Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-12 / 185. szám
KOSSUTH *•*0 Kedvelt régi melódiák. 9.00 G> ermekratUó. 9.35 Népdalok, 10.05 Gperafijtálék. U.U Oetektivjátkizma. KadlükomeUia. 12.30 Melódiakoktél, 13.45 Üj Georglkon. 14.00 Monte Christo grófja. Rádióval tógát. 15.10 Mozarti Simfonia coneertante. t 15.44 Űrjárat a pesti utcán. Riport. 10.05 Népi gene. 16.30 Kóruspódium. 16.38 Kiport a csongrádi napokról. 17.05 Ázsia munkásmozgalma. 17.20 Beethoven: B-dúr trió. 17.58 Műsor az idegenforgalom* ról, 18.28 Könnyűzene, 19.25 A Szabó-család. 19.55 Lemezmúzeum. 20.30 Nótacsokor, 21.08 Kulturális világhíradó. 22.20 Elő antikvitás. 23.20 Operettek* 0.10 Brahms: Siratóének. PETŐFI 8.05 Schubert: D-dúr szonáta, y.oo Tánczene. 9.35 De Luca énekel. 11.45 Vajthó László írása. 12.00 Zenekari muzsika. 13,05 Törvénykönyv. 13.21 A Cormes népdalegyüttes műsora. Kettőtől — hatig . . . 18.10 Operettrészletek, 18.35 Borsod megye kutatói között. 19.00 Cigánydalok. 19.25 Francia kamarazene. 30.38 Verses zenés Budapest. 21.03 Könnyűzene. 21.25 Zenekari muzsika. 22.20 Almási Miklós a „Nagyításról”. 22.35 Tánczene. 23.10 Weber operáiból. agyar 17.38 Hírek. A Finn televízió estje: 18.05 Bevezető. 18,10 A kill'd víztútlán. (Klsíilm.) 18.30 Horgusztit kedvtelésből, 10.00 Ntlla álma. (Kjsítlm.) 10.23 Esti mese. 18.40 Kamele. (Dok.-IUm.) 20.00 Tv-híradó, 70,20 Finnország ma, 20.45 Lalla. Könnyűzene. ■ 21.10 .Tanne, (Magyarul beszelő finn rövidjátékítlm.)’ 22.05 Tv-hiradó. POZSONYI 16.55 A Trencsén—Kladno labda* rúgó Ugumérk. kiizv.) 18.no és 22.15 Tv-híradó. 10.45 A szlnyai lovagok. (Dók.-fűm.! 20.15 Fiam első napja. (Cseh Ilim.) 21.50 Iban Rene rendező Hímjei.-mm— ------------T.T—— 1 U»" s Fi in» I EGRI vörös CSILLAG: I (Telefon: 32-33.) A3 előadások keldele: Vs » es 8 árakor, Crassboiu-akcló EGRI BRODY: (Telefon: 14-1)7.) Az előadótok kezdete: 1h * es Vs * árakor. Oszkár MGRJ KERTMOZI; , A3 előadás kezdete: V3S orakor Beltagot a pokolból GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mezítláb a parkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Boldog Alexandre GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Vérrel megpecsételve , HATVANI KOSSUTH: Furcsa társaság HEVES: Ungern báró végső tévedése FÜZESABONY: Dorellik jön IBI ÜGYELET Egerben: 10 órától szerda rés gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszk; «Icai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. Agyúk Az ember, ha azt hallja. ágyú, képzeletében rossz emlékeket felidéző harci eszköz jelenik meg.-Pedig másfajta ágyúval is találkozhatunk, ami az eredeti rendeltetésétől eltérően, hasznos munkánkat, a tudományt, vagy - éppen a szórakozásunkat szolgálja. Nézzünk meg közülük kettőt. A riporter ágyúja, a teleobjektív. Képűnkön Kácsor László, az MTI fotóriportere készül éppen egy-egy pesti pillanatot elkapni. Laser ágyú. A műszernek csak a fantázia adta. ezt a nevet, azért, mert a különleges módon előállított és összefókuszált fényt olyan erővel lövi ki, hogy egy vékonyaob fémlapot Is' kilyukaszt. A kutatók mégis azt vallják, a Islernek nem mint „halálsugárnak’’ van jövője. Az elkövetkező évtizedekben, az elektronikában — Információ továbbításrat a szabályozás és méréstechnikában maja nélkülözhetetlenné. válik 11 nemzetközi gazdasági egviinmMIdés kis lexikana Valutakonvertibilitás — tartalékvaluta A valuta általános ' értelemben egy ország törvényes fizetési eszköze, pénze. így például a forint Magyarországon a törvényes fizetési, eszköz, a valuta, az NSZK- ban a márka, a Szovjetunió- ' ban a rubel es így tovább. És általában a valuta értelmezése, de van szűkebb értelme is — és többnyire ebben az értelemben' használják. Nevezetesen valamely külföldi ország készpénzfizetési eszközét jelenti. Ugyanis a belföldi pénz (nálunk a forint), amikor az országon belül vásárolunk érte, nem mint valuta, hanem mint pénz, bankjegy szerepel, de a külföldi számára valuta. Vagyis valuta fogalmán mindig valamely külföldi ország pénzét értjük, s annak az országnak a pénzét, amelynek állampolgárai vagyunk, otthon nem nevezzük valutának. Ha a forintnál maradunk, megállapíthatjuk, hogy a forint hivatalosan csak Magyarországon valuta, vagy törvényes fizetési eszköz, külföldön nem, Ott az adott ország pénzével, valutájával lehet fizetni. A forintért csak esetenként és meghatározott összegben lehet itthon más ország valutáját megvásárolni; külföldön pedig hivatalosan csak igen kis összegű £o- ■ rtr)tot váltanak ét az adott ország valutájára. így azt mondhatjuk, hogy a forint nem konvertibilis, vagyis nem váltható át más valutára. A könvertib.litás azt jelenti. hogy egy ország pénzét akár otthon, akár külföldön át lehet váltani bármely más ország, vagy legalábbis egy meghatározott országcsoport valutájára. A nyugati valuták konvertibilisek, mert pl. ha valakinek nyugatnémet márkája van, azért vásárolhat dollárt, frankot, fontot stb. Illetve ha mus külföldi valutája van, akkor azon is vásárolhat bármely más konvertibilis valutát. A konvertibilitás sokféle lehet, de nézzünk két alaptípust. így például van korlátozott konvertibilitás. Ez a többi között azt jelenti, hogy egy ország valutája csak bizonyos néhány valutára váltható át, vagy csak egy meghatározott. összeg váltható át szabadon (pl. utazás, vagy külföldi áruk vásárlása céljából). Van teljes konvertibilitás, amikor korlátozás nélkül váltható át az adott ország valutája más valutákra. Ide tartozik az is, amikor egy ország pénzét aranyra lehet átváltani, (konvertálhatóság aranyra). 8 így jutottunk el a tartalékvaluta fogalmához. Az országok, a nagy tőkések pénzüket olyan áruban vagy valutában tartalékolják, amelynek viszonylag szilárd az értéke,, illetve állami garanciával biztosítják tartós értékét. Hosszú ideig ilyen volt a dollár. s ezért az országok külföldi fizetéseik fedezetéül . dollárt tartalékoltak. Manapság, amikor'a dollárba vetett bizalom megingott, inkább a stabil értékű aranyban tartják a valutatartalékokat, vagy abból képzik a tartalékvalutát. A szocialista országok valutái egymás között nem konvertibilisek. nem válthatók át szabadon; vonatkozik ez a rubelre is. A szovjet pénz a szocialista országok között a kereskedelmi és fizetési forgalomban elszámolási egységül szolgát, de a tényleges fizetéseket nem ebben bonyolítják le. Gy. I. A Legfelsőbb Bíróságon dőlt el __ A MÉG MINDIG NAGYON gyakori üzemi balesetekkel kapcsolatban Irányelvül szolgáló állásfoglalások hangzottak el az utóbbi időben a Legfelsőbb Bíróságon. Az egyik vállalat telepén egy gyakran betegeskedő gépkezelő már munkába álláskor erős fejfájásról panaszkodott, mire közvetlen' felettese fájdalomcsillapítót adott nelci. Később, munka közben a dolgozó megszédült, ráesett az egyik gép működésben levő íorgótengelyére és több bordája eltörött. Kártérítési igényét a járásbíróság azzal utasította el, hogy rosszulléte miatt leváltását kellett volna kérnie, tehát a balesetet saját gondatlansága idézte elő. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt és így az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az ítéletet hatályon kívül helyezte és a kárigény jogosságát elismerte. — Akár a munka végzéséhez szükséges erőkifejtés, akár a lehajlások következtében történt megszédülés, a felelősség szempontjából, nem eshet a dolgozó terhére — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság. Annak a körülménynek, hogy a körzeti orvos feltételezhetőnek tartja: a baleset bekövetkezésében a gépkezelő hirtelen vérnyomás- emelkedése, vagy egyéb betegsége is közrejátszhatott, nincs döntő szerepe. Ezért a felelősség megállapítása, illetve a vállalat vétlenségének megállapításához ezt a fel- tételezést nem lehet figyelembe venni. A megszédülést a sérült, munkája következményének kell tulajdonítani. Egyébként is a munkahelyen köztudott volt. hogy a gépkezelő gyenge fizikumú, beteges ember, aki éppen amiatt került ebbe a munkakörbe. Ennek ellenére eltűrték, hogy a még kellő képesítéssel sem rendelkező ember olyan munkafolyamathoz kezdjen, aminek elvégzéséhez szakmai képesítés szükséges. Mindezek alapján a vállalatot az üzemi balesetből eredő kárért teljes felelősség terheli. EGY KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT helyközi utakon járó autóbuszának sofőrje megállapította, hogy a motorból a hűtőbe vezető gumicső megrepedt, és a víz elfolyt. A hibát kijavította, majd a 30 méterre levő forróshoz ment, hogy vizet vegyen fel. Visszafelé jövet a jeges úton elcsúszott és egyik lába eltörött. Kártérítési keresetét a Központi Kerületi Bíróság azzal az Indokolással utasította el, hogy a forrás és az autóbusz közötti jeges útszakasz kívül esik a közlekedési vállalat működési körén, mert az útnak a közlekedés biztonságos karbantartása, illetve felügyelete nem tartozik hatáskörébe, tehát a kárt nem háríthatta el. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság ezt az ítéletet is hatályon kívül helyezte. A határozat indokolása rámutat arra, hogy valamely vállalat működési köre nem korlátozódik telephelyére. A vállalati tevékenység és a kárt előidéző ok közötti ösz- szefüggés a telephelyen kívül végzett munka esetén is fennállhat. Ez áll arra az estre is. ha az autóbusz nem hibáso- dik meg, a sofőrnek nem kell elhagynia kocsiját. Ebből következik, hogy a vállalat a balesetet, kifogástalan gépkocsi üzembe állításával elháríthatta volna. Ez a helyzet nem azonos azokkal az esetekkel, amikor a pénzbesze- dő, a postai kézbesítő stb,. — munkaviszonya keretében — ugyancsak a közúton közlekedve szenved balesetet. Ilyen esetekben ugyanis a károsodás okát a munkáltató szerint nem tudja elhárítani. Ezúttal azonban a kárt előidéző ok nem független a vál- lati tevékenységtől, illetve a vállalat részéről nem volt elháríthatatlan, tehát a kártérítési felelősség > alól nem mentesülhet. EGY GYÁR TISZTVISELŐNŐJÉNEK a KlSZ-bizottság megbízásából az egyik műhelyben akadt dolga. Itt egy munkás meg nem engedhető viselkedésének elhárítására a leány hirtelen elfordult, de olyan szerencsétlenül, hogy a lábán ínszakadást szenvedett. Táppénzes állomány alatt keletkezett keresetveszteségének megtérítését kérte, de a gyár igazgatója, azzal az indoklással utasította el, hogy a baleset a vállalat működést körén kívül eső, elháríthatatlan okból történt. Az ügy bíróság elé került és a járásbíróság a tisztviselőnőt szintén elutasította. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a kárigényt megítélte. A határozat indokolása rámutat: a tisztviselő- nő a balesetet egyik munkatársának, a gyáregység alkalmazottjának a munkahelyen tanúsított, a munkafegyelmet Sértő magatartása folytán szenvedte el. Ilyen körülmények között nem lehet szó a vállalat működési körén kívül eső okról, tehát a gyár felelőssége akkor is fennáll, ha ez az ok részéről a konkrét esetben elháríthatatlan volt. Hajdú Endre A Vatikán üzletei Június végén a római „Általános Ingatlan Társaság” igazgatója New Yorkba utazott. Ez a tény elég volt //////////✓/✓✓///////////✓//////✓////////////////^^^ A presszóban javítják a cserépkólylját. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok .. A presszóban most mindenki összeszorult, mert a felfordulás miatt tilos a nagyterembe lépni. Viszont a hangulat így ín.tlmebb. Feloldódnak a gátlások, mindenki odaülhet mindenki asztalához, hiszen kevés a hely. A kávéfőzőnő fekete, csinos és kedves. De kiszolgálás nincs. A vendég pillanatok alatt megkapja amit kér, de saját kis kacsóival viheti az asztalhoz a feketét. Itt tehát a korszerű kereskedelem, illetve vendéglátóipar divatját éljük és élvezzük. És még valamit. A csinos, szép szemű presszósnő jelenlétét. Három fiú ül a szomszéd asztalnál. Kettő helyre legény közülük, egymást túllicitálva teszi a szépet a presz- szósnőnek. A nő hálás, jó feketét főz és mintha a szódában is több lenne a gypngy. A két jóvérű legény mindenesetre erre meg is esküszik. A harmadik, jámbor fickó, semmit sem szól, ő a karzat, a közönség, a szurkolótábor, egy személyben. Hogy az elektromos indukció meg ne szakadjon, már i harmadik feketét rendeli felváltva a két fiú. Közben megittak néhány pohár szódát és bambit Is. Az ám, itt bambi is kapható. „És vermut is", mondja kedvesen a nő. Rendelnek gyorsan három pohárral, aztán még egyet a nőnek Is. — Szolgálatban nem Iszom — mondja és félretolja az italt. Maga olyan szép. de egy kissé keményszívű. — Ezt a fekete legény mondta, mert már nem volt sok Ideje és egy gyors, huszáros rohammal gondolta a dolgot elintézni. A nő bájosan mosolygott, de nem tudott válaszolni, mert új vendég érkezett. Az új vendég csinos, szőke nő volt. Mindenben ellentéte a. presszósnőnek. Alacsony, filigrán és hallgatag. Egy duplát kért. A két fiú megnézte a flörtháborítót, és úgy találták, egész csinos. Az új vendég megkapta a feketéjét, szétnézett, hova üljön. A fekete fiú invitálta: üljön hozzájuk — s már vitte is tálcán a poharat. A határozottság, vagy talán az erőszak elámítottu1 a nőt. De rászorult a segítségre, mert karján két frissen vasalt férfinadrágot tartott, nehezére esett volna a poharat egyensúlyozni. Leült. És egész lényével hangsúlyozta, nem kíván a társasághoz tartozni, senki sem érdekli őt. A frontok azért megváltoztak. A szőke nő mégiscsak testközelben ül mellettük, neki udvaroltak hát. Az a nagy szóáradat közepette ránézett a harmadikra, a jámbor fickóra, aki eladdig egv szót sem szólt, csak a szemé beszélt. Kiitta a feketéjét, felállt, megköszönte a helyet és ahogy jött, elment. A mágnes ismét fordult és a fekete nő felé húzta a fiúkat. Az észre sem vette őket. — Ne haragudjék, bennünket udvariasságra neveltek odahaza. — Mit akarnak maguk egy asszonytól? — kérdezett visz- sza a nő. — Ismeri? — Nem. — Hát akkor honnét tudja, hogy asszony, hiszen olyan _ fiatal kis törékeny lény volt. — Csacsi. Nem látta karján a férfinadrágokat? A Patyolatból hozta. — Ezt honnéfrtudja? — izgult a fekete fiú. — Alul a nadrágok hajtókái cérnával voltak összefűzve. — Ezek szerint, maga is asszony? — Nyert. — De elvált! — Miből gondolja? — nyílt kerekre a nő szeme. A fiú hörgőit. Mert semmit sem tudóit, csak blöffölt. Ekkor megjelent a presszóban egy egyenruhás férfi, talán százados lehetett. Odament a presszósnőhöz, megcsókolta az arcát és megkérdezte. mi van? — A szokásos szórakozás — mondta a nő és odaadta férjének a félretett vermutot, A történet végére már nem emlékszem, mert én temetésre jöttem ide, nem akartam elkésni, hát eljöttem a presz- szóból. (suha) ahhoz, hogy az olasz főváros üzleti köreiben elterjedjen a hír, hogy Vatikán olasz cégek részvényeit az óceánba túl áruba bocsátja. Az Általános Ingatlan Társaság valóban azok közé a cégek közé tartozik, amelyeknek a részvényei a Vatikán tulajdonában vannak. Mi több, annak is híre járt, hogy az olasz kormány ezekre a részvényekre, amelyek adómentesek voltak, most adót fog kivetni. A Vatikán beruházásait olasz vállalatoknál 160 millió dollárra becsülik. Ez olasz pénzügyi körök becslése, minthogy a Vatikán nem teszi közzé költségvetését, sem pénzügyi mérlegét. Mindezekkel a hírekkel kapcsolatosan a Vatikán szóvivője a következőket jelentette ki „A Vatikán nem csinált mást, minthogy az Általános Ingatlan Társaság részvényeit, amelyek a birtokában voltak, eladta. Ennél fogva teljesen normális pénzügyi - műveletről van szó”. augusztus 12., kedd
