Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-06 / 206. szám

Szeptember 9 előtt nem nyitják meg a líbiai határokat f TRIPOLI j A líbiai fővárosban beje- I Ventették, hogy Mauritánia és ( Libanon is elismerte a Líbiai í Arab Köztársaságot, f A líbiai forradalmi pa- j rancsnoki tanács szóvivője i pénteken közölte, hogy iraki i küldöttség érkezett Benghazi repülőterére. A küldöttség Irak teljes támogatását tol­mácsolta a líbiai forradalom • iránt. A tanács egyébként megbeszélésre hívta össze a Líbiához akkreditált külföldi ; nagyköveteket, amelyen egy meg nem nevezett fiatal tiszt közölte velük, hogy szeptem­ber 9-e, illetve 10-e előtt nem nyitják meg az ország határait és . epülőtjreit. A tripoli rádió közölte, hogy a forradalmi tanács „fontos döntések meghozata­lára készül, amelyeket azon­nal bejelentenek majd”. A rádió ezzel kapcsolatban töb­bet nem mondott. Az Egyesült Államok vál­tozatlanul óvakodik a nyílt állásfoglalástól a líbiai forra­dalom megítélésében. Politi­kai megfigyelők azt várják, hogy Washington bizonyos várakozási idő elteltével elis­meri majd a forradalmi kor­mányt, de a kezdeményezést az elismerésben csak más nyugati országok, elsősorban Nagy-Britannia hasonló lé­pése után teszi meg. Bár az anierikai kormány­Gromsko és Tito tanácskozása Tito jugoszláv^ elnök fogadta a Jugoszláviában tartózkodó Gro- miko szovjet külügyminisztert és megbeszélést folytatott vele. (Telefoto — AP—MTI—KS) Az ADF sajtóértekezlete BONN: Az ADE (Aktion Demok­ratischer Fortschritt), • a baloldali választási szövet­ség vezetősége pénteken sajtóértekezleten számolt be Bonnban aról a látoga­tásról, amelyet egy küldött­sége a Szovjetunióban, Len­gyelországban és az NDK- -ban tett. Moszkvában Pol- janszkij, a Minisztertanács elnökének első helyettese és Szemjonov külügymi­niszter-helyettes, Varsóban Winiewicz külügyminiszter­helyettes, Berlinben pedig Walter Ulbricht fogadta a delegációt. A megbeszélések során mindhárom fővárosban az a vélemény alakult ki. hogy a katonai tömbök szemben­állásában kifejeződik az Európában fennálló feszült­ség. Mindhárom megláto­gatott kormány azon van, hogy létrejöjjön egy euró­pai biztonsági konferencia. A delegáció, megállapította: az a tény, hogy az NSZK nem írta alá az atomstop- szerződést, mélyen nyugta­lanítja a meglátogatott or­szágokat és kétségeket éb­reszt Bonn békés szándékai iránt. Ugyancsak nyugtala­nítja Kelet-Európa népeit az új fasizmus előretörése Nyugat-Németországban. Ulbricht készséget fejezett ki, hogy szerződést kössön a nyugat-berlini szenátus­sal, ha az visszautasítja Bonn felségjogait. A kül­döttség azzal tért vissza, hogy egy igazi nyugatné­met békepolitikának nagy lehetőségei lennének « — hangoztatták az ADF ve­zetői. IVyers Rezső 'Minszkben MOSZKVA: Nyers Rezső az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára vezette, jelenleg a Szovjetunióban tartózkodó magyar pártkül­döttség pénteken Moszkvából Minszkbe, Belorusszia fővá­rosába érkezett. A magyar delegáció Belo­russzia látogatása során meg­ismerkedik azokkal a tapasz­talatokkal, amelyeket a he­lyi pártszervezetek a népgaz­daság irányításéin szereztek. Pravda az európai biztonságról MOSZKVA: Nyikolaj Kuznyecov a Pravda pénteki számában' az öt északi ország külügymi­nisztereinek Reykjavíkban befejeződött értekezletével foglalkozik. A cikkíró rámu­tat arra, hogy az öt északi ország kormánya határozot­tan támogatta az össz-euró- pai biztonsági értekezlet összehívásáról szóló buda­pesti felhívást. Ez a tény an­nál is inkább érdeklődésre tarthat számot — jegyzi meg a Pravda cikk, — mert eb­ben az esetben mind a NATO-hoz tartozó, mind pe­1969. szép t emb cr 6^ szombat dig a semleges országok egy­behangolt állásfoglalásáról van szó. Sajnos meg kell állapítani — folytatta Kuznyecov, hogy az európai feszültség csök­kenése nincs ínyére bizonyos nyugati köröknek, sőt egyes szélsőséges sajtóorgánumok és politikusok amellett ágál­nak, hogy a pekingi provo­kációkat felhasználva nyo­mást gyakoroljanak a Szov­jetunióra azzal a céllal, hogy eltérítsék az európai határok­kal kapcsolatos elvi állásfog­lalástól. Másfelől azonban — emeli iki végül a Pravda — a ka­pitalista országok vezető köreinek józanabb képviselői komolyan aggódnak a jelen­legi kínai vezetőség világbé­két fenyegető politikája miatt, .. .. 1 köröket nyugtalanítja a lí­biai fordulat, a katonai, po­litikai és üzleti érdekek óvar tosságra intik őket. Pillanat­nyilag legfontosabbnak az látszik, hogy ezeket az érde­keket védjék meg, s nincsen kizárva, hogy az USA ebből a célból hajlandó lenne más területeken a kompromisz- szumra, így például tárgyalá­sokat kezdhet a wheelus-i légi támaszpont sorsáról. Mint ismeretes, ez a kérdés már 1967-ben felvetődött, de ak­kor a megbeszéléseket bi­zonytalan időre elhalasztot­ták. Egyes politikai megfigye­lők úgjt látják, hogy a líbiai forradalom hatása kiterjed­het a térség más, az Egyesült Államokkal jó viszonyt fenn­tartó „mérsékelt” arab álla­maira: Marokkóra és Tunisz­ra is. Ebben az esetben a Földközi-tenger medencéjé­nek egész déli partvidéke a harcos és az Egyesült Álla­mok közel-keleti politikájá­val élesen szemben álló arab politika befolyása alá kerül­ne, ez pedig szükségessé ten­né a térségre vonatkozó ame­rikai és NATO-tervek gyö­keres módosítását. Az új líbiai köztársasági rendszer szabadlábra he­lyezte mindazokat a munkás- és szakszervezeti vezetőket, akiket az előző rendszerben ítéltek el és börtönöztek be — jelentette pénteken a tri­poli rádió. Ugyancsak a rá­dió közölte, hogy a légierő parancsot kapott, teljesítsen folyamatos őrjáratokat az or­szág légiterében. SAIGON: Hírügynökségi jelentések szerint péntekre virradóan a dél-vietnami hazafias erők az ország egész területén fo­kozták tüzérségi és száraz­földi támadásaikat az ame­rikai és a dél-vietnami ka­tonai berendezések ellen. A saigoni rezsim katonai szóvi- > vője közölte, hogy a szabad­ságharcosok 75 akna-, illet­ve rakétatámadást hajtottak végre csütörtök éjjel, az ame­rikai szóvivő csak 66 táma­dásról tesz említést és azok közül 26-ot minősít .,jelentős­nek”. Minthogy péntek reg­gelig nem érkezett be az ösz- szes harcj jelentés az ame­rikai és a dél-vietnami főha­diszállásra, lehetségesnek tartják, hogy a katonai akci­ók száma megközelítette a 150-et. PRÁGA: A Prágában péntek este kiadott külügyminisztériu- mi közlemény szerint Ludvik Svoboda' köztársasági elnök meghívására október ' Ír-4 között hivatalos .állami láto­gatást tesz Csehszlovákiában dr. Urho Kekkonen a finn köztársasági elnök. KAIRO: Az EAK gazdasági küldött sége H. El Szajeh gazdasá­gi és külkereskedelmi állam­titkár vezetésével Washing- t tonba utazott, ahol aláírja a ■ Világbankkal az Egyiptomnak 1 folyósítandó 26 millió dol­lár összegű hitelről szóló egyezményt. HELSINKI: A finn kormány elvben hozzájárult ahhoz, hogy az idei gabonafeleslegből 100 000 tonna búzát külföldön érté­kesítsenek. KOSZIGIN HANOIBA UTAZOTT A DIFK TÜZSZÜNETI UTASÍTÁSA SZOVJETUNIÓ ELISMERTE A LÍBIAI ARAB KÖZTÁRSASÁGOT A VILÁGSAJTÓ első oldalának jelentős részét la­zábbra is a Ho Si Minh elnök halálhírét követő esemé­nyek és kommentárok töltik meg. A szovjet fővárosból Koszigin miniszterelnök vezetésével magas rangú párt­ós kormányküldöttség utazott a vietnami nép nagy fiának temetésére. Hanoiba továbbra is áradnak a részvétnyii- vánítások. Algír egyik központi utcáját Ho Si Minhről nevezik el, táviratban fejezte ki együttérzését Burgiba tuniszi elnök, gyászkeretben jelent meg a Kubai Kommu­nista Párt központi lapja. A hanoi ünnepségeken küldöttséggel képviselteti ma­gát a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi 'Kormány, amely a dél-vietnami nép kegyelete jeléül a jövő hétre három­napos fegyverszünetet rendelt el. A New York Times, az USA legtekintélyesebb napilapja vezércikkben sürgeti az amerikai kormányt, feltétlenül és szigorúan tartsa tisz­teletben a DIFK által elrendelt tűzszünetet, sőt: az elnök — újabb csapatkivonások egyidejű bejelentésével — te­gyen lépéseket egy hosszabb tűzszünetért, A FEHÉR HÁZ egyelőre hallgat — a hivatalos Wa­shington sem Ho Si Minh haláláról, sem a tűzszünet! javaslatról nem tett közzé nyilatkozatot. Bárhogyan is dönt Nixon, annyi bizonvos. hogy nemcsak a sajtó, ha­nem a törvényhozás részéről is .kotrást gyakorolnak rá a tűzszünet elfogadására. Edward fTfieh New York-i kép­viselő kijelentette: az Egyesült Államok tekintse ezt a tűzszünetet olyan alkalomnak, amely megfelelő amerikai magatartás esetén a háború végének kezdete lehet. A képviselő — mintegy érzékeltetve azt, hogy ezt a kor­mánynak kellett volna megtennie — nyilatkozott az el­hunyt elnökről is: „Ho Si Minh — mondotta — bármit is gondoljunk róla, országának nagy fia volt”. LÍBIÁBAN AZ ÜJ RENDSZER mind kül-, mind bel­politikai vonatkozásban a további megszilárdulás jeleit mutatja. Külpolitikai vonatkozásban óriási jelentőségű az a moszkvai bejelentés, amely szerint a Szovjetunió elismerte a Líbiai Arab Köztársaságot. Hasonló lépésre határozta el magát Kuwait is, ugyanakkor egyiptomi és szudáni kormányküldöttség érkezett Tripoiiba. Az ország élén álló forradalmi tanács szabadon bocsátotta mind­azokat a munkás- és szakszervezeti vezetőket, akiket a ki­rályi rezsim börtönzött be. Minden esély megvan arra, hogy az észak-afrikai arab „olajnagyhatalom’' valóban és véglegesen a prog­resszió útjára lép. Nagykövetrablás Brazíliában vábbiakban a Brazíliában je­lenleg hatalmon levő katonai junta kezében van. A juntától tizenöt politikai fogoly szabadonbocsátását követelik, azzal a további feltétellel, hogy a szabadláb­ra helyezett személyek biz­tonságban elhagyhassák az országot, Chilében, illetve Mexikóban kereshessenek menedéket. A manifesztum fogaim szói követelik továb­bá, hogy a dokumentumot, amely a követelést és egyben a brazíliai rendszer bírála­tát is tartalmazza. A feltételek teljesítésére, il­letve a válaszadásra negy­vennyolc órát adtak, közölve, hogy negatív válasz, illetve a hivatalos szervek hallgatá­sa esetén az amerikai nagy­követet kivégzik. Rio de Janeiróban rendkí­vüli minisztertanácson vitat­ták meg az ügyet. Az ameri­kai kiUúgymini sztér tűm azonnal érintkezésbe lépett a brazíliai vezetőséggel és nem kétséges, hogy a viszonylag gyors intézkedéseket az erő­teljes amerikai nyomás vál­totta ki. tanácskozás PRÁGA: Prágában a Belorusz Szovjet. Szocialista Köztár­saság, a Bolgár Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köz­társaság, a Mongol Népköz- társaság, <f Lengyel Népköz- társaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet­unió, az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság külügyi szakértői ta­nácskoztak. Szovjet—japán kapcsolatok Rio de Janeiróban fegyve­resek rabolták el Charles E. Elbrick-et, az Egyesült Álla­mok nagykövetét. RIO DE JANEIRO „Egyelőre nincs okunk azt hinni hogy a nagykövet már nincs életben” — közölte új­ságírókkal M.cCloskey, az amerikai külügyminisztérium sajtótikára. A szóvivő szokat­lan ügyben nyilatkozott: az Egyesült Államok brazíliai nagykövetét ugyanis csütör­tökön délután Rio de Janei­róban mindeddig ismeretlen tettesek elrabolták. A hatvanegy éves diploma­ta, miután ebédjét otthoná­ban elfogyasztotta, Cadillac- jén visszaindult hivatalába. Az egyik fordulóban az ele­gáns kocsi útját kopott kis Volkswagen állta el, amely — szemtanúk vallomása sze­rint — Sao Pauló-i rendszá­mot viselt. A kocsiból négy fegyveres ugrott ki, kettő kö­zülük sakkban tartotta a nagykövet sofőrjét, a másik kettő pedig betuszkolta a dip­lomatát a Volkswagenbe, kloroformmal elkábította, majd ismeretlen helyre szál­lította. A rablást végrehajtó személyek egy manifesztumot hagytak hátra, amelyben kö­zölték, hogy Elbrick nagykö­vetet azért rabolták el, mert „a kizsákmányolás szimbólu- £ .tartják és «élete ato­A^mánakS MOSZKVA: A szovjet főváros politi­kai megfigyelői kedvezőnek minősítik azt a légkört, amelyben Aicsi Kiicsi japán külügyminiszter moszkvai megbeszélései folynak. A szovjet—japán kapcsolatok legutóbbi biztató fejlemé­nyei meggyőzően tanúsítot­ták, hogy a jószomszédi kap­csolatok kialakítását a Szov­jetunió és Japán alapvető érdekei diktálják. A kapcsolatok kölcsönösen előnyös fejlesztésének gon­dolata mindenekelőtt gazda­sági síkon öltött testet. A számadatok 'rendkívül gyors ütemű fejlődést jeleznek: 1957-ben a két ország áru­csere-forgalma J5,4 millió rubelt tett ki. Tavaly ez az összeg 529 millióra ugrott. Ez az iram tovább tart, s je­lenleg Japán a Szovjetunió fejlett tőkés partnerei között rendkívül dinamikusan, a második helyre nyomult elő­re. A két ország közötti ke­reskedelmi kapcsolatok bő­vítéséhez a felek új formát találtak az évenként felvált­va Tokióban, illetve Moszk­vában ülésező „szovjet—ja­pán tanácskozásban” amely­nek ülésszakán legutóbb megvitatták a jakutiai «is Szahali szigeti földgáz, vas­érc és kőszén Japánba szál­lításának, valamint a távol-. keleti szovjet kikötők bőví­tésének és korszerűsítésének távlatait. Az eddig elért kézzelfogható eredmények közül kiemelkedik az a 300 millió rubel összegű megál­lapodás, amelynek érteimé: ljen a két fél közös vállal­kozást indít a szovjet távol- keleten fakitermelés céljá­ból. Figyelemre méltó, hogy 1970 áprilisától a szovjet kormány engedélyezte japan repülőgépeknek szibériai út- repülését. Hasonló repülési engedéllyel egyetlen más tő­kés ország sem rendelkezik. Jelentős könnyítést hozott a két ország viszonyában az 1966-ban megkötött konzuli egyezmény. Lehetőség nyíl; nék még nagyszabású, még jelentősebb együttműködés­re. E lehetőségek ellen hat­nak azonban bizonyos gátló tényezők, amelyeket szovjet részről leggyakrabban há­rom pontban foglalnak ösz- sze: 1. A japán—amerikai ka­tonai megállapodás — az úgynevezett „biztonsági szer­ződés” — súlyosan bonyolít­ja az ázsiai helyzetet. A Szovjetunió nem szemlélheti közömbösen, hogy Japán át­engedi területét amerikai ka­tonai támaszpontok céljaira, amelyek a Szovjetuniót és a többi ázsiai szocialista orszá­got fenyegetik, 2. Az a tény, hogy Japán az Egyesült. Államok hátor­szágának szerepét tölti be ebben a vietnami agressziős háborúban, holott ennek semmi köze sincs az ország nemzeti érdekeihez, az ázsiai béke és biztonság megterem­téséhez. A hiányzó stabili­tást Ázsiának csak az ázsiai kollektív biztonság1 rendszer hozhatja meg. 3. Súlyos károkat okozhat a szovjet—japán kapcsola­toknak a szigetországban ki - bontakozott propagandahad­járat, amelynek szítói pro­vokációs célból valamiféle „északi területek” vissza­adását követelik a Szovjet­uniótól. A szovjet kormány többször leszögezett állás­pontja teljesen egyértelmű: Szahalin sziget déli részének és a Kurili-szigeteknek ho­vatartozását a Szovjetunió­nak háborús szövetségesei­vel kötött szerződései végér­vényesen rendezték. Mint Moszkvában aláhúz­zák: a szovjet—japán kap­csolatok rövid idő alatt na­gyot «fejlődtek. Vannak még megoldásra váró nehézségek és bonyolult problémák, n>indamellett a már elért ki­tűnő eredmények fényében van alapja annak a remény­nek. hogy a két ország kö­zötti" jószomszédi kapcsola­tok tovább fognak fejlődni. Moziüzemi Vállalat Eger, SZTK-üoyiöíézcsbeD jártas 4 órás munkaerőt ielvesz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents