Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-07 / 181. szám
Tu-einöVök — szocialista menedzserek Kis termelöszöuetkezet, kevesebb lehetőség * A kérdése már ötször is feltettük, s ismét feleletet várunk rá, most Ivándi Kázmér tsz-elnöktől. Milyen változást hozott az új gazdaság- irányítási rendszer az ivádi Dózsa Tsz életében? — Hogy őszinte legyek, nem sokat. Most is nagyjából ugyanazokat a növényeket termesztjük, mint eddig, s szerintünk nem is érdemes másképp gazdálkodni. Kis tsz vagyunk. A szántóterület mindössze 480 hold. Búzát muszáj vetni, mert a tagságnak is kell, a megmaradó földből pedig nem lehet különösképpen nagy üzletet kihozni. Ha még ehhez hozzáteszem, hogy földjeink átlag 2,5 aranykorona értékűek, könnyen belátható, miért majdnem mindegy, hogy előre megadott tervek szerint dolgozunk-e, vagy a saját magunk elképzeléseit váltjuk valóra? 67 hold almásunk van s a várható termés 70 százalékára kötünk szerződést a MÉK-kel. A többit a környéken értékesítjük. Az alma minősége jó, javarészt exportra kerül. — A HUNGAROFRUCT- tel nem próbáltak megegyezni? — Még eddig nem. Talán a2 idén tárgyalunk majd erről. Közvetlenül külfölddel sajnos mi nem köthetünk szerződést. Ez a gyakorlat az állattenyésztésben is. Az állat- forgalmi vállalat képviselője ellátogat hozzánk és megállapodunk az árba®. Az idén leszállítottunk eddig hét hí- aómárhát Nem nagy meny* nyiség. Ha az árakról tárgyalunk, sajnos többnyire nem a mi elképzelésünk valósui meg. Az állatforgalmi legfeljebb elesik 10—15 hízómarhától, ha nem sikerül megegyeznie. Ez a veszteség nem érinti érzékenyen. Ha 100—200 darabról lenne szó, ha eny- nyiről kellene lemondania, biztosan kompromisszum születne. De nem is ez a legnagyobb baj. A nagy termelő- szövetkezetekkel közvetlenül tárgyai a külföldi kereskedő, mi csak közvetítő vállalaton keresztül tehetjük ezt. Ha már a közvetítésről van szó, hadd említsek egy példát. Van egy fafeldolgozó melléküzemünk. Az ÉRDÉRT 2,5 százalékos bonyolítási költséget számít azért, mert megadja a diszpozíciót: hová, mit szállítsunk. Nekünk nem áll módunkban külön munkaerőt tartani, így inkább megfizetjük azt a két és fél százalékot. — Mivel próbálják a'gyen- ge föld és kis terület okozta hátrányt pótolni? — Már említettem a fafeldolgozó üzemet. Emellett van szeszfőzdénk is. ■ Jelentős mennyiségű gyümölcspálinkát adunk át évente az államnak. Azon gondolkodunk, nem lenne-e érdemes palackozó üzemet létrehozni? — Mikor vetődött fel ez az ötlet? — A múlt nyáron. — Miért nem kezdtek hozzá a megvalósításhoz? — Nem tudjuk pontosan a befektetési költségeket. Én nem tudok érdemben nyilatkozni, hogy érdemes-e a gépi beruházást megvalósítani, mert nem ismerem eléggé a témát. — Volt-e már hasonló palackozó üzemben, hogy tanulmányozza működését? — Még nem voltam. — Időben mi jelenti a legnagyobb elfoglaltságot? — Sokat járok ki az emberek közé. Azelőtt rám hárult minden szervezési feladat, ezt megszoktam és most is utánanézek mindennek Szombatonként a vezérkarral megbeszéljük a heti tervet, de naponta az illetékesekkel is mindig külön megtárgyalom a tennivalókat. Hogy konkrét példát említsek, azt is megbeszéljük, hogy a javító- műhelyben, mi hogyan kerüljön sorra. — Van-e valami nagyobb horderejű távlati terve a tsz- nek? — Amint már mondtam, kis termelőszövetkezet vagyunk Ez bizonyos mértékig meghatározza tevékenységünket és lehetőségeinket. — Mint elnök, milyen jövőt lát a gazdaságnak? — Valószínűleg egyesülni fogunk a pétervásári tsz-szel. Ehhez azonban a tagság jóváhagyása, beleegyezése szükséges. Sem a vezérkar, sem én nem dönthetünk ebben a kérdésben. — Személyesen előnyösnek látná-e az egyesülést? — Igen. A nagygazdaságok mind belső, mind külső szempontból előnyben vannak velünk szemben. (szigethy) Soron kívüli fuvar - ésszerű kölcsön Csúcsforgalom vasúton és teherautókon Bármerre járunk a megyében ée az országban, a szántóföldekről. a gyümölcsösökből, a kőbányák és a vasútállomások felől áruval rakott teherautók bukkannak fel, hosszú vasúti szerelvények szállítják az árut. Március, április hónapokhoz képest, mintegy húsz százalékkal több árut kell szállítani és ehhez nincs mindig elegendő szállítóeszköz. Amikor lenne gépkocsi és vagon, akkor meg nem mindegyik vállalat fogadja az árut, mert szabad szombatot tartanak, vagy vasárnap pihennek. A mezőgazdasági termékek, különösen a zöldség és a gyümölcs hamar romlik, milliós károk keletkeznek, ha tönkremegy az áru és mindnyájan bosszankodunk, ha a piacon, vagy az üzletekben fonnyadt paprikát, szotyogós barackot kínálnak és türelmetlenkedünk, ha késik a megígért szén. A Heves megyei Szállítási Bizottság megállapodott a fuvaroztatókkal és a szállító vállalatokkal, hogy a gyorsan romló mezőgazdasági termékeket soron kívül és késedelem nélkül szállítják, Erre a célra minden tartalékkocsit igénybe vettek, a zöldség- és gyümölcsszállításokhoz további 15 tehergépkocsit adtak. Kétségtelen, a romlandó mezőgazdasági termékek szállítása késedelmet nem tűr. A lakosság ellátása és a népgazdasági érdek diktálja, hogy a gépkocsivezetők, a vasutasok, a MÉK és a kereskedelem dolgozói a csúcsforgalmi időszakban feláldozzák szabad szombatjukat és gyakran a vasárnapot is. Az építkezéseken is egyre gyakrabban sürgetik az anyagot, a téli tüzelő és az útépítésekhez szükséges kő' fuvarozásával sem lehet sokáig Várni. Tehát augusztusra és az őszi hónapokra sok szállítási feladat torlódik össze. Az Üvegértékesítő Vállalat megszívlelte a felhívást, szombaton és vasárnap is átveszik az árut. Jó lenne, ha az Egri és a Gyöngyösi Tanácsi Útkarbantartó Üzem és a nagy forgalmat lebonyolító vállalatok és üzletek is megértenék a kényszerhelyzetet és szombaton, vasárnap is átvennék az árut. A csúcsforgalom idején nincs elegendő szállítóeszköz, a késedelemmel milliós értékeket kockáztatunk, de több vállalati és szövetkezeti jármű egyes napokon kihasználatlanul áll. Ez könnyelműség, sőt vétkes károkozás. Éppen ezért a Heves megyei Szállítási Bizottság felhívja a közúti fuvareszközökkel rendelkező vállalatokat, kö- zületeket és szövetkezeteket, hogy az időnként kihasználatlanul álló teherjárművei-' két a csúcsforgalom idején ajánlják tel az egri AKÖV- r.ek. A gépjárműveket nem ingyen kérik, a fuvardíjat az AKÖV átutalja. Tehát jól jár a kölcsönadó vállalat és jó szolgálatot tesznek a lakosságnak is. F. L. paradicsom, uborka, zöldpaprika nyugati exportra Az elmúlt hetek kedvező időjárása meggyorsította a zöldség- és gyümölcsfélék szedését. Megindult a nagy nyári szezon a MÉK-nél is. A folyamatos felvásárlások eredményeként r.aponta 15 vagon paradicsomot, uborkát és zöldpaprikát szállítanak a nyugati megrendelőknek megyénkből. A gyümölcsfélék közül, kajszibarackból jelenleg napi száz vagonnal küldenek. Az elkövetkező hetekben az idénynek megfelelően a besztercei szilva és dinnye folyamatos szállítása várható a Hungarofruct útján. Naponta IS vagon Azt írtam, hogy egy ember — még azt, se írtam, hogy szakállba volt kender —, mondom, hogy egy ember azt csinálta, miszerint... Es ezt a miszerintet írtam meg kicsit tréfásan és kicsit mérgesen, meri ezek azok a „miszerin- tek”, amikről csak mérgesen lehet tréfásat írni. Harmadnap megjelent egy ember, nem volt szakálla, de bajusza sem és a leghatározottabban kikérte magának, hogy én őt a nagy nyilvánosság előtt teljesen alaptalanul lejárassam és rágalmazzam. — Miszerint? — kérdeztem aggódva, mert az embert én nem ismertem, tréfás irományomat általában írtam az általában olyan emberekről, akik... — Aszerint, kérem, hogy rágalmazó írásában félreérthetetlenül magamra ismertem és ebből tudtam meg, hogy ön engem akart kiszerkeszteni teljesen alaptalanul — mondta és közölte, hogy ezt nem fogja annyiban hagyni. Miután ezt tudomásul vettem, kissé értetlenül roskadtam vissza íróasztalom mögé: aszerint, hogyha ez az ember nem a „miszerint”, akkor miért ismert magára, ám, ha magára ismeri, miszerint ő is egy ,,miszerint”, akkor miért rágalmaztam és miért akarja nem abhahftgy- ni? .miszerint ezt ma sem értem. <-á) Életveszélyes „ügyintézés”... Eszes Lajos három, -egészséges kislánya veszélyben van. Édesanyjuk 17 kilót fogyott, amióta a veszély „elhárításával” foglalkozik: levelez és jár-kel a hivatalokba, érvel, agitál gyermekei védelmében. Amikor panaszlevele nyomán felkerestük, éppen a legkisebbet, a másfél éves, szőke, hosszú hajú cseppséget etette, a nagyobbakra pedig szigorúan ráparancsolt: ki ne menjetek játszani az életveszélyes udvarra ... Szóit a labda._ Az Eszes család Egerben, a Sertekapu utca 1- számú állami lakásban lakik, a 2. számú kórház mögött, s a Lendület Sportkör tündérparti kézilabdapályája alatt. A lakás — amelynek alsó szintjén, a kórház felőli oldalon is lakik egy család — a Tündérpartot lehatároló, 15 méter magas, függőleges támfaltól pár méterre épült valamikor, régen. Két évvel ezelőtt — a városi tanács építési osztályának utasítására — tataroztatta az épületet az Ingatlankezelő Vállalat, sőt utasítást kapott cserépkályhák. új ajtók beépítésére éj; fürdőszoba kialakítására. A munkálatokat el is kezdték, de — ugyancsak az építési osztály utasítására — félbehagyták, mert a statikusok szakvéleménye szerint Eszesek padlószintje a munkálatok során rászakadna az alattuk levő másik lakás lakóira. Így aztán félbemaradtak a munkálatok még a múlt év novemberében, s azóta — mint a labda — „száll” Eszesék ügye egyik hivataltól a másikig. Az Ingatlankezelő Vállalat ugyanis áz 1968. december 3-i leveléhez mellékelt ügyiratban azt hozta Eszesék tudomására, hogy a korszerűsítési munkálatokat azért sem lehet folytatni, mert « tárgy báni épü lettel kapcsolatban városrendezési szempontból végleges döntés nincs..Erre a döntésre várt az Eszes család egészen 1969. március 6-ig, amikor is újabb levelet küldött az Ingatlankezelő Vállalat: „A kérdéses épületet a kórház átveszi raktár céljára, elnöknek pedig másik lakást biztosít ...” — írta az igazgatói Közben — és előtte és azóta is — hol innen, hol onnan műszaki emberek jelennek! meg gyakorta Eszesék házában és udvarában. Mérnek és rajzolnak. Újra mérnek és rajzolnak, s a család pedig hol a kórháztól, hol az ingatlankezelő vállalattól, hol a városi tanácstól — mindig a legújabb ígéretek szerint — várja a lakást, vagy a korszerűsítés továbbfolytatását. A család életében azonban nemcsak ez az egyetlen „labdajáték”, Van egy valódi is: a magas támfal fölött húzódik a Lendület Sportkör kézilabdapályája, ahonnan naponta — átlagosan — 3—4 labda zuhan a kis udvarba. 20—25 méter magasságból, mert „átrepüli” a 10 méter magas dróthálót is... Eddig még sikerült — nagy óvatossággal — Eszesnének megóvnia kislányait. „Mindössze” a 60 éves nagymama került az ideggyógyászatra nemrégiben, amikor „Díszkapu1' — küszöb nélkül Amikor a nagy rétiéi Szőlőskert Termelőszövetkezet sikereinek híre eljutott az ország más vidékeire, sőt külföldre is, a népes vendégsereg köszöntésére már a község országúti bejáratánál díszkaput emeltek a büszke nagyrédei gazdák. A vasból formázott díszes bejáró évekig hűséggel ellátta feladatát. Egészen addig, míg a 3-as számú fő közlekedési út korszerűsítéséhez hozzá nem fogtak... Az történt ugyanis, hogy az új út közelebb került a községhez. a jobb sorsra érdemes vaskapu pedig dísztelen helyen. háttal a forgalomnak, a küszöbtől vagy ötven méterre maradt. A magányos díszkapu szemet szúr mindenkinek, d: nem úgy. ahogy a nagyré delek annak idején élképp ■riték... Aki mit sem tud az egészről, és még augusztus 7-e után is a Recski Ércbányában keresi Varga Vilmos gépészmérnököt, a bánya gépészeti vezetőjét, az igen csak meglepődik a válaszon: — A Szaharába utazott. Csak két év múlva jön visz- sza..i — A Nemzetközi Műszaki Tudományos Egyesület irodájának megbízásából utazom a Szaharába, pontosabban Algériába. A SONAREM Részvénytársaságnál tévé-, kenykedem majd két évén keresztül. — Milyen beosztásban? — Mint gépészeti szakértő. Tudvalevő, hogy Algériában rendkívül komolj' gond a munkanélküliség, kevés a munkalehetőség, és sok a szabad munkaerő. Ezen kíván a kormányzat segíteni, amikor újabb bányákat tárat fel, illetve korszerűsíti, modernizálja a régebbi üzemeket.. Ezekben a munkálatokban kell nekem is segíteni. — A Recski Ércbánya elég messzire esik, a Nemzetközi Műszaki Tudományos Egyesület irodájától... — Értem, szóval hogyan is kerültem bele a „kalapba”? Azonkívül» hogy tizenöt Irány a Szahara Viszontlátásra két év múlva! éve vagyok már ércbányász, azt hiszem, az döntött még mellettem, hogy perfekt beszélem a francia, a német,, az olasz és a román nyelvet. Ezenkívül sokáig tanultam a latint, és spanyolul,, angolul sem igen tudnának „eladni”. — Hol tanulta az idegen nyelveket? — Puszta önszorgalomból, Erdély utcáin. Az apám, aki kétkezi bányász volt, mindig azt mondta: tanulj nyelveket fiam, meglátod, hasznát veszed. Igaz, hogy negyvenöt évig vártam az alkalomra, de remélem, ez a szaharai utazás mindent kárpótol majd. — Már nem sokat kell aludnia az utazásig ... — Valóban nagyon várom, s egyre izgalmasabban telnek a napok. A hideg-meleg öltönyök már a bőröndben vannak. Szükség is lesz rájuk, mert Szaharában az augusztusi éjszakán mínusz 1, nappal pedig plusz 40 fok a hőmérséklet. Ezenkívül az algériai szent szokásokhoz is akklimatizálódnom kell majd ... Hogy csak mást ne mondjak: a vallás tiltja a sertéshús-fogyasztást, nemzeti eledelük a kuszkusz, a rizsből és a különböző — nálunk nem fogyasztott — állathúsokból álló keverék. Nehéz lesz megszokni. Átolvastam már néhány Algériáról, Szaharáról irt francia útikönyvet is, hiszen jó tudni, hogy mit illik és mit nem, illetve mit enged a törvény, a szokás, a vallás, az erkölcs Algériában. — A megbízatás két évre szól, közben rövidebb időre sem tér haza? — A szabadságot minden évben itthon töltöm. A nyári szünetekben pedig majd a gyerekek látogatnak el hozzám egy-két hónapra. — Külföldön merre járt már eddig? —• Bulgáriában, Törökországban, Jugoszláviában. Lengyelországban, az NDK- ban, Csehszlovákiában és Romániában. Hogy hányszor, azt nem is tudom. — Kevesen tudják Varga Vilmosról: többszörös aranyjelvényes, rádió „rókavadász” (1945 óta tevékenykedik az MHSZ-ben) 1942-től szenvedélyesen gyűjti a népdalokat (Erdélyben gyűjtött népdalai már egy kötetet is ki tesznek) érdekli a néprajz, a folklór, a zene, s szavaival fogalmazva: „dilettáns festő és szobrász is.” Vajon ezekre is jut majd idő a Szaharában? — Egészen biztos vagyok benne, hogy igen. Hozzátartoznak az életemhez. Persze, csak szórakozás, hobby és mint a pipázás, szenvedély valamennyi. Két év múlva majd számot adok róla: mi is valósult meg a nagy tervekből, az általam összeállított programokból. — Rendben. Addig is jó utat, s jó munkát a Szaharában. — Köszönöm, s viszontlátásra két év múlva. •nkoós-— az udvaron — mint derült égből a villámcsapás — a mosógépbe ..vágódott” előtte egy kapu mellé „lőtt” labda... Nincs megoldás...?! Eszesné — mint „családi ügyintéző” — egyszerre küzd leveleivel és szavai súlyával a jobb minőségű lakásért, r a magasból életveszélyt hozó labdák ellen. A kórház igazgatója — gazdasági megfontolásokból — elállt attól a korábbi (egyébként nem hivatalos!) szándékától, hogy az Ingatlankezelő Vállalat, vagy a városi tanács helyett megoldja Eszesék lakásproblémáját. Szerinte ugyanis a lehulló labdáknál is nagyobb veszélyt jelent a sportpályát szegélyező magas támfal állapota. EsaeSék udvarán már még kellett támasztani, de kidőléssel fenyeget a kórház felőli szakaszon is. Ezért a kórház igazgatója — mivel a sportpálya a kórház telektulajdona — figyelmeztette a Lendület Sportkör elnökét, hogy a pálya használata mind a sportolókra, mind a támfal alatti épületek lakóira nézve életveszélyes. Kijelölt — a kórház költségén — a Bak- tai út mellett egy új területet sportpálya céljaira, de a sportkör felettes liatóságai kategorikusan megtagadták a „költözködést”... A támfalat a kórház — imvel az ő területén van — közel 2,5 milliós költséggel még ez évben rendbehozaí- ja. Ezért sem vállalkozhat arra, hogy a Sertekapu utca 1- számú házat „raktár céljaira” átvegye, s helyette két lakást vásároljon a benne lakóknak. Az építési osztály szerint pedig valószínű, hogy — városrendezés során — lebontásra kerül a Sertekapu utca 1. számú lakóház, s a benne lakoknak másik, megfelelő lakást kell biztosítani. Ez azonban az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik. Az igazgatási osztály ve- .zetője csodálkozott, amikor erről érdeklődtünk, mert tőlünk hallott először Eszcsék lakásproblémájáról. Szerinte egyébként annak megoldása az Ingatlankezelő Vállalatra tartozik — ahonnan (immár másodszor!) újra az igazgatási osztályhoz „dobták a labdát”... , Második hete telefonálunk, érdeklődünk, hol itt. hol ott, Eszesek ügyében és bosszankodva döbbenhettünk rá: nem is véletlen, hogy két év óta Eszesné 17 kilót fogyott ebben a kétszeres és életve- szelyes „labdajátékban .. Faludi Sándor 1969. augusztus 7„ csütörtök i
