Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
Ráa& KOSSUTH 8.20 Történelmi operákból 9.04 Természeti ritkaságok a Duna—Tisza közén 9.29 Könnyűzenei híradó 10.05 Szimfonikus zene 12.30 Melódiákoktól 14.02 Kamarazene 15.15 Hubay- és Aggházy-dalok 15.27 Kóruspódium 15.34 Könnyűzene 15.51 Rádiószínház: Hellász 17.15 Népi zene 17.55 Nyitott stúdió 18.20 Tánczene 19.35 Wagner: Lohengrin. Háromfelvonásos opera 23.44 Cigánydalok PETŐFI 8.05 Népdalok 9.02 Tóth Ferenc: Magyar népdalok 9.18 Rádiójáték gyermekeknek 11.50 Magánvélemény közügyekben 12.00 Bach- és Händel-müvek 13.05 Győri stúdiónk jelentkezik 13.20 Bizet operáiból 14.00 Kettőtől — hatig... 18.10 Operettrészletek 18.29 Hangverseny a stúdióban 19.14 Regényepizódok 20.28 Ifjúsági Rádiószínpad: Henry Esmond 21.40 Tánczene 22.10 Hanglemezgyűjtők húsz perce 22.30 Könyvismertetés 22.40 Govinda, a szerelmes isten, összeállítás 23.10 Könnyűzene 23.32 De Falla: A bűvös szerelem. Balettszvit V1AGYAB 17.58 Hírek 18.05 XVII—XVIII századi dalok, táncok 18.35 Esti mese 18.50 Írók, könyvek, kritikusok ... 19.20 Nótaszó 19.50 Nyugdíjasok háza 20.00 Tv-híradó 20.20 Próbáld meg, Daddy! (Tv-játék) 21.10 Mahalia Jackson énekel 21.30 Az öltözködés művészete 21.50 Tv-híradó POZSONYI 17.50 Aranykamera. Népdalfesztivál 19.00 Tv-híradó 19.50 Utazókamera 20.15 A házasságszédelgő esküvője. (Tv-játék) 21.35 Autósok, motorosok 22 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Az előadások kezdete: V* 6 és 8 órakor Orossbow-akció EGRI BRÖDV: <Telefon: li-07) Az előadások kezdete Vz 6 és V* 8 órakor Autósok, reszkessetek! EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: */a 8 órakor Belfagor a pokolból GYÖNGYÖSI PUSKIN: Mezítláb a parkban GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Gravitáció GYÖNGYÖS! KERTMOZI: Az én bolondos famíliám HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Dorellik jön FÜZESABONY: Majd a Leontin ÜGYELET Egerben, 19 órától péntek reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10). Rendelés gyermekek részére is. A Szovjetunió űrkutatási programja III: Azoknak a rendszereknek a kikísérletezése céljából, amelyek biztosítják a szputnyi- kok manőverezését a Föld körüli pályán, a Szovjetunióban már 1963 novemberében felbocsátották a Poljot 1. nevű műholdat. Fedélzeti hajtóművével először a világon számos manővert hajtott végre, majd négyszeresére fokozva magasságát, új pályára tért át. A második manőverező műholdat, a Poljot 2- t 1964 áprilisában bocsátották fel. Ez nemcsak pályájának magasságát változtatta, hanem dőlését is. A manőverező rendszerek sikeres kidolgozása a Poljot automata készüléken és a Kozmosz műholdak közelítő és összekapcsoló rendszerének kikísérletezése biztosította a pilóta vezette Szojuz- űrhajók manőverezését és összekapcsolását. A távoli kozmoszt kutató automaták A szovjet űrprogramban a Föld körüli térségben végzett repülések mellett fontos helyet foglal el a Hold és a naprendszerbeli bolygók tanulmányozása. Vezető szerepet játszanak e kutatások lebonyolításában az automata készülékek: sokkal* olcsóbbak. mint a pilóta vezette űrhajók és értékes tudományos információt képesek továbbítani a Földre nehezen megközelíthető térségekből. Ez természetesen nem zárja ki az ember részvételét a távoli világűr tudományos kutatásában. De a pilótás űrrepülés npm öncél és csakis szükség esetén veszik igénybe. A világűr ostroma a Venus 1. űrállomás 1961. februári fellövésével kezdődött meg. A kb. 650 kg súlyú állomás 1961 májusában a Ve- nustól kb. 100 ezer kilométernyi távolságban repült el és Nap körüli pályára tért át. . Irány: a Mars 1962 novemberében fellőtték a Mars 1. bolygóközi automata állomást a Mars irányába. Feladatai közé tartozott a világűrkutatás, a rádióösszeköttetés ellenőrzése bolygóközi távolságban, a Mars lefényképezése. Az állomás sok tudományos infor- ^ mációt továbbított a Földre 106 millió kilométeres távolságból. A Mars közelébe érve heliocentrikus pályára tért. 1965 novemberében a Szovjetunióban két bolygóközi automata állomást bocsátottak fe'l: a Venus 2-t és a Venus 3- at. A két állomás fél volt szerelve tv-kamerákkal és világűrkutató tudományos műszerekkel. A programnak megfelelően a Venus 2. állomás a Venus mellett 24 ezer kilométernyi távolságra haladt el és Nap körüli pályára tért. A Venus 3. automata állomás, amely 960 kg-ot nyomott, fel volt szerelve leszálló készülékkel. Ez egy 90 cm átmérőjű gömb volt, amelynek burka hőálló anyagból készült. 1966 márciusában az állomás elérte a Venus felszínét s ezzel a világon először landolt űrkészülék idegen bolygón. A Venus- állomások A bolygóközi repülések feladatai egyre bonyolultabbakká váltak. A Venus 4. állomás, amelyet 1967. júliusában lőttek fel, megtett 350 millió kilométert, s második kozmikus sebességgel behatolt a Venus légkörébe. Az állomásról levált a leszálló készülék, amely az aerodina- mikus fékezés után ejtőernyővel simán leereszkedett a távoli bolygó légkörében. A tudományos műszerek másfél órán keresztül mérték a Venus légkörének nyomását, sűrűségét, hőmérsékletét és vegyi összetételét. A készülék eljuttatta a Venusra a Szovjetunió címeres zászlaját. A szovjet tudósok és mérnökök a legnagyobb sikert 1968 januárjában érték el, amikor újabb két bolygóközi állomást, a Venus 5-öt és Venus 6-ot felbocsátották. Hogyan zajlott le ez? Mielőtt az automata űrállomás a világűrbe távozott volna, a hordozórakéta utolsó fokozatával együtt Föld körüli műholdpályára tért. Pontosan kiszámított időpontban, amikor az állomás az Atlantióceán déli része fölött tartózkodott, önműködően bekapcsolódott az utolsói fokozat hajtóműve. Az előre betáplált elektronikus programozó berendezés az állomást betájolta a Venushoz vezető útvonalra. Akkor tért rá erre a pályára, amikor működésbe lépett a hajtómű. Az automata állomással időnként rádiókapcsolat létesül. Ilyenkor mérik a röppá- lya paramétereit, veszik a telemetrikus információkat a fedélzeti rendszerek állapotáról, leadják a szükséges parancsoltat. Ahhoz, hogy az állomás pontosan a Venusra érjen, repülés közben pálya- módosításokat hajtanak végre. A különleges, módosítást végző hajtómű kiszámított időben bekapcsolódik és a csillagokra előzetesen betájolt állomást a szükséges útvonalra irányítja. Mindezeket a műveleteket automaták hajtják végre nagyon pontosan. Ennek eredménye- képpén a Venus 5. és VenUs 6. állomás 130 napi repülés alatt megtett kb. 350 millió kilométert, behatolt a Venus légkörébe, mégpedig 300 kilométernyi távolságra egymástól. A Venus légkörében ejtőernyővel simán lefelé ereszkedő leszálló készülékek tudományos műszerei szakadatlanul továbbították az információkat a bolygó fizikai és vegyi tulajdonságairól. A Venus 5. és Venus 6. automata állomás fedélzeti rendszereinek zavartalan működése a repülés minden szakaszán, valamint a földi parancstovábbító és mérőkomplexum pontos munkája biztosította e kísérlet sikeres befejezését. A világűr automata felderítői fontos szerepet játszanak és fognak játszani a világűr ember általi meghódításában. Alekszandr Tumanov, az APN tudományos szemleírója Lemondtak róla — mégis 99növénysztar” lett A növénynemesítésben is előfordul, ami különben az életben is eseményszámba megy: sztár lesz abból, akinek sikeréről tulajdonképpen már lemondtak. Ez történt egy ősziárpa-fajtával, az úgynevezett horpácsi kétsorossal, amelyet először 1949— 50-ben vizsgáltak tudományos alapossággal. A sopron- horpácsi kutatóintézetben akkoriban még kevesebbet termett, mint a favorit, a „Lédeci Béta”. Egy szovjet küldöttség érdeklődését azonban felkeltette a sűrű állományú gabonaféle. A Szovjetunióban újabb kísérleteket indítottak ezzel a fajtával. A baráti ország kutatói rajoní- rozták, elszaporították a vetőmagot, amelyből mintaképpen két kilót kaptak ismét a magyar szakemberek. A szaporítás első terméséből 1963-ban a sopronhorpácsi intézet ismét kisebb Vetőmagkészletet vett át és újra próbára fogta a fajtát. A vizsgálat során a horpácsi kétsoros őszi árpa számos értékes tulajdonságát bizonyította be és a fajták között első . számú esélyes lett. Olyan vetélytársakat utasított maga mögé, mint a Domine, a Herfódia és az Atlasz. A hároméves országos fajtaösszehasonlító kísérletben a horpácsi típus adta a legtöbb szem- és szalmatermést. Télállósága megfelelő, a különféle növényi betegséggel szemben ellenállónak bizonyult és külön előnye, hogy géppel jól betakarítható. A magyar mezőgazdaságban fel- használása gyorsan terjed, az idei aratásnál már sztár lett a növény, amelyről egy ideig nem sokat tartottak. v,j,SSSSSSffSSSSSS/SSSSSS/SS/SSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSfSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSS/fSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSySS//S//SSSS/SSSS/SSSSS/SSSSSSSff/, Idegesítenek ezek a nyár végi, tél végi, ősz végi kiárusítások. Mindig az jut eszembe — természetszerűleg —, hogy ami felett eljárt az idő, ami kikopott a divatból, elmaradt az ízlés lo- holó-lihegö változásaitól — azt kiárusítják. Kedvezménnyel. Olcsón. Hogy vigyek. Ne terhelje feleslegesen a raktárakat. Idegesítenek ezek a kiárusítások, mert rendre nem tudok szabadulni a kényszerképzettől. hogy... Nos, igen, hogy engem is kiárusítanak. Mint idejétmúlt fickót. Mint kikopott férfit a hímek társadalmából. Mint embert, aki felett eljárt az idő. , „Nyári uborkaszezon-szerkesztőt, semmi írásban jártas újságírót, 50 százalékos kedvezménnyel! Most vegye! Amíg kapható. Nyár végi viharok idején kempingben villámhárítónak nélkülözhetetlen. Csapjon őbelé, ne önbe!" — igen: valahogy így képzelem el nyár végi kiárusításomat. Vagy így: „Asszonyok, lányok! Szemre férfi, kísérőnek nélkülözhetetlen. Nagy kedvezménnyel, OTP-részletre is. Most vigye, amíg szemre még mutatós. Használat után eldobható! 40 százalékos, nagy kedvezményű vásár belőle!” ... és még meghatódott, sőt hálás is lehetek, hogy mindössze negyven százalékot értékelték le belőlem. A baj azonban nem itt van. Hogy kiárusításra kerülök rögeszmém áruházában? — üsse kő. Végtére is nyári foltos kartonért sorba álltak az emberek s talán még mindig többre, jobbra és továbbra vagyok felhasználható, mint a legdrágább leértékelt vászonnadrág. Ami azonban legjobban idegesít — ó! az a gondolat az! —, hogy ott a tábla, ott harsog a hirdetés, hogy nyár végén, tél végén kiárusításban vagyok, ott kelletik magukat a százalékok, milyen kedvezménnyel tolonghat értem a nagy- érdekű publikum és... ... és két-három maszatos orrú, szájtáti kölykön kívül a világon senkinek eszébe nem jut, hogy még ily olcsó áron is megvásároljon. — Nézd, mama, milyen muris az a fej... Vegyük meg, hiszen 40 százalékkal olcsóbb, mint. v.. — Ugyan, kislányom ... Te képes lennél minden vacakot megvenni, csak azért, mert olcsó... — így a mama, s kézen fogva rángatja el a kirakat elől egyetlen, engem megvásárolni, engem értéknek tekinteni akarómat. Idegesítenek ezek a kiárusítások. Egyszer valakinek valóban eszébe jut, hogy ne csak a fülvédőt és a strandpapucsot dobják a közvélemény vásárló ítélőszéke elé, hanem az embereket, egyeseket is ... Hm ... hm! Kiderülhet. hogy az ötven százalékos leértékelés is kevés, hogy értékén legyen kelendő ez az áru? (egri) a divat Az 1964. évi olimpiai játékokra egy müncheni cég adta ki a világ legkisebb köny vét. A 3,7x3,7 mm-es könyvecske lapjain az olimpiai eskü olvasható angolul, franciául, oroszul, svédül, finnül, olaszul, és németül. A miniatűr bőrkötéses könyvet egy nagyítóüveggel ellátott műanyag drthnzha tették. A hosszú haj után úgy látszik a mini szoknyát t$ megirigyelték a férfiak a nőktől. Mindenesetre egy müncheni divatbemutatón nagy sikert aratott a férfi mini sznknvadivat. > Japánban elkészítették a világ legkisebb bendzsóit. Parányi méretei ellenére tökéletesen fel lehet hangolni a mini hangszerek húrjait. Egy japán cég Hamburgban mutatta be a maga nemében valószínűleg egyedülálló mini minivizorát. Képernyáfó je egy levélbélyeg nagyságával egyenlő.
