Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-19 / 217. szám
Döntött a Legfelsőbb Bíróság KOSSUTH 8.20 Kozmosz 8.45 A Rádió lemezalbuma 10.48 Fúvóspolkák 11.00 Iskolarádió 11.35 Édes anyanyelvűnk 11.40 Operettkettősök 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi zene 13.45 Riport 14.00 Róka Móka Bábszínháza 14.25 Iskolarádió 15.10 Schumann: Esz-dúr zongoraötös 15.42 az élő népdal 15.55 Atlétikai EB 16.05 Durkó Zsolt: Altamira 16.15 Reymont: Parasztok 16.50 Atlétikai EB 17.20 Rosier Endre énekel 17.38 Atlétikai EB 18.15 Mikrofórum 18.30 Operettrészletek 18.50 Atlétikai EB 19.25 Atlétikai EB 19.35 Népzenei felvételek 20.05 Gárdonyi: Szunyoghy mia- tyánkja. Rádióváltozat 21.08 Schubert: I. szimfónia 21.39 Láttuk, hallottuk . . . 22.20 Színészek énekelnek 22.50 Meditáció 23.00 Bartók: II. vonósnégyes 23.30 Tánczene 0.10 Kórusművek PETŐFI 8.05 Tánczene 9.00 Ezeregy délelőtt 9.40 óvodások műsora 11.48 Kahána Mózes írásaiból 12.00 Verbunkosok 12.30 Francia operákból 14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig ... 18.10 Zongoramüvek 18.32 Riport 18.40 Tánctíalok 19.02 Zenekari hangverseny 21.05 Előadás 21.20 Esküdtszéki tárgyalás. Zenés komédia 21.55 Népi zene 22.26 Solomon zongorázik 23.10 Könnyűzene 23.30 Operarészleték MAGYAR 9.25 Iskola-tv 16.10 Közvetítés az atlétikai EB- ről 18.15 Hírek ,, . 18.20 Pályaválasztási műsor 19.00 Esti mese 19.20 Közvetítés az atlétikai EB- ről 19.40 Dzsessz 20.00 Tv-híradó 20.20 Egyedül volt. (NDK tv- film) II. rész 21.45 Az öltözködés művészete 22.05 Tv-híradó POZSONYI 9.30 A Szovjetunió turistavonalain 10.00 Négy igazság. (Francra novellafilm) 16.00 Közvetítés az atlétikai EB- ről 18.30 Filmhíradó 19.00 Tv-híradó 20.05 Kis hitparádé 20.55 A tenger rejtélye. (Bűnügyi tv-játék) I. rész 22.15 Tv-híradó 22.30 Közvetítés az atlétikai EB- ről \Fífm \ SGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadás kezdete: V26 és 8 órakor. modern Monte Christo JGRÍ BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadás kezdete: V26 és V28 órakor. 4510 Fahrenheit :GRl KERTMOZI: Az előadás kezdete: este 7 órakor. Kalózkapitány FELNÉMET: Apáca GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az alvilág professzora GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kisfilrnsorozatok, délelőtt és délután (4 forintos helyárakkal.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Szerelem egy szezonra HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Megölni, vagy megmenteni HEVE S: Maigret felügyelő csapdája Tüzes ABONY: A hekus és azok a hölgyek PÉT ERVÁSÁRÍ: Vrciar.us oszlopa í—II. (ÍMtpla helyirrattt MEZŐGAZDASÁGI termelőszövetkezeti tagok ügyében az utóbbi időben több iontos állásfoglalás hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy tsz asszonytagjának szülési és gyermekgondozási segély megállapítása iránti kérelmét a vezetőség azzal az indokolással utasította el, hogy a szülést megelőző évben nem tett eleget a jogszabályban előírt munkavégzési kötelezettségének, ezért segélyre nem jogosult. E határozat hatályon kívül helyezéséért az asszony pert indított. • Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következő álláspontot foglalta el: Szülés esetén azt a termelőszövetkezeti tagként dolgozó nőt kell készpénzsegélyben részesíteni, aki a szülést megelőző egy évi időszakban a részére megállapított munkát, de legalább az évi száz munkanapot teljesítette. Gyermekgondozási segélyre az a nőtag jogosult, aki akár a szülést megelőző naptári évben, akár a szülést megelőző tizenkét hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Figyelembe kell venni javára azokat a napokat is, amikor betegségi segélyre jogosult volt. A munkanapok számításánál tíz munkában töltött órát kell egy munkanapnak tekinteni. Ebben az esetben az asszony javára 101 munkanap volt megállapítható, tehát jogosult a szülési segélyre. A gyermekgondozási segély szempontjából számításba kell venni még azt az időt, amikor az asszony a szülést megelőző egy éven belül kórházban volt. Orvosi igazolás szerint egy hónapig keresőképtelen volt, azután pedig a szülésig kórházi ápolásban részesült. Ezt a több mint 30 napot hozzáadva a korábban kimutatott 101 naphoz, az asszony a 120 tízórás munkanapot meghaladó idővel rendelkezik, ezért nemcsak szülési, de gyermekgondozási segélyre is igényjogosult. ★ EGY TSZ-TAG a szövetkezet homokbányájában anyagkiadó volt. Egy nap a fuvarozó vállalat teherautója a bányából homokot szállított el. Amikor az autó tolatott, a tsz-tagot — aki a rakodógép kezelőjének utasítást akart adni — elütötte. A szerencsétlen ember olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy véglegesen 40 százalékos keresőképesség-csökkentést állapítottak meg nála. A teherautó vezetője ellen bűnvádi eljárás indult, de azzal az indokolással mentették fel, hogy a balesetet kizárólag a sérült gondatlan magatartása okozta. Az ilyen előzmények után a tsz-tag kártérítési pert indított a fuvarozó vállalat ellen. — Egymagában az a tény, hogy a fuvarozó alkalmazottja nem vétkes a károkozásban, még nem mentesíti a vállalatot a balesetből származott kárért való felelősség alól — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság, ahová az ügy törvényességi óvásra került. Számos lehetőség kínálkozott a kár elhárítására. Így például a gépkocsivezető a tolatás lebonyolításához segítséget, vagy irányítói hívhatott volna, aki ellenőrzi a gépkocsi mögötti — a vezetőfülkéből be nem látható — területet. Bár a vállalatnak nem róható fel, hogy ilyen irányítót nem alkalmazott, ha azonban így történik a tolatás, a baleset kétségtelenül elkerülhető lett volna. Ezért a MISI ÜGYELET Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. vállalat magatartása nem te hinthető elháríthatatlan ok nak, s az csupán kármegosztásra szolgálhat alapul, de teljes mentesítésre nem. A bal bekövetkezésében azonban a sérültet is vétkesség terheli. Ismerte a bánya rakodási rendjét Ezért tudhatta, hogy i megrakott teherautó helyé be másik fog tolatni a rakodógép mellett, oda, ahol ő is állt. Emellett mintegy más fél méterre megközelítette t rakodógépei, bár ez önmagában is balesetveszéllyel járt. Fokozott körültekintéssel, óvatossággal kellett volna közlekednie, s mert ezt elmulasztotta, nagyobb részben maga okozta a bekövetkezett balesetet, és az ebből származó kárát. A Legfelsőbb Bíróság a fuvarozó vállalatot a kár 30 százalékának viselésére kő telezte. ★ EGY MÄSIK TSZ-TAG 8 évi tagsági viszony után bejelentette kilépését, mert egy másik községben házat épített és oda akart költözni. A küldöttgyűlés a kilépéshez hozzájárult, de kimondta, hogy a tsz-ből kilépő személy jövedelemrészesedést nem kaphat. A zárszámadó közgyűléskor a volt tagnak kifizették a garantált munkadíjat, de a jövedelem-többletből részesedését nem kapta meg. Emiatt pert indított, A keresettel szemben a szövetkezet azzal védekezett, hogy volt tagjának azért nem jár részesedés, mert az erre jogosító feltételeket nem teljesítette, a termelőszövetkezetből még a zárszámadó közgyűlés, előtt kilépett. Törvényességi óvásra ez az ügy is a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a következőket mondta ki: — A tagsági viszony megszűnése esetén a volt tagot többek között az a juttatás (részesedés) is megilleti, ami a tagság megszűnésének időpontja előtt esedékessé vált, vagy amelyre az igényt adó feltételek eddig az időpontig megvalósultak. Ha a tagsági viszony év közben szűnt meg, a kilépő tagot az eredménytől függő esetleges részesedés arányos része megilleti és ez az összeg a zárszámadás jóváhagyásakor válik esedékessé. A szövetkezet közgyűlése a kilépéshez feltétel nélkül hozzájárult. Ez önmagában is megszüntette a kilépés jogellenességét. Tehát a volt tag igénye alapos. Az összegszerűség megállapítására a Legfelsőbb Bíróság az iratokat visszaküldte az első fokon eljárt járásbíróságnak. H. E. A KÖZTI tervei alapján épül a Városligetben a lebontott Nagycirkusz helyén • az új Cirkusz Palota. A kétezer nézőt befogadó építményt a Középület Tervező Vállalat vasbetonból készíti. A legmodernebb elektroakusztikai és fénybefccnde- zésekkei leszerelt cirkusz a jövő évben nyitja kapuit. A munkával jól haladnak, jelenleg a zárófödémet zsaluzzák az építők, a hideg idő beállta előtt tető alá kerül az új létesítmény és megkezdhetik a belső szerelési munkákat. Képünkön az új cirkusz látképe. (MTI Foto: — Barna István felvétele.) Nem volt szerencséje... A franciaországi Lagny- ban egy ember gázzal akart véget vetni életének. Vigyázatlanul meggyújtott azonban egy cigarettát, a gáz felrobbant, s az illető ruhája lángolóbban t. Az öngyilkosjelölt erre be- leugrott egy vízzel telt hordóba, hogy égő ruháját eloltsa, de ott is maradt, vízbefulladt. A képszerkesztés szükségessége Ha létezik természeti kép és művészi kép, magától értetődőnek látszik a képszerkesztés szükségessége is. Az okok után kutatva, azt látjuk, hogy a valóságban teljes nagyságban, térben előttünk álló tárgyak, jelenségek a képen lekicsinyített fosmában, síkra vetítve jelentkeznek, és egészen más vettiletet adnak, mint szeretnénk. Egy alföldi szikes pusztaságban álló gémeskút pl. a maga környezetéből kiemelkedve, uralkodni látszik környezetén és azt az érzést kelti bennünk, hogy ő itt az élet feltétele. Ha egy ilyen kutat minden meggondolás nélkül . lefényképezünk, semmitmondó képet kapunk. Gondoskodnunk kell kellő térbehelyezésről; megfelelő, a gémeskutat környezetéből kiemelő világításról, és olyan nézőpontból kell fényképeznünk, hogy ez az uralkodó hangulati hatás érvényesüljön. Nem is lesz ez olyan könnyű, mint első pillanatban gondoljuk. Csak megfelelő gyakorlat, a fényképezés kiemelő, háttérbeszorító hatásai teljes alkalmazásával fogom úgy érvényrejuttaitní a formákon keresztül a gondolatot, hogy a kép a szemlélőben ugyanolyan hatást keltsen, mint bennem a gémeskút látványa keltett. A színek szemet gyönyörködtető, szívet felemelő hatása a fehér-fekete képen elmarad és csak tónusok maradnak. Ezzel előre számolni kell. Meg kell tanulnunk éppen ezért a tónusértékekben való látást, különben még az előbbinél is szomorúbb csalódásban lesz részünk. A jelenségeket a valóságban legtöbbször mozgásban látjuk. A képen egy meg- dermesztett pillanatban. Ez a pillanat pedig soha sem lehet olyan kifejezp, mint maga a mozgás. Ki kell tehát választanunk a cselekmény legtermékenyebb lélektani pillanatát és ebben az ún. döntő pillanatban kell exponálnunk. Abban a pillanatban, amelyikben a légjellemzőbbet, a . szívbemaa'- kolót adjuk a jelenségből. Ez már magában is kizárja az esetlegességet, ami még a képsornál, sőt a sokkal kifejezőbb mozgóképnél sem engedhető meg. A képben mindannak benne kell lennie, ami érzelmeinkre hatott, amit csak mi vettünk észre, különösen egyszerű emlékképet és nem művészi képet produkálunk. Meg kell tehát szerkesztenünk a képet. Be kell tartanunk azokat a szabályokat, amelyek tudatos alkalmazásával célunkat elérhetjük. A következőkben e szabályokkal fogunk foglalkozni. Körmendi Károly Szerencsés tisztázás feleségem és a Károly állítja, sőt bizonyítja, hanem más szavahihető emberek is, hogy a főnökük kibírhatatlan viselkedése miatt ül— Jenőkém, talán hallottad, hogy helyreállítottam a családi békém... — Hogyne, Lajos- kám, és örülök, hogy rendeződtek a dolgaitok. — Rendeződtek. De megmaradt egy-két rendezetlen körülmény, amit én veled, Jenőkém. mint férfi a férfival, szeretném, ha megbeszélnénk. — Lajoskám, állok rendelkezésedre, bár nem tudom, mire gondolsz. — Edes Jenőkém, nem is sejted? — Nem is sejtem, Lajoskám. — Nézd, Jenőkém, a feleségem és én tisztáztuk a magunk dolgait és mondhatnám, patyolatfehér lelkiis- merettel nézhetünk egymás szemébe. De őszintén megmondom, nehezen tudóm elfelejteni, hogy te azt mondtad az én felesé_ nemre, hogy vadul né-. zett Károly szemébe. — Lajoskám, ha jól emlékszem, amikor ti különváltatok és panaszkodtál a nejedre, hogy így, meg úgy... akkor mondtad szó szerint: már két éve feltűnt neked egy vállalati mulatságon, hogy feleséged milyen vadul nézett annak a piszok nőcsábász Károlynak a szemébe. — Mert fel voltam heccelve... — Nézd, Lajoskám, én csak azt mondom, amit te mondtál. Es miután már te úgyis elmondtad nekem, hogy s mint volt Károly, meg a feleséged és én is láttam őket presszóban, és gondoltam, kötelességem ezt veled közölni. — Hát ez az, Jenőkém, ez a piszokság. Csak. úgy messziről megállapítani valakiről, hogy bizalmasan beszélgetnek. Vedd tudomásul, a valóság az volt, és ezt nemcsak a tek néha a presszóban és arról tárgyaltak, mit is lehetne tenni. — Már megbocsáss, Lajoskám, de hát te mondtad, hogy a feleséged éveken át túlórázott, aztán kiderült, hogy egyszer sem volt túlóra. Ellenben a Károllyal időzött hol itt, hol ott. — Arcátlan hazugság, ezt sem én, sem a Jeleségem nem mondtuk. Arról volt csak szó, hogy hivatali ügyekben időzött. Hát sajnos ezek voltak azok a hivatali ügyek. Es te mondtad, hogy látták a feleségemet az üdülőben a Károlyhoz besurranni. Hat kik azok, akik látták? Te láttad? — Lajoskám, én csak azt mondtam, hogy mások látták, de ezt is csak azért meséltem el, mert te már elpana- szoltad, hogy az üdülőben rajtakapták a kedves feleséged a Károlyival. — Micsoda piszok pletykatömeg! Amikor én Prágában voltam az IBUSZ-szal, a feleségem a főnök viselkedésétől idegileg kiborult és néhány napra kiment a vállalati üdülőbe. Olvasott és altatókat szedett. Amikor elindult volna vissza, összetalálkozott Káö is ott töltött néhány napot. Megdermedtek a rémülettől. Tudták, azt fogják róluk pletykálni, hogy együtt voltak. Éppen ezért Károly sem mondta el akkor otthon a feleségének. Így volt, ha tudni akarod. Egyébként a feleségem becsületszavát adta és megesküdöit az édesanyám életére, hogy Károlyhoz soha semmi köze nem volt. Ezt vedd tudomásul. — Lajoskám, én nem akartam rosszat. — De azt akartál és nagyon bánt a lelkiismeret, hogy ilyen alakok miatt, mint te is, egy rövid időre megszakadt egy szép élet- közösség. Örülök, hogy végre ezt is tisztázhattam. — Lajoskám, én csak örülök, hogy boldognak látlak. — Maga nekem ne örüljön. Ilyen piszok alakkal, mint maga, többé nem állok szóba! Volt szerencsém! Ordas Nándor K rollyal. Kiderült, hogy szeptember 19., pént Épül cs cirkusz
