Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

f műsoron? . .■—.......— B k frflőborél és béke Ezekben a napokban mutatja be az Egri Vörös Csillag Filmszínház Szer-* gej Bondarcsuk négyré­szes, monumentális, színes, szélesvásznú. OSCAR-díjas szovjet filmjét, a Háború és béke I—II. és III, részét. (A IV. rész szeptember II 17-ig kerül vetítésre.) A Tolsztoj regényéből készült filmet a látványos tömeg­jelenetek mellett a tökéle­tes színészi alakíások teszik emlékezetessé. Házasodhat-e a kiskorú? igyekszik biztosítani, hogy el­sősorban a szülő gondoskod­jék gyermekéről. Az állami gondozat elrendelésének el­sődleges összetevője az erköl­csi motívum. Anyagi okból csak akkor rendelhet el a gyámhatóság gondozásba vé­telt, ha a szülők valóban ke-; cesőképtelenek. A most érvényben lévő gyámügyi rendelkezés meg­lehetősen liberálisan kezeli A kiskorúak h ázásod ásán als kérdését, 'kikötései formáli­sak. feltételei illuzórikusak; Így a kiskorú többnyiro minden komplikáció tóikul köthet házasságot. , De vajon társadalmi éretek éz? — A statisztikák határo­zottan tiltó szót emelnek. Bi­zonyítékul egy-két adatot ér­demes felidézni. Beszédesek a koraszületések mutatm. Ti­zennyolc év feletti lányoki házasságából született gyer­mekek közül csak nyolc szá­zalék a koraszülött Kisko­rúak esetében ez a szám •megkétszereződik. Ez annál inkább elszomorító adat; mert a koraszülöttek negy­ven százaléka idegrendszert sérülést szenved, melynek kihatásai felnőttkorban kó­rosan jelentkeznek. A f iataíkorú -házass ágok: általában megalapozatlanok anyagilag s nemegyszer er­kölcsileg is. Ennek ellenére évről—évre nő a számuk. Az új rendelkezés alkotói arra 'törekedtek, hogy gátat emeljenek e kóros tendencia gyarapodásának. Ezt nem­csak precízen paragrafusok ■ ban sorolt feltételrendszerrel, hanem széles körű felvilágo­sító tevékenységgel tervezik elérni. Ha a községi szak- igazgatási szervek munka­társai, a városi, a járási, a megyei gyámhatóságok szak­emberei valóban tudnak majd élni e két eszköz kom­binációjával, úgy hamarosan megnyugtató változás ,áU be e téren. Az új rendelkezés új fel­adatokkal bízza meg a köz­ségek, nagyközségek tanácsi vezetőit és munkatársait. Számláira majd hogy isme­retlen feladatkört jelent a gyámügyi jogkör gyakorlása Megbírkóznak-e vele minde­nütt, adódnak-e majd zökke­nők? Mindezek olyan kér­dések, melyekre az elkövet­kező hónapok gyakorlata ad választ Az viszont megnyugtató tény, hogy a Művelődési Mi­nisztérium módszertani kézi­könyv kiadásával igyekszik könnyíteni az első lépések nehézségeit. „ Pécsi István A Jelenkor szeptemberi száma összeállítással köszönti a folyóirat Pákolitz István köl­tőt 50. születésnapja alkal­mából. Martyn Ferenc rajza, Csányi László tanulmánya, Hallania Erzsébet portréja s a költő új verseinek csokra szerepel az összeállításban. A szépprózai rovatban De- regán Gábor, Dékány Kál­mán és Pesti János elbeszé­lését olvashatjuk. Az irodalmi tanulmányok, jegyzetek sorában Kiss Fe­renc Kosztolányi Édes An­nájáról és Pomogáts Béla Juhász Ferenc költészetéről szóló írásának befejező köz­leménye mellett figyelmet ér­demel Gyergyai Albert Jean Giraudoux tanulmánya és Koczogh Ákos új vitacikke az ifjúsági irodalom problé­mairól. Három írás foglalkozik a képzőművészettel: Bodri Fe­renc új 'könyvekről, Déványi Iván három képzőművészeti évfordulóról, Heitler László pedig három balatoni kiállí­tásról írt beszámolót. Kritikai írások és Tüskés Tibor A pécsi irodalom kis­tükre című sorozatának har­madik része zárja a Jelenkor új számát. Magyar művészek alkotásai külföldi tárlatokon A következő hetekben több magyar képzőművész mutat­kozik -be alkotásaival kül­földi tárlatokon. Pozsonyban szeptember 8-án nyílik meg a II. nemzetközi naív mű­vészeti kiállítás, ahol ha­zánkat Süli Sodrás, algyői parasztfestő képviseli — mintegy 30 alkotással. A Komarnoi Népművelési In­tézet induló kiállítássoroza­tának nyitó tárlatán Pleidell János' művészi munkásságá­val ismerkedhetnek majd meg a helybeliek. Prágában reprezentatív magyar kiállítás ad ízelítőt a csehszlovák főváros közön­ségének a mai magyar kép­zőművészetről. Ötven fiatal festő,- szobrász- és grafikus- művész mutatja be több mint száz alkotását. , A Stuttgartban megrende­zésre kerülő alkalmazott grafikai kiállításon tíz ma­gyar grafikusművész szere­pel anyagával. A szeptember 30-án megnyíló IV. párizsi biennálén, a fiatal művészek rangos seregszemléjén a kép­zőművészeti. építészeti, zenei és scenikai szekciókban szin­tén szerepel alkotásaival több magyar művész. (MTI) Miért kell a rákkutatói tevékenységet korlátozni? Szentgyörgyi Albert professzor, a magyar származású Nobel-díjas kutató, akinek neve a C-vitamin felfedezése óta világszerte ismert, szerdán a New York-i tudományos akadémia konferenciáján tartott felszólalásában arról be­szélt, hogy • az egészségügyi és tudományos kutatásokra for­dított összegek csökkenése elsősorban a fegyverkezési és katonai kiadások növekedésének tudható be. " — A hadseregek egyre nagyobbak és egyre hatalmasab­bak — mondotta. Végeredményben öncélúak, hiszen fele- • mésztik az ország' nemzeti jövedelmének felét és konfliktu­sokat hoznak létre, hogy bizonyítsák szükségességüket. Az egyetlen'dolog, amitől félnek, a béke, amely feleslegessé tenné fenntartásukat, — mondotta. Szentgyörgyi professzor utalt arra, is, hogy a kormány támogatásának csökkenése miatt kénytelen volt rákkutatói tevékenységét korlátozni annak ellenére, hogy a kutatásban, elért eredmények bizta­tóak voltak. (MTI) A gyámügyi eljárást sza­bályozó új miniszteri rende­let október elsejétől lép ha­tályba. Alapvető célja: biz­tosítani a hatékonyabb gyer­mekvédelmi munkát. Alig három hét és országszerte al­kalmazzák paragrafusait a veszélyeztetett helyzetben lé­vő kiskorúak érdekében. Az új rendelkezés a korábban érvényben lévőhöz viszonyít­va 103 eddig még szabályo-j zatlan, új témát fogalmaz meg, 37 témát rögzít a kor; a társadalom követelményei­nek megfelelő formában. Újszerű motívuma a ren­delkezésnek, hogy a községe­ket és nagyközségeket valódi gyámhatósági jogkörrel ru­házza fel. Ezentúl a végre-, hajtó bizottságok szakigazga­tási szervei elvégzik a kisko­rúak láthatásával, az egyes védő és óvóintézkedésekkelj a kiskorúak segélyezésével, á számadással kapcsolatos gyámhatósági feladatokat Emellett jogot kapnak arra, hogy beutalják az arra rászo­rult fiatalt a legközelebbi gyermek- és ifjúságvédelmi intézetbe. Ugyancsak e szer-í­vek feladata a gyárrrt teen­dők Ideiglenes ellátása, a ja­vaslattétel kiskorúak ügyei-- vei kapcsolatban, sőt a kör-; nyezettanulmányok elvég-;! zése is. E szervek képvise­lőinek kell majd felkeresni a problémás helyzetű kiskorúa­kat, a tartásra kötelezett hoz­zátartozókat és a nevelőszü-» löket. Nagyközségekben még ennél is szélesebb köm a szakigazgatási szervek jog­köre. Itt ők látják el a kis­korúak éBami gondozásával és házasságkötésével kapcso­latos feladatokat is. Ogy hisszük egyértelműen, helyeselni lehet ezt az egész­séges jogköri decentralizá­ciót. hiszen a problémák el­intézése azok feladata lett, akik legjobban ismerik összetevőiket. A községektől, a helyszíntől, a körülmé­nyeiktől tásvol lévő járási, városi, negyei gyámhatóság bármennyire is igyekszik sem tud objektívebb képet kapni a helyszíni körülmé­nyek ismerőinek vélemé­nyénél. Egy kisközségben a szakigazgatási szerv veze­tője — közismert néven a vb titkár — ismer minden kis­korút, tudja hol a gond, mit lehet és mit kell tenni: Az ifjúságvédelmi albizottság társadalmi aktivistáinak köz­reműködésével minden „fen­ti” véleménynél pontosabb összképet tud formálni. Is­meri. illetve ismernie kell a családi körülményeket, tud­nia kell mikor engedélyezhet láthatást, mikor tilthat meg kiskorú-házasságkötést. Em­berek közt élve biztosabban lehet érdekükben dönteni. Közelről nézve gond igazán a goní Köztudomású, hogy a szü­lőknek körülbelül negyven százaléka nem -gondoskodik kellően gyermekéről. Komp­likáltabb esetekben a gyám­hatóság eddig elrendelte az állami gondozásba vételt. Így aztán az egyéni gond társadalmi problémává lett Nemegyszer előfordult, hogy egyes s'tülök szinte vártak arra, hogy megszabaduljanak a gyermeknevelés anyagi és erkölcsi terhétől. Majd meg oldja az állam! — véleked tek. Az új rendelkezés kiik­tatni igyekszik e téves szem­léletet; jogszabályaival azt MOLNÁR KAROLY* szeptember 12., péntek Waterloo „Ne sirassátok az én-sor* sómat?? (Napóleon) Ami ezután következik, az már a napóleoni dráma har­madik felvonásának a végé-. bez tartozik. 1814. március huszonhato­dikán a császár rádöbbent, hogy a szövetségesek egyene­sen Párizs felé nyomulnak. Még egyszer, de nem utoljá­ra, el akarta hárítani a tel­jes összeomlást. Gyors mene­teléssel hadosztályaival a fő­városba akart jutni, megelőz­ve az ellenséget. Katonái em­berfeletti energiával halad­tak előre. Ö mégis lassúnak találta. Hintóba ült, amelyet váltott lovak röpítettek elő­re. Március harmincadikén már ötórai út választotta el a fővárostól! Ekkor hallotta meg a megdöbbentő hírt: „Párizs elesett !’rMinden elve­szett, elkésett tehát. Április elsején Talleyrand vezetésé­vel ideiglenes kormány ala­kult, amely kimondta, hogy Napóleont megfosztják a ha­talomtól. Az eseményeket már nem tudta megállítani. Három nappal később aláírta azt a nyilatkozatát, amely­ben kijelentette: kész elhagy­ni az országot és a fia javára lemondani a trónról. Korzika, 'Elba vagy Korfu? A szövetségesek arról tana­kodtak, hogy hová száműz­zék „Európa veszélyes em­berét”. Napóleon kívánságát, hogy elbúcsúzhasson leghűbb katonáitól, ellenfelei teljesí­tették. Az edzett, sok viszon­tagságon átment emberek sír­tak, vezérük pedig ezt mond­ta: — Éljetek boldogul, gyer­mekeim, és tartsatok meg emlékezetetekben... Május negyedikén Elba szí getén kikötött vele az Unta unted nevű angol hajó. Nég; száz gárdistája kísérte. Kezdetben a száműzetés­ben egyhangúan teltek nap­jai. Mintha beletörődött vol­na sorsába, azonban néhány hónap múlva egyre többet foglalkozott a kontinensről, főleg a Párizsból érkező hí­rekkel. Miniatűr hadsereget is szervez, mintegy ezer em­bere van, akiket — rendsze­resen gyakorlatozta!. London, Bécs és Berlin tud erről, azonban nem nyugtalanko­dik. Franciaországban a Na­póleont trónon követő XVIII. Lajos egyre népszerűtlenebbé vált, mert igaz volt Talley­rand mondása, hogy ,,'a Bour­bonok semmit sem tanultak és mindent elfelejtettek.” Növekedett az országban a királlyal szembeni elégedet­lenség és mindezt Napóleon is jól tudta Elba szigetéh. Ez bátorította fel, hogy ezer em­berével titokban hajóra száll­jon és visszatérjen egykori dicsősége színhelyére. 1815. március elsején ismét francia földön van. Megindul Párizs felé és vakmerőén szembenéz XVIII. Lajos seb- i ’-ben ellene küldött csapa­taival. Széttárja köpenyét és így szól: — - Akinek va császárját megölni, ám te­gye ... Megéljenzik, a király egy­ségei mellé állnak és Napó­leon megállíthatatlanul ha- , lad Párizs felé, de egyúttal a teljes katonai és politikai megsemmisülés felé. Egyre többen csatlakoznak hozzá, kiderül órák alatt, hogy „királyi hadsereg” nincs Franciaországban, csak a császárnak vannak katonái. Diadalmasan visszatér ■ Pá­rizsba, újra elfoglalja palotá­ját, de második uralma törté­nelmileg rövid ideig, mind­össze száz napig tartott. A szövetségesek eleinte hinni sem akartak a Napó­leon visszatéréséről szóló hí­reszteléseknek, azután föl­ocsúdtak. Jól érzékelteti az. akkori helyzetet Metternich esete, aki 1815. március ötö­dikén levelet kapott a gé- nuai konzultól; hogy a „csá­szár eltűnt Elba szigetéről”. A kancellárnak sejtelme sincs, mit tartalmaz a pecsé­tes boríték és csak másnap bontja föl. A bécsi kongresz- szus tagjai, akik fényes ün­nepélyek egész sorozatával pecsételik meg közös ■ győzel­müket, (innen a nevezetes mondás, hogy „táncol a kongresszus”) egy káprázatos udvari bálon értesülnek Na­póleon visszatéréséről. A szö­vetségesek törvényen kívül helyezik a francia császárt, követeiket visszarendelik Pá­rizsból és egymillió embert indítanak az elpusztíthatat- lannak látszó ellenség meg- semmjsítésére. Napóleon nagy energiával szervezi hadseregét — utol­só háborújára. 198 000 embere volt ekkor. Kétféle lehető­ség között ingadozott: bevár­ja a szövetségeseket Párizs előtt és megütközik velük, vagy megelőzi őket és Fland­riában megtámadja Anglia és Poroszország hadosztályait, még mielőtt az osztrákok, az oroszok és a többi hadak oda­érkeznek. Ügy döntött, hogy lehetőleg külön-külön ueszi fel a küzdelmet. Így érkezett el Waterloo. A császár az an­gol hadsereget nem legyőzni, hanem megsemmisíteni akar­ta. 1815. június tizennyolcad!- kán reggel nyolctól este hét órájg tartott az ütközet. Wel­lington seregei már meginog­lak, mert megállás nélkül ro­hamozta katonáinak sorait a francia lovasság. Ney tábor­nagy, Napóleon egyik legvak­merőbb alvezére, haláltmeg- vető bátorsággal vezette a sorozatos támadásokat, öt lo­vat lőttek ki alóla, de hiába kockáztatta életét. Ez sem segíthette győzelemre a fran­ciákat. Fél nyolckor a csá­szár parancsot adott, hogy a világhírű gárdája is induljon rohamra az arigolok ellen. A döntő pillanatban megjelent a csatatéren Blücher és meg­támadta a franciák jobbszár­nyát. Eldőlt a küzdelem és ez­zel hosszú időre Európa sor­sa is. Napóleon legtapasztal­tabb katonái is elvesztették fejüket és pánikszerűen me­nekültek. mert két tűz köze kerültek. A császárt körül­vették a leghűségesebb em- berei és szinte erőszakkal vitték magukkal a gyilkos go­lyózáporból, miközben Napóz leon talán megadóan arra várt, hogy őt is megölik. — Nem. önt nem ölik meg, hanem foglyul ejtik — mond­ták a császárnak az őt körül­vevő katonái. Ez volt a híres Waterloo, ami azóta is foglalkoztatja a történészeket, a katonai szak­értőket. Azóta is elemzik, ku­tatják, hogyan alakulhatott volna másképpen a csata. Kétségtelen azonban, ha ott győz is Napóleon, azután, ké­sőbb másutt vereséget szen­vedett volna, mert a szövet­ségesek számbeli fölénye olyan nagy volt. Bonaparte drámája ezután gyorsan véget ért. Waterloo után Párizsba sietett, a fia javára lemondott a trónról, majd elhagyta a fővárost, a tengerparton hajóra szállt és Anglia „nagylelkűségére” bízta magát. A szövetségesek ezalatt bevonultak a francia fővárosba és kijelentették, hogy nem ismerik el II. Napóleon jogát a trónra. A lemondott császárt pedig mint foglyot Szent Ilona szi­getére szállították. 1821. május ötödikén halt meg. Utolsó szavait lázálmá­ban, önkívületi állapotban mondja: — Sietek hős barátaim­hoz ... Kiéber, Dessaix, Mas - séna, Duroc, Ney vár en­gem ... Elém jönnek és újra kijut nekik az emberi dicső­ségből ... Ismét beszélünk tetteinkről, megbeszéljük hadművészetünket Nagy Fri­gyessel, Július Caesarral, Hannibállal, Nagy Sándorral. A haláltusája olyan, mint az élete. Odakint Szent Ilona szigetén vihar tombol. Kiug­rik az ágyából és ki akar ro­hanni a szabadba. Összeesik. Már csak egyszer tér magá­hoz. Az orvosok szófoszlá­nyokat vélnek hallani: — Fiam ... a hadsereg.'. 1 fiam ... a hadsereg ... Ajkán ezzel a két szóval hal meg. Az óceán távoli szige­téről már csak a holtteste tért vissza Párizsba. De ez is csak tizenkilenc esztendővel a ha­lála után, ■■■ J

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents