Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-05 / 205. szám

Meghalt He Si Mlnh Fájdalmas veszteség érte a haladó világot Ho Si 'ilinh elvtársnak, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, ’ Vietnam^, Dolgozók Pártja elnökének, a nemzetközi munkásmozgalom egyik legismertebb alakjának halálá­val. Ho Si Minli elvtárs élete szorosan kapcsolódott mind a nemzetközi munkásmozgalom, mind pedig a vietnami nép nagy harcaihoz. Élete elválaszthatatlanul összeforrt népe szabadságharcával, amelynek csaknem egy fél év­századon át szervezője, lelkesítője, vezetője volt. A viet­nami nép emiatt zárta szivébe, emiatt övezte a világ dol­gozóinak tisztelete is. Példamutató forradalmár volt. Hosszú évtizedek ke­mény harcai edzették, formálták harcos kommunistává, a nép hivatott vezetőjévé. Gyermekkorában megjárta az angol és a francia gőzösök kisegítő matrózainak keserves életiskoláját. Kommunistává Párizsban érett. Mint ifjú pártmunkás részt vett a francia kommunista pártot meg­alakító tours-i kongresszuson, majd visszatért francia gyarmati sorban sínylődő hazájába és megkezdte szervez­ni azt a függetlenségi harcot, amelyet a megújuló Imperia­lista agressziók miatt élete végéig folytatott. , Az ifjú forradalmárra nagy hatással volt az a néhány hónap, amelyet 1923-ban a Szovjetunióban töltött, ahová üldözői elől menekült. Az ott szerzett élményei, tapasz­talatai újabb nagy ösztönzést adtak forradalmi munkájá­hoz. 1930-ban, amikor úgy értékelte, hogy létrejöttek a feltételek egy marxista—leninista párt létrehozására, irá­nyításával megalakították Indokína kommunista pártját, amely döntő fordulatot jelentett a vietnami felszabadító mozgalom egész menetére. Ho Si Minh forradalmi szerepét fokozta az a tény, . hogy a párt megalakításával vállalt szerepe mellett rend­kívül nagy gondot fordított a demokratikus erők széles nemzeti egységfrontba tömörítésére, amely a függetlensé­gi és szabadságharcok szilárd bázisa lett, ennek nyomán vált lehetővé, hogy 1945 augusztusában, amikor a párt ki­adta a fegyveres felkelés jelszavát, a vietnami nép égy- ségesen tömörült a függetlenség zászlója alatt és kiűzte a japán betolakodókat. Ho Si Minh, a fáradhatatlan forradalmár állt a Viet­nami Demokratikus Köztársaság bölcsőjénél is 1945. szep­temberében. Hazájáért, népéért végzett ■ tevékenysége el­ismeréséül az első szabad vietnami országgyűlés az egész Vietnamot magában foglaló Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnökévé választotta. Az elnöki tisztséget meg is őrizte haláláig. Egy évvel később, 1946 végén isméi súlyos napok vir­radtak Vietnam népére. A francia gyarmatosítók — bár elismerték Vietnam függetlenségét — rátámadtak a fiatal köztársaságra. Ho Si Minh, a legendás hírű népvezér is­mét fegyverbe szólította népét a betolakodók ellen. A felszabadító harc, amelyet az Indokína Kommunis­ta Pártja hagyományainak örökébe lépő Vietnami Dolgo­zók Pártja vezetett, végül is meghozta a győzelmet a fran­cia megszállók ellen. Franciaország kénytelen volt elis­merni vereségét és Genfben ■ aláírni a fegyverszüneti egyezményt. E győzelemmel sajnos nem ért véget a vietnami nép sok áldozatot követelő harca, mert a francia gyarmatosí­tók helyébe még ádázabb ellenség, az amerikai agresszo- rok érkeztek. Az Egyesült Államok megszegve a genfi nemzetközi egyezményeket, agressziót követett el Vietnam ellen. A vietnami nép Ho Si Minh zászlaja alatt újabb csatába kezdett, amely súlyos veszteségeket okozott az agresszoroknak és bebizonyította a világ előtt, hogy a leg­modernebb fegyverekkel felszerelt agresszorok nem győz­hetnek a hős vietnami nép ellen. Ennek volt kényszerű beismerése Washington részéről, hogy megszüntette a VDK elleni bombázásokat és Párizsban tárgyalóasztalhoz i kényszerült Ho Si Minh néhány hónapja irt levelében így véleke­dett a vietnami béke kérdéséről: „A vietnami nép, mely több mint húsz éve szakadatlanul háborúban áll, mélysé­gesen kívánja a békét, a valódi függetlenség és szabadság békéjét. Ho Si Minh, aki haladott kora ellenére végig aktívan kivette részét az agresszorok elleni harc szervező mun­kájából, bölcsességével mindig különbséget tett az ag­ressziót elkövető ország kormánya és népe között. A legendás hírű forradalmár és népvezér már nem érheti meg művének, az ország függetlenségének, békéjé­nek és egyesülésének beteljesülését. Példája, tanítása vi­szont továbbra is lelkesíteni fogja népét az agresszorok elleni harcban. Halála nagy veszteség nemcsak népe, ha- l nem a nemzetközi munkásmozgalom számára is. F.GYf.stJl JETEK Zöld oszlop a grafikonon (3. oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 205. szám ARA 80 FILLÉR 1969. szeptember 5., péntek A vietnami forradalom győzelmére és a kiváló vietnami forradalmárra emlékeztek a gyöngyösi nagygyűlésen Mint fészküket a madarak ' (4. oldalon) Tudósítóink írják (6. oldalon) Jövő heti rádió és tv-műsor (?. oldalon) Nemzetközi konferencia A szolidaritási nagygyű­lést az Egyesült Izzó gyön­gyösi Félvezető- és Gépgyá­rának nagycsarnokában tar­tották meg tegnap, szeptem­ber 4-én délelőtt 11 órakor, amelyen megjelent Harmati Sándor, az Országos Szolida­ritási Bizottság elnöke, az Országos Béketanács alelnö- ke, dr. Tamás László, a me­gyei pártbizottság titkára, Mudriczki János, a megyei párt-vb tagja, az SZMT ve­zető titkára, valamint a helyi párt-, állami és társadalmi szervezetek vezetői. Skultéti János igazgató megnyitó szavaiból idézünk: — Megdöbbenéssel értesül­tünk a szomorú hírről, hogy Ho Si Minh elvtárs. a VDK elnöke, a vietnami nép nagy fia a nemzetközi kommunista mozgalom kiemelkedő egyé­nisége ma éjjel, 79 éves ko­rában meghalt. Ez a tragikus esemény késztette arra a VDK és a Dél-vietnami. Köz­társaság nagykövetségének vezetőit, hogy ' nagygyűlé­sünkre bejelentett részvéte­lüket lemondták. A nagygyűlés légkörét nemcsak a kiváló forradal­már elvesztése fölött érzett megrendülés határozta meg, hanem az 1945. szeptember 2-án győztesnek kihirdetett vietnami forradalomra való emlékezés lelkesítő ereje is. Ezt fejezte ki Harmati Sán­dor ünnepi beszéde. — A világnak azon a ré­szén, ahol Vietnam fekszik, nemcsak egy volt gyarmat vált* független országgá, hanem új társadalom, még­hozzá szocialista társadalom született. E tény jelentőségét a többi mellett az mutatja, hogy korábban a francia, ma pedig az amerikai imperialis­ták minden erejükkel ennek a társadalomnak az elpusztí­tására törekszenek. Arra a kérdésre válaszol­va, miért támadt rá a világ egyik óriási hatalma a sokat szenvedett, aránylag kis vi­etnami népre, a következő­ket hangoztatta a szónok: — Az amerikai agresszorok célja: hatalmat és jogot sze­rezni erőszakos úton a világ minél több népének kizsák­mányolásához, éppen a vi­etnami példa nyomán. A vietnamiak az elmúlt évtizedekben kénytelenek voltak többször is bizonyíta­ni hősiességüket. Valamikor a francia gyarmatosítók el­len fogtak fegyvert és ebben a harcban a felkelt nép nagy vér áldozatokat hozott. Hanoit 1874-ben foglalták el a fran­cia hódítók. Közel száz éve tehát, hogy a vietnamiak szinte szakadatlanul harcol­nak a szabadságukért. A má­sodik világháború idején a japán militaristák szálltált meg ezt az országot, de a Ho Si Minh , által vezetett baloldali erők a Függetlensé­gi Liga győzelmeként 1945- ben kikiáltották a Vietna­mi Demokratikus Köztársa­ságot. Harmati Sándor beszélt még a johnsoni és a nixoní politika jellemző vonásáról, a párizsi tárgyalásokról, majd így fejezte be mondani­valóját: ezekben a napokban minden becsületes ember együtt ünnepli Vietnam hős népével a győztes forradalom évfordulóját. Ho Si Minh ha­lála fölött érzett szomorúsá­gunk is csak fokozza testvé­ri érzéseinket. Büszkék va­gyunk ennek a népnek a ba­rátságára. Harcukat a jövő­ben is minden erőnkkel tá­mogatjuk. Kívánunk a viet­nami népnek mielőbbi igaz­ságos békét, majd ezt köve­tően: sikerekben gazdag al­kotó munkát. A nagygyűlés részvéttávi­ratban fejezte ki megrendü­lését Ho Si Minh halála fö­lött és tiltakozó táviratot jut tatott el az USA nagykövet­ségéhez. (gmf) budapesti Jszi Vásár (8. oldalon) Az öntözővíz hasznos, de kárt is okozhat A Talajtani Társaság kétnapos nemzetközi vándorgyűlése A Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Talajtani Tár­saságának évi vándorgyűlése szerdán kezdődött Szolnokon a Ságvári Endre Megyei Mű­velődési Házban. A kétnapos tanácskozás, amelyet a tiszai öntözőrendszerek és az Al­föld talajai termékenysé­gi vizsgálatának égisze alatt (Folytatás a 2. oldalon.) Fennállása 50. évfordulóját ünnepelte a Máfraídü S/énbánvák Ötven éves a Mátraaljai Szénbányák. A fél évszáza­dos jubileum megünneplésé­re tegnap délelőtt 10 órai kezdettel a rózsaszentmárto- ni kultúrházban került sor. Az ünnepség résztvevőit, több mint 200 nyugdíjas bá­nyászt, a vállalat vezetőit, a vendégeket — közöttük Nagy Sándort, a megyei pártbizott­ság munkatársát — Németh József, a szakszervezeti bi­zottság titkára köszöntötte, majd TJrsitz József, Kossuth- díjas bányamérnök, igazgató- helyettes emlékezett meg az ötven esztendő munkájáról, eredményeirőL Ezt követően a kultúrház falán az elhunyt bányásztár­sak emlékére emléktáblát avattak. Ezután Halász Ti­bor, a Mátraalji Szénbányák igazgatója a petőfibányai kul­túrházban fogadást adott az ünnepség résztvevőinek. Az ünnepi ebéd után fehér asz­talok mellet ért véget a ju­bileumi ünnepség. Képünkön TJrsitz József ünnepi beszédét tartja. (Foto: Pilisy Elemé#, „ i Harmatit Sándor ünnepi beszédét tartja.

Next

/
Thumbnails
Contents