Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-20 / 218. szám

DOM Any es TECHNIKA... tudomány és technika .. TUDOMÁNY és tf Elektronikus fl végtelen világűr küszöbén írta: Vasziln Parin akadémikus s a § H <2 i* Z •< S3 © a a H •5 M z w u H H m Sí x z S3 © a e Van-e telepátia ? Az edinburgi egyetem pszichológus professzora kísérletsorozatot folytatott le annak megvizsgálására, van-e valami alapja annak a feltételezésnek, hogy ér­zelmileg egymáshoz közel­álló emberek között létezik telepátia. A kísérlet egy gép két oldalán folyt le, mindkét oldalon 5—5 különböző gomb helyezkedik el. Az egyik partner megnyomott egy gombot, mire a másik oldalon elhelyezkedő part­ner telepatikus úton igye­kezett kitalálni, melyik le­hetett a túloldalt megnyo­mott gomb és ennek alap­ján választotta ki ő is a gombot. Mindegyik kísér­leti alany előtt ott állt a szeretett lény fényképe, hogy erre koncentrálva ér­zékelni tudja a telepátia hatását, amit még ösztön­zött a helyes találat eseté­re kitűzött 1 fontnyi juta­lom is. A kísérletsorozat után a professzor azt a következ­tetést vonta le, hogy „két egyén közötti kölcsönös vonzalom még nem elegen­dő telepatikus jelzések lét­rejöttére". Megállapította továbbá, hogy a 20 pár kö­zül 14 pár esetében a nők több azonos választ adtak, mint a férfiak, de ■ ez a többlet is statisztikailag el­hanyagolható és bizonyítás­ra nem alkalmas. fnfrahcsngok vizsgálata “St létesült azoknak az igen kis rezgcsszámn un. infrahangok- nak a vizsgálatára, amelyeket az emberi fül már nem tud érzékelni. Ezeknek a hangoknak a rezgésszáma másodper­cenként 30 alatt vau. Az ipari településekben igen sok infrahang keletkezik, amelyeket lassú mozgású géprészek, motorok keltenek. A kis intenzitású infrahang is be tud hatolni lakásokba és kellemetlen közérzetet válthat ki. szédülésnek lehet oka. A francia kutatóintézetben külön­böző műszerekkel vizsgálják ezeket a hangokat, különleges oszcilloszkóppal „láthatóvá” teszik őket, 24 m hosszú — képünkön látható — „orgonasíp”-pal, akusztikus „cső- csokorral” teszik észáelhetővé őket. Casfcaing francia professzor eiektroniKiis szondája Párizs város Technikai M agy díjat nyerte el, A szondamííszer lí> évi kísérletsorozat után szüle­tett meg. Fő részei: egy elekt­ron ágyú, mágneses lencserend­szer, optikai célzóval felsze­relt mikroszkóp, számláló be­rendezés és a vizsgálandó tárgy befogadására alkalmas szerke­zet. A szonda a vizsgálandó anyag pontos kémiai összeté­telét spektrográfjai analízis út­ján állapítja meg. A parányi tömegű vizsgálandó anyagra elektronnyaláb összpontosul, A besugárzás hatására a vizsgált anyag X-sugarakat bocsát ki magából. A sugárkép magába foglaija a szonda becsapódási pontjában levő anyag részecs­kéit. A szonda segítségével rö­vid* idő alatt ki lehet mutatni a vizsgálandó anyag alkotó ele­meit, a legparányibb töredék­ben is. A jelek szerint a jövőben, sőt már napjainkban is igen széles körben lehet vizsgálati célokra felhasználni a Castaing- szondát, az orvostudományban pl. a rákkutatásnál, vesevizsgá­latoknál, különböző szövettani vizsgálatoknál, illetve a fémko­hászat területén is. A szondát az Egyesült Államokban művé­szeti hamisítványok kimutatá­sára is alkalmazzák. Óriás mágnes A világ legnagyobb mág­nese 1.5 tonna súlyú, a kö­zelmúltban készítették Angliában. Az 50 ezer gauss térerőssegű óriást mágne­ses mérőműszerek hitelesí­tésére, anyagvizsgálati és magkutatási célokra hasz­nálják. A Volkswagen és a szocialista piacok A nyugát-németországi Volkswagen Autógyárnak a szocialista piacok iránti ér­deklődésről számol be a Die Welt. A gyár vezetőinek értéke­lése szerint, bár a kizárólag . önálló gyártásra berendezke­dő Szovjetunió már megál­lapodásokat kötött olasz és franc.u autógyárakkal, mégis lehetőséget látnak a régkör meg javulására az NSZK-val és aru-k nyomán esetleges megállapodások megkötésére. A többi szocialista ország vonatkozásában a régebben mégla.ött szállítási megál­lapodik ok folyamatos emelé­sére törekszik az autógyár. . ; ;; ...........•' _ ' A régészeti kutatások során gyakran előfordul, hogy az ásatások színhe­lyén á régész olyan lele­tekre bukkan, amely a szóban forgó kultúrterüle- ten eddig ismeretlen volt és amely földrajzilag tá­volélő civilizációt doku­mentál az utókor számá­ra. A régész ilyen esetek­ben a leletek elvándorlását rendszerint a néptörzsek tengeri és szárazföldi moz­gásával igyekszik bizonyí­tani. A különböző kultú­rák tárgyi bizonyítékainak geográfiai helyváütozásál Bobért. Heizen, a kalifor­niai egyetem antropológu­sa, legutóbbi tanulmányá­ban nem az ember, hanem nagyon sok esetben az ál­latok aktivitásának tulaj­donítja. Régóta ismeretes, hogy egyes tengeri vándormadarak magvakat, algákat milyen nagy- távolságra képesek elhurcolni magukkal. Hei­zen rámutat arra is, hogy a vándormadarak nemcsak terményeket, hanem régé­szeti és kultúrtörténeti szempontból érdekes lele­teket is sok ezer kilomé­teres távolságokba visznek el magukkal, természete­sen akaratukon kívül. Igen gyakran fordul elő, hogy nyílhegyek, nyílvesszők kontinensről kontinensre vándorolnak. Ezeket meg­sebzett, de sebesülésüket túlélő madarak viszik el más égtájak felé. Már a XVII. és XVIII. századok­ban gyakran találtak euró­pai utazók bálnák testében szigonyokat, amelyek vé­gül is pusztulásukat okoz­ták. Ezeknek a szigonyok­nak vizsgálatával nyomon lehetett követni a bálnák vándorlási útvonalait, melynek fő iránya a sarki vizeken északról keletre volt megfigyelhető. Még a múlt században. 1894-ben történt, hogy Finnországban- egy ölyvöt ejtettek el. Meglepve ta- • pasztaiták, hogy a madár szárnyában nyílvesszőt hordott. Gondos- tanulmá­nyozás után megállapítot­ták, hogy ilyen fajta fegy­vert Kamerun délnyugati részén élő pan-gwe törzs használ. Ugyanez az eset 1900-ban megismétlődött szinten Finnországban. Évszázadunkban az Egye­sült. Államok délnyugati es középső területein számos elhullott vadkacsa es gó­lya testében csontból ké­szült nyílhegyeket találtak, olyan fajtákat, amelyeket kizárólag az eszkimók használnak. E kulturális dokumentumok meglepő földrajzi elvándorlásánál sem keli az ember mozgá­sára gondolnunk. Bizonyos vándorló leletek eredete a prehisztoríkus kor időszakára vezethető visz- sza. Stellmorban- (Német­ország) rénszarvasok csont­vázában nyílhegyeket ta­láltak: ezek korát a beható analízisek a magdaléni kor­ra származtatják. Prehisz- torikus korból származó szigonyszerű hegyet talál­tak finnországi megkövült fólca csontvázában is. Éveikkel ezelőtt az Egye­sült Államokban mam'mut- csontvázakban találtak he­gyes fegyvermaradványo­kat, amelyeket a régészet tudomása szerint más kon­tinenseken használtak. A történészek ebből azt a kö­vetkeztetést vonták le, hogy az ember már a történelem előtti korban is nagy utak­ra vándorolt el részben kí­váncsiságból, részben bi- ■ zonyos anyagi szükségletei­nek kielégítése céljából. A képírás — fénysugárral Súlyosan bénult, vagy Kezü­ket elvesztett emberek számára különleges Írógépet konstruál­tak angol kutatók. A gép bil­lentyűzetét a képen látható előtét helyettesíti, melyen a be­tűknek, számoknak és jeleknek megfelelő számú, kerek nyílás található. Minden nyílás mögött egy-egy fényérzékeny cella foglal helyet, ami összekötte­tésben van az írógép mecha­nizmusának megfelelő részé­vel, Ha a beteg használni akar­ja az írógépet, ceruzaszerű, kes­keny fénynyalábot kibocsátó lámpát erősít a fejére (szemü­vegszárrá csatolható, vagy kör­pánttal a homlokra helyezhető kivitelben), A fénysugarat mindig a soron következő nyí­lásra kell irányítani, a gép ek­kor működésbe lép, leüti a kí­vánt betűt. A mindkét irányú soremelésnek, a visszaváltás­nak és a kocsifuttatásnak is természetesen külön nyílásai vannak. Egyszerűség kedvéért a. fénysugárral vezérelhető író­gép csalt nagybetűket ír. A gép papírellátása folyamatos, tekercsről történik. Így kellő gyakorlattal akár egy egész könyv kézirata is elkészíthető a fényírógép segítségével. Rö- videbb szöveg — például levél — megírása után rendszerit egy segítőtársra vár a f ladat hogy a tekercsről létén.;', a meg­felelő hosszúságú darabot és borítékolja azt. lelet alapján az a vélemény alakult ki, hogy ez a kon­klúzió nem egészen helyt­álló, mert nagyobb annak a valószínűsége, hogy egy inammut élete folyamán több ezer kilométeres uta­kat tett meg és számos népcsoport tartózkodási he ­lyén vándorolt át. Végtelen útjai során túlélte az em­ber számos támadását, míg azután egy helyen össze­esett és nem kelt fel töb­bé. , E. I. A kozmikus fiziológia és orvostudomány feladata. hogy teljes képet alkosson az alapvető fiziológiai folyama­tok átállásáról az űrrepülés tényezőinek hatására, feltárja ennek az átállásnak a mechanizmusát. Éppen ezért — az űrrepülés során szerzett anyagok ^sokrétűsége és érteke el ­lenére — szükség van a földön végzett laboratóriumi ku­tatásokra is. Mesterségesen meg kell teremteni az űrrepü­lés tényezőit és tanulmányozni kell a szervezetre gyako­rolt hatásukat. A legfontosabb pedig az, hogy speciális kí­sérleteket állítsanak fel a fiziológia kérdéseinek elméleti megoldására. Ilyen, például a tartósabb súlytalansági állapot következtében előállott szív-detrenirozottságnak a prob­lémája. Ügy véljük, elérkezett az ideje annak, hogy figyel­münket éppen az ilyen laboratóriumi kutatásoknak szen­teljük. Üj, tökéletesebb módszerek kidolgozására van szükség, mert. sem a fekvő nyugalom, sem a folyékony kö­zegbe való merülés nem ad a tartósabb súlytalansági álla­pot hatását eléggé megközelítő eredményt. Márpedig az ilyesfajta kísérletek nélkül nehéz továbbhaladná, tekintet­tel arra, hogy a világűrben végzett közvetlen kísérletek száma minden esetben'korlátozott. Ugyanakkor az űrrepü­lések gyakorlata egyre határozottabb választ követel a szervezet funkcionális lehetőségeinek és optimális teherbí­rásának megítélésével kapcsolatos kérdésekre. Igen nagy jelentőségűek azok a földön végzett labora­tóriumi kutatások, amelyek' eredménye lehetővé teszi az energiakifejtésre való következtetést csökkent vagy növe­kedett gravitáció, az űrhajó korlátozott belső térsége kö­zepette végzett mozgás és munkavégzés folyamán. A kí­sérletek azt igazolják, hogy az energia-egyensúly alapján lehetetlen következteni a szervezet valóságos táplálék- szükségletére, ugyanis az általános1 egyensúly nem ölel fel valamennyi energiaforrást, amelyek hatására ez az egyen­súly létrejön. Adatokkal bizonyíthatjuk, például, hogy két hónapon át tartó fehérjedús diéta nincs hatással az ener­gia munka közben kifejtett hatásfokúiba. De oxigénhiány esetében a fehérjészegény táplálék megbontja a fehérjék amincsav - összetételét, és az enzimképzödést. Az űrrepülésnél a szélsőséges hatások következtében elégtelennek bizonyulhat a szövetek oxigén­nel való ellátása. Ma már ez pontosan kimutatható az űr­hajó felszálltáéi szakaszában a gyorsulás hatására, vala­mint akkor, amikor az űrhajó sűrűbb légrétegeikbe kerül. A szélsőséges hatások nincsenek teljes összhangban a szervezetben végbemenő folyamatokkal, valamint az anyagcserével és az energia egyensúllyal. Még ha az ener­gia-egyensúly azonos is, a különböző erejű ingerek hatásá­ra minőségileg különféle, de egyenlő kalóriáid táplálkozás mellett nincs kizárva, hogy zavar áll be a szervezet általá­nos funkcionális működésében és aktivitásában. A gyor­sulás körülményei között a szervezet funkcionális állapo­tától függően egy és ugyanaz az adag preparátum külön­böző hálást vált ki. Amint számos kutatás bizonyította, a szervezet reak­ciójának változása a gyorsulás körülményei között a szer­vezet egészének egyes szöveteiben, szerveiben és rendsze­reiben végbemenő szerkezeti és együttműködési zavaraival kapcsolatos. Rendkívül fontos, hogy tanulmányozzuk a szervezet egyes fiziológiai funkcióit. szokatlan gázközegben. szokatlan légnyomás és hőmérséklet feltételei között. 1964 —65-ben két expedíciót szerveztünk a Tien-San központi vidékre, hogy tanulmányozzuk, milyen hatással vari a he­gyekben az akklimatizálódás az emberi szervezet teherbí­ró képességére az űrrepülés szélsőséges tényezői mellett: túlterhelés esetén, magas hőmérsékletnél stb. Ezenkívül érdekelt bennünket e tényezőkkel szemben tanúsított el­lenálló képesség összehasonlítása a hegylakók és a sík vi­llákén élők között. A kutatások megmutatták, hogy a ma­gaslati akklimatizálódás lényegesen fokozza az ember ké­pességét különféle hatásoknak az elviselésére. Az űrrepülés során kialakult biokémiai, fermentativ és hormonális reakciók tanulmányozására elvileg más módszerekre van szükség, mint az állatok vizsgálatánál. A kozmikus térség' meghódítása — az egész emberiség hatalmas feladata. Számunkra, fiziológusok számára, ez .azt jelenti, hogy a fiziológiában ismét új fejezeteket kell nyitnunk, amelyek pontosan megfogalmazzák az élet — új feltételek között kialakult —. törvényszerűségeinek alap­jait. (APN) = ■■■>- ' .'XECawrjai, ... . . 1969, szeptember 30., szombat TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA.*. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA..; TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA, TUDC

Next

/
Thumbnails
Contents