Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-01 / 176. szám

Rtía&í

KOS^i'TH

8.20 Népi zene.

8.30 Lemezek közt válogatva.

0.20 Könyvismertetés.

9.30 Könnyűzene.

10.05 Kórusok Verdi operáiból.

10.25 Gyermekrádió.

11.05 Népszerű zenekari muzsika.

12.30 Táncgene.

13.15 Népdalok, csárdások.

13.41 Emlékezés Ignotusra.

13.57 Húszas stúdió.

15.10 A zenekar története.

15.50 Andor Ilona énekkara énekel.

18.05 így élünk. . .

17.20 Haydn: G-dúr „Oxfordi’» szimfónia.

17.47 Ifjúsági Rádiószínpad: Henry Esmond.

18.40 Filmzene.

19.25 Nóta- és népdalest.

20.20 Láttuk, hallottuk ...

20.40 A dzsessz kedvelőinek.

21.03 Mindent a hallgatóért!

22.30 Változatok két témára.

23.30 Operettmuzsika.

PETOF!

8.05 Erkel operáiból.

8.40 Titkos háború.

9.00 Ezeregy délelőtt..«

11.44 Elbeszélés.

12.00 Zenekari muzsika.

13.05 Kamarazene.

14.00 Mindenki kedvére kettőtől — hatig . ..

18.10 Tudósaink arcképcsarnoka.

18.25 Népi zene.

13.00 Don Juan. Mozart kétfelvo- násos operája.

22.30 Könnyűzene.

23.10 Tánczene.

23.25 Saint Saens: II. szimfónia.

MAGYAR

17.58 Hirek.

18.05 Mi újság a Futrinka utcában?

18.14 Belépés a végtelen kicsiny: be. (Francia kisfilm.)

18.05 Munkásszálló. 1987.

(magyar rövidfilm.)

19.10 Esti mese.

19.30 Varázslatos szigetek. (Szovjet kisfilm.)

20.00 Tv-hjfradó.

20.20 Nyári esti dal. Színek és

hangulatok fekete-fehérben.

21.05 Az öltözködés művészete.

21.25 Moldován Stefánia énekel.

22.00 Tv-hiradó.

POZSONYI

18.00 Beat-csoportok műsora.

18.13 líjüsági műsor.

19.00 és 23.00 Tv-híradó.

19.39 A Macedón Tv estje.

19.55 Játsszunk a nappal.

(Zenei műsor.)

20.35 Néprajzi műsor.

21.00 A bomba. (Jugoszláv íilm.)

22.00 Esztrádműsor Skopjéból.

TIFI!**» I

EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: *2-33.)

(Az előadások kezdete: ‘/a 6 és 8 Órakor)

A halál 50 órója (Dupla hely ár!)

EGRI BRODY:

(Telelőn: 14-07,)

(Az előadások kezdete: Va 6 és */t 8 órakor)

Tralánus oszlopa l-~Il.

(Dupla helyár!)

EGRI KERT MOZI:

(Az eiöactas Kezdete: 8 órakor J A halál 50 órája (Dupla helyár!)

FELNÉMET:

Kaland az aranyparton HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Berlinből jelentkezem (Pajzs es kard III—IV. rész) (Másfélszeres helyarral!) GYÖNGYÖSI PUSKIN:

Oszkár

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG:

H uszárkisasszony (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöltszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI:

Egri csillagok I—II. rész (Dupla hely ár!) FÜZESABONY:

Hűtlen asszonyok HEVES:

Egy zsák arany egy fejért PÉTÉRVÁSARA:

Egy ember kétszobás lakással

Egerben: 19 órától szombat reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: Já-10.) Rendelés gyermekek ré- fkéi'e is.

BEMUTATJUK AZ ÜJ NYÁRI-TÉLI DIVATOT

Tánc, ének, hínués, faragás...

I

Magyar járművek a trópusokon

Hegyaljai István, Istenmezeje:

Tizenhárom évvel ezelőtt jelentek meg az első magyar gyártmányú gépkocsik a forró égövi tájakon. Most 17 országban közlekednek magyar . gyártmányú teherautók, dömperek, autóbuszok és speciális szállítókocsik, a többi között, Jemenben, Nigériában, Pakisztánban, Indonéziában, Indiában, Ghánában, Irakban, Szudánban, Líbiában, Ku- waltban, az Egyesült Arab Köztársaságban, Vietnamban.

A különleges klíma, a szokatlan útviszonyok, a trópusi „KRESZ” magas követelményeket ró a forgalomba állí- •tott járművekre. A nedvességgel váltakozó szárazság, a nagy hőség és a rossz utak leküzdésére az egyik legfontosabb műszaki követelmény a könnyű és biztos kofmá- nyozhatóság. Különleges szűrőberendezés óvja a sivatagi autó motorját'a legnagyobb ellenségtől, a portól, a púdet- finomsagú homoktól, a szavannák állandóan lebegő porfelhőitől. Szúnyoghálót erősítenek a vezetőfülke ablakaira, a motorházra pedig sűrű

védőrácsot szerelnek, így védekeznek a levegőben repkedő apró bogarak hadától, nehogy eltömjék a hűtő finom réseit. Különleges gumiabroncsot kapnak a gépkocsik, hogy a sivatagi homoktengerben, és a dzsungel átázott, csúszós talaján biztonságosan közlekedhessenek.

A trópusokon több száz kilométert is megtesznek a járművek lakott terület érintése nélkül. Ilyen utakon a gépkocsi műszaki hibája vagy más okból történő elakadás végzetes is lehetne, ha a gépkocsivezetők nem nyújtanának segítséget egymásnak. Az utakra fektetett faágakkal jelzik.. ha bajba jutnak. Ha az út mentén az esősorompó következését jelző tábla áll. hosszabb ideig tartó kényszerpihenő vár rájuk, mert a trópusi zápor után még fél napig nem járhatnak a gyenge alépítményű utakon. Leeresztett bambuszrúd zárja el ilyenkor az utat, a gépkocsioszlop megáll és teljesen megbénul a forgalom.

A csonkulásos baleseteket az Állami Biztosító az úgynevezett CSÉB 30-as alapszabály szerint bírálja el, amennyiben a sérült rendelkezik ilyen típusú biztosítással. E szabályzat 12. paragrafusa alapján, ha a jobb kéz mutatóujja teljesen elvész, vagy a megmaradt ujjrész megbénul, közel hat és tél ezer forint biztosítási díj illeti meg a sérültet. Ez az ösz- szeg olyan arányban csökken, amilyen arányban megrövidült, illetve mozgatható a sérült ujj. A sérülés mértékét orvosi vélemény alapján állapítják meg és eszerint fizetik ki a biztosítási összeget. Amennyiben az ÁB helyi szerveinek megállapításával nem ért egyet, Illetve sérelmesnek találja a baleset mértékének megállapítását, úgy panasszal fordulhat az Állami Biztosító Főigazgatóságához, címe: Állami Biztosító Főigazgatósága, Jogi osztály, Budapest. IX., Üllői u. 1.

B. I. Párád:

Értesülése téves. Ha a dolgozót munkába menet, vagy munkából hazajövet az úton éri baleset, — s a munkába- menés nem a vállalat szállítóeszközén (munkásbuszon) történt, a balesetet kártérítés szempontjából nem tekintik üzemi balesetnek. Ilyen esetekben a bíróság nem hagyja jóvá azt az igényét, hogy az üzem térítse meg a táppénz és a korábbi átlagjövedelem közötti különbséget. A vállalat döntőbizottsága kérelmét jogosan utasította el. A bíróság álláspontja szerint a Munka Törvénykönyve 62. 6-a 1. bekezdése szerint, a vállalat a dolgozónak a munkaviszony keretében okozott kárért jelel teljes mértékben, — vétkességre való tekintet nélkül. Nem minősülhetett a baleset üzemi balesetnek, különösen abban az esetben, ha a dolgozó a munkahelyet gyalogosan közelítette meg. Hasonló esetekben a Legfelsőbb Bíróság is ilyen álláspontra helyezkedett.

Dr. Ferencfalvi Ferenc, Eger:

Javaslatát, amellyel egyetértünk, — valóban módot kellene találni a nágyobb sú’fú papír,' rongy elszállítására - le is közöltük lapunkban. A MÉH 'álláspontjáról természetesen tájékoztatjuk.

Dr. Joób Géza, Eger:

Levelét és véleményét köszönjük, amennyiben módunkban áll. mindig szívesen segítünk olvasóink, — és nem olvasóink — ügyes-bajos dolgában.

Ijj. Fülőp János, Hatvan:

Sajnos, kérését nem tudjuk teljesíteni, visszamenőleg ennyi újságot már nem ~j- dunk küldeni, ugyanis megőrzésre, a régi példányokból csak a kötelező mennyiséget tartjuk meg.

Zárak hibás működése

Rengeteg exponálási bajt okoz a fényképezőgép zárjánaK hibás működése. Abban mutatkozik ez, hogy többet exponál, mint amennyire beállítottuk. Ellustult a zárszerkezet.

Nem a gépet készítő gyár, vagy az anyag meg nem felelő volta okozza a zárak ilyen hibáját; mi magunk vagyunk ebben a ludasak. Exponálás után ugyanis azonnal továbbítjuk a filmet, hogy a keresőit azonnal használhassuk. Egyes olcsóbb típusoknál, ahol a kereső független a zárszerkezettől, vagy ahol exponálás előtt külön kell felhúzni a zárszerkezetet, nincs probléma. De a drágább gépeknél, ahol az automatizálás érdekében a film továbbításával egyidejűleg a zárszerkezetet is felhúztuk, már baj van. Állandóan felhúzott állapotban tartjuk a ru- gózatot. Néha napokig, hónapokig, sőt, fél évig is így áll a fényképezőgép, lövésre készen. A rugók elfáradnak, húzóerejük gyengül, ellustul, az egész zár- szerkezet. Így áll elő „az a helyzet, hogy pl. l/ioo mp helyett 1/10 mn-et exponál.

Ne húzzuk tehát '’elvétel után azonnal tovább a £un?t. Várjunk vele mmctadíiÍK, a^.'íg valami iriabb felvétel C*dékánén szükség TTttr* erre. ?Ií\ jetiig Ázott zár- iái *eu'l;iufc egész nap, mert fé.iyl ép v/jil akarunk, mert ke- ru&iüR. liogy mit és milyen sz&ciazögböl, milyen nézőpontból fényképezzünk, estefelé mindenképpen készítsünk egy^itolsó felvételt és utána hagyjuk ilyen leexponált állapotban a fényképezőgépet, Ne továbbítsuk a filmet; ráérünk erre másnap, amikor ismét használni akarjuk gépünket. Különösen fontos ez olyan esetben, amikor befejeztük a fényképezést és tovább nincs szükségünk a gépre. Amikor pedig kivettük a filmet, feltétlenül exponáljuk le az üresen maradt, felhúzott zárszerkezetű gépet, hogy a rugók ne maradjanak feszített állapotban.

Állandó használat eseten az itt elmondott óvórendszabályok betartása mellett is lustulhat zárszerkezetünk. Tanácsos éppen ezért néha-néha időtartam szempontjából ellenőrizni azok működését. A lusta zárat olajozni szigorúan tilos! Az olajozás teljesen megbénítja a zár működését. Ad- J,uk a gépet ilyen esetben javításba. Nem árt az, ha egy évek óta használt gép fotomüszerésx kezébe kerül és megtisztítja a porlepte, finom szerkezetű zárakat.

Legközelebb az állvány használatáról Szólunk.

, Körmendi Károly

1969. augusztus 1., péntek

ALBERT DELAUNE

— Egyáltalán nem jó! Maguk írók azt' hiszik, hogy egy a regény és a színmű.

Armand Aubry regényíró feszengve ült a színházigazgató előtt. Ez az irodalmi analfabéta akarja neki megmagyarázni, hogyan kell darabot írni? Neki, akinek most adták ki huszadik kötetét? De az igazgató nem engedett:

— A közönségnek, barátom, nem problémák kellenek, hanem kellemes, meglepő dolgok. A közönség szórakozni akar. Példával bizonyítok: mondjuk a bankigazgató hazamegy. Házasélete boldog, ezért előre örül a kellemes estének. Feldobja felöltőjét a fogasra, s akkor meglepődik: idegen köpeny és férfikalap függ rajta. Felesége ajtajához rohan, hallgatózik. Fölébred benne a féltékenység. Ez nem lehet igaz. Hogy őt az imádott felesege megcsalja...? Hirtelen' benyit, s amit ott lát...

Az író fintorogva hallgatta végig a sablonos történetet, közben ezt gondolta magában: „Te tökfej igazgató!"

— Es itt kellene, híres író úr, a maga tehetségének szerephez jutnia, itt kellene folytatni, kiagyalni a váratlan fordulatot, ami a közönségnek kell.

Armand Aubry, az író nyugodtan felállt és vissza sem nézve kisétált az igazgató szobájából. Kínt taxit hívott, bevágta magát a puha ülésbe és bemondta a sofőrnek az igazgató lakásának címét.

Ezalatt az igazgató ntagában töprengett: kiváló ötlet, de ho- , gyan kellene megoldani? Egy igazi író kanna az ilyen rém ötleten, de ez... ez itthagyja az embert, faképnél. Aztán gondolt egyet: hazaszaladok, megsimogatom az asszonykát, s majdcsak lecsillapo- dok.

Kocsijával hazahajtott. Feldobta felöltőjét a fogasra, de megtorpant: férfi felöltő és kalap lógott rajta. Ismerős kalap, ismerős felöltő. Mintha nem is olyan régen látta volna. Felesége ajtajához rohant. Bentröl férfi- hatig és női sóhaj hallatszott. Ez nem lehet igaz! Berúgta az ajtót. A pamlagon Armand Aubryt, az írót látta, ölében az ö egyetlen feleségével:

— Maga... maga mit keres itt? — ordított az íróra.

Armand Aubry zavartalanul. mosolyogva válaszolt:

— A poént, igazgató úr, a poént! Nagyon megtetszett az a téma, amit elmondott az irodában. Mosf magam is kíváncsi vagyok, hogyan folytassam.

Fordította: Dénes Géza

Nemzetközi program a II. Duna menti iolklcr-táncfesztiváion

Immár hagyományossá

vált a népi tánc- és alkotó művészet seregszemléje,

amelyet tavaly augusztusban Baján és Kalocsán rendeztek meg nem várt sikerrel. A tavalyi tapasztalatok fel- használásával az idén Is megrendezik a seregszemlét II. Duna menti folklór-táncdal- fesztivál címmel, éspedig ugyancsak Baján és Kalocsán, de jut a rendezvényekből a Szelidi-tó üdülőtelepének is.

A program már kialakult és mondhatjuk: a rendezvény-sorozatnak nemzetközi jellege lesz, amennyiben az eddig bejelentett 20 magyar tánccsoporton kívül jelen lesznek jugoszláviai, romániai, csehszlovákiai és fran-' ciaországi művészeti csoportok is. A résztvevők listája még nem teljes, a közeli napokban még 7—8 csoport jelentkezését várják.

A fesztivál augusztus 19— 20-án lesz, tehát két napig tart és kivonatolva a dús programot, nagyjából az alábbiakat tartalmazza. A tánccsoportok elődöntője Bajén, Kalocsán és a dunapa- taji Szelidi-tór.ál bonyolódik le augusztus 19-én. A győztes csoportok felvonulása és a díszbemutató a Sugovicán felállított vízi színpadon lesz augusztus 20-án este.

A táncon kívül azonban még számos rendezvényben gyönyörködhet a közönség. Mindenekelőtt népművészsétányt állítanak fel, amelynek pavilonjaiban nemcsak a kész népművészeti termékeket láthatja a szemlélő, hanem armak készítését is figyelemmel kísérheti.

A fesztivál mindkét napján kerül sör a népművészet mestereinek országos találkozójára .Ezen előreláthatólag 50—60 idős népművész vesz részt.

Kalocsán a népművészet mestereinek remekeiből országos kiállítást rendeznek. Ugyancsak Kalocsán kerül lebonyolításra az aratókoszorú-kötő verseny az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozói részvételével.

A gyermeknéptánc oktatók országos konferenciáját, amelyen a tánctanítókon kívül néprajzosok, írók, népművészek vesznek részt, szintén Kalocsán tartják. A másik tudományos tanácskozás Baján. lesz. Ez alkalommal dr. Ortutay Gyula akadémikus tart előadást. A népművészet helyzete, szerepe és jövője a magyar művelődésben címmel. Ugyancsak előadást tart Váci Mihály Kos- suth-díjas költő is.

Baján két kiállításra is sor kerül. Bemutatják Bozsó János kecskeméti festőművész nagyértékű kerámiagyűjteményét, azonkívül a néprajzi tárgyú bélyegekből lesz kiállítás.

Végezetül Kalocsán megyei szövetkezeti napra is sor kerül.

Balogh József

t