Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-28 / 225. szám
SAKK-MAIT íGergely Árpád felvétele: 3 pont) PULI lAdamik Miklós felvétele: 4 pont) 1 ~A: beszámolunk olvasóinknak fotopaiyázatunk állásáról. 58 szerzőtől 510 fénykép érkezett, ebből 28-at közöltünk. A PONTVERSENY ÄLLÄSA: Fejér István (Eger) 16 p Répássy István (Hatvan) 12 p Molnár Gyula (Eger) 9 p Gergely Árpád (Csány) 8 p Gömbös Dezső (Kisköre) 7 p Várhegyi György (Mátraháza) 4 p Krasznay Ferenc (Gyöngyös) 4 p Adamik Miklós (Gyöngyös) 4 p tója ugyancsak 46 szavazatot? kapott. A szavazatokra járóf 10 pontot az egyenlő szavazatok miatt osztottuk meg.( Szavazatot kapott még Fejér? István Harmonika portréja? (38 szavazat) és Molnár Gyu-s la Gomba című fotója (24? szavazat). A szeptemberben közölté képekre október 5-ig kérjük? beküldeni a szavazatokat a> szerkesztőség címére postai? levelezőlapon. Érdeklődéssel várjuk a további fényképeket. Gondolatok a levéltárban ... A Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet adott ki: a levéltári anyagok védelméről, a levéltárakról s az iratkezelés szabályozásáról. A törvény — jelentőségében nagy horderejű, életünk szinte egész területére kiterjed — mondhatni történelmi gyökerű. Előzményei negyed évezredes múltba, majd 250 évre nyúlnak vissza. III. Béla és Lenin dekrétuma Az írás mindig is sorsdöntő szerepet játszott az emberiség életében, s korán jelentkezett az igény, hogy az írott dokumentumokat biztonságosan és használható állapotban megőrizzék. "Verba volant, scripta manent! — A szó elrepül, az írás megmarad! Ezért, és nem másért maradhattak ránk írásos emlékek az ókori Mezopotámiából, s az antik Rómából is. Nálunk III. Béla rendelte (1185) elsőként a fontos ügyeket írásba foglalni. A XIV—XV. századtól már hallunk egyházi, városi, családi, királyi, de megyei és országos főhivatalok levéltárairól is. 1723-ban keltezik az első állami, törvényes szabályozás textusait. Elrendelik: „...a vármegyék székhazakat tartoznak építeni. azokban tűzbiztos helyiségeket berendezni, hová a tisztviselők hivatali irataikat beadni kötelesek.” Hosszan, izgalmasan lehetne írni a magyar levéltárügy fejlődéséről, itt csak a históriai útkanyargás fontosabb állomásait említjük: 1756: Országos Levéltárat szerveznek csakis a főrendi hivatalok iratai számára; 1848: a forradalom kormánya modern Állami Közlevéltár felállítását tervezi; 1874: megszületik az új Országos Levéltár, hol az országos szintű állami szervek teljes iratanyaga helyet kap; 1919: Lenin 1917-es „levéltári dekrétuma” alapján megszervezik az új levéltári hálózatot... Lépjünk előre 50 évet: Lenin dekretális gondolatait csak most kiadott levéltári törvényünk valósítja meg! Korábban is hoztunk törvényeket (1946, 1950), ám ezek a folyamatos ügyvitelben napról napra keletkező iratanyagok védelméről, megóvásáról és biztonságos megőrzéséről kellően nem gondoskodtak. Engedtük és ^ tűrtük értékeink pusztulását. ‘ A magánlevéltárakban például, a tulajdonosok hozzá nem értése, gondatlansága, vagy éppen tevékenységüknek nyomait is eltüntetni akaró ravasz számítása következtében mérhetetlen tömegű, s történetileg felbecsülhetetlen értékű iratanyagok pusztultak el. Egy közbeszúrt gondolat: ha idejekorán kiterjeszthettük volna az iratvédelmet Gárdonyi Géza irodalomtörténeti értékű hagyatékára, a hozzátartozók nem semmisíthették volna meg az írónak a családi életére vonatkozó jegyzeteit, amelyeket ők „de- honesztálónak” éreztek. Mi magunk is pusztítottunk az eléggé meg nem gondolt „selejtezésekkel”. A vallás, a klerikalizmus, az egyház elleni küzdelem jegyében, semmisítették meg például, a főiskola alapításakor, az Egri Érseki Nyomda (Líceum) egyedülállóan ritka és felbecsülhetetlen kultúrtörténeti, könyvészeti értékeit, az iratanyagokkal együtt a biblia- gyűjteményt is. De ugyanígy nem törődtünk szocialista építésünk hőskorának dokumentumaival, hagytuk veszni és elkallódni napjaink történetének majdani forrásanyagát is. Jókor született az új törvény Ha késve is, jókor született az új törvény: van mit mentenünk, védelmeznünk, s a jövő számára is használható- an, biztonságosan megóvnunk, őriznünk. Az új törvény a történettudomány legfontosabb forrásait védelmezi, segítséget nyújtva az államigazgatás, a népgazdasági szervek, különböző intézmények munkájához. Mindjárt álljon itt egy érzékletes példa: az új törvény az orvosi kórlapokat is védelemben részesíti; ha 20 év múltán betegszik meg valaki, nem kell faggatni,, mi mindenen esett már át, mire és mivel kezelték, kórlapja mindent pontosan és precízen dokumentál. Biztosítja az új törvény minden történeti iratjellegű dokumentum, de a kép- és hangfelvételek fennmaradását és épségben tartását is. Az állami szervek, szövetkezetek, társadalmi szervezetek, de a magánszemélyek is kötelesek megőrizni, védeni mindazt a dokumentumot, amely forrásértékű anyag lehet később. Ezeket a törvény nemzeti értékű levéltári anyagoknak tekinti, s megszabja levéltári őrizetbe adásának idejét és módját is. A levéltárak tudományos intézmények Sokakban élt eddig az a téves gondolat, hogy a levéltárak csak régi, gyakorlatilag már értéktelen, poros iratok gyűjtőhelye. A most bevezetett iratvédelmi intézkedések révén korunk, napjaink, a szocialista átalakulást tükröző modern iratanyagnak is helyet adnak a levéltárak. Kérdés: tudnak-e valóban helyet adni? Az országban, csak a Levéltári Igazgatóság nyilvántartása szerint: 15 000 folyóméter iratanyag van veszélyben; ezenkívül 20 100 folyóméter olyan iratanyagot nem tudnak a levéltárakban elhelyezni, amelyet már át kellett volna venni megőrzésre. Ezek az anyagok romlanak, dohosodnak, rothadnak. Sürgősen gondoskodni kell új levéltárak építéséről, mert történeti értékeinket veszélyeztetjük a halogatással. Megyénk levéltári helyzete eléggé rendezettnek mondható. S e „rendezettség" mellett is, az iratanyagot szétszórtan, 27 iratraktárban őrzik, rendezik, jegyzékelik. A Rác-templom iratanyaga például néhány szekrénybe bezsúfolva romlik, s hír szerint Mária Terézia, Kutuzov stb. kezevonását is őrzik az itt sárguló, enyésző papirok, pergamenek. S a kiterjedt iratvédelem kapcsán nemcsak a Rác-templomi iratanyag kellő megóvásáról és biztonságos elhelyezéséről van szó. Az állam, de az egyes emberek szempontjából sem lehet közömbös, a rájuk vonatkozó, bármilyen szinten vagy szempontból joghatályos döntéseket tartalmazó, vagy sokszor milliós kötelezettségekkel kapcsolatos iratokat hogyan kezelik, gondozzák, őrzik. Nem lehet közömbös, hogy egyszerűen, pillanatok alatt meg lehet-e találni, vagy nem. A levéltárak — tudományos intézmények. A tudományos, népművelési, hely- történeti kutató és feldolgozó munka műhelyei, s mind e tevékenysége mellett a levéltár praktikus, egyéni érdekeket is szolgál. A Megyei Levéltár például az elmúlt évben 112 esetben adott ki iratmásolatot, közöttük a nyugdíjak megállapításához szükséges igazolásokat is. Az ember és az intézmények kö zötti kapcsolatok egyre bonyolultabbá. sokoldalúbbá válásával csak számítani lehet az ilyen és hasonló igények fokozottabb jelentkező sére. A levéltárak tevékenységének kifejlesztésére, a levéltári munka megkönnyítésére nem szabad sajnálni semmilyen segítséget. Antik Janus-fejet látunk. A levéltár, kettős arccal, egyszerre pillant hátra és előre: a múlt és a jövő felé. Korunkat, s önmagunk tevékenységét is becsüljük, ha a levéltárat be csüljük, erőinkkel gondjait könnyítjük. S amit adunk a jelenben, azt jövőnk szolgálatában adjuk — mindenekelőtt. Pataky Dezső F aszinezés A laikus bizonyára nehezen barátkozik meg a gondolattal: a magas hőmérséklet nem mindig árt a fának, sőt a hőkezelés gyakran egyenesen hasznos! A Faipari Kutató Intézet szakemberei rendkívül érdekes kísérletsorozatot végeztek az igen kemény és emiatt csak nehezen megmunkálható akácfúrnérral, amelyet már régóta igyekeznek valamilyen módon praktikusabbá tenni. A hosszas próbák végül is sikerre vezettek: a hőkezelés hozott eredményt. A telített gőzzel végzett hid- rotermikus kezelés meglepő módon megváltoztatta a „kérlelhetetlen” fafajta tulajdonságait. A hőkezelés után az első tapasztalat mindjárt az volt, hogy gyakran 60 százalékkal is csökkennek az akác szilárdsági értékei, például az ütéstűrés és hajlító-szaki- tő szilárdság. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gőzfürdetés után az akácból olyan vékony falemezt lehet előállítani, amelynek Egy kis fűzet — gazdag népi szokásokkal A Mátra Múzeum kiadványa, amit a jászberényi Hűtőgépgyár nyomdája állított elő. Példányszáma alig haladja meg a fél ezret, nem is szándékoznak a füzetet szélesebb körben terjeszteni, bár nagyon sok érdekes, vonzó dolgot tartalmaz. Az élet legjelesebb alapeseményeit fogja össze, az ezeket kísérő népi szokásokat a Mátra alján elterülő község, Gyöngyöspata hagyományaiból. Fülöp Lajos dolgozata előbb a tájat, az itt élő palócokat mutatja be néhány markáns vonással, hogy utána elmondja azokat a népi rituális cselekvéseket, amelyek a születés, a házasság és a halál napjaihoz tapadtak. Nem valami kuriózumot akar a szerző rögzíteni, hanem az évszázados hagyományokat akarja megmenteni, illetve, azokat változó formájukban is felvázolni. Ezek a szokások összefüggtek bizonyos babonás hiedelmekkel is, amiket szintén megemlít a füzet. Egy ilyen munkának főként a tájékoztatás a célja, mint teszi ezt Fülöp Lajos is, nagy hozzáértéssel és a nép iránti szeretettel. Írása nem szakmai körökben is érdeklődést kelthet. Monográfia az erdei vasutasról Az Országos Erdészeti Egyesület Erdei Vasutak Szakosztálya már alakuló ülésén sok évvel ezelőtt elhatározta, hogy az erdei vasutak történetét feldolgozzák. Azóta a monográfia kézirata elkészült, és hamarosan nyomdába kerül. Á1 monográfiát készítő munka- bizottság vezetője Tóth Gyű- la, egri nyugalmazott erdész, aki egyben a vasúti szakosztály országos titkára is. — gőzzel? tulajdonságai hasonlítanak a tölgy, a szil, a bükk és a kőris színfurnérjainak műszaki mutatóihoz. Érdekes az is, hogy a hőkezelés során az anyag színe is megváltozik. Az árnyalatok változása a gőzadagölás idejétől és más, jól szabályozható műszaki adatoktól függ. így végeredményben a mérnökök kezükben tartják azt az eljárást, amelynek segítségével gőzzel lehet színezni az akácfurnért. Nagyon lényeges az is, hogy .a kettő, három óráig, vagy ennél hoszabb ideig tartó hid- rotermikus kezelés nyomán nemcsak a furnér felülete, hanem a teljes keresztmetszet elszíneződik, tehát az anyag mechanikai megmunkálás után sem változtatja meg színét. ,, >? A mérnökök kísérletei szerint azonban a gőznyomással csínján kell bánni, mert például, ha egy helyett két atmoszférás nyomást alkalmaznak, úgy berepede-Zik a furnér. Czakó István (Petőfibánya) 3 p Pásztor Tibor (Eger) 3 P Polgary József (Eger) 2 p Jónás György (Gyöngyös) 2 p Koczka István (Füzesabony) 2 P Varga Gyula (Ká!) 1 P A bérkezet! szavazatok alapján fenti pontszárnokhoz Répássy István és Czakó István 5—5 pontszámot kapott. Az elmúlt hónapban olvasóink. négy fényképre szavaztak: Répássy István Koncert című fotója 46 szavazatot, Czaké ist'-én . láték cimü.fff|869, szeptember 28.* vasárnap, * &efér István felvételei AZ ÜT VÉGÉN - :
