyösi járás területéről való. Itt is egyharmados az arány, b^r a községek száma szerint ez nená lett volna szükséges, hiszen korábban 23 községünk volt, most 30 van. Szeretnénk azonban el­érni, hogy az idekerült hét község lakossága jól érezze magát az új körülmények közöy-, lássa, tapasztalja, hogy semmiben nem kerül­het hátrányosabb helyzetbe. — A hivatali szervek mun­katervébe beépítették-e a változott körülményekből származó feladatokat? — Természetesen..! A mun­katerveink október 1-től újak. Az év hátra lévő ré­szére új munkatervek alapján dolgozunk, amik már ma­gukban foglalják a megvál­tozott hejyzet jellemző cél- jmt. A járási apparátusunk 17 személlyel növekedett meg, akik egyelőre ismer­kednek az új helyzettel, mint ahogy az apparátus régebbi 'tagjai is ezt teszik- Október 14-ére behívtuk a községi vb-vezetőket, hogy ismerked­jenek meg a járás osatáiy­Szakszervezeti Világkong­resszus 1969. október 17-én kezdődjön és október 26-án fejeződjön be. (MTI) Kiss Jánosnak, a feldebrői Rákóczi Termelőszóvetkezet elnökének — ahogy tréfásan mondják — mostanában az egyik szeme sír, a másik pe­dig nevet. Örül, merf az idei termés jónak bizonyult a közös gaz­daságban, másrészt pedig kesereg... — de ezt talán hagyjuk későbbre... — Hol is kezdjem? — kér­dezi vissza. Először azt mon­danám el, hogy őszi árpából az idén rekordtermést taka­rítottunk be. Több mint húsz mázsa termett holdan­ként, s ilyen nemhogy a szö­vetkezet, de még a falu tör­ténetében sem fordult elő. A búza sajnos, már nem sike­rült ilyen jól, de az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy- eddig nem foglalkoztunk in­tenzív fajtákkal. A dinnye, a kertészet hozta a tervezettet, jó a termés burgonyából, ku­koricából is. A szőlő sajnos, gyengébben terem a vártnál, a hűvös, csapadékos idő kö­vetkeztében nagymérvű volt a rothadás, s ez holdanként mintegy kétmázsás kiesést okozott. így csak 28 mázsás átlagtermésre számítunk. — Az .állattenyésztés? — Számításaink'szerint 200 ezer forint többletjövedel­met hoz. Összességében te­hát azt mondhatom, hogy si­keresnek ígérkezik ez az esztendő. Bárcsak az előző évek is ilyenek lettek volna. — A gazdák? , — Meg vannak elégedve. és csoportvezetőivel. — A változásnak azonban nemcsak az államigazgatási szervezetben kellett bekö- vetkeznie.­— így igaz. Minden szer­vet átalakítottunk, illetve át­csoportosítottunk. Székhe­lyük ezentúl Gyöngyös. Hat­vanban marad átmenetileg a telekkönyv, az OTP és a Nemzeti Bank. — Mi a véleménye .erről a j árás illetékeselryek ? — Véleményünk ez: nem tartjuk* ’helyesnek. A telek­könyvi hivatal csak ideigle­nesen maradt Hatvanban, de az OTP és a‘Nemzeti Bank jövője nem tisztázott meg. Ügy gondoljuk, ezeknek a területileg ‘érintett részeinek is át kell kerülniük Gyön­gyösre. — Változóttie a szolgálta­tási és kereskedelmi felépí­tés? — Nem. A fogyasztási szö­vetkezetek, a különböző ktsz-ek, a kiskereskedelmi üzletek, a TÜZÉP, a tej- és sütőipar szervezeti felépítése megmarad a régi módon, f lakosság ellátásában így i * hatékonyan tudnak dolgozni,1 mert munkájuk nem azon múlik elsősorban, hogy köz­pontjuk hol található meg. — Sikerült-e biztosítani, hogy az emberek különö­sebb nehézség nélkül tudja­nak beutazni a járás szék­helyére ügyes-bajos dolgaik intézésére? — Időben megkerestük a MÁVAUT-ot. Kértük, hogy hét község járatait sűrítsék. Most kaptuk a választ: egye­lőre nem tudják teljesíteni a kérésünket, mert nincs ele­gendő gépkocsijuk. Egertől várnak intézkedést. Remél­jük, ez az intézkedés rövid idő. alatt napvilágot lét, — Honnan tudhatják meg az emberek, hogy Gyöngyö­sön hová kell menniük, ha valamit, el akarnak intézni? — Minden intézmény, hi­vatal, egyesület székhelye, Óimé változatlan maradt Gyöngyösön. De gondoltunk azokra is, akiknek ismerét­len hely Gyöngyös. Elkészí­tettünk egy röplapot, ame­lyen felsoroltuk az összes hiva­talos fórumokat, a címükkel együtt. Ezt a listát minden családhoz eljuttatjuk. — Köszönjük a tájékozta­tást! (g. molnár) Sőt, egy kicsit meg is lepőd­tek. Régebben ugyanis gond volt a háztáji állatok megfe­lelő takarmányellátása. Az idén meg olyan esetek for­dultak elő, hogy jöttek hoz­zám a gazdák, s kérték: Já­noskám, ha tudnál még egy kevés takarmányt kiszoríta­ni. .. Mindig azt feleltem rá: Reröben van, Pista vagy Pé­ter bácsi. De csak akkor adok, ha legalább egy egész kazallal visz. — Az elnök egyik szeme tehát nevet, De miért sír a másik? — Említettem, hogy. bur­gonyából jó termésünk van. Ez kedvező, de ugyanakkor nehézségbe ütközik az érté­kesítése. Tavaly is gondot okozott a burgonya eladása, az idén is. Aztán van tizenöt darab tbc-s üszőnk, amit szintén eladnánk. Szeret­nénk, ha az állományunk teljesen gümőkórmentes len­ne, ezek az üszők pedig a továbbtenvésztésre nem al­kalmasak. A probléma csu­pán az, hogy senki sincs, aki megvenné tőlünk. Tudjuk jól, hogy rendelet tiltja az üszők vágását, de ezek mint mondtam, nem alkalmasak a továbbtenyésztési’e. Hasznos lenne, ha ilyen esetekben azért mégis lenne valami­lyen kivétel. És sorolhatom még tovább: egy kicsit ránk ijesztett á szőlő, must és bor szabadáras átvételi rendsze­re. Nekünk nincs nagy tá- rolóhelyünk, kénytelenek ya­gyünk annyiért adni a szőlőt, a bort, amennyit adnak érte. Ezért mondjuk a szövetke­zetben ,egyre gyakrabban: nemcsak termelni, de elad­ni is nehéz. S azt is tudjuk, hogy a jövőben még nehe­zebb lesz. Hiszen nyilván mindenki arra törekszik, hogy többet termeljen és jól adjon el. — A megoldás? — Egyelőre törjük a fe­jünket. Azon gondolkozunk, hogy kifizetődő lenne egy olyan kereskedelemben jár­tas szakembert alkalmazni, aki felkutatja a kedvező ér­tékesítési lehetőségeket, le­bonyolítja üzleteinket. Ezen­kívül szélesítjük kereskedel­mi kapcsolatainkat. Mal­most is mintegy húsz zöldsé­gesboltba szállítunk árut, s a közeljövőben a faluban zöld­ség- és tejboltot nyitunk. De a legjobban egy üzletkötő kellene. Mondja a főkönyve­lőnk, hogy a szihalmi fo­gyasztási szövetkezet a kö­zelmúltban egy üzletszerző irodát létesített Budapesten. Valószínű, hogy megnézzük, hogy ők mit és hogyan csi­nálnak — hátha látunk va­lamit, ami számunkra is hasznos. 9 Remélhetően. Bizonyára megtalálják a feldebrőiek a megoldást, vagy egyedül vagy más szövetkezetekkel közösen. S akkor az elnök­nek már mind a két szeme nevethet. Kagosi Levente zet vezetőségi tagja adott vá­laszt. Hég építkeznek, — mér exportálnak — Az alapvető hiba az, hogy a vállalat fejlődése el­lentmondásos. Az üzem egyik felében még építkezünk, a másik felén már termelni kell, mert az alumínium öntvényeket nagyon sürge­tik. Alig készült el az új csarnok, máris exportra szál­lítottunk, kezdő emberekkel az országos .átlagot megha­ladó minőségi igényeket kel­lett kielégíteni. A gyorsüté- mű fejlesztés, az építkezés és az üzembehelyezés a nagy gyakorlattal rendelkező szak­embereket is próbára tette volna. Az Apci Qualitál Vállalat 1969. évi operatív terve 645 millió forint értékű terme­lést és 58 millió forint nye­reséget irányzott elő. De egy­két üzletfél lemondta a meg­rendelést, az apci öntvé­nyekkel több baj van, mint ahogyan azt korábban gon­dolták, ezért az eredeti cél­kitűzéseket módosították,! azonban 418 millió forintos termelést és , 28—30 millió forint nyereséget feltétlenül szeretnének elérni. Minden beosztásra a legalkalmasabb embert 1 A reális célkitűzések meg­valósításának mi a feltéte­le, a vállalat vezetői eddig milyen intézkedéseket tet­tek? — A művezetők, az üzem­vezetők, a különböző műsza­ki és gazdasági szakemberek bevonásával elemeztük a vál­lalat helyzetét és a baj ok or­voslására intézkedési tervet dolgoztak ki. Megvizsgáltuk, hogy mjlyen anyagi, műsza­ki , feltételekkel rendelke­zünk, milyen feladat megol­dására ki a legalkalmasabb ember és különböző tanfo­lyamokat szervezünk, hogy minden beosztásban minél jobban elsajátíthassák a szakmát. A vállalat gyorsan fejlődik. Most 3500 tonna öntvényt gyártunk évente, ezt 8500 tonnára akarjuk nö­velni. A jelenlegi 12 000 ton­na tömbgyártás helyett 17 ezer tonnára van szükség, póznak, építkezünk, 363 mil­lió forintos beruházással fej- Két nagy csarnokban ala- lesztjük a gyárat. Jól képzett szakmunkásokra, műveze­tőkre van szükség. Aki szor­galmasan dolgozik és tanul, az Apcon boldogul. A kommunisták ismerik üzemük helyzetét. Taggyű­léseken és vezetőségi ülésen vitatták, hogy melyik üzem­részben hogyan lehet leküz­deni a nehézségeket. A párt­tagok többsége egyetért az­zal, hogy az üzemben fegye­lemre és határozott intézke­désekre van szükség. Az em­berek szóváteszik, hogy a ko­rábbi kapkodás helyett több következetességet várnak a vezetőktől. Hogyan lehetne többet keresni ? Ha nem lenne olyan sok a selejt, Apcon többet is le­hetne keresni. Mitagadás, nélia a villás targonca is el­akad a sok hulladékban és a kidobált öntvényekben. A legfontosabb követelmény, hogy a technológiai fegyel­met, mindenki betartsa, a szabálytalanságokért szólja­nak a művezetőig a regi munkásokkal szót értsenek, az újakat ne hagyják ma­gukra. A homokszárítást és a magkészítést még mindig kézi erővel végzik. A szüksé­ges berendezés. már megvan, de a kompresszorállomást még ezután szerelik. Bizta­tó jel, hogy a Man üzem dol­gozói a svájci exportot tel­jesítik, a Csepel márka hír­nevére nagyon vigyáznak. A korábbi 15—20 olajteknő he­lyett mostanában már 35—40 darabot gyártanak és a • mi­nőség is javul. Az intézkedési tervben azt olvashatjuk, hogy a homok­magos öntvényeknél, a prés­öntődében, s a vegyes kohá­szati üzemben a legfonto­sabb,. a kiemelt gyártmá­nyokra meg kell állapítani az átlagos és elfogadható selej- tet, ösztönzőbb bérezést al­kalmazzanak a selejt csök­kentésére. Megfontolt, és kö­vetkezetes intézkedések szük­ségesek a szerszámüzem jobb munkaszervezésére, a javí­tási idő csökkentésére. A hő­kezelő kemencék kapacitá­sának' jobb kihasználására a kemencék folyamatos, illetve vasárnap éjszakai fűtését tervezték. Egyik-másik határidő már október 1-én lejárt, de a föl­adatok sikeres megvalósitá- r sáért még sokat kell dolgoz- ’ ni. Egyetértünk azokkal, akik az intézkedési tervnél vala­melyest lassúbb tempót, de. nagyobb körültekintést, több biztonságot javasolnak. Ter­mészetesen a megfontolt dön­tések végrehajtását nem sza­bad halogatni. Szerteágazó, de szorosan összefüggő, bonyolult műsza­ki, gazdasági programot szab­tak önmaguknak az apciak. Hol tartanak jelenleg? A ba­jotok, az eredmények továb­bi romlásának útját állták. Az apciak körültekintő, követke­zetes munkával, a vezetők és a munkások összefogásá­val a nehéz próbát kiállják. F. L. 1969.. október 16« saüíörtök Ülést tartott a Szakszervezeti Világszövetség Elnöksége és Végrehajtó Bizottsága Értékesítési gondok Feldebrőn Termelni sem köniiin, de eladni Is neliéae Ideges feszültség lett úrrá az Apci Qualitál Vállalat­nál. Pedig a mostaninál ne­hezebb időket is éltek, ami­kor jogelődjük, a Fémter- mia Vállalat csődbe került. Apcon az elmúlt évre sen­ki sem panaszkodhat, hacsak azért nem, hogy, sokat kel­lett dolgozni. De aki nem­csak megszokta, hanem meg is tarfulta új feladatát, az nem keresett rosszul, az év végi részesedés meg különö­sen jól jött, szép összeget fi­zetett a vállalat. 'Ám a kez­deti sikerek után egyre ne­hezebb helyzetbe kerültek az apciak. Mi okozta a bajt és hogyan akarnak kilábal­ni? Kérdéseinkre Vitányi Pál kohómérnök, a vállalat mű­szaki igazgatóhelyettese és Matusik János, a pártszerve-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents