Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-26 / 223. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ma Tettekkel ünnepeljünk! (3. oldalon) Akar sok pénzt keresni? (3. oldalon) Megyei rekordok atlétikában (6. oldalon) Jövő heti rádió- és tv-műsor (7- oldalon) AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAP a XX. évfolyam, 223. szám ARA 80 FILLÉR 1969. szeptember 26., péntek A Parlamentből jelentjük, , • Véget ér# az országgyűlés őszi ülésszaka Eifr uhék a szakmunkásképzésről és a «ázenergiáról szóló törvényjavaslatot-'•-A , ••••-•• • • • ■ Gáspár Sándor, Biszku Béla és Kádár János az ülésteremben. (MTI Foto: — Vigovszki F. felv.) Határszemlén a végrehajtó bizottság "1 r Utazás az Ibisei* környéki szőlők ben Napirenden: a hatvani járás megszüntetése Utolsó ülését tartotta m©g a hatvani járás tanácsa és végrehajtó bizottsága APCOT, CSÄNYT, ECSÉDET, HORTOT, LŐRINCIT, RÖZSASZENTMARTONT ÉS ZAGYVASZÁNTÓT A GYÖN­GYÖSI JÁRÁSHOZ CSATOLTAK. — KEREKIIARASZTQT HATVAN VAROSSAL VONJAK ÖSSZE — BOLÜOG. HE­RÉD, NAGYKÖKÉNYES TANACSAl HATVANI IRAN VI­Az országgyűlés csütörtö­kön a szakmunkásképzésről beterjesztett törvényjavas­latról folytatta a vitát, és bár szerdán 14-en szóltak hozzá a javaslathoz, még to­vábbi 16 képviselő neve sze­repelt a hozzászólásra jelent­kezettek listáján. Ez önma­gában is bizonyítja, a terve­zett törvény időszerűségét, közérdekű voltát. Kiemelkedett a reflexiók sorában Gáspár Sándornak, a politikai bizottság tagjá­nak, a SZOT főtitkárának felszólalása, aki felhasználta az alkalmat, hogy a terme­lés és különösen a munka­morál néhány különösen fontos jelenségéről is véle­ményt mondjon. A szakmun­kásképzés reformja ugyanis véleménye szerint messze­menően alkalmas arra, hogy visszaszerezze a szakmunka nagyobb megbecsülését. Fel kell ugyanis figyelni arra — hangsúlyozta a szakszerve­zetek főtitkára, hogy bizo­nyos termelő munkakörók társadalmi értéke devalváló­dott és a munkafegyelem ér­zékelhetően romlott. A szak­munka igazi értékének hely­reállítását azonban nem a régi adminisztratív módsze­rek felújításával, vagy aré- gi munkatörvénykönyv visz- szaállításával kívánják meg­valósítani. A munkásosztály pozitív tulajdonságait kell ér­vényre juttatni a szak­munkás» ívelésben és ez az ösztönzési rendszer f szükséges felülvizsgálá­1 sával együtt bizonyára a munkafegyelem terén is érezteti majd kedvező hatását. A reform alapjában véve be­vált, mondotta Gáspár Sán­dor, a szabályozó rendszer­rel és ezen belül az anyagi ösztönzéssel kapcsolatos megalapozott intézkedések segítségével azonban határo­zottabban szembe kell száll­ni a túlzott munkaerőván­dorlással. bérlicitálással, az anyagellátás és a munka- szervezés lazaságaival, a fe­gyelmezetlen munkával, mindazzal, amiből a terme­lékenység jelenlegi stagná­lása származik. El kell ér­nünk, hogy a tervszerűség, a korábbinál magasabb fokon érvényesüljön és ennek ér­dekében határozottabban meg kell vonni a helyi, a vállalati és a személyi érde­kek, azaz a részérdekek és a közérdek határait. Érdekes módon, bár igen sok kérdést érintettek a fel­szólalók. bizonyos gondola­tok vissza-visszatértek a hoz­zászólásokban. Minden bi­zonnyal a szakmunkáshiánv- nyal kapcsolatos problémák elemzése az egyik legfonto­sabb ezek közül. Az után­pótlás szervezett megoldása szempontjából kell elsősor­ban megítélni a törvényja­vaslatot — mondotta Gács Miklós miskolci képviselő, mert az eddigi szakmunkás- képzés mértéke, minősége és helytelen földrajzi megoszlá­sa az egyik fő oka ma a szakmunkáshiánynak. Riss Jenő budapesti képviselő, a ! vállalatok érdekét vizsgálva | ugyanezt a problémát érin­tette, mondván, hogy amikor , m képzés, vagy a csábítás között kell választani az üzemeknek, ma még több­nyire az utóbbit választják, mert a képzés költségesebb. Számos ferdeségre rámuta­tott ezzel kapcsolatban, így a többi között arra, hogy a kisiparos adókcdvez- • ményt kap, ha tanulót alkalmaz, az állami vál­lalat viszont hátrányt szenved. Nagy figyelem kísérte dr. Horgos Gyula kohó- és gép­ipari miniszter hozzászólá­sát, hiszen a tárcájához tar­tózó iparágban nem keve­sebb, mint 90 ezer ipari ta­nuló képzése folyik, sok szakmában, így a lakatosok­nál, forgácsolóknál mégis ke­vés az utánpótlás. A miniszter nagy fon­tosságot tulajdonít az úgynevezett emelt szintű képzésnek, mely jobban kielégíti majd az ipar növekvő igényeit; ezen felül megoldandónak tartja a szakmunkások in­tézményes továbbképzését is, hogy folyamatosan megis­merjék az új gépeket és technológiai eljárásokat. Különösen szemléltetően mutatta be az ipar munka­erő- és utánpótlás gondjait Marton János győri képvi­selő. Számításai szerint 1975-ben a megyében — ha a jelenlegi beiskolázási ará­nyok a szakmunkásképzés és a más típusú középfokú isko­lák között nem változnak — a szükséges 4000 szakmun­kástanuló helyett csupán 1500-zal lehet számolni. Ép­pen ezért nagyon megfonto­landónak tartja az általános iskolát végzettek továbbta­nulási arányait — a szak­munkásképzés javára — je­lentős mértékben megváltoz­tatni. Sok képviselőt foglal­koztatott a szakmunkás- képzésben működő okta­tok, tanárok helyzete, képzettsége, létszáma is. Abban valamennyien meg­egyeztek, hogy az intézmé­nyes műszaki tanárképzés máig is megoldatlan. Az pe­dig nem lenne helyes — je­gyezte meg Pongrácz Imréné ugyancsak Győr megyei kép­viselő. ha másodállású mér­nökökkel próbálnák meg­(Folytatás a 2. oldalon.) A városban lakó felpillant az új toronyházakra és eb­ből méri le az utóbbi évek .fejlődését. Az idő azonban nem múlt ed nyomtalanul Eger határában sem. A váro­si tanács végrehajtó bizott­sága csütöi-tökön reggel ha­társzemlére indult az egri Rákóczi, Petőfi, Dobó István és Nagy József Termelőszö­vetkezetek területére, dr. Lendvai Vilmosnak, a városi tanács vb-elnökének vezeté­sével. A határszemle részt­vevőihez csatlakozott az út fo­lyamán Fekete Győr Endre, a megyei tanács vb-ekiöke is. A teherautó köhögve ka­paszkodott a Ráchegyen, óva­tosan végiggördült a Szarkás- dűlőn, aztán nekivágott a Kis- és Nagy-Galagonyásnak. Mindenütt a végtelenbe futó szőlősorok között haladt az autó. Aki rég nem járt a ha­tárban, bizony ma alig-alig ismerne rá, — állapították meg a szemle részvevői. A négy termelőszövetkezet el­nöke felváltva magyarázott, ismertette gazdaságát, attcd függően mikor melyikük te­rületén haladt a gépkocsi. Ahol évekkel ezelőtt apró parcellák tarkállották a hegyoldalaikon, most minde­nütt egybefüggő zöld levél- tenger hintázik az őszi szél­ben. Új teraszok körvonalai sárgállanak; a dombhajlat­ban. Egert 2600 katasztrális hold tsz szőlőterület övezi. Ebből 1600 hold géppel mű­velhető korszerű telepítés. Egyetlen katasztrális hold komplex kivitelezési költsé­ge nyolcvan-százhúszezer fo­rint között változik, s ez az óriási beruházás laíssan há­lálja meg s téríti vissza a befektetett összeget. A határszemlén feltárult Eger valóban kincset érő kör­nyéke, és a szemle végén el­hangzott megjegyzés úgy érezzük találó: ne csak a belváros rekonstrukcióját te­kintse magáénak mindenki, hanem a külterületen folyó hatalmas változásokat is ve­gyék tekintetbe, és tisztelet­tel adózzanak azoknak az embereknek, akik nagyon ne­héz és hosszú munkával va­rázsolták újjá az egri határt. (sz. a.) TAS ALATT. Korábban hírt adtunk ar­ról, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozatban rendelte el a hatvani járás megszüntetését és intézkedés történt : Kerekharaszt és a többi község sorsát illetően is. A szervezeti változások végrehajtásának határnapjá­ul az Elnöki Tanács szep­tember 30-át jelölte meg. Ezeket a tényeket ismertette elsősorban a Hatvani Járási Tanács végrehajtó bizottsá­ga, majd a tanács tagsága előtt Balázs Pál, a végrehaj­tó bizottság megbízott elnö­ke. Beszámolt arról, hogy az elkövetkezendő időben a já­rási tanácstagok hová tartoz­nak, s milyen változások kö­vetkeznek be a járás meg­szűnésével. A tegnapi utolsó — tanácsülésen arról is szó esétt, hogy a járási szakigazgatási szerveknél dolgozók elhelyezését miként , sikerült megoldani, hová ke­rülnek az iratok, es miként lehet megoldani a zavarta­A Gyöngyösi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága csütörtökön, délelőtt meghall­gatta a tájékoztató jelentést, amelyet Karnis Pál, a KISZÖV elnöke terjesztett elő a városban működő kis­ipari szövetkezetek munkájá­ról, kiemelve azok szolgál­tató tevékenységét. A végre­hajtó bizottság ülésén részt vettek a kisipari szövetkeze- zetek elnökei is. A vita során többen hang­súlyozták, hogy a gyöngyösi ktsz-ek általában szép ered­ményekkel dicsekedhetnek, lan közlekedést az új járási székhelyre Gyöngyösre. Mint Balázs Pál elmondotta az át­szervezés időszakában alap­vető jeladatnak tartották a folyamatos ügyintézést, a la­kosság felvilágosítását. Vé­gezetül köszönetét mondott a tanácstagok eddig végzett ál­dozatos munkájáért és arra kérte őket, hogy az új taná­csokban is méltóképpen kép­viseljék a megszűnt járás la­kosságát. Az ülésen, amelyen befe­jezettnek nyilvánították a Hatvani Járási Tanács mű­ködését részt vett Berecz István, a megyei tanács vb- elnökhelyettese is. A tanács határozata sze­rint a közeli napokban is­mertetik a hatvani járás községeiben mindazokat a tudnivalókat, amelyek a la­kosságot érintik, s előrelát­hatólag lapunk vasárnapi számában is részletes anyag jelenik meg ezzel kapcsolat­ban. ra vonatkozó igények mara- radéktalan kielégítésére is. Általában a lakosság elége­dett a munkájukkal, ami vi­szont nem jelenti azt, hogy nincs még lehetőségük a ktsz-eknek a további fejlő­désre. Szó esett arról is, hogy né­hány kisipari szövetkezetben az utánpótlás kérdése sok gondot okoz. Kevés tanuló jelentkezik például a kádár ktsz-hez, aminek egyik oka az, hogy a fiatalok nem is­merik ezt a szakmát, de az okok között kell rámutatni arra is, hogy ennek a ktsz- nek elég mostoha körülmé­nyek között kell ma még dol­goznia. Ezért feltétlen szük­séges, hogy minél rövidebb időn belül új telephellyel rendelkezhessenek. A városi tanács szakigaz­gatási szervei eddig is sok segítséget nyújtottak a ktsz- eknek. Lehet itt hivatkozni akár az építő ktsz-re is, ame­lyik több mint tízmillió fo­rintos beruházással építi új telephelyét. A tanács szíve­sen nyújt segítséget a jövő­ben is annak reményében, hogy ezért ellenszolgáltatá­sul a kisipari szövetkezetek tovább fokozzák szolgáltató tevékenységüket. Határozat született arra, hogy a ktsz-ek, a tanács se­gítségével, további erőfeszí­téseket tegyenek új szolgál­tatások bevezetésére és * mai goegi^tfcJüikQzasara. >1 Gyöngyösi Városi Tanács V. B, tárgyalta: A kisipari szövetkezetek szolgáltató tevékenysége törekszenek a szolgáltatás­A szemle részvevői a Rákóczi Tsz szőlőjében.

Next

/
Thumbnails
Contents