Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-05 / 205. szám
f KOSSUTH 8.20 Népi muzsika 8.50 Beethoven: G-dúr trió 9.19 A félelmetes rükkmatlár 9.29 Könnyűzenei híradó / 10.05 Móricz Zsigmondi Rojtos Bandi 10.25 Operarészletek 11.00 Édes anyanyelvűnk 11.05 Barokk muzsika 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 A Budapesti őszi Vásárról 14.00 Könnyűzene 14.19 Kóruspódium 14.29 A Gyermekrádió műsora 15.15 Mihály: Fantázia fúvósötösre 35.38 Goethe: Faust 17.20 Operarészletek ' 18.00 Mlkrofórum 18.15 Gperettrészlctek 19.35 M. Bedel: Jerome szerelme. Rádióváltozat 20.59 Dupla, vagy semmi . 22.20 Könnyűzene 22.50 Meditáció 23.00 Három Mozart-szimfónia 23.47 Farkas Ferenc: Szüret 0,10 Éji zene PETŐFI 8.05 Csajkovszkij: V. szimfónia 9.00 Ezcregy délelőtt 9.40 Óvodások műsora U.47 Krúdy: Francia négyes 1^.00 Dalok 5 Schubert: B-dúr szonáta i„.05 Majakovszkij: A nadrágba bújt felhő 13.25 Verdi: Aida. Részletek 31.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . .. 18.10 Falurádió 19.00 Csárdások 19.14 Hangverseny 20.28 Haydn: Dobpergés szimfónia 21.00 A fiatal írók lillafüredi tanácskozásáról 21.25 Nóták 21.45 Előadás 22.00 Operettrészletek 22.20 Láttuk, hallottuk 22.40 Bach: F-dúr szvit 23.10 Könnyűzene* 23.40 Motetták MAGYAR 3.95 Iskola-tv j n.58 Hírek 18.05 Lányok, figyelem 1 18.25 Flamengo szvit ‘ 19.00 Esti mese 19.10 Másokért, (riportfilm) 19.25 Dzsesszpodlum W 20.00 Tv-híradó 20.20 A novellairodalom gyöngyszemei tv-fllmen: 1. A tolvaj és a bíró. 2. A közönyös szépfiú . 21.20 Tv-bérlet 22.10 Tv-hiradó POZSONYI 16 30 A Csehszlovákia—Japán férfi röplabdatorna közvetítése 19.00 Tv-híradó 19.35 Dokumentumfilm a szlovák nemzeti felkelésben részt vert pilótákról 20.10 Schubert: Három a kislány EG RÍ VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) A> előadások kezdete: lh 6 es 8 órakor. Estély habfürdővel EGRI BRÖDY: (Telefon: li-07.) Az előadások kezdete: */i 6 es 8 órakor. Ujjlenyomat KERTMOZI: 3 előadás kezdete: 7 órakor. Phaedra FELNÉMET: A Pál j*tcai fiúk GYÖNGYÖSI PUSKIN: Karamazov testvérek 1—11. (Másfélszeres helyár'.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Férfi beszélgetés GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Granada addtó! HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Traianus oszlopa I—11. rész (Dupla helyárral!) HEVES: Az oroszlán ugrani készül FÜZESABONY: Legszebb hónap t PÉTERV ÁSARA: Belfagor a pokolból : ÉJ STÍLÉT Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig, a Bajcsy-ZsÁHnszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) toadelés gyermekek részére is. Hírhedt könyvlopások A kézzel írott könyv, a kódex vagyonokat ér. A könyv- nyomtatás korai termékei, az ősnyomtatványok ugyancsak drágák vbltak; éppen ezért nem egy könyvtárban az olvasópulpitushoz láncolták. A könyvnyomtatás fejlődésével a könyv azonban egyre olcsóbb lett, de a könyvlopások folytatódtak. Igaz, legnagyobb részük* ritka könyvek, könyvdrágaságok megszerzésére irányult; voltak, akiket az anyagi érdek, voltak, akiket a bibliomán könyvbirtoklási vágya ösztönzött erre. Minden könyvnek megvan a maga sorsa — mondja a latin közmondás, de minden könyvtolvajnak is! ★ A legrégibb magyar könyvlopásról ,a XIV. századból van tudomásunk. Bagomér liptai nemes három fia bejelentette I. Károly királynak, hogy ismeretlen rablók betörtek a liptószentiváni Szent János templomba és a kegyszerek mellfett az egyház könyveit is ellopták. I. Károly 1327-ben kelt oklevelében a túróczi konventet bízta meg az ügy kivizsgálásával, a könyvek azonban sosem kerültek elő. ★ A könyvtulajdonosok a könyvek kötéstábláján, vagy kolofonjában (záró szövegében) szórtak átkot a könyv < eltulajdonítójára — nem sok sikerrel. Arra is volt példa, hogy a megszállott könyvgyűjtő egy-egy könyv megszerzése érdekében nemcsak lopott, de gyilkolt is. J. G. Tinius, doktori fokozattal rendelkező teológus, aki nagy tudása mellett 30—60 ezer kötetes könyvtáráról volt híres, a könyveket nem értékükért, hanem tartalmukért szerette és gyűjtötte. Hogy újabb vásárlásokat eszközölhessen, és ■ ehhez pénzt szerezhessen, a gyilkosságtól sem riadt visz- sza. A zsákmánya háromezer tallér volt, amelyből nemso• kára nagyobb könyvtárt vásárolt. A véletlen azonban bírókézre juttatta, s tíz évig tartó per után — mivel a bizonyítékok nem voltak valami meggyőzőek — 12 évre ítélték. Huszonkét évi börtön után szabadult, de könyvtára addigra már szétszóródot. * Don Vicente nem a tartalmunkért szerette a könyveket, antikvárius volt, értette a mesterségét és a ritkaságaitól sosem akart megválni. Amikor egy 1482-i kiadású, spanyol nyelvű unikum bukkant fel, konkurren- se elhalászta az orra elől. Az üj tulajdonos boltja azonban leégett, s benne holtan találták a könyvkereskedőt is. Don Vicente, végül a törvény kezére került, s kiderült: hol azért gyilkolt, hogy egy-egy ritka könyvet megszerezzen, hol azért, hogy a tulajdonát képező ritka könyvtől ne kelljen megválnia. A bíróság halálra ítélte. Vincentet nem is ez bántotta, hanem az, • hogy arról az 1842-i spanyol könyvről a tárgyalás alkalmával kiderült; nem is unikum. ★ Libri Cornucci gróf, az Olaszországból Franciaországba emigrált tudós nappal könyvtárvizsgálatokat tartott, éjjel pedig lopott. Évek során értékes kéziratok és könyvritkaságok ezreit emelte el; például egy értékes Dante-kódexet. Egy névtelen feljelentés vetett véget működésének. A feljelentőnek eleinte nem hittek és Libri 18 láda könyvvel Londonba szökhetett, ahol a könyveket aukcióra bocsátotta. Távollétében 10 évi fegyházra ítélték, de azt sosem ülte le. Vagyonát azonban eltékozolta és Szegény emberként halt meg 1869-ben Firenzében. ★ Passionei kardinális svájci útja alkalmával (1721), egész sereg könyvet vitt el a tulajdonosok tudta nélkül „emlékbe”. Chavin de Maian tudós 1840 és 1858 között a párizsi Császári Könyvtárt és a Bibliothéque Genévie könyvtárt fosztogatta. W. B. Lindner (1814—1876) német teológus könyvlopásai ugyancsak fentmaradtak a könyvtártörténetben. Daniel Gottfried Moldhenhauer teológus, később dán államtanácsos és a ‘ Koppenhágai Könyvtár munkatársa ugyancsak nem tudott ellenlálli)! a ritka könyvek csábításának. Úgy látszik, ezek az egyházi férfiak a „ne lopj”-ról teljesen megfeledkeztek. > ★ Á könyvtártörténet egyik ismert könyvlopási esete v a pétervári volt. Dr. Pichler Alajos bajor pap, akit az ortodoxia iránti vonzódása miatt kiközösítettek az egyházból, Oroszországba menekült és 1869-ben a cári könyvtárban nyert alkalmazást. Szabad kutatási joga volt, s á könyvtárszabályzat ellenére engedélyt kapott arra is, hogy térítvény ellenében haza is vihessen könyveket. Az értékes könyvek egyTe-másra Kereken kétezer olyan betegséget tartanak számon, amely ma még gyógyíthatatlan, mert keletkezése és oka ismeretlen. Az NDK orvosi kutatóintézetei célul tűzték ki e betegségek keletkezése okainak feltárását és gyógyításuk módjának megtalálását. A berlini Robert— Rössle klinika feladatául például a rák okainak kutatását tűzték ki. Külön operációs szárnyat rendeztek be a legmodernebb orvosi— technikai felszerelésekkel!, ahol évente mintegy, 2500 rákbetegen végezhetnek műtétet. Az agydaganaton kívül itt mindenféle daganatos betegséget kezelnek. Nem messze innen található a tüdő- és tuberkulóziskutató intézet, aho\ tüdőátül- tetássel folytatnak nagy je-, lentőségű kísérleteket. A kutatóintézet vezetőjének, Steir.brück professzornak a véleménye szerint a tuberkulózist az NDK-ban sikerült legyőzni. A mellkas kutatói ezért teljes figyelmüket a tüdő és a mellkas egyéb megbetegedéseinek szentelhetik. Űj operációs módszert fejlesztettek, ki, amely leheeltűntek a könyvtárból. A könyvtár egyik alkalmazottja, Szobolcsikov észrevette, hogy Pichler sosem engedi felsegíteni a kabátját, s egyszer azzal a ürüggyel, hogy piszkos a kabát, végig- ta'pogatta a tudóst. A kabátban könyvek voltak, s a motozás egész csomó könyvet eredményezett. Pichlef lakásán 4372 könyvet találtak, de a könyvtárban kölcsönzési cédula nem volt róluk. Sőt! A könyvtár pecsétjét minden könyvből eltüntette, s helyükbe „Ad Bibliothecan Dr. pichler” feliratú ex libris került. Az 1871. jún. 24— 25-én lezajlott tárgyaláson életfogytiglani Szibériába szóló számkiyetésre ítélték. A tárgyalás anyaga nyomtatásban is megjelent, ennek tanúsága szerint évekig a kabátja hátára varrott zsákban lopkodta ki a könyveket. 1873-ban Lipót bajor herceg közbenjárására kegyelmet kapott és visszatért Bajorországba, ahol egy esztendő múlva meghalt. Tettét a német közvélemény nem nyereségvággyal, hanem bibliofil szenvedélyével magyarázta. ★ Hazánkban nagyobb könyvlopásokat nem jegyzett fel a könyvtártörténet. Egy időben azonban az Egyetemi Könyvtár bevezette, hogy a professzorok halála után megbízottját kiküldötte az elhunyt lakására, s az eredmény legtöbbször egy kocsira való, a könyvtár tulajdonát képező könyv volt. A professzorok munkáikhoz használták fel a kivett könyveket, s legfeljebb azért nem siettek a visszaadással, hogy a friss könyvekről a kon- kurrens professzorok ne szerezhessenek tudomást. Galambos Ferenc tővé teszi, hogy a mellcsonton, és a szívburkon keresztülhatolva szüntethessék. meg a tüdőerek megbetegedését. (Ehhez különleges érvarró készülékeket használnak.) A mellkassebészet terén kiemelkedő eredményt ért el nemrégen dr. Porsmann, a berlini Charité sebészeti klinika orvosa. Módszere lehetővé teszi a született, vagy szerzett szívbajnak a mellkas sebészeti feltárása nélküli műtéti kezelést. Úgvnevezett szívkatéter segítségével a sebész az artérián keresztül hatol be a szív belsejébe. A már említett rákkutató központban Matthes profesz- szor osztálya számos állatkísérletet hajtott végre. Itt a többi között olyan új eszközöket és módszereket keresnek, amelyeket a sebészet hasznosíthat. Ilyen például sebek gyógyítása, szervek pótlása — műanyagok fel- használásával. Nincs már egyetlen szerv sem, amelyet állatoknál — esetenként embereknél — átültetéssel r.e pótoltak volna. Még hasnyálmirigyet és májat is sikerült- sebészileg átültetni. (9) sss/ssss/sssfsssssss/sssss//sssssssssssssssss/ss/ss/sssss/s//s/ssss/ssss/ss/sssssss//ss//ss////ssss/Sss/sssss/ssssssssssssssssssssss Szerelmes lettem egy kéményseprő lányába, aki szintén kéményseprő akar lenni. Tudvalévő, hogy kéményseprővel találkozni nagy szerencse. Eddig, ahányszor csak a papával találkoztunk, mindig határozott szerencsém volt. Amikor késsel kergetett végig az utcán, ő esett bele a nyitott kanálisba és nem én. Amikor mérgezett tortát küldött nekem, nem én, fogyasztottam el, hanem Ági néném, oki után hatszáz négyszögöl szőlő maradt rám. Amikor a lányka — titokban — hozzám akart jö^ni feleségül, éppen jég esett és 6 féltette az új menyasszonyi ruháját. Másnap is jég esett. Harmadnap is. Negyednapon taxit hívattam, de kiderült, hogy a vezető a lányka unokabátyja, aki nem hajlandó bennünket elvinni' a tanácshoz, mondván, hogy ő még tíz forint borravalóért se lesz . cinkos. Közben a papa leesett a tetőről és elhunyt. Kötelességemnek tartottam elvenni harmincéves, észbontó, de hű özvegyét. Azóta én vagyok a kéményseprőmester a környéken, de csak szilveszterkor, mert a magasban szédülök. Azért tűrhetően élek... Az emberek babonájából egyetlen éjjel megkeresek any- nyit, hogy semmi gondom egész esztendőben. Csak az a fő, hogy az ember ne legyen babonás. Hideg fővel éljen és viszi valamire, még akkor is, ha képesítés nélküli kéményseprőmester. Darázs Endre SZADKO 2. víz alatti állomás Új víz alatti laboratóriumot készítettek a leningrádi hidrometeorológiai intézet és a Szovjet Tudományos Akadémia Akusztikai Intézetének munkatársai. A Szadko ’ 2. nevű laboratórium két összekapcsolt acélgömbből áll. A felsőben helyezték el a fedélközi és irányítófülkét, az alsó „bejárati” gömb-' ben pedig a kutatók felvehetik a búvárfelszerelést. A laboratóriumot hajó, vagy parti állomás szolgálja ki. A szükséges, megfelelő nyomású levegőkeveréket hajlékony csővezetéken át biztosítják (hajóról vagy a partról). A felszíni megfigyelőkkel a kutatók telefonkapcsolatban állnak. A Szadko 2. könnyedén úszik a vízen. Ennek ellen- súlyozására alul nehezéket, több tonnás vasbetonrudat szereltek, amely az állomást a mélyben tartja. A horgonynyal drótkötél köti össze a laboratóriumot. Ha' azt megeresztik, akkor a Szadko 2. a felszínre emelkedik, ha meghúzzák a csigát, a Szadko 2. lemerül. A laboratóriumot a Szuhu- mi-öböl mélyén próbálták ki, 25 méter mélységben, de a tudósok mélyebbre is hatolhatnak vele. A leningrádi kutatók azonban ezúttal nem akartak mélymerülési rekordot javítani. A Szadko 2. lakóinak az volt a feladata, hogy ellenőrizzék a leningrádi Hidrometeorológiai Intézet víz alatti kísérleti laboratóriumában kidolgozott, különleges levegőösszetételt és a dekompressziós táblázatot. Emellett különböző mélységben tanulmányozták a mélyáramlatok sebességét, a víz hőfokát, a víz alatti növény- és állatvilágot. Két kutató, egy mérnök és egy óceánoló- gus éjjel-nappal folytatta megfigyeléseit. Időszakonként magukra öltötték a búvárfelszerelést és 40—50 méter mélységig hatoltak a tenger felszíne alá. Nyugodtan aludtak és még azt sem vették észre, amikor egyik éjszaka erős vihar támadt a Szuhumi-öbölben. A parttal is megszakadt a kapcsolatuk, de amikor a tenger egy kicsit megnyugodott, ismét helyreállították azt. A kutatók ösz- szesen tíz napot töltöttek víz alatti házukban. A művészi kép születése Mint láttuk, a művészi kép_ létrejöttének alapfeltétele] hogy a fotós érzelmileg reagáljon áz eseményekre. Nem jelenti ez szükségképpen azt, hogy mindig a véletlen határozza meg tevékenységék Sok esetben születik *úgy a kép, hogy foglalkoztat bennünket valami téma. Meg akarjuk valósítani, képben akarjuk rögzíteni valamiféle gondolatunkat. Előbb van meg tehát a kép mondanivalója, mint maga a kép, vagy a képalkotó formák. Egy játszótér vidám derűjét, társadalmunk gyermekről való gondoskodását szeretnők pl. megörökíteni. Meg van tehát elkészítendő képünknek témája, eszmei mondanivalója. Keressük ennek a mondanivalónak kifejtéséhez legalkalmasabb tárgyi jeleneteket; személyeket, tárgyakat, környezetet, vagyis a formát. Elsődleges a tartalom, azután találkozhatunk ennek jegyében a formákkal, ami éppen fordítottja az előbbinek. És itt kell felvetnünk a művész felelősségét. — Mit lát meg, mire reagál, milyen eszmei mondanivalót akar tárgyi formába öltöztetni.. Nem haladó fotós az, aki százszor elcsépelt témát tud csak más formába öltöztetni. Tudatlan ember az, aki azt hiszi, hogy az új stílus, az új technika jelenti az újat, a magasabbrendűt és nem megváltozott életünk magasabb- rendű új életérzése. Jogunk van ugyan régi témákat az eddigi megoldásoknál jobban, szebben, kifeje- zőbben* képben kibontakoztatni, de merőben hamis az az állásfoglalás, hogy nincs új téma. Joggal kérdezhetjük tehát: nem találsz új témát, ha fényképezni akarsz? — Nézz körül saját családodban, állj ki a kapuba, tégy egy sétát községedben, vagy utazd be országunkat, és akkor millió téma közül választhatsz! — Csak egy kicsit is tudj érzelmileg reagálni felszabadult életünk társadalmi valóságára, Körmendi Károly 1969. szeptember 5., péntek * \ Sebészet — kés nélkül
