Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-30 / 226. szám

Pl ÉLLz 3 Ml ISI 'yVvi.'Vr ’ ÍROK­R/ácie^ KOSSUTH *.20 Bartók: I. szvit .lA. ».'00 Harsan a kürtszó 9.35 Népek dalaiból l]f 10.05 Az októberi irodalmi műsorból ' 10.35 Áriák 11.00 IsKolarádió 11.35 Kamarazene 12.20 Ki nyer .«na? 12.30 Melódiákoktól 13.15 Törvénykönyv 14.00 J. Strauss: Közzene 14.08 A tarka-barka kis csibe 15.10 chopin-zongoraművek 15.21 Rádióiskola 16.05 Brahms: ül. szimfónia 16.39 Világgazdasági figyelő 16.49 Mai témák, mai dalok 17.05 Államérdek és inter­nacionalizmus 11.20 Pcrtile énekel 17.40 12 hónap története 18.05 Könnyűzenei híradó 18.35 Elisabeth Schwarczkopf énekel 18.51 Csárdások 19.25 A Szabó csaiád 19.55 A hónap slágerei 20.39 Operettrészletek 20.58 Keres Emil szerepeiből 22.20 Könnyűzene 22.42 Peter Weiss: Vitairat Vietnamról 0.10 Áriák PETŐFI 8.05 Népi zene 9.00 Mozart-müvek 11.45 Gépkocsival a Szaharán keresztül 12.00 Az élő népdal 12.11 Két balettszvit 13.05 Opcrarészletek — 14.00 Randevú kettőtől — hatig ... 18.1# Fiatalok hullámhosszán 19.35 Budapesti zenei hetek 21.23 Verbunkosok 22.10 Operarészletek 23.10 Tánczene 23^36 Lajtha: Quatre hommages MAGYAR « Az olaj és a gáz országúlián Óriás csövek a föld mélyén — 300 km vezeték évente Mennyit eszünk 15 év múlva? AZ ÉRTÉKES energiahor­dozókat, a szénhidrogéneket általaiban nem a lelőhelyen, hanem attól kisebb, vagy na­gyobb távolságban hasznosít­ják. Gondoskodna kell tehát arról, hogy a kőolaj, vagy a földgáz gyorsan, biztonságo­san és olcsón a feldolgozás, illetve a felhasználás helyére juthasson. Magyarországon 1969-ben mintegy 3 millió tonna kő­olaj, 2,7 milliárd köbméter gáz jut ed az üzemekbe, fino­mítókba, háztartásokba: többnyire csővezetéken. Bny- nyi fűtőanyagot vasúton, tankautókban, már nem is le­hetne elvinni. Csupán a kő­olaj továbbításához évente 1000 darab 40 tonnás speciá­lis kocsira lenne szükség. Ez — a töltéshez és ürítéshez szükséges berendezésekkel együtt — óriási összegbe ke­rülne. A járható út tehát a csővezeték. Használata mel­lett szól, hogy a fűtőanyag a legrövidebb úton jut el ren­deltetési helyére; továbbá megtakarítható a vasúti ko­csiknál, tankautóknál és tankhajóknál fölmerülő úgy­nevezett „visszfuvar”; na­gyobb a biztonság, az anyag­veszteség pedig a lehető leg­kisebb. És végül, de nem utolsósorban, távvezetéken folyamatosan halad az olaj és a gáz. Mindez azt jelenti, hogy a vezetékes szállításnál a legkisebb a fajlagos költ­ség (a vasútinak negyedré­sze), annak ellenére, hogy meglehetősen lassan — csak 4—8 óra alatt — tesz meg 100 km-t a fűtőanyag. A munka­bér például a szállítás e kor­szerű formájánál 4 százalék, a vasútnál 23 százalék. ARRA, HOGY a csővezeté­ki szállítás gazdaságosabb, biztonságosabb a vasútinál, nálunk is elég régen rájöttek. Ezért kezdték meg 1940-ben a Budafa—Budapest közötti 215 kilométeres, valamint a Budafa—Újudvar közötti 3x21 kilométeres gazolin, pro­pán-bután gáz, és pentán ve- •zetékrendszer kiépítését. Et­től az se tartotta vissza a be­ruházókat, hogy a korrózió miatt számítani lehetett a csövek 10 évenkénti kicseré­lésére. Míg a felszabadulás előtt jelentős mennyiségeket szállítottak vasúton is, ma vi­szont, szinte teljesen a veze­tékekre épül a szállítás a szénhidrogéneknél. A mint­egy 200 km hosszú csőtáwe- zeték nagy részét 1955 — az intenzív kutatás, és termelés megindulása — után építet­te a Kőolajvezeték Vállalat, amelynek a szállítás, és pro­pán-bután gázpalack töltése mellett a csőtávvezetéfk épí­tése is feladata. A 20 évvel ezelőtt alapított vállalat ké­szítette el többek között a Barátság I. távvezeték hazai szakaszát. Jelenleg előkészíti a Barátság Il-t, amely 1973- ban 5 millió, 1980-ban mér 10 millió tonna szovjet kő­olajat hoz Magyarországra. A beruházási tervprogram-bí- rálat már megtörtént. Előre­láthatólag 1970 második ne­gyedében kezdik az építést. A csőtápvezeték-építés ma már korszerű eszközökkel, technológiával történik. A fi­zikai munkát úgyszólván tel­jesen kiküszöbölték. Ez nagy­mértékben köszönhető a Szovjetuniónak, amely mo­dern berendezésekkel, gépso­rokkal látta el az építőket. A nagy teljesítményű árokásó­takaró, csőtisztító-, szigetelő- és süllyesztőgépek néilkül el se lehetett volna képzelni azt a fejlődést, amely az elmúlt évtizedben végbement. A se­gítséget jól jellemzi többek között az is, hogy a Kőolaj- vezeték Vállalat idei, 40 mil­lió forintot kitevő gépimport­iáinak mintegy a 70 százalé­kát a szocialista országokból — főként a Szovjetunióból vásárolt gépek adják. A KORSZERŰBB techno­lógia nemcsak arra adott le­hetőséget. hogy a Kőolajve­zeték Vállalat évente több mint 300 km hosszú csőtáv­vezetéket fektessen le, ha.nem arra is, hogy nagy átmérőjű csövekkel dolgozzon. Az 1767 km vezetékiből 1594 km 8—16 hüvelykes, (1 hüvelyk = 2,63 cm), a többi ennél kisebb; 2,6 hüvelykes. Kecskemét környékén pedig már 24 hü­velykes, azaz több, mint 600 milliméter átmérőjű óriás ve­zetékek kerülnek a földbe. A korszerű technika alkal­mazása mellett is igen nagy feladatot jelent egy-egy „olajországút” megépítése, üzembe helyezése. A Barát­ság II-nék csupán a program­dossziéja mintegy 200 oldalt tesz ki. A hatalmas mennyi­ségű műszaki adatot, leírást — a kisajátítástól — a csa­pok elfordításáig — tartalma­zó anyagot közel 100 térkép és rajz egészíti ki. összeállí­tásában igen sokan vettek részt. A Nehézipari Minisz­térium, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt, a generálter­vező, a Kőolaj és Gázipari Tervező Vállalat, a Kőolaj- vezeték Vállalat szakemberei, sőt - be kellett kapcsolódniuk a nagy munkába a vezeték által érintett megyék, járá­sok, falvak vezetőinek is. A legnagyobb feladat persze a Kőolajvezeték Vállalatra há­rul, hiszen neki, a kivitelező­nek kell a programot gyakor­lattá tenni. Szakemberei már egészen az apró részletekig sorra veszik az építés tenni­valóit. A műszaki, távközlé­si, gáz- és olajszállítási, gépé­szeti, biztonságtechnikai spe­cialisták elmondták már a programmal kapcsolatos ész­revételeiket is. CSAK EZEK elbírálása után indulnak majd el ta­vasszal a gépek... Sz. N. A Belkereskedelmi Kutató Intézet — a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Távlati Fejlesztési Bizottság megbí­zása alapján kidolgozta ala­kosság élelmiszer-fogyasztá­sának hosszú távú prognózi­sát. Milyen lesz az élelmiszer- ellátás, mit eszünk és meny­nyit költünk ilysn célra a következő évtizedekben — ezt vizsgálta a kutatóinté­zet szakembergárdája. A látszólag távoli jövő helyzetének elemzése renge­teg mai témát vetett fel. Olyan hiányosságokra derí­tett fényt, amelyek gyors in­tézkedést követelnek. Hi­szen az egész prognózis cél­ja — a jövő tükrében mér­legelni a mai helyzetet, és kidolgozni a cselekvés prog­ramját. Egyes élelmiszerekből és élvezeti cikkekből évek óta kielégítetlen a lakosság ke­reslete. Az árusítás területi­leg korlátozott, érezteti ha­tását az árukínálat hiányos­ságában, a termés ingadozá- *sa, bő termés esetén viszont Miután valamennyi látogató hazament, Jenny az angliai Broxbourne magánállatkert 3 éves csimpánza rágyújt min­dennapi cigarettájára. Udvariasan tüzet is ad azonban Anne Stamp asszonynak, a tulajdonos feleségének. ■ (Telefoto: — AP—MTI—KS) értékesítési nehézségek adódnak. Az iparilag feldol­gozott élelmiszerek minősé­ge, az áru szállítása, az áru­sítás körülményei gyakran kifogásolhatók. A lakosság élelmiszer-fo­gyasztásának szerkezetét nemcsak táplálkozásélettani okokból, hanem a gazdasági feltételek oldaláról is elma­radottnak ítélik. A megter­melt élelmiszereket komoly veszteséggel értékesítik. Az élelmiszerek és élve­zeti cikkek nagy részét kor­szerűtlenül kínálja a keres­kedelem — nyers vagy csak elsődlegesen feldolgozott formában. Kevés a korsze­rűen csomagolt termék, las­san bővül az élelmiszerek választéka. Ugyanakkor — az elmúlt két évtizedben nőtt a lakos­ság élelmiszer-fogyasztása, s további növekedésre lehet számítani. A Belkereskedel­mi Kutató Intézet prognózi­sa szerint 1985-ig 112 száza­lékkal nő az élelmiszer- és élvezeticikk-fogyasztás, ti­zenöt év múlva eléri szemé­lyenként évente a 16—17 ezer forintot. Az élelmiszer-fogyasztás szerkezete is megváltozik: emelkedik majd a biológiai­lag értékesebb — állati fe­hérjék, gyümölcs és zöld­ség — élelmiszerek aránya, több iparilag feldolgozott terméket fogyasztunk. Érde­mes megjegyezni, hogy az élvezeti cikkek aránya a je­lenlegi 27 százalékról 35— 36 százalékra növekszik. A szeszes italok és a dohány­áruk arányának csökkenésé­re, az alkoholmentes italok és a kávé, a tea hányadának emelkedésére számítanak. A táplálkozástudomány szerint hazánkban a 2900 körüli kalória fogyasztása elégségesnek tűnik. A hazai fogyasztás ezt évek óta tar­tósan meghaladja. Ezért 1985-ig sem számolnak a fo­gyasztott élelmiszerek káló- riaértékének lényeges növe­kedésével. K. M. 17.58 Hírek 18.05 A moszkvai rrmgyar élelmiszergazdasági kiállításról 18.30 Irodalmi műsor iskolá­saknak 19.25 Esti mese 19.35 Lakáshelyzet 20.00 Tv-híradó 20.20 Puccini: Pillangókisasz- szony. Háromfelvonásos opera 22.05 Tv-híradó 22.50 Súlyemelő VB POZSONYI 19.00 Tv-híradó 20.30 Magyar dalok és táncok 21.00 Sorozat a sorozatról. (Tv-íilm) 21.50 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: W és 8 óra kor. Mint a bagoly nappal (Prolongálva!) EGRI BRÓDV: (Telefon: 14-07) Az előadás kezdete: Vn# és órakor. Egy nap a régi házban GYÖNGyOSl PUSKIN: Belfagor a pokolból GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Keresztesek I—11. (Dupla helyárral) HATVANI KOSSUTH: Küldd az embert fél kettőre HEVES: Az utolsó éden FÜZESABONY: Ismeri a szandi-mandit? Nyílét DERŰS HANGÚ ÍRÁST olvastam a múltkor. Embe­rekről, akik kijöttek a nap­fényre, a barlanglakásokból. Akiknek kicsordult a könny a szemükből, amikor széles­re tárták az új ház ablakát, hadd járjon be mindent a napfény. D. Józsefnének, akit a na­pokban meglátogattam, a keserűség csal könnyeket a szemébe. A család nemrég költözött egy napfényes szo­bából barlanglakásba. Né­hány ezer forintért vásárol­ták, hogy fedél legyen a fe­jük felett. Nyomorúságos, vi­zes fedél. A szobában fojtó pinceszag. A mészkőfalba még egy ajtót vágtak, hogy száradjon a lakás, de a be­kúszó nap nehezen birkózik a pincehideggel A sarokban takaros kis tűzhely, a másik oldalon tv árulkodik arról, hogy láttak már jobb napokat is. A szomszédos kamrácskában —, az is a kőbe vájva, pe­nészréteg borítja az össze­hajtogatott nagy szőnyeget, s apró rozsdafolt kezdte ki a mosógépet. A szekrényben nylonzsák védi a kézimun­kákat — és kibírhatatlan do­hos szag eszi bele magát a ruhákba. Otthon, a barlangban. Az asszony megmutatta az új házat —, néhány lépésnyire a kőbe vájt udvartól. Oda költözött az előző tulajdonos. Mert' innen mindenki kife­lé törekszik. Hogy ők mikor mehetnek el? REMÉNYVESZTETT le­gyintés. Soha. Soha, ha így tart tovább. A vaksi szemek­kel hunyorgó barlanglakás egy család tragédiájának jel­képe most. Az alkohol tra­gédiája. — Tizenkét eves házasok vagyunk és néz:;'- mi lett be­lőlem —. tartja rsro kezét, melyet finom remegés ráz Csak nem félsz az anyucitól...? mindig így. Megitta az én uram azelőtt is azt a félde­cit, vagy egy-két pohár bort. De többet nem! Én so­ha nem ismertem, hogy nincs pénz a háznál. Haza­hozta fillérre a fizetését. Cé­dulával együtt leszámolta. Én meg hozzátettem a ma­gam keresetét, aztán mindig telt valamire. Ruhát, cipőt vettem, tévét, rádiót, szőnye­get, mosógépet. Jaj, nem is tudom miféle rossz szellem súgta, hogy jöjjünk haza a városból. A férjem sem járt ilyen rongyosan. Nézze, öt öltönye volt —, s bizonyíté­kul, hogy az öltönyök lé­teztek, elém rakja a zálog­cédulákat. — Megvoltunk mi jól. Sze­retett is. Ügy, a maga mód­ján. És én sem voltam ilyen beteg. De hazajöttünk. Hív­tak is, meg a mama. Nem élhet már egyedül, úgy gondoltam, legalább legyen mellette valaki, amikor le­hunyja a szemét. Idejöttünk, és azóta minden más lett. KAPOTT MUNKÁT a fér­jem is. Nincs neki szakmá­ja, de ezermester. Segéd­munkás. aki ha kell villanyt szerel, ha kell megfogja a nyolcvankilós zsákot. Hamar megszokta az új munkahe­lyet. Barátságosan fogadták. Gyere, bedobunk egy félde­cit, hívták, esténként mun­ka után. Csak egy íéldecit ... De öten voltak, és min­denki egy kört fizetett. Ittasan jött haza. Szépen kértem: Apuci, ne csináld ezt. Hát mi lesz így ve­lünk .. - ? I Egerben 19 órától szerda reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky fi§aaaí2Ü-tíffií;ísa»--!S^ . WÉE iienu maradt a három napig. Akkor nekies­tek a munkatársak: Na. mi van ;.. félünk az anyuci­tól... anyucika megtiltot­ta... Na, menj csak haza, mert megver az asszony ... Még a szentet is kiforgatta volna az ilyen beszéd, nem őt, aki amúgy is szívesen megitta. Mondtam neki szépen. Mondtam csúnyán. Neki­mentem. És akkor megvert. Tíz év után, megvert. — Aztán már hívni sem kellett. Ment magától. Fize­tés napján hajnalfelé tántor­gott haza, zsebében néhány összegyűrt tizessel, vagy egy csellengő százassal. Ivott. Ivott... Ivott... És ha szól­tam, nekem jött. Mindig megvert. BETEG LETTEM. Kórház­ba kerültem. Otthon nem volt egy falat kenyér. És ő akkor is ivott. Kölcsönkér­tünk, elitta... Segélyt kaptam, elitta ... Már har­madszor változtatott állást, a leszámoláskor kapott pénzt elitta ... Most ismét dolgo­zik, de a keresetéből alig lá­tok valamit... iji A férj a nyárikonyhának szánt részen rakosgat. Fél füllel hallgatja az asszonyt, s vonakodva válaszolgat a kérdésekre. Közben gondo­san ügyel, szembe ne kell­jen néznie valakivel. — Hát megiszom a maga­mét ... Más is megisz- sza. i. Miért bűn az? — Amíg csak egy-két po­hárral iszik, nem bűn, de maga annyit ivott, hogy ke­— Na és volt paradi­csom ... — De mi a baj. Hiszen maga ezelőtt nem ivott? — Ittam, isZom és kész:.. a magamét iszom — hajto­gatja minden válasz helyett. — Mit gondol, meddig bír­ja ezt az asszony? Ha már nem szereti, hagyja itt. Az is jobb lenne, mint így. Csodálkozva bámul ránk: De hiszen én szeretem, nem akarok én elmenni innen. — De iszik, és ha iszik bántja is ..: — Mert olyankor nem tud hallgatni... Egy darabig még ácsorog a lábát váltogatva, aztán to­vábbmegy, rakosgatja a tég­lákat. * Az udvaron szél kergeti a kitépett gazt. Sivár, barát­ságtalan udvar, hiányzik a legszerényebb lakásból is otthont varázsoló törekvés. Hiányzik a virág. Egyetlen pokróc sem enyhíti a ce­mentpadló ridegségét. A vé­telién ágyak előtt egy bordó fotel kínál kényelmes ülést, de itt nem üldögél senki. Egymást kerülgetve járnak a négyszer öt méternyi, hegyoldalba vájt szobában. A villanyvezeték a tapasz- tatlan falon kígyózik, s a szél bevág az ajtó, az ablak résein. Mi lesz itt télen? Néhány méterrel odébb, nagyablakos házban él a ré­gi tulajdonos. Fillérre rakták a fülért, csak elkerüljenek a dohos pincelevegőről. Ki a fényre. ITT REMÉNYTELEN tél elé néznek és sok változást a tavasztól sem várnak. Túl a negyedik X-en, a házasság első évtizedén, te­hetetlenül sodortatják magu­kat tovább. Az alhohol, a szeszbarátok megtették a magukét. , —----------------- Deák Rózsi * T ervez, kivitelez a SZÖVTERV Több ezer vidéki áruház, kisvendéglő, cukrászda fel­vásárlási és tárolóépületének tervezése, kivitelezése fűző­dik a SZÖVTERV, a Szövet­kezeti Országos Kivitelező és Tervező Vállalat nevé­hez. Működése 15 esztende­jében 35, összesen 8400 va­gon összkapacitású zöldség és gyümölcs hűtőtároló, kivi­teli tervdokumentációját ké­szítette el. A nagyvásártele- pi, a nyíregyházi, a máté­szalkai, a zalaegerszegi hű­tőkombinátok a hazai áruel­látás mellett jó exportlehe­tőségeket teremtettek. A nyíregyházi hűtőház mellé 12 körzeti ellátó hűtőházat is terveztek. A budaörsi hű­tőkombinátot olasz kooperál cióban tavaly adták át ren-j deltetésének. 8—14 millió forintos költ­séggel csak nemrégiben nyílt meg a mosonmagyaróvári, a dunaföldvári, a hevesi és a gyöngyösi áruház. Nagyköz­ségekben — Mezőtúron, Kis­kőrösön, Mezőkövesden, Pásztón évek óta nagy for­galmat bonyolítanak le a szövetkezeti áruházak. Néhány éve a SZÖVTERV bővítette tevékenységét. Be­ruházási irodát, vidéki ki- rendeltségeket hozott létre. Hűtőházak, raktárak, mező- gazdasági épületek, áruhá­zak, szállodák és vendéglők tervezésén kívül újabban la­kóházakat, irodaépületeket, kollégiumokat, egészségügyi és szociális létesítményeket is tervez és kivitelez. K. M. 1969. szeptember 30,» kedd, ,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents