Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-13 / 212. szám

A szegény fogyasztó De a meo-ról is szólni kell !¥em gyerekjáték! Ha a lift nem működik. Két robbanás is bekövet­kezett néhány nap alatt a megyénkben. Mind a két esetben a protán-bután-gáz palackja okozta a tüzet, a kárt, de emberéletet egyik szerencsétlenség sem köve­telt. Amint arról hírt adtunk, Gyöngyös, majd Füzesabony volt a két sajnálatos esemény színhelye. Ilyenkor illik felhívni a fogyasztó figyelmét arra, hogy be kell tartania a hasz­nálati utasítást. Mert a fo­gyasztót ki kell oktatni, köny- -nyű is kioktatni. A fogyasztó .siem tud visszaszólni, hanem magába roskad és beismeri: «em tartja be pontosan az utasításokat... Amikor ha­zaviszi a gázpalackot és a gáztűzhelyet rácsatlakoztatja 0 palackra, a fogyasztó ez­ótáin nem szokott szappanos ■vizet csinálni, azzal nem ke­im be a palack csaptelepét, hogy így ellenőrizze: szivá­rog-e a gáz a palackból. A fogyasztó hisz annak a cé­dulának, amit ott talál a palack csapját lezáró kupak­ban azzal a szöveggel, bogy a siófoki töltőtelepen a t __________________ n Kisz-#i«5t fontos eseménfe A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség életében " fontos eseményre kerül sör szeptember 15 és no­vember 15 között. Újjáválasztják az alapszervezeti veze­tőségeket, a csúcsvezetőségeket és bizottságokat, érvénye­sítik a tagsági könyvecskéket. Ma hazánkban több mint 26 ezer KISZ-alapszervezet működik, 778 ezer taggal. A vezetőségválasztó taggyűléseken tehát fiatalok százezrei vizsgálják meg a leköszönő veze­tőségek kétéves munkáját, vonják meg az eredmények s a fogyatékosságok mérlegét. Vizsgáznak tehát a vezetők, de a taggyűlések is számot adnak a közösségi felelősségérzet­ről, továbbá arról, hogy a KISZ, mint a magyar ifjúság tömegszervezete, miként erősödött az elmúlt időszakban, előre lépett-e az ifjúság szocialista szellemű nevelése, a fiatalok érdekvédelme, a kulturális és sportmunka terén? Más szavakkal: kielégítette-e azokat a sürgető kívánságo­kat, amelyekkel az ifjúság napjainkban a KISZ felé for­dul. Akik figyelemmel kísérik a fiatalok munkáját, helytál­lását az élet legkülönbözőbb területéin, jól tudják, hogy a kiváló emberi teljesítmények mögött az esetek túlnyomó, nagy többségében ott van az ifjúsági szövetség szervező és mozgósító tevékenysége, a KISZ-nek az az eléggé nem becsülhető törekvése, hogy a megkívánt helyes irányba terelje az ifjúság minden jóra és hasznosra fogékony ener­giáját, cselekvő lendületét. Felfigyelhetünk emellett több új vonásra is. Ilyen elsősorban, hogy az utóbbi időben mindjobban előtérbe kerül az ifjúsági szövetség munká­jában a fiatalok gondjaival, érdekeivel való törődés, a munkapadok mellett jelentkező vitás ügyek tisztázásától a lakásproblémákkal való érdemi foglalkozásig. . Különösen faluhelyen jelentős az ifjúsági szervezet kul­turális tevékenysége. Több mint 3 ezer termelőszövetkeze­ti, 779 községi, közel 600 állami gazdasági és gépjavító ál­lomási KISZ-szervezetben láthatjuk, tapasztalhatjuk, szin­te az év minden napján, milyen nagy erőfeszítéseket tesz­nek az ifjúsági vezetők a klubélet fejlesztésére, a szabad idő fiatalos, kulturált eltöltését célzó programok kialakí­tására. Jellemző különben, hogy ahol valóban sokat tesz­nek a kulturálódás lehetőségeinek bővítése terén, ott nagy­mértékben növekszik a KISZ vonzereje, tekintélye. A kétségtelen eredmények mellett, amelyeket a vezető­ségválasztó taggyűléseken rendre elmondanak majd, szó­ba jönnek a hiányosságok is. Néhány szerencsés kivétel­től eltekintve a KISZ-nek nagyon sok helyen kell olyan gondokkal küzdenie, mint például a vezetők sűrű cserélő- , tiése, vagy a helyiséghiány. Az ilyen alapszervezetekben szinte lehetetlen a jól megalapozott, folyamatos munka. A másik gond, amely részben ebből is következik, hogy még mindig viszonylag sok az olyan fiatal, akik csak formáli­san tagjai az ifjúsági szövetségnek. Nem vonja be eléggé, sőt helyenként mellőzik is őket a tervek és elképzelések kialakításánál, az egyes célkitűzések megvalósítása során. Holott épp az a cél, hogy növekedjék a KISZ tömegbe­folyása, munkájának hatóköre, e munka tartalmi igényes­sége. Ezt segíti elő a mostani vezetőségválasztás, amelynek során mintegy 120—130 ezer fiatalt választanak be az új vezetőségekbe. Ezekre a fiatalokra temérdek feladat vár városon és falun egyaránt a céltudatos, eleven, a reális igényekkel mindig számoló alapszervezeti munka kialakí­tásában. Figyelembe kell venniük, hogy a felnövekvő kor­osztályok mindenekelőtt az kérik, hogy a KISZ segítsen eligazodni egyéni és közösségi életük értelmes, korszerű kialakításában. Ezért fontos, hogy küldetésüket felfogják és helyesen értelmezzék, munkájukat csak így végezhetik e! közmegelégedésre. K. I. A Heves megyei Tanácsi Tervező Vállalat (Eger, Dobó tér 6/a, telefon: 15-10.) AZONNAL FELVESZ statikusokat és építész szerkesztők el Jelentkezés a vállalat igazgatójánál, személyesen, vagy írásiam, önéletrajzzal. Bérezés megállapodás szerint. meo ellenőrizte a palackot. A fogyasztó arra gondol, hogy a meo a siófoki telepen megnézte: szivárog-e a gáz a palackból a csaptelep nya­kánál. A meo azonban ezt nem ellenőrizheti, mert a pa­lackok egyhányada igenis szivárogtatja a gázt. Lehet, hogy ez a hányad csupán ezrelékben fejezhető ki, tehát a megengedett „tű­résen belül” van — statiszti­kailag. De én, a fogyasztó most fü­tyülök a statisztikára, a „tű­résre”, ha felrobbanok. Ha csupán ezrelékben fejezhető ki az a selejt, aminek követ­keztében kigyullad a laká­som, magam pedig súlyos, de nem életveszélyes sérülések­kel a kórházba kerülök. Pont a statisztika jár majd ilyen­kor az eszemben!... Mert én, a fogyasztó, el­várom a siófoki telep meo- jától, hogy ne csak azt el­lenőrizze, mennyi folyékony gáz található a palackban, nem csapnak-e be engem, a fogyasztót mondjak: fél kiló folyékony gázzal, mert ezt még el tudnám viselni. Leg­alábbis sokkal könnyebben elviselném, mint azt, ha a meo nemtörődömsége miatt felrobbanok. Ugyanis én, a ' fogyasztói, úgy gondolom, a meo ellen­őrzi' a palackok szivárgását is. Utóvégre nem valami for­mális, esztétikai követelmény indokolná ezt aiz ellenőrzést, hanem annál súlyosabb ok: mások életének veszélybe döntése. Hogy ez r.em valami fel­nagyított apróság, emlékez­tessünk a gyöngyösi és a fü­zesabonyi tragédiákra. De e sorok ufóját is csu­pán a szerencse mentette meg néhány hónappal ezelőtt a hasonló eseménytől. Igaz, én betartottam a használati utasítást, mert nem hittem a meo-nak. Ellenőriztem be­kapcsolás előtt a palackot. És szivárgott! Altkor meg is írtam, jó vol­na, ha a siófoki telepen szi­gorúbban vennék a meo munkáját, addig, amíg' éle­tet nem követel a felületes ellenőrzés. Eddig még „csak” két robbanás következett be. Mert a fogyasztó azt hitte, ilyen' veszélyes szerkezetet, mint amilyen a propán-bu- tán-gáz palackja, azért ko­molyan megvizsgálnak, mie­lőtt kiadják a „kedves fo­gyasztónak”. És miután a, gázzal nem lehet tréfálni, még csak Véletlenül sem ke­rülhet ki olyan palack a te­lepről, amelyik szivárogna. Milyen balgák vagyunk is mi. a kedves fogyasztók. Csak azt nem értem, a gáz- palackozó vállalat meddig marad ilyen nyugodt, mikor fdtgja már komolyan venni a palackok ellenőrzését? Én ugyanis kezdek nagyon ideges lenni, amióta ez a két gázrobbanás bekövetkezett. Tudja fene, nem szeretem otthonomban a pnopán-bu- tán-gáz okozta tűzijátékokat. Nekem nem ezért van szük­ségem a gázpalackra. Ha le­hetne. szíveskedjenek nekem mindig olyan gázpalackot ad­ni, ami nem robban. Nagyon igényes vagyok? G. Molnár Ferenc ... nagyon dühösek va­gyunk. Különösen azok szá­mára kellemetlen a dolog, akiknek nagyon sok lépcsőt kell megmászniok emiatt. Mondjuk a hatodik, vagy a legrosszabb esetben a kilen­cedik emeletig... Szidjuk a hazai felvonógyártást, mely egyébként gyakran rászolgál az alapos bírálatra: hiszen nálunk a liftek évente átlag 1000 órán át üzemképtele­nek, de van eset, amikor egy- egy felvonó 8 hónapon ke­resztül marad kijavítatlan. Egerben tizenegy kilenc- emeletes lakóházban műkö­dik személyfelvonó. Vala­mennyi új és az év legna­gyobb részében jó. — Mi a titka? — kérdez­tük Szí Józseftől, a vízmű gépészétől, aki másodállás­ban „atyáskodik” az egri la­kóházi liftek fölött. — A legtöbb felvonónak nincs gazdája. A Magyar Fel­vonógyárban készülnek, de legtöbbször az ÉM Gép- és Felvonószerelő Vállalat szakemberei végzik a besze­relést és külön működik még egy javító vállalat. Nincs közöttük jó együttműkö­dés ... Az a gyakorlat, hogy a rossz liftet bejelentik va­lamelyik fővárosi vállalat­nak és egy-két hét múlva megérkezik a szerelő, hogy kijavítsa a hibát. Velem az Egri Ingatlankezelő és Köz­vetítő Vállalat szerződést kö­tött és munkaidő után ellá­tom a felvonók karbantartá­sát és az anyag nélküli ja­vításokat. — Honnan a szakmai is­meret? — A felvonószerelőknél szabadultam fel, két évig jártam az országot. Egerhez kötött végül is a családom. — Mit tapasztal? — Általában jól szolgál­nak bennünket a liftek, ha gondoskodunk a karbantar­tásukról és szakszerűen hasz­náljuk azokat, Ma délelőtt javítottam az M 1-es liftjét. Tolóajtaja megrongálódott és 1 ezért a lift leállt. Sajnos gya­kori hiba, a lakók nagyon durván bánnak vele, s az erő­szakos rongálás ide vezet. Eleinte túlterhelték a felvo­nót, négy helyett öten-hatam szorongtak a szekrényben. Ilyenkor a biztonsági beren­dezés megállította néha két emelet között. A szabályzat megtiltja, hogy tíz éven alu­li gyerekeknek liftkulcsot ad­janak Mégis gyakran előfor­dul, hogy egészen apró gye­rekek fél óráig is játszanak a lifttel. A szülők ilyenkor nem is sejtik, milyen ve­szélynek teszik ki a gyereke­ket! — Ha nagyobb a hiba? — Előfordul, hogy anyag hiányában nem tudom meg­javítani a liftet, ilyenkor „távirailag” kérünk segítsé­get a volt vállalatomtól, s a régi kollégák nem hagynak cserben. „ ★ A tizenegy lakóházi lift mellett üzemekben, intézmé­nyekben további 35—40 fel­vonó működik Egerben. A káposztásréti új városrész­ben újabb toronyházak épül­nek, újabb felvonókat szerel­nek be; jogos a kérdés, nem lenne hasznos egy önálló ja­vítórészleg? Szí Józsefnek most már szüksége van se­gítségre ... Az ötlethez kö­zelinek tűnik a megvalósítás. (pilisy) Hozzászólás a „Helyeslés névtelenül" elinti cikkünkhöz „Először azt említeném meg — kezdi levelét egyik olvasónk —, hogy nem baj az, ha az újság felhívására rendeznek el valamit vagy változtatnak meg. Való­ban .. jól is kezdhetnék és csinálhatnák, de ha ez nem így megy, akkor az újság igenis foglalkozzon e problé­mákkal, mutasson rá a hi­bákra, esetleg többször is, míg csak nem rendezik.” Szívesen vesszük ezt a biz­tatást ... éltünk is vele, er­ről levélírónk is meggyőződ­hetett a „Helyeslés névtele­nül” című cikkünkben. Sőt, azóta arról is , olvashatott, hogy a közlekedésiek a lehe­tő leggyorsabb módon igye­keznek megoldani a lapunk­ban szóvá tett problémákat. Ami több szót érdemel, az e levélnek a második része, amely így kezdődik: „A névtelenségről... Ha nem egészen helyes is, mégis egyetértek azokkal, akik a helyeslést is névtelenül írják. Vannak esetek, amiket nem lehet névvel írni. mert akad­nak olyan vezetők..., de nem vezetők is, akik nem sze­retik, ha valaki írogat az új­ságba. Sokszor az ismerősök is gúnyos megjegyzést tesz­nek. Így én is indokoltnak lá­tom a helyeslést— névtele­nül. Én is szeretnék írni problé­mákról, eredményekről, éle­tünkről, de egyszer kértem, hogy ne írják lei a nevemet, mégis megjelent. Azóta vagy nem írok, vagy nem írom alá a nevemet, vagy csak a kéz- . dőbetűket. Nem tudom miért nem lehetne megoldani azt, hogy az újsághoz küldött le­velet én ugyan aláírom, de a megjelent cikknél csak a kezdőbetűket jelentetnék meg. Ha így iehetne, sokszor írnék. Alt szen más. Neki hivatása, fog­lalkozása az írás, rá nem néznek rossz szemmel, nem tesznek gúnyos megjegyzést stb. Ám ha egy gyári dolgo­zó megbírálja valamelyik ve­zető munkáját az újságban, az ritkán megy el következ­mények nélkül, sőt még a szóbeli bírálat is „visszaüt”. Szeretném, ha erről továb­bi véleményt írnának a lap­ban. Tiszteletteí: M. A. V Levélírónk véleményünket kérte, s azt, hogy e kérdéssel továbbra is foglalkozzunk. Megtesszük ezt, nemcsak azért, mert olvasóink levele­zőink kérését igyekszünk szá­mon tartani, teljesíteni, ha­nem azért is, mert mint az előző cikkben szóltunk róla, nem kevesen vannak... a névtelen helyeslők. A névte­len helyeslők, akik egyben bírálók is. Mert amikor egyetértenek a cikkeinkben felsorolt hibák elítélésével, a helytelen gyakorlatot módo­sító javaslatainkkal, helyes­lésükkel véleményüket nyil­vánítják a rossz, a hibák el­len. S miközben ezt teszik, talán félnek is, bár becsüle­tességük, a köz java iránti fe­lelősségük azt diktálja, hogy ne maradjanak szótlanok. Nos, M. A. levélírónknak és más — névtelen — helyes­lőnknek azt mondhatjuk, hogy aki a sajtó nyilvánossá­gát veszi igénybe a hibák visz- szásságok feltárására, hasz­nos ötletek, javaslatok elter­jesztésére, azokat törvény védi. Törvény védi a „csen­des fojtogatástól”, a későbbi ..visszaütésektől”, egyszóval a retorziótól, a megbírált ve­zetők — vagy nem vezetők — boszújától, amennyiben jogos, megalapozott birála- -iuká levelük. V»k> igaz, elő­fordul, hogy nem jo szemmel nézik azokat, akik lapunk­hoz, a rádióhoz vagy más — a közvélemény hatalmát kép­viselő — szervhez továbbít- : ják panaszaikat, észrevételü­ket. Még akkor is; mint cik­künkben idézett esetekben ... helyeselnek. Előforduló példákról be­szélünk és nem jellemző ál­lapotról. De számuk gyara­podhat, ha látják, hogy nem nyílt sisakkal veszik fel hi­bájuk, presztizsféltésük ellen a küzdelmet, a levelezők, tu- ; dósitók. újságírók, hanem I a névtelenség jótékony j homályába burkolózva ír- i nak viselt dolgaikról, j Ez esetben úgy érezhetik, hogy továbbra is hatalmuk alatt tarthatják a szólni, írni hajlandó embereket és van ... vagy lesz elegendő erejük, hatalmuk a nyílt bí­rálat megakadályozására, vagy a megjelent bíráló sza­vak utáni bosszúra. . Arra d kérdésre, hogy ilyen esetben könnyebb-e az új­ságíró helyzete, nem aka­runk bővebben kitérni, hi­szen a megbíráltak egyfor­mán rossznéven veszik ha a hibákról lapunk levelezője, tudósítója vagy belső mun­katársa ír. Mindenesetre könnyebb lenne a dolgunk, ha e közös, nyílt frontot tud­nánk kialakítani a hibák, rendellenességek, károkozá­sok ellen. Ha nem az lenne tollat forgató olvasóink, le­velezőink, tudósítóink jelsza- | va, hogy „ne szólj szám, nem í| fáj fejem”, hanem akként | módosulna a gyakorlatban is ez a mondás, hogy „szólj szám, hogy kevesebbet fáj­jon a fejünk Ehhez kérjük újólag ol­vasóink, levelezőink, tudósí­tóink hatékonyább segítségét akár névvel... akár szignó- mi. Kovács Endre alapító tagol Közel tíz éve, 1960-ban alakult meg az andornaktá- lyai Búzakalász Tsz. amely azóta is megyénk jól gazdál­kodó közös gazdaságaihoz tartozik. Képsorunkon az alapító ragokból mutatunk be néhányat, akik munkájukkal ma is példaként állíthatók a többiek elé.. Kövi János, szőlészeti-borászati brigádvezető Tóth Alajosné, szőlész szakmunkás Bócsik István, traktoros Kovács Antal, szőlész szakmunkás 19#». szepMinfeer 13., mtHtíHf

Next

/
Thumbnails
Contents