Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

/

Mennyi pénzt kapnak a helyiiparban...?

f A HVDSZ megyei közgaz- ; Öasági bizottsága a megyei tanács szakirányító osztályaival közösen a közelmúltban vizsgálta, elemezte a helyiipari és kommunális vállalatok bérgazdálkodását.

Mindenekelőtt az alkalmazott bérformákról tájékozódtak. Kitűnt, hogy a helyiipar- ' ban döntően teljesítmény- elszámolás van. a kommunális üzemekben viszont inkább az eltöltött idő után fjzetnek, s melletle premizálnak — mindkét helyen a kollektív szerződések szerint. Csupán néhol találkoztak a bérindexes fbrmával — amelyet helytelenítettek, mivel ezzel főként a szolgáltatási tevékenységet végző dolgozóknál elősegítik a szabad és szolgáltatási árak növelését. A termelési érték növekedésével- ugyanis egyenes arányban nő a kifizethető bér is •••

A helyiiparban a vállalatok az idén általában öt százalékos bérfejlesztést terveztek. A gyakorlat azonban lényeges eltérést mutat. A Heves megyei Vegyesipari Vállalatnál 9,1 százalék, a bútoripari vállalatnál 6,6, de a talajerőgazdálkodási vállalatnál például már csak 4, a vas- és fémipari vállalatnál 2,7, s a nyomdavállalatnál mindössze 0,6. Másutt pedig, ahol tavaly csökkentek a keresetek, a két évvel ezelőtti bér- színvonal elérését tűzték ki célul.

Ugyanekkor a kommunális vállalatoknál mindenütt túlteljesítették a jóváhagyott, tavalyi bázis bérszínvonalat, 2—9 százalékkal javították a korábbi helyzetet, általában jobban éltek a lehetőségekkel, mint a helyiiparban.

Kissé különös, hogy több vállalatnál az alkalmazottak bére aránytalanul jobban nőtt, mint például a munkásoké. Ráadásul pedig hét helyütt még az idén is folytatták e megkülönböztetett fej- . lesztést. Kedvezőbb, reálisabb képet csupán a Heves megyei Vegyesipari Vállalat gazdálkodása mutat: itt nagyobb ütemben a munkások bérét növelik ebben az évben.

Két üzemtől eltekintve valamennyi vállalat minden bérkategóriájában jelentősen nőtt a tavasszal kifizetett nyereségrészesedési ösz- szeg. 20—47 nap bérét osztották szét, ami átlagosan 35 napot jelent. Egyik-másik helyen a jó szakmunkásoknál, a törzsgárdistáknál, tehát. a harmadik kategóriában is elérték a 20—30 százalékos kifizetést. A Heves megyei Bútoripari Vállalat a II. kategóriába tartozó dolgozók részéről elérhető nyereségrészesedést külön célfeladatok kitűzésével is növelté.

Vállalataink az elért ösz- szes nyereségből bizonyos összeget béren kívüli juttatásokra is terveztek. Ezek az utóbbi két évben növekedtek. Tavaly szociális, jóléti, kulturális és sportcélokra összesen 256 ezer forintot

használtak fel, az idén pedig 284 ezret szántak hasonlókra. Egyedül csak az a furcsa, hogy az efféle „kiadások” felett némelyik cégnél a gazdasági vezetők akarnak rendelkezni, holott a gazdasági bizottság egy korábbi határozata világosan a szak- szervezet hatáskörébe utalja e feladatot, s erről a vállalat csupán véleményt mondhat.

Jutott a vállalati pénzforrásokból a rászorultak segélyezésére, a legjobb dolgozók jutalmazására, s még más egyébre. Ez utóbbira jellemző,, hogy együttesen 818 személy részére fizetnek étkezési hozzájárulást és a vizsgált időszakban 728-an kaptak utazási költségtérítést.

Az átfogó vizsgálat tapasztalatairól csütörtökön a Helyiipar és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Heves megyei bizottsága ülésén adnak számot Egerben. Egyidejűleg több fontos javaslatot is tettek a bérgazdálkodás javítására. Egyebek mellett kérték, hogy a szakszervezeti vezetők ezentúl negyedévenként ellenőrizzék a bérszínvonal alakulását, s az indokolatlan pénzmegtakarítások fel- használásáról rövid idő alatt intézkedjenek. Ugyanekkor pedig a vezető állású dolgozók prémiumátalányát részben, vapv teljes egészében, meghatározott időre vonják meg!

t—nf)

Zöld oszlop a grafikonon

A FALON FÜGGŐ grafikonon szembetűnően magasra szökken a piros és sárga jelek között a zöld színű oszlop. Fölötte apró nyomtatott betűkkel ez áll: Lohmann húshibrid.

A mezőszemerei Dózsa Termelőszövetkezetben 1958- ban próbálkoztak először baromfitenyésztéssel, nem sok sikerrel. A New Hampshire fajta nem vált be, s az utána következő magyar G—34-es sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A tagság kezdett elkedvetlenedni, és nemegyszer jegyezték meg, hogy ők bizony semmi hasznát nem látják a csirkéknek.

A döntő fordulat 1965-ben következett be, amikor a termelőszövetkezet szerződést kötött Bábolnával Lohmann húshibridek nevelésére.

_ Hogy mit jelentett ez a

s

zerződés a termelőszövetkezet élecében — mondja Dobó Géza elnök — arra talán legjellemzőbb a következő adat. Az egy tagra eső évi jövedelem 1965-ben 8700 forint volt, ebben az esztendőben tizenhatezret terveztünk, de már ' most megmondhatom, hogy többet fogunk kifizetni.

_ A baromíinevelés szinte

f

orgatókönyv-szerűen történik. A keltető állomás értesít bennünket, hogy a tojások mikor kerültek be a keltetőgépbe, majd három nappal a szállítás előtt táviratban órára megjelöli az időpontot, hogy mikorra várjuk a csibeszállítmányt. Negyvenkilencezer csirke éri el nyolc hét a’, .tt nálunk az 1 kilcí 30 dekás súlyt. így adjuk át a

baromfifeldolgozónak

_ A közel ötvenezer baromfi milyen munkáslétszá- mot igényel?

_ Három műszakban lát1 ják el feladatukat a dolgozók. Egy-egy műszákban hét ember dolgozik.

_ Egy kilogramm csirkehús mennyi tiszta hasznot hoz a gazdaságnak?

— Átlagban öt forintot. Ebben az évben harmincöt vagon húshibridet adunk át a feldolgozónak. Ebből már huszonöt vagont leszállítottunk, 'A termelőszövetkezet', bevételének több mint a felét biz- ; tositja az állattenyésztésből . •' Származó haszon, szám sze- i (ltot 11 millió forint Ebből

nyolcmilliót hoz a baromfi- tenyésztés. , A sertéshizlalással fel is hagytunk. Nem kifizetődő számunkra, nem tudjuk elég gazdaságosan előállítani a sertéshúst. Végleg áttértünk a baromfira. Házilag megcsináljuk a szükséges berendezéseket, ahol lehet, mindenből spórolunk, így gazdaságosan tudunk termelni.

— Ezek szerint a megelégedett elnökök közé tartozik?

— Igen. De nemcsak a számok miatt, a munkatársaim miatt is. A tagok megbarátkoztak az új elképzelésekkel. Becsülettel dolgoznak. És vásárolnak. Minden nyolchetes

áruátadáskor vesznek négyöt csirkét. Egyszóval a lehető legközvetlenebb úton érzi a tagság munkájának eredményét. Én tizenöt éve dolgozom a gazdaságban. 1963 óta vagyok elnök, úgy érzem, hogy amit terveztem, legjobb tudásom szerint igyekeztem végrehajtani és azt hiszem, jó szolgálatot tettem idáig.

A ZÖLD OSZLOPOT néztem a grafikonon, és arra gondoltam, milyen egyszerű volt egy tollvonással berajzolni a helyére. És milyen nehéz sikertelen indulás, bal- szerencsés kezdet után eljutni az évi nyolcmillió forintos bevételig.

Sz. A.

„Engem nem fog a golyó...’

Irta: A. Baljaltov a légierők vezérőrnagya, a Szovjetunió hőse

Ötven évvel ezelőtt. 19Í9 szeptember 5-cn halt hősi halált Csapajev, a polgárháború legendás parancsnoka.

1919 hősi napjaiban a 25. lövészhadtest, amelyet általában mindenki csapajevinek hívott, Kolcsak ellen indult. Az ellentámadás előtt érkeztem meg új állomáshelyemre,

volt, úgy is mint katonának, úgy is mint embernek. Kiváló hadvezérként ismerték, aki minden csatában merész csellel élt, — erről egyébként katonái legendákat mesélte^ S ami a legiYfhtosabb. mindig az élen járt ott, ahol a legkritikusabb a helyzet.

,-Engem nem fog a golyó”« — mondogatta, s ebben mindenki hitt is Szavait azontét lelekbemarkolóan jelenítették meg a Csapajev című film alkotói. Csapájevék egészen közel engedték magukhoz az ellenséget, hogy aztán közelről, puskák és géppuskák össztüzével terítsék le őket.

Az eleső első sorok mögött azonban tovább özönlöttek a fehér csapatok. A látvány is szörnyű volt. Az egyik vörös

Jelenet a Csapajev című filmből.

a könnyűtüzér hadtesthez adjutánsnak, — ez ma törzs- parancsnoknak felelne meg. Csapataink akkor riíás egységekkel együtt kijutottak a Belij folyóhoz, Ufa körzetében.

Csapajev hadtestének első-' ként kellett ákelnie a széles, bővizű folyón. A haditanácsban Frunze, Csapajev és a dandárparancsnokok pontosan kidolgozták az átkelés tervét.

Mielőtt azonban feleleveníteném e rendkívül bonyolult hadművelet részleteit, szeretném megindokolni,' miért éppen Csapajevékre bíz- ' ták a legfedelősségteljesebb feladatot.

Csapajevnek minden vöröskatona előtt nagy tekintélye ban nem a hencegés szülte,

Bemutatjuk népköztársaságunk Intézményeit

A megyei tanács

M

int ismeretes, a korábbi időszakban a t jiácsok tevékenységére a túlzott központosítás nyomta rá a bélyegét. Az ú) gazdasági mechanizmus bevezetésével megindult az a folyamat, amely ezt a túlzott köz- pontosítást fokozatosan felszámolja, és tanácsaink -helyi önállóságát, önkormányzati jellegét nagymértékben növeli. Ennek megfelelően a tanácsok a helyi jelentőségű (elsősorban a helyi gazdasági, város- és községpolitikai kérdésekben) — természetesen a törvényekben szabályozott módon — a jövőben önállóan fognak dönteni.

A törvényi felügyeletet egyébként mindig a mágasabb szintű testületek, tanácsok látják el; tehát ilyen szempontból a Fővárosi Tanács, a megyei tanács és a megyei jogú városi tanács az országgyűlésnek, illetve ate Elnöki Tanácsnak, a járási és a járási jogú városi tanács a megyei tanácsnak, a városi (fővárosi) kerületi tanács a városi (fővárosi) tanácsnak, míg a községi tanács a járásinak van alárendelve.

A tanácsi feladatok közül — különös tekintettel az új gazdasági mechanizmusra, annak követelményeire — ez alkalommal elsősorban a gazdasági jellegűeket vázoljuk fel röviden. Az 1967. évi kormányhatározat értelmében az egyes tanácsszintek gazdasági feladatait úgy kell megállapítani, hogy a helyileg gazdaságosabban kielégíthető szükségleteket a helyi (városi, kerületi és községi), a több települést, illetve egész megyét (fővárost) érintő szükségleteket a területi (fővá- rosi. megyei, járási, esetenként városi) tanácsok irányítása, felügyelete alatt működő szervezetek, intézmények és vállalatok elégítsék ki. Ezért a különböző szinteken működő gazdasági egységek (üzemek, vállalatok) közvetlen tulajdonosi jogait az illetékes tanácsi szervek gyakorolják; tőlük —

beleegyezésük nélkül — azt elvonni nem lehet.

A fővárosi (megyei, megyei jogú városi) (tlanácsszeirvek legfontosabb pénzügyi-gazdasági tevékenységét vázlatosan így jelölhetjük meg:

Mint ismeretes, a tanácsok költségvetésüket az országgyűlés határozata után állapítják meg. Ennek során a megyei (megyei jogú városi) tanács a végrehajtó bizottság előterjesztése alapján megállapítja saját költségvetését; a felügyelete alá tartozó szervek, Intézmények fenntartásához és működéséhez, valamint az egyéb szakfeladatok ellátásához szükséges bevételeket és kiadásokat, 'továbbá a közvetlen irányítása alá tartozó tanácsok részére a költségvetési szabályozókat és ki;- • telező előirányzatokat.

A tanács, a végrehájtó bizottság, a szak- igazgatási szervek irányító szerepet töltenek be az egész tanácsi gazdálkodásban, s jelentős szerenük van a terület egészére vonatkozó gazdaságpolitika kidolgozásában. A t.v- náesszervek e gazdaságpolitikáját a már említett költségvetés és a tanács terve realizálja. A vállalati formában működő nagyobb tanácsi gazdálkodó szervek (ipari, építőipari. ' kereskedelmi, víz- és csatornamű vállalatok stb.) felügyeletét általában a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanácsszervek látják el, s e vállalatok fejlesztésére a tanács fejlesztési alapjában gondoskodnak.

megyei szintű tanácsszervek látják el a felügyeletük alá tartozó intézmények rendeltetésszerű működésének ellenőrzését, szervezik az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajtását, 's a termelőszövetkezetek gazdasági tevékenységével .kapcsolatosan is ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok hatáskörükbe utalnak.

Dr, Újlaki László

A

pontosan tudta, mikor és hol kell támadni a legkevesebb veszteséggel. Tapasztalatait jórészt a cári hadsereg altisztjeként szerezte, amikor maga vitte rohamra katonáit, hiszen a tisztek csak a biztonságos fedezékből biztatták a harcosokat.

Csapajev kitünően értett a katonák nyelvén. Bárhol volt, mindig elérhették, minden-' kit meghallgatott. Nagy csata előtt soha nem elégedett meg azzal, hogy a parancsnokokkal megbeszélte a támadás tervét, bejárta az egységeket, egyszerűen, világosan elmondta, mi a tennivaló: mindenki tudta, mi vár rá. Feloldotta á feszültséget azzal, hogy megkérdezte: — No, legények, dalolunk? — és sokszpr maga kezdett szólózni.

Egyszerűsége és közvetlensége mellett’ rendkívül igényes parancsnok volt. Maga mindig, minden körülmények között frissen borotválva, ragyogó csizmában jelent meg.

E néhány jellemző vonásból talán érthető, miért esett a Déli Front parancsnokának, Frunzénak a választása éppen Csapajevre a felelősségteljés feladat végrehajtásakor.

★

Június 8-án elsőnek a 220- as Ivanovo-voznyeszenszki ezred kelt át a Belij folyón és rohammal hátraszorította a fehéreket. A fehér tábornokok elkeseredett ellenintézkedéseket tettek, a bekerítés veszélye fenyegette őket. A folyó jobb partján kétnapos véres csata zajlott le. Csapajev most, is a legnehezebb helyeken jelent meg, irányította a tüzérség és a lőszer szállítását a folyón. Június 9-én a kimerült vöröskatonák ellen a fehérek bevetették Kappel pihent egységeit. Ennek a rohamnak a történeegység nem bírta tovább feltartani a rohamot, hátrálni kezdett. Ekkor szólalt meg a mi tüzérségünk és rendkívül pontos célzással verette a fehérek sorait.

Június 9-én a 25. hadtest alakulatai északról megkerülték Ufát. Csapajev egy golyótól megsérült a fején, de nem hagyta ott a posztját. Másik egysége közben átve- rekedte magát a vasúti hídhoz, a városba vezető legrövidebb úton. Az ellenség elkeseredetten védekezett, egyetlen talpalatnyi helyet sem adott át véres csata nélkül, és balról szorongatott bennünket. Potapov dandárjának katonái, fáradságukat leküzdve, a folyóba akarták szorítani a fehéreket. Az ellenség azonban olyan tüzet zúdított az egységre, hogy a támadás elakadt. Ekkor érkezett oda Csapajev. Egy lovas csoportot átirányított, hogy kerülje meg a falut, maga pedig Potapovval és a katonákkal hozzánk csatlakozott. Csupasz kardja villogott, lovát vágtára fogva száguldott előre.

— Csapaj’ itt van velünk! — adták tovább a .csatárláncban és a harcosok tízszeres erővel indultak újabb rohamra. Az ellenség megfutamodott.

A fehéreknek mégis sikerült felrobbantaniuk a hidat. A vörös katonák azonban ezt is a maguk módján értékelték : ha robbantanak, akkor rosszul áll a szénájuk. Bárkán keltek át a folyón, és június 9-én estére elfoglalták Ufát.

Rosszul öltözött, ' éhes, fáradt parasztok és munkások voltak, de semmi nem rettenthette vissza őket.

Csapajev valahol ezt írta le: „Megesküdtem, hogy

amíg élek, a forradalom katonája leszek!” — s esküjét meg is tartotta.

Kürtökért Volkswageneket

A MOGÜRT és a Volkswagen Autógyár főzött ötévre szóló megállapodás jött létre arról, hogy Volkswagen kocsikért autókürtökkel is fizet Magyarország. A

gyártásra az Egyesült' Villa- ____________

m

osgépgyár rendezkedett be. hangot* kell^ ad'nta"

Saját erőforrásaiból új műhelyt létesített, s különleges célgépeket helyezett üzembe, amelyek a szigorú Volks- wagén-szabályoknak megfelelő, rendkívül pontos műn- 1909, szeptember 5., pántotokét is jól el tudják végezni. Egy-egy kürt 65 alkatrészből áll, s az al Irat részek egy részét századmilliméteres pontossággal kell kidolgozni. Külön előírás, hogy valamennyi kürtnek a normál a-