Népújság, 1969. szeptember (20. évfolyam, 202-226. szám)
1969-09-03 / 203. szám
Rjaä&fKOSSUTH S.20 Zenekari muzsika 9.10 Operettrészletek 10.05 A vietnami kultúra hete 10.20 Operarészletek 11.00 Kórusok 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 33.15 Népi zene 13.43 Válaszolunk hallgatóinknak 13.58 A vietnami kultúra hete 15.10 Scarlatti: A négy évszak 15.40 Déryné naplója 16.05 Vallomások a népdalról 36.26 Filmdalok 16.33 Riport 17.20 Mérkőzések percről percre. (II. félidő) 18.00 Hallgassuk együtt? 18.46 A Stúdió 11 játszik 19.25 Népzenei magazin 20.05 Mozart: Esz-dúr kürtötös 20.20 Utazás légpárnán 20.35 Tánczene 21.19 Gondolat 22.18 Esti pihenő, muzsikával 23.15 Liszt: Dante-szimfónia 0.10 Népi muzsika PETŐFI 8.05 Népi zene 8.35 New York 9.00 Ezeregy délelőtt 11.55 Tudományos könyvespolc 12.00 Zenekari muzsika 13.05 Kamarazene 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 16.05 Mérkőzések percről, percre 18.10 Utak, terek, emberek 18.50 Wagner: A valkür. Három- felvonásos zenedráma 20.00 Közvetítés labdarúgó-mérkőzésekről 23.23 Elbeszélés 23.40 Opercttrészletek MAGYAR 17.38 Hírek 18.08 Az erdőnek sok a Iája 18.40 írók, könyvek, kritikusok 18 53 Esti mese 13.10 Könnyűzenét kedvelők Klubja 19.40 Ebédszünet 20.00 Tv-hiradó 20.20 Angyal kalandjai: A vég . .rendelet 21.10 Tudósklub 22.00 Tv-híradó A vaskorszak holnapja Az emberiség továbbra is a vaskorszakban él. A vegyipar óriási sikerei és az egyre növekvő műanyag- gyártás ellenére a konstrukciók alapja meg mindig a fém, A legutóbbi hatvanegyné- hány esztendőben az acélok és ötvözetek súlyegvségre vonatkoztatott szilárdságát nyolcszorosóra-tízszeresére sikerült növelni. Az élet azonban egyre újabb feladatokat tűz ki. A szédületes iramban jpjlődő technikának olyan anyagokra van szüksége, amelyek 3 ezer foknál magasabb hőmérsékleten és az abszolút 0-fok közelében egyaránt szilárdak, a maró hatású közegekkel szemben ellenállók, rendkívül rugalmasak jnaradnak, s megtartják mágneses vagy nem mágneses tulajdonságukat. Az ötvözeteké a jövő A konstruktőrök grandiózus építményeket és rendkívül bonyolult gépeket terveznek, amelyeknek termelékenységét előre megszabják. A kohászok viszont még ma is először az új ötvözetet állítják elő, s csak ezután kezdik az ötvözet tulajdonságait tanulmányozná A még elő nem állított ötvözet jellemzőit egyelőre senki nem- tudja előfe kiszámítani, csupán a kísérleti úton megállapított egyes törvényszerűségeket tudjuk felhasználni. A jövő azonban mégis az ötvözeteké. Körülbelül 80 fémet Ismerünk, az ötvözetek száma viszont több tízezerre tehető. A femek tulajdonságait atomjaik elektronszerkezete-határozza meg. A fémek kristály- rácsait, is ismerjük. Az ötvözetek elektron-szerkezetéről viszont úgyszólván még semmit sem tudunk. Ahhoz, hogy a még elő nem állított ötvözet tulajdonságait előre kiszámíthassuk, s hogy következésképpen a szükséges tulajdonságokkal rendelkező anyagot megkapjuk, meg kell tanulnunk az ötvözetkristályban elhelyezkedő elektronok megoszlásának, kölcsönhatásainak' kiszámítását és a különböző atomok közti kapcsolat erejének mérését. A második fő feladat feltárni a fémanyagok és az anyagok új, eddig ismeretlen tulajdonságait, amelyek á technika merőben új ágaza-. tait hívhatnák életre. A jövőben valószínűleg sokkal nagyobb jelentőséget kapnak a rendkívüli tiszta fémek, mivel az elemek igazi tulajdonságai csupán akkor mutatkoznak meg, ha rendkívül tiszta állapotban állítjuk elő azokat. Minden elem tulajdonságai megváltoznak, ha a szennyeződés meghaladja az egymilliomod, sőt olykor az egymilliárd százalékot, vagyis tonnánként a gramm ezredrészét. A tiszta vasnak merőben más mechanikai, elektrotechnikai, mágneses tulajdonságai vannak, mint a technikai vasnak. A tiszta vas még az abszolút. 0 fokhoz közelálló hőmérsékleten is igen képlékeny. A technikai vas viszont már 40 fokos fagyban is törékennyé válik és megrepedezik. Az utóbbi években a tudomány lerakta az új metallográfia, a nagy tisztaságú fémek metallográfiájának alapjait. A jövő nagy feladata míg a fémek és az ötvözetek már ismert tulajdonságainak teljesebb kihasználása. Mind a mai napig tizedrészét sem használjuk ki annak a szilárdságnak, amellyel a fémek elméletileg rendelkezhetnek. A nem hibásodó fémek és ötvözetek előállítása egyértelmű azzal, hogy több tízszeresére, sőt több százszorosára meg kell növelni a íémanyagok szilárdságát. Ekkor majd reálissá válnak az északi- és délsarki városok támasz nélküli födéméi, a tengerszorosokat átívelő hidak, a több kilométer magasságú tornyok, stb. Ä szokásos gépek, szállítóeszközök és készülékek sokkal könnyebbek, olcsóbbak és tartósab- bak lesznek. Évszázadok óta használjuk az acélokat — a vas és a szén ötvözeteit. Az utóbbi évek kutatásai kiderítették, hogy a szén gátolja a vas sok értékes tulajdonságának megnyilvánulását. Bármilyen ellentmondónak is tűnik, a vas egyik legártalmasabb szeny- nyező anyagának a szén bizonyult. Mostanában igen kis széntartalmú, rendkívül szilárd és korrózióálló acélfajtákat dolgoznak ki. A nehezen olvadó fémek (a moljbdén, a wolfram, a niobium, a titán, a vanádi- um) kristályainak alkalmazása máris lehetővé tette, hogy 5—10-szeresére növeljük az elektrovákuum-készüiékek tartósságát, tpvábbá, hogy új, igen nagy érzékenységű és megbízhatóságú műszereket hozzunk létre. A jövő technikájának azonban az Északi- és a Déli-sarkon, a közeli és a távoli kozmoszban, valamint a föld mélyébe való behatoláshoz felhasználandó gépek számára szüksége lesz új strukciós anyagokra. Egyet-mást sikerült már elérni. Így például egy ritka földfém, a tézium' hozzáadásával az. acélok még a legkeményebb antarktiszi fagyban is megőrzik szilárdságukat.. Gyárak a kozmoszban A fémanyagok tulajdonságainak megjavítására nagy tartalékok rejlenek az előállítás és megmunkálás feltételeiben. Így például a kozmikus tér meghódítása nemcsak új, roppant nehéz feladatokat vet fel, hanem egyszersmind új érdekes lehetőségeket Is teremt. Nemcsak az a fontos, hogy rendkívül tiszta anyagokat tudjunk előállítani, hanem az is, hogy az anyagok tisztaságát megmunkálásuk és üzemelésük közben is megőrizzük. A rendkívül tiszta fémek, félvezetők és kristályok megmunkálására különleges üzemeket kell létrehozni, teljesen elszigetelve a külvilágtól, a fémeket különleges vákuumkamrákban, vagy gázközegben kell megmunkálni. Az emberek itt űröltözékben dolgoznak. Mindez bonyolult is, meg sokba is kerül. Megtörténhet, hogy a nem is távoli jövőben a kémiailag aktív ritkafémeket a i közel-kozmoszban fogják olvasztani • és megmunkálni. A kozmikus térben a vákuum százezerszerese a földi körülmények körött igen magasnak tartott vákuumnak. Míg a földön kívüli térben nem lehet nyersanyagot találni ezeknek a fémeknek az előállítására, addig valószínűleg technikailag és gazdaságilag is előnyösnek bizonyulhat, ha ezeket a fémeket olvasztás és megmunkálás céljából Földön kívüli állomásra szállítják. A tudósok feltevése szerint körülijeiül 2000-re azoknak az üzemágaknak az egész sora jelenik meg, amelyek a ritkafémek olvasztásán és megmunkálásán kívül elektro- vákuum-berendezések szerelésére, antibiotikumok és egyéb gyógyszerek előállítására fogják felhasználni. Esős nyár után (A nyári időjárás számvetése) AZ IDŐJÁRÁS KEDVEZŐ, vagy kedvezőtlen voltát a2 eredményekben mérhetjük le utólag, főleg a terméseredményekben. Amint a betakarítás eddigi eredménye mutatja, az időjárás a meny- nyiségre kedvezően alakult, a minőség fejlődéséről nem mondhatjuk el ugyanazt. Más időjárást kívánnak a gabonafélék, a kapásnövények, ismét mást a szőlő, vagy egyéb gyümölcsök. A strandfürdő bevételi naplója szintén igen érzékenyen reagál az időjárásra. Érdemes summázni a három nyári hónap időjárását, a tanulságot levonhatják az érdekeltek. A hőmérséklet átlaga nem hozott meglepetést. A júniusi középérték 19 fok, ami megfelel a sokévi átlagnak. A júliusé 22, ami egy fokkal több, — s az augusztusi pedig 19, ami pedig eggyel kevesebb az átlagértéktől. Részletekben elemezve: július második felében a 24— 25 fokos napi középértékek már melegebbek voltak, mint ami az évszaknak itt megfelelő lett volna. E hónapban 17 nyári és négy hőségnapot észleltek. Két ízben a napi maximum a 32 fokot is meghaladta. (1950-ben 39 fokot is mértek.) Augusztus első három hete az évszaknak megfelelően alakult, de az utolsó héten csak 14—15 fokos napi átlag mutatkozott. Ekkor írták a napilapok, hogy „őszies az időjárás”. A FELHŐZET, PÁRATARTALOM és a csapadék- mennyiség ' alakulásában már szélsőséges értékeket tapasztaltunk. Ha a teljes borultságot tízzel jelöljük, a felhőzet a következő átlagot adta: júniusban 6, júliusban 4, augusztusban pedig ötös átlag adódott. Szorosan kapcsolódik ehhez a levegő páratartalma, amit százalékban szoktak kifejezni. Júniusban 77 százalékos, júliusban 57, augusztusban ismét emelkedett a páratartalom, ekkor 70 százalékot adott. Ezekből már következtethetünk a csapadék havi eloszlására is. Egyes időszakokban sok volt a csapadék, de akadt száraz idő is. A három nyári hónap 50 év alatt tapasztalt átlaga 190 mm. E nyáron 238 mm hullott, ami 25 százalékkal több. Igen érdekesén alakul a júniusi esőzés. Medárd „kitett” magáért. Egyedül júniusban 140 mm esett, amitől több csak 1938. júniusában volt. Június 17-én egy nap alatt 34 mm-t mértek, a felhőszakadás jégesővel párosult a vízmennyiséget a csatornák sem voltak képesek befogadni, ' Egerben a Széchenyi utcán és az oda nyíló utcákon patakszerüen folyt a víz, jutott belőle az alacsonyabb küszöbökkel rendelkező üzlethelyiségekbe is. 22 csapadékos napot észlelhettünk júniusban, ez alatt. 13 napon zivatar, vagy zivatarsorozat kísérte a csapadék hullást.' Júliusban a csapadékátlag 60 százaléka hiányzott, mindössze 26 mm eseit. Tizene- gyedike és 30-a között csak egyetlen napon volt kiadós eső Természetesen az a hosszabb szárazság kedvezett az aratásnak és a betakarításnak, de a szántóföldek már megrepedeztek. Száraz volt augusztus első 11 napja is, de utána szinte az egész hónap alatt naponta volt kásebb- nagyobb esőzés. Az egész hónap alatt 72 mm volt, a csapadék összege, 10 mm-rel több az átlagnál Kiadós eső 15-én hullott, ami közel 30 mm volt. A fejlődő növényzetnek ez elegendő lehetett. Napfényes órák számát és * mennyiségét tekintve a június kevesebbet adott a sokévi átlagnál. Eger a Bükk délnyugati lábánál fekszik, nyugatról. délnyugatról, délről egészen nyitott. Ennek következtében az uralkodó széljárás akadály nélkül bejuthat légterünkbe. 40—48 százalékban nyugati szelek érvényesültek. EGER IDŐJÁRÁSÁBAN — de éghajlatára Is elmondhatjuk — igen megbecsülendő az éjszakai lehűlés a nyár folyamán. A legforróbb júniusi napokban, amikor a maximum 30 fokot Is meghaladt, hajnalra 16—17 fokra enyhült akkor is a levegő, ami nélkül pihentető alvás aligha lett volna. Nagy érték ez Egerben, az üdülőhelynek minősített városban. Ez szintén a Bükk közelségének köszönhető.' (Zétényi) POZSONYI 16.30 Nemzetközi kerékpáros. verseny közvetítése 19.00 Tv-hiradó 19.50 J. Jllek: Az anyós. (Tv- játék) 22.15 Tv-híradó \Ffh*t § EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: »/»6 és 8 órakor. A szarajevói merénylet ECRí BRODY; (Telelőn; 14-07.) Az előadások kezdete: % 6 és */j 8 órakor. Hívd a férjem találkára EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. A hallgatag embej EGRI BEKE; Három kövér GYÖNGYÖSI PUSKIN: A halál 50 órája Az előadások kezdete: V26 és órakor. (Dupla hely árak'.) GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; — Fiúk, menjünk a cigányhoz, kitűnő bora van — mondotta az orvos és a társaság elindult. Hogy megérkeztünk a szőlőhegyre, megütött az otthon varázsa, az autodidakta paraszt termelői kultúrája lenyűgözött. A szőlőtőkék semmihez sem hasonlítható rendje elbűvölt. A bokros tőkék, jól ápolt angolpark nyírt bukszusai. És a méregzöld szőlőleveleken bordói ló könnyei peregnek. Bilincs és mosgly GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Ismeri a szandl mundtt? HATVANI KOSSUTIj: Ne ingereljétek a mamát U8YEIET Egerben: 19 órától eltörtök régiéi 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky iteai rendelőben. (Telelőn: 11-10.) elés gyermekeit részére is. Kisvártatva előkerült a cigány. Sohasem láttam még parasztibb figurát, bár az arca szurokfekete. Néhol kékesfehéren világít a bőre, a permedétől, talán le sem jön a hideg víztől, lehet már a szappan sem segít. A paraszt a medve kedves dörmögésével fogad bennünket, aztán egy ócska lavórba vizet önt a kannából és gyorsan megmosdik. Tiszteletünkre inget húz és fejére lapos sapkát rak. Nézem az arrrbert, a hideg víz, a tízappou tényleg nem sokat segített. A feketeség „maradt, a- permétié. amott még világít. A kezén negyven év nehéz /munkája. Csontos, repedezett, fekete kéz. U.ijai nagyok, ügyetlenek, nem való beléjük a pohár, csak, a kapa, a horoló. A jobb mutatóujja belül vakít, azzal fogja a lopó végét, a szesz fehérre mosta, az a földnél is erősebb. Arcán, testén a húst a nap, az eső, a hegyi szél csontjára szárította. Ami ; hiányzik szikkadt testéről, az átvándorolt, a szőlőbe, borba, abban sűrűsödik ennek a parasztnak minden ereje. A szőlőhegy, inkább domb, a paraszt szent magántulajdona, mindössze egy fél fut- ballpálya. Itt játszik minden hajnalban és este egyedül, egy kapura. A meccset időnként megnézik a városi emberek, akik elismerik játékát, nagyszerű technikáját, labda- kezelését. isszák a borát, és azt mondják: — Idén jó a borod, Jóska... Jóska, egyszóval a cigányparaszt szabódik, szemérmesek --a bortermelő emberek.. Csak ha szapulják a bort, azt nem szeretik. Inkább ne is dicsérjék, egy szót se szoljának. Csak igyák. Hadd szálljon a fejükbe, a nyelvükbe. Akkor megérzik, hogv milyen volt az idei termés. És ha érzik, minek a beszéd? Úgyse tudnak okosat mondani. . A szőlő közepén pince, előtte kicsiny lugas, futószőlő zöldje adja a húst. Bent a lugasban ácsolt asztál, hozzá lóca az elfáradt váhdornak. Meleg késő nyári koraeste, szép kékes alkonyat. A nap bukófélben, már száporázza a lépést. Ravasz paraszti arcával, szemével visszakacsint a horizontról. — Jó éjszakát, gyerekek! A pillanat, a pince varázsát mindannyian érezzük. Szomjasak vagyunk és éhe1- sek. De itt, az úriétel, a fagylalt és a málna nagy csúfság lenne. Ide szalonna, tepertő kívántatik, friss kenyérrel, hagymával, erős paprikával. Ss rá agyagkorsóból a pincehideg bor. Mindenünk van, csak hagymánk nincs. Azt mondja az orvosi* aki itt mindannyiunknál jártasabb: — Jóska, tavaly még volt hagymád. Az idén miért nem dugtál? De semmi baj, ott van a földben, a . szomszédban a hátad mögött. Hűzzál ki néhány fejet. — Nem lehet, az a nővéremé. Nem beszélünk. Az orvos feláll, kihúz négyöt öklömnyi hagymát, megtisztítja és az asztalra teszi. Megkínálja Jóskát is. Így már más a helyzet, a pirtce- gazda is ehet. A bűn az orvosé. Hiszen az kínálja őt is -a- saját-hagymájából. Csámcsogás, szuszogás. Csobog a bor a torkokon, finom, édes íze van a hagymától. Jön a nővér, a cigányparaszt szikkadt női mása. A ruhája Is fekete. Szája késpenge. Tartása az apácák fő- nökasszonyáé. Övé a szomszédpince, a szomszédszőlő, és a hagymatábla. Az egész tőlünk öt méternyire. Az orvos bűntudattól hajtva, azonnal köszönti. Neki semmi köze a családi háborúhoz, odamegy az asszonyhoz, visz egy pohár bort is és pénzt nyom a markába. Dicséri a hagymát. A nő önérzetes, a pénzt nem fogadja el, de felenged; Nem hallunk semmit, el vagyunk foglalva az étellel, itallal. Azt még látjuk, hogy az asszony néhány perc múlva pihegve, kipirulva nyitja a pincpajtót. A szája is kirózsá- sodott, megszépült. Az orvos dolgavégeztével az asztalunkhoz ül, eszik-iszik, jó étvágya van. Kérdi a parasztot, megtalálta-e a cédulát a pincekulcs lyukában. Reggel, amikor ide tartott, odatette, hogy maradjon a paraszt itt, estére visszajövünk. — Nem találtam én semmi t. CJda tetted volna? — kérdezi a paraszt vissza és hozzáteszi még: — Akkor azért akartam olya rí nehezen bemenni, sehogyan sem fért a kulcs a lyukba. — Biztos megint részeg voltál — évődik az orvos. — Beszélhetsz, beszélj amit akarsz tlidjuk, minek hívnak — válaszol a cigány és csak nagy hűséges szeme mond el- lenU-szavainakj Evekkel ezelőtt összeverődött itt, nála egy kis jól sikerült banda. Akkor éppen ősz volt. Forrt a bor. A gazdát a vendégek leitatták. Amikor ötödször fordult a pincébe italért, egy kissé elfáradt a borgőztől és lefeküdt a pince hűs földjére. A cigány a gáztól már útban volt az örök szőlőhegyek felé, ahol nem kell nyitni, kötözni, permetezni és szüretelni sohasem. Az orvos szomjas volt, türelmetlenül utána ment, ott találta aléltan, eszméletlenül. Gyorsan kihozta a friss levegőre. Apja, anyja hát az orvos, fizet is a borért, hadd beszéljen amit akár. Bár a paraszt sem marad adós, nem lehet ennyi ember előtt. Még azt hinnénk, nincs önérzete. Azért nyelvére szordínót rak és finoman vág vissza. Bár ő is csobogtatja a bort lefelé, igaz, tempósan, ahogyan a mindentudó szőlősgazdák szokták. Öt többé nem rugatja be senki fia. Az emberek szemébe kiül a bor lelke, szépen száll a férfihang, odaül közéjük, boldogan vigyorog, a holdfényben csak az ínye világít. Fogai bebarnultak a sok dohánytól. Az ég sötétkékjében a csillagok, a mindenség távoli lorkolattüzei viliódznak. — Az idei borod jobb, mint a tavalyi volt, Jóska. — löki oldalba az orvos. — Látnivaló, — dörmögi a paraszt. > Suha Andor ~ 1969. szeptember 3., szerda * .
