Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-11 / 210. szám
Mikor jó az ellenőrzés? Aktuális gondok tanévkezdéskor ilyenkor, szeptember első »ap.jaiban. tanári, nevelői pályám évei ötlenek emlékezetembe. Gyerekarcok, tanácstalan szülői tekintetek . villannak fel előttem* ha a szeptemberi kezdés emlékképeit idézem. Ilyenkor gondok, szinte időtlennek látszó oktatási, nevelési problémák bukkannak fel a múltból. Mir -zek ma is kérdések, ma is megoldást sürgetnek. Hc^y meg is történjen, legaktuálisabb ilyenkor, szeptemberben, a tanévkezdés első napjaiban beszélni róluk.. Gondok ezek, de időben, jó módszerekkel kiiktatva konfliktusmentes tíz hónapot biztosítanak nevelőnek, szülőnek, diáknak egyaránt Ki kivel tanul? Ennek eldöntésében nem egy‘szülő tanácstalan. Van, aki egyre bizonygatja, hogy esetenként monstre ellenőrzést tart Ennek ellenére pa- naszoljaa „Nem tanul a gye-, reik. Kérem, és sorra előveszem a könyveket, várom a pontos választ, ám ehelyett összefüggéstelennek tűnő halandzsát kapok”. Ilyen szituációiban .aztán a szülő vér- mérséklete dönt a továbbiakról. Eszerint jöhet leüti meggyőzés, bő lére eresztve, mozílátogatás, vagy más szórakozási alkalom tiltása, esetleg egészen kézzelfogható naturális fenyegetés. Legtöbbször egyik, módszer sem vezet eredményre. Még nehezebb a helyzet a tűi lefoglalt szülők esetében. Ók az iskolát okolják, mcnd- vána azért jár oda a gyerek, azért ül jő három órát< délután a tanulószobában, azért vannak ott felügyelő tanárok, hogy gondoskodjanak a. felkészülés ellenőrzéséről. Különösen tanácstalanok azok a szülők, akik képzettségük érthető hiányossága ■folytán képtelenek a szakszerű, Q rendszeres ellenőrzésre. Mégis nem kevesen akadnak közülük, akik megkísérlik a lehetetlent, s nehéz órákat teremtenek mind maguk, mind gyermekeik számára: S mit szól mindehhez a pedagógus. Ha őszinte, akkor érzi, hogy képtelen kibogozni a gordiuszi csomót, tudja, hogy a délutáni, a tanulószobai, a kollégiumi ellenőrzés sosem lehet teljes értékű. Ekd akkor a megoldás? Mi., bor lehet nyugodt a szülő és a nevelő? ’ Van-e egyáltalán kiút ebből a gordiuszinak tűnő düemmából. Azt hisszük van, s aki ezt megtalálni képes, aa elsősorban a szülő ! Bizalmoft alapuló szoktatás Hinni kell a gyerekben, tegyen az kisiskolás. avagy felnőtt kor küszöbén álló. Bízni kell bennük, ám ennek a bizalomnak meg kell teremteni az érzelmi alapjait. A szülőnek már a kisiskolás gyerekben, annak formálható lelkivilágában ki kell alakítania azt az érzést, hogy a szorgalom, a rendszeres munka csak minimális méltatás a neveléséért hozott áldozatokért. Erre az alapra aztán már lehet építeni. A legtöbb gyerek ideális embernek, példaképnek tekinti apját, anyját. Ha ők megértő társként, s nem fennséggei kinyilatkoztatva elmondják a „rajongónak”, hogy mit jelent a rendszeres, a pontos munka, akkor többet tettek a mindennapi közős tortúráknál.- Így elérhető, hogy a gyerek tanul, anélkül, hogy állandó félelmj 'transzban várná a kikérdezési procedúrát. Ezután lehet majd megértetni vele, hogy nemcsak a. szülőknek, hanem magának is tanul. Így rászoktatható a rendszeres munka örömére. Így gondjaival felkeresi a szülőt, sőt a nevelőt is, mert nem tart retorziótól. Így megmenekül a kétarcú élet jellemroncsoló veszélyeitől, nem válik állandó vonásává a hazudozás, a szülő, a nevelő félrevezetése. Csak így válik eredményessé 'a nevelő- és oktatómunka, mert csak erre a bizalmon alapuló szorgalomra építhet az iskola. # Eltűnnek az ismerethézagok Ha a szülő meg tudja'valósítani ezt a minőségien új ellenőrzést, akkor gyereke nyíltabb -karakterré, képzettebb emberré válik majd.'A munkára érzetmi alapokon szóktatott tanuló ugyanis nehezen viseli el az jsmerethé- zagokat. Nincs félelmi gátlása, éppen ezért mer kérdezni a tanártól. Így válaszokat kap miértjeire, s könnyebben elsajátítja, megérti a .nehezebb fajsúlyú ismeretanyagokat is. A gátlásos tanuló hallgat, nem kérdez, megborzad az ismeretlen hullámaitól, retorziótói tart. — Mi lesz, ha megmondom: ezt sem értem, az sem megy?— kérdi. Majd folytatja: —• Mozielvonás, ellenőrzőbeírás. Es következtet továbbá — Otthon büntetnek, ha nem készültem. Itt, ha észreveszik tájékozatlanságom, rosszabb lesz az érdemjegy. Ml lesz, ha állandóan szekál, állandóan ént gém kérdez a tanár úe2 Ezért inkább haUgat; & éveken df magolja értelmi, megértés nélkül az orosz nyelvtant, a legyőzhetetlen matematikát, a hottentotta nyelvnek tűnő latint és így'' további. Megtanul alakos* kodni. félrevezetni szülőt;., nevelőt egyaránt Amikor ez egyszer-kétszer sikerül — mert sikerülhet — meg-1 nyugszik, s folytatja tovább, átevickél éveket, sőt lé is érettségizik, s "később bor- zongva gondol vissza az iskolás évek kínjaira. Mindez jórészt megszűnne; ha a szülő érzelmi alapon értetné meg gyermekével a szorgalom, - a rendszeres munka szerepét, s érzékeltetné az alkotás semmivel sem pótolható örömét. Ha ezt a legtöbb szülő megtenné — mert meg lehet tenni —, akkor nemcsak a maga munkáját könnyítené, hanem fokozná az iskolai oktató tevékenység hatékonyságát, s értelmes, jobb átlageredményű gyermekének örülhetne. Miért „mumus" az érettségi? Félelmi transz kialakítása, a felelősségre vonás idegborzongató érzése — ez jellemzi az érettségi légkörét is. Honnan adódik ez a kóros érzés? Ez is a szülői ellenőrzés merevségéhez társult nevelői alapállásból. Ki ne emlékezne az utolsó tanév óráira. Úgyszólván egy sem telt el úgy, hogy az oktató ne figyelmeztetett volna: — Na majd az érettségin, ott aztán kiderül minden, 0tt aztán lehet bizonyítani stb. stb. Így beszélt és beszél otthon a legtöbb szülő is: — Tanulj, fiam, mert közel az érettségi. S bizonyításul jönnek is a drákói próbaérettségik, a folyamatos felelések a precízen kidolgozott tételekből. Ilyen előzmények alapján érthető, hogy diákkörökben általános szimpátiát keltett az érettségi körül kialakult vita. A diákok ilyen előzmények alapján joggal hirdetik: idejét múlt forma, szüntessék meg! Úgy hisszük, kár lenne, mert az érettségi valóban az érettség bizonyítása. Pillanatnyilag még nem az, mert módszerei, elsősorban lexikális követelményei, tételszerű jellege a számonkérés, a szülői ellenőrzés idegtépő légkörét idézik. Értelmi képességek vizsgálatává. logikai készségfelmérő, kötetlen beszélgetéssé kell formálni, meg kell szüntetni a körülötte kialakult félelmi mítoszt, s akkor valóban érettségről ad majd bizonyítványt, akkor valóban hasznos, valóban szükséges erőpróbát jelent majd. Ehhez azonban a „reformot” alulról kell kezdeni, a szülőknek kell újfajta „ellenőrzést” kialakítani. Ha ez megvalósul, úgy a nevelés valóban olyan tevékenység lesz, amelynek során tanuló, taAár és szülő egy nyelven beszél, egy célért, az újabb nemzedék emberebb emberré neveléséért szorgoskodik. Ezt elkezdeni sosem késő, de beszélni róla ilyenkor, szeptemberben, tanévkezdé idején a legaktuálisabb. Pécsi' István H | alálhíre tíz évvel ezelőtt mindenkit megrendített. Bölöni György szerénysége, műveltsége, elvhűsége tiszteletet ébresztett és követésre méltó példa volt. Nagy élet állt mögötte, nagy tanulságokkal. A századforduló Magyarországa indította, az új irodalomért, új művészetért, társadalomért vívott, küzdelem formálta.' Így lett forradalmár és író, műkritikus és publicista. Minden műfajban ugyanazért a célért harcolt, eredményesen. Hosszú éveken át barátja Ady Endrének, aki összes híve közül talán az egykori zilahi diákot, a nagy hagyományú erdélyi értelmiségi család fiát kedvelte legjobban. Az első világháború előtt Bölöni haladó újságok párizsi tudósítója volt. Ekkor alakulnak ki a francia szellemi elet progresszív köreihez fűződő szoros kapcsolatai, amelyek az emigrációban, a magyar forradalmak ba- ■ kása után Bölöninek kiemelkedő szerwpet biztosítanak. Párizsban él, Károlyi Mihály környezetéhez, a polgári radikalizmus szélsőbal szárnyához tartozik. Itt írja a két világháború közötti, haladó magyar irodalom két jelentős alkotását, Táncsics -Mihályról és Ady Endréről szóló életrajz-monográfiáját. Utóbbi az Ady-irodalom nagyra becsült, kiemelkedő jelentőségű darabja, számos' életrajzi adat hiteles foglalata. Bölöni nemcsak irodalomtörténészként yizsgálja Ady pályáját, gondolatvilágának fejlődését, verseinek keletkezését. A költő párizsi éveinek társaként a barát és a szemtanú hivatottságával tárja fel az életmű összefüggéseit, hátterének ismeretlen vonásait. Megjelenése idején — Az igazi Ady 1934-ben látott napvilágot, Párizsban — tudományos értékén túl az is jelentőssé tette Bölöni könyvét, hogy ez volt az első munka, amely torzítás nélkül adott képet Ady forradalmi költészetéről és emberségéről. Bölöni a párizsi években emigráns magyár újságod szerkeszt; egyik kezdeményezője a Le Monde című magyar nyelvű könyv- sorozatnak,' amely a progresszív nyugati irodalommal, si a legjobb szovjet művekkel ismertette meg olvasóit. A sorozat darabjai többnyire illegális úton juthattak csak Magyarországra. A német megszállás idején a franciaországi Magyar Függetlenségi Mozgalom egyik vezetője. Fokozatosan jut el a marxizmusig, a kommunista politika elfogadásáig és követéséig. A felszabadulás után nyomban hazatér, diplomataként, majd az Irodalmi Alap igazgatójaként dolgozik. Az ellenforradalom leverése után konszolidálódó Irodalmi élet egyik irányítója. 195,7-tői haláláig az Élet és Irodalom szerkesztője. Ezekben az években jelenteti meg Ady az újságíró című tanulmányát, s megkezdi fél évszázad írásainak kötetbe gyűjtését. Ez a sorozat halála után bontakozott ki, s mutatta meg igazán, milyen gazdag a publicisztikai, és írói életmű, amelyért Bölöni Györgyöt 1955-ben Kossuth- díjjal is jutalmazták. — s — Az új évadban: . \ Reprezentatív műsor a jubileumon — Vendég karnagy, vendég szólisták — Két ősbemutató — Új bérletek Az Egri Szimfonikus Zenekar terveiből * Sikerekben gazdag évadot zárt az Egri Szimfonikus Zenekar; az elmúlt év színvonalas zenei eseményéit tekintve az együttes ismét bebizonyította létjogosultságát A napokban készítette el a zenekar vezetősége az új évad programját A felszabadulási ünnepségekre külön hangversenytervet állítottak össze; Eger fel- szabadulásának évfordulóján újabb ősbemutatóként ismét egy Farkas Ferenc-művet tolmácsol az együttes a szerző vezetésével. A jubileumi hangversenyeken részint az irodalmi színpaddal, részint az egri kórussal adnak műsort Újabb bérleti hangverseny-sorozatot is tervez az együttes: egy magyar-estet egy Beethoven-hangversenyt a szerző születésének 200. évfordulójára, egy orgonahangversenyt meghívott művészszel, s negyediknek egy köny- nyebb hangvételű műsort terveznek. A jövő esztendő egri nyár programjában az irodalmi színpaddal, meghívott élvonalbeli művészekkel adják elő a Koldusoperát az irodalmi színpadok országos fesztiválján. A nyáron még egy ősbemutatóra kerül sor a hangversenyprogramban, ahol a fiatat egri származású zeneszerző,1 Kátai László zenekari művét tolmácsolja az együttes. Az Egri Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese az elmúlt évadhoz hasonlóan a jövőben is több ízben a közönség elé lép. Többek között szeptember 20— 21-én a gyöngyösi szüret programjában' a neves Vid- róczki Együttessel mutatják be Born Miklós koreográfus Heves megyei summás táncok című új tánckompozícióját, s a kamaraegyüttes kíséri (a szerző Farkas István karnagy) az egri bábszínpad A kis herceg című előadását, melyet a pécsi nemzetközi felnőtt bábfesztiválon adnak elő. 12 •molnár kKroLYs 69. sreptember 11,, csütörtök Az utolsó kísérlet „nQt számít nekem 200 000 katona élet«?” (Napóleon) Drezdában tárgyal az akkori Európa két nagy állam- férfia. Napóleon teátrális jelenetet rendez, jellegzetes csákóját a földhöz vágja és így kiált: — Ferenc császár meg akarja fosztani lányát, Mária Lujzát a tróntól? S megfenyegeti a Habsburg uralkodót, indulatos szavaira Metternich hidegen így válaszol: — Láttam felséged katonáit, azok mind gyerekek. Mi lesz, ha már ők sem lesznek? Nem tudnak megállapodni, Ausztria is csatlakozik a szövetségesekhez és Napóleon mindent föltett egy kockára. Minden rendelkezésre álló erőt összevont és így 550 000 katonát, vonultatott fel. Ezzel szemben az orosz—porosz—osztrák seregek létszáma 859 000 volt. 1813 október tizenhatodikén a lipcsei síkságon döcögni kezdtek az ágyúk, olVan gyors egymásutánban, hogy az egyik dörgő hangot nem lehetett megkülönböztetni a másiktól egybefolyó szakadatlan dörgés hallatszott. Megkezdődött a „népek csatája” és ilyet még nem hallott Európa. Mindkét fél életre-halálra küzdött, minden tábornok tudta, hogy a győztesé lesz az uralom a kontinens felett, Az állások többször cseréltek gazdát és amikor Napóleon parancsot adott lovasságának a rohamra, azt remélte, kierőszakolhatja a döntést. Megingott a szövetségesek frontja. Minden nélkülözhető erőt, még a cár lovas testőreit is a, kritikus portra irányították. Ezzel megállították az előretörő francia lovasságot, amely már-már lehengerelte az ellenség centrumát. Napóleon támadása megtorpant és ezzel a győzelem lehetőségét elvesztette. Közben újabb szövetséges seregek érkeztek és a franciákat a bekerítés veszélye fenyegette. Ezrével haltak meg a katonák, magasan áll-- tak a hullabegStek, Egy napig csak temettek a- lipcsei mezőre és a sebesültek1 elszállítása folyt. Másnap a harc '* folytatódott és Napóleon ekkor úgy döntött, hogy visszavonul. .Maradék erejét Lipcséből a Rajnáig vezette visza. A. történelmi méretű kudarc megingatta alvezéreit is. Murát, aki korábban hű embere Volt, titokban tárgyalni kezdett a szövetségesekkel. Más érzékeny veszteségek is érték. Így nagyon megviselte Napóleont egyik kedvelt marsalljának halála. Dufoc a császár karjai között halt\meg, amikor egy ágyúgolyó végzetesen megsebesítette. Napóleon így búcsúzott a haldoklót®: — Isten veled, barátom.:: Ügy érzem, hogy nemsokára viszontlátjuk egymást.. Több magas rangú tisztje leplezetlenül megelégelte a szakadatlan háborúzást. A császár nem tudta türtőztetni magát, indulatosan fájuk kiabált: — Öre-ök már nem óhajtanak hadakozni tovább, hanem szívesebben sétálnának a párizsi utcákon ... De egyéb jelek is érzékeltették, hogy a birodalom hamarosan elemeire hullik szét. Bátyját, Józsefet a spanyolok és az angolok közös erővel elzavarták Madridból, felbomlott a rajnai szövetség maradványa is. Párizsban is egyre r.őtt az elégedetlenség a császárral szemben. Napóleon így vá: laszolt azoknak, akik a törvényhozó testületekben megpróbáltak szembeszegülni vele: • — Vajon lei volna képes ekkora terhet viselni, mint én? A trón csak bársonnyal bevont fa ... Újabb százezer katonát kér a nemzettől és ismét harcra készül. A vele szemben álló szövetségesek több jelentős politikai kérdésben nem értettek egyet, egyoen viszont igére: el altatták távolítani a császári < trónról Bonapartét. 1813 vegén seregeik már eljutottak a francia határig, hatszázezer ember végeláthatatlan sorokban özönlött előre. A vég elháríthatatlannak látszott. Napóleonra drámai körülmények között köszöntött az 1814-es esztendő. Január huszonnegyedikén megtette az utolsó előkészületeket, párizsi palotájában éjszaka elégette magánlevele^ zéseit, elbúcsúzott feleségétől és a fiától. Akkor még nem tudta, hogy soha többé nem találkozik velük. Hajnali három, órakor hintójába ül % hadseregéhez viteti magát. Amint Tarle megállapította: ahogy nőtt a veszély, úgy nőtt a császár tettereje is. 1814 elején olyan fiatalos hévvel és kimeríthetetlen energiával vezette csapatait, mint valamikor Itáliában és Egyiptomban. Számításai a hadszíntéren hajszálpontosak, csapásai biztosak. Alvezérei alulmaradnál:, d«> az ő had- ' osztályai rendületlenek. Legalábbis látszólag. Megakadályozza, hogy az ellenség két vezére, Blücher és Schwarzenberg egyesüljön "egymással, majd külön- külÖR mindkettőt legyőzi. A szövetségesek úgy viselkednek, mintha fegyverszünetet akarnának, pedig csak időt óhajtanak nyerni. Márciusban ismét összecsap Blücher hadosztályaival, majd Schwarzenbérggel. Ez a két összecsapás sem hozta meg az eredményt, amelyet Napóleon remélt: nem bírt az ellen túlerejével, tgy a szövetségesek előtt megnyílt az út Párizs felé, a francia császár viszont a hátuk mögé került. — Én közelebb vagyok Bécshez, mint ok Párizshoz — mondta Napóleon, él arra számított, hogy az ellenség főerői ellene vonulnak majd. Kombinációja végzetesen r.em vált be. Az orosz és porosz csanatok Párizs irányába meneteltek. (Folytatjuk) \
