Népújság, 1969. október (20. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-02 / 228. szám

Miért halt meg Willy Loman? j Vallomások az íróról, a drámáról és az életről Eimondía az író, a rendező és a címszereplő Tíz országból jönnek vendégek — Először kerül „terítékre” az fskoSarádiö — Pályázat a részvételre Budapesti tanácskozás az egri nemzetközi iskolatelevíziós, iskolarádiós és oktatófilmes konferencia előkészítéséről Willy Loman és fia. Happy: Farkas Endre és Harkányi János, Pénteken este évadnyitó premierként mutatja be . az egri Gárdonyi Géza Színház Arthur Miller nagy sikerű (• urnáját, Az ügynök halá­rat. Arthur Millerrel most első ízben találkozik egri színpa­don a színházlátogató közön­ség. Az Édes Fiaim, a Sale- mi boszorkányok, a Pillan­tás a hídról, A bűnbeesés után, Közjáték Vichyben és természetesen a most bemu­tatásra kerülő Az ügynök halála — ezek a neves ame­rikai író világsikert hozott drámái. A magyar színházak eddig csaknem valamennyi művét bemutatták már. Mielőtt a közönség megis­merkedne a most bemuta­tásra kerülő drámával, át­adjuk a szót a rendezőnek, az írónak és a címszereplő­nek. Both Béla, a Nemzeti Színház igazgatója, a dráma vendégrendező je: — Miért kellett meghal­nia Willy Lomannak? Erre a kérdésre keresi a feleletet az ügynök özvegye Arthur Miller darabjának befejező jelenetében, s talán ezzel a kérdéssel megy el a néző is a színházból az előadás után. Az ügynök halála volta­képpen egyetlen nagy szám­adás. Egy ember — nem ki­magasló jellem, nem rendkí­vüli egyéniség — végiggon­dolja egész életét, újra felidézi múltját, egy utolsó próbálkozással megkísérli a lehetetlent, s aztán — felis­merve az egyetlen megoldást —: megöli magát. Apa és fiú áll szemben egymással* kérlelhetetlen ellentétben, holott igazában saját maguk­kal állnak szemben. A fiú, Biff, már látja: csupa ha­zugság, önámítás az életük, az apa, Willy nem hajlandó tudomásul venni, hogy álom­világban élt. rám! Még azt sem tudom, hogy én mit várok a jövő­től... Happy, a másik fia: — Te­hetetlen vagyok: ülök és vá­rom az igazgatóhelyettes ha­lálát: hátha én leszek az utóda? A pasas egyébként jó barátom ... juk majd, október 3-án, pén­teken Egerben. A dráma főbb szereplői: Hamvay Lucy, Markaly Gá­bor, Harkányi János, Somló Ferenc, Füzessy Ottó, Szili János és Győrváry János. <m) Tavaly vállalta első ízben a házigazda szerepét Eger a nemzetközi jelleggel megren­dezett Iskolatelevíziós konfe­renciának, amelynek kedvező hazai és külföldi visszhangja arra buzdítja a rendezőket, hogy a konferenciát újra ösz- szehívják. A második kon­ferenciára 1970. június 23— 27 között, s azután kétéven­ként kerül sor megyénk szék­helyén. Az,előkészítés fontos állomása volt az a tanácsko­zás — ezúttal a tv népműve­lési adásának főszerkesztője, Kovács Béla volt a házigaz­da — amelyet Budapesten tartottak kedden az érintett intézmények képviselőinek részvételével, s erre népes küldöttség utazott Heves me­gyéből is. Megjelölték a közös célt: az UNESCO áltál meghirde­tett nemzetközi nevelés, vala­mint az V. magyar nevelés­ügyi kongresszus évében a konferencia elsősorban a ne­velési kérdésekkel kíván fog­lalkozni. Elismeréssel szóltak arról a szándékról, hogy az egymástól elszigetelten' tar­tott kongresszusok után első ízben közösen beszéljék meg problémáikat és tennivalói­kat az Iskolatelevízió és az Iskolarádió szerkesztői, mun­katársai. Különösen jelentős ez azért, mert hatásuk együt­tesen jelentkezik az iskolai nevelőmunkában. Az egri konferenciának fontos szere­lje lesz abban, hogy a külön­böző területek alkotói megta­lálják eszközeik sajátosságait figyelembe véve a legmegfe­lelőbb helyüket A konferencián pedagógu­sok, a neveléstudományok művelői, az Iskolatelevízió, az Iskolarádió és az oktató­filmek munkatársai, alkotói közös tanácskozások kereté­ben igyekeznek választ ad­ni a felvetődött problémákra. Bemutatják azokat a tv- és rádiós müveket, oktatófilme­ket, külföldi alkotásokat, amelyeket a szakemberek a legjobbaknak ítéltek. A kon­ferencián kerülnek kiosztás­ra a legfontosabb technikai eszközök alkalmazására, ta­pasztalatainak felhasználásá­ra hirdetett pályázat díjai. Az előkészítő bizottság ked­di alakuló ülésen megvitat­ták a kor'"-nencia program­tervét. Kei fontos témát je­lölték meg. Az első címe: Az önállóságra nevelés, az értel­mi erők fejlesztésének lehe­tőségei az Iskolatelevízió. az Iskolarádió és az oktatófilmek segítségével. A második té­ma a hazafiságra nevelés kérdéseivel foglalkozna. Kü­lön programként szerepel Az eszközök nevelésmódszertani felhasználása című téma, Az előadásokat, korreferátumo­kat a területek alapos hazai és külföldi ismerői tartják. A konferenciára megyén­ként öt pedagógust hívnak meg. A tervek szerint azok a pedagógusok pályázhatnak a részvételre, akik rendsze­resen felhasználják nevelői munkájukban ezeket az eszközöket. A művelődésügyi A Nemzetkőd Tudomá­nyos Filmszövetség drezdai kongresszusáról hazaérkezett a magyar filmküldöttség. A kongresszuson ismét Kollá- nyi Ágoston Kossuth-dljas filmrendezőt választották a szövetség alelnökévé. ÍJjból beválasztották a felsőoktatá­si szekció vezetőségébe Duzs Jánost és Préda Tibort — a magyar küldöttség tagjait — s most először a népszerű osztályok közülük választják ki azután a legalkalmasabba­kat. Részt vesznek még a pe­dagógusképző Intézmények képviselői. Vendégeket vár­nak a Szovjetunióból, Romá­niából, Jugoszláviából, az NDK-ból, az NSZK-ból, Franciaországból, Dániából, Angliából, Lengyelországból, Csehszlovákiából. A rende­zők olyan tolmácsberendezést kölcsönöznek, amely orosz,' angol, francia és német nyel­ven fordít, szinkronban az el­hangzott előadásokkal. A konferencia plenáris üléseit a Gárdonyi Géza Színházban, a szekciós üléseket pedig a tanárképző főiskolán tartják. Az egri házigazdák a konfe­rencia részt vevőinek délu­táni programjait Is igyekez­nek hasznossá és kellemessé tenni, amikoris mátrai kirán­dulásokat, szakmai megbe­széléseket javasolnak. Az előkészítő bizottság dr. Benczédy Józsefet, a Művelő­désügyi Minisztérium főosz­tályvezetőjét választotta el­nöknek, áki a több mint tíz rendező szervvel rövidesen koordinálja a tennivalókat. (P■ e.) tudományos szekció vezető­ségébe Vass Juditot. A Nemzetközi Tudomá­nyos Filmszövetség a kong­resszussal egy időben film­szemlét is tartott A legjobb 12 alkotást elismerő diplo­mával jutalmazták, s ebből kettőt magyar filmrendező — Vass Judit a „Módszerek* és Dévényi János az „Örökö­sök” című népszerű tudomá­nyos filmért — kapott. (MTI) Magyar alelnököt választott a Nemzetközi Tudományos Filmszövetség Willy Lámán: — Áz apám esztendőket vándorolt Alasz­kában. Hajtotta a kalandor vére: a mi családunkból so­se hiányzott egy kis bátorság.’ Fejembe is vettem: utána megyek a bátyámmal, meg­keressük és letelepszünk északon az öreggel. Már- már neki is vágtam volna, amikor a Parkernél összefu­tottam egy ügynökkel. Dave Singlemannek hívták. Nyolc­vannégy éves volt akkor, s az USA harmincegy államát úgy vadászta végig, mint egy kopó. Elég volt ezt egy­szer látnom, rádöbbentem: az ügynöki pálya az álmok álma: a legszebb karrier! Van-e pompásabb dolog en­nél: nyolcvannégy évesen is harminc-negyven várost be­járni — felveszed a telefon- kagylót. s mindenki emlék­szik rád. szeret, segít? Tu­dod-e, hogy amikor meghalt — zöld bársonypapucsban a new york—bostoni gyorsvo­nat dohányzójában — az méltó halál volt, az ügynök halála —, igen. A koporsójá­hoz is ügynökök és vevők százai zarándokoltak el. Linda, a felesége: — Willy Loman sohase keresett va- gyónókat. A neve se szere­pelt az újságokban. Nem is a legkülönb karakter.^ De emberi lélek, és szörnyű do­log történik vele. Ezért ér­demel kíméletet. Nem sza­bad engedni, hogy kiszolgált kutyaként pusztuljon el. Az Ilyen ember végül is kímé­letet érdemel, kíméletet. Biff, az egyik fia: — Mit tudom én. milyen jövő vár Charley, a barátja: — El­ítélni pedig senki ne merje ezt az embert. Ti nem veszi­tek tudomásul: Willy ügy­nök volt, s az ügynök élete nem épül szilárd talajra. Nem az ügynök építi a há­zat, nem ő hozza a törvényt, nem ő írja föl az orvosságot. S ha csak egyszer is nem mo­solyognak rá vissza — megin­dult alatta a föld és vége van. Senki se merje elítélni. Az ügynök álomvilággal ügynököl — ez a mestersé­ge. * S Willy Loman szerepét Far­kas Endre játssza. Igaz, a színház vezetőinek tájékoz­tatása alapján arról számol­tunk be olvasóinknak, hogy Némethy Ferenc játssza ezt a szerepet. Ä népszerű mű­vész időközben a Madách Színházhoz szerződött és az egri előadások időpontjában is ott játszik. Ezért Willy Loman szerepét Farkas Endre vette át. Farkas Endre természete­sen örömmel vállalta ezt a nem mindennapi feladatot, nagy igyekezettel, s lázas iz­galommal készült az egri pre­mierre. A szerepről, az álta­la megformált hősről így nyilatkozott: — Nagy ember ez a Willy Loman. S mert hogy nagy ember, vannak gyengeségei is. Emberi gyengeségek ezek. S vannak tévedései is. ön­maga életútját akarja meg­ismételtetni fiaival, de sike­resen. Nem úgy, ahogyan az övé zajlott le ... A többit az előadáson lát­Még egy holdja van a Jupiternek? E. K. Bigg ausztráliai csil­lagász és radiofizikus — sa­ját meggyőződése szerint —, felfedezte a Jupiter tizen­harmadik holdját, amely op­tikailag nem látható, s léte­zését Bigg a deciméteres és dekaméteres hullámsávban mse. október 2., csütörtök észlelt elektromágneses su­gárzás alapján állapította meg. Észlelése szerint a Jupiter dekaméteres pulzusában van­nak olyan intenzitás-pertó- dusok, amelyek nem függ­nek össze a Jupiter eddig is­mert egyetlen holdjával sem. Az ausztráliai csillagász ki­számította, hogy a Jupiter tizenharmadik holdjának ke­ringési ideje 20,6 óra, s a bolygótól való távolsága mindössze. 40 földátmérö. Levél Amerikából Tizenkét esztendő után végre le­velet kaptam Bella nénitől New Yorkból. Én ezt a levelet most szó­rni szóra ideírom, hadd lássa min­denki, hogy milyen levelet kaptam én tizenkét esztendő után Bella né­nitől, New Yorból. Te kedves rokonok, amikor Hanzi nekem írta meg Detroitból, hogy vagytok meg valamennyien otthon, én nagyon boldogultam. Én most közlöm veletek, hogy én tizenkét év alatt semmit sem lettem öreg. épp­olyan csinos és kívánás vagyok, mint aki voltam odahaza, bár az én alak lett egy kicsikét elteltebb, de a ha­jam szép szőke és senki se nem mondaná, hogy ez igy nincs van rosszul. Én most is élek Harryual, aki egy nagyon jó emberüzlet és hat misékszert vesz és elad és visz en­gem mindig szállodákba. Mindenki mondja, hogy fiatalabb vagyok, mint az anyád volt, pedig ő is egy nagyon szép asszony, de én most vagyok na- yyon kívánás és biztosan örüljétek, hogy ezt halljátok tőlem. Az, amit tett veletek Hitler, volt nagyon kényelmetlen. Mi hálaisten­nek valamennyien jól vagyunk s la­kunk egy nagyon szép házban itt, ahol van minden szobának külön ajtaja. És Harry azt mondja, hogy szeretne már látni titeket, illik tud­ni, hogy volt neki kötőhártyagyulla- dása és bekötött szemmel fekszik három napja óta. Minden héten me­gyünk mozi és színház, ami nekem nagyon jól áll. Hogy szegény Zsigát kivégezték, az nagyon bosszantó. De itt az élet eléggé szórakoztató és van most a hamis ékszereknek egy jó szezonja, ami nekünk nagyon jól áll. Mariann meg Aliszka is vannak nagyon jól, van nekik is férj, aki dolgozik és ke­— Ejnye csak — csóváltam a fe­jem — ezalatt a rövid út alatt fogy­tam volna? Vagy talán nem pontos a mérleg? Szerencsére a Nemzeti Színház előtt is találtam egy mérleget. Meg- méretkeztem. 55 kiló és 50 dekát mu­tatott. rés szépen. Vagyok velük sokat és csodáljuk egymást, hogy olyan fia­talok maradtunk az európai háború dacára is. Hogy Artúr bácsi és az ö kedves felsége megégtek Lengyelországban, az roppant zsanáns. Mi most vezet­tettük be a televíziós telefon, ami drága, de megéri, mert olcsó. Mi va­lamennyien gondolunk sokat rátok, és nincsen esztendő, hogy eszünkbe bele ne jutnátok, ahol tinektek van nagyon jó helyetek. Hogy szegény Matildék egész' csa­ládja kiirtották, az nagyon érdekes. Aliszkának volt most influenza, de jött három doktor és most már van mindenki egészség. Te kedves roko­nok! Mi most össze fogjuk szedni ami van ócska holmi és küldjük el nektek csomag, csak írjatok meg, hogy megkaptátok, akkor küldünk újra fogpaszta, rágógumi, meg ilyes­mi. És ha akar kijönni az egész csa­lád, csak írjatok nekünk bátran, mi majd imádkozunk, hogy sikerüljön. Csókolunk mindenkinek a szája: BELLAEK Rémtörténet A gázszámlás nyolcszáz milliárdot adott vissza, és mert rendőrrel fe­nyegetőzött, ha a nyolc . Jtóteg egy­milliárdost el nem fogadomJ elfogad­tam. Különben is, közben eszembe jutott, hogy lent a körút sarkán száz- milliárdért megmérik a pontos test­súlyomat, a százmilliárdnak tehát igenis vásárlóereje van. Le is siettem —, hogy közben meg ne dráguljon — és megméretkeztem. 55 kiló és 70 de­ka voltam. Na jó — gondoltam — és továbbmentem. A Király utca sar­kán találtam egy újabb mérleget. Ez is százmilliárdot kért. Minthogy nem árt ellenőrizni az egyik mérle­get a másikkal, itt is megméretkez­tem, 55 kiló és 60 dekát mutatott. Ennek már a fele sem tréfa — gondoltam — és azonnal elsiettem egy belgyógyász ismerősömhöz. El­mondtam az aggasztó tüneteket. Re- dőkbe ráncolt homlokkal hallgatott végig. Alaposan megvizsgált, de sem­mit sem talált. Azt mondta: szívem, tüdőm, rendben van, nem ér­ti a dolgot. Mindenesetre leküldött a házban levő patikába, mérjem meg magam és ha ugyanazon a mérlegen kevesebbet nyomok egy óra múlva, keressem fel, valószínűleg vérátöm­lesztést kell csinálni. Már csaknem befeküdtem a kór­házba vérátömlesztésre, amikor eszembe jutott, hogy mindenütt egy köteg százmilliárdossal fizettem. Ezért fogytam tiz dekát minden mé­rés után. — Pardon — mondtam az orvos­nak — vissza az egész. Nem fogytam egy dekát sem. — Meg kell vizsgálnom — felelte komoran —, mert aki ma nem fogy, annak valami baja lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents