Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-31 / 201. szám
Lyuk a kártyán lyukak az áruellátásban Miért nincs Ultra, margarin és jó borotvapenge? Megyénk kiskereskedelmi boltjai a Borsod—Heves megyei Élelmiszer- és Vegyi- anyag Nagykereskedelmi Vállalat egri és gyöngyösi fiókjától kapják az áru jelentős részét. Cukrot, sót, mosószert, cirokseprűt, összesen mintegy ötezerféle cikket. De a vásárlót aligha érdekli, hogy több száz árufajtát lát a polcokon és több ezer cikket tárol a FŰSZERT, ám itagyon bosszankodunk, ha nincs margarin, szalicil, zománcfes- tékj porcukor, kakaó, háztartási vatta. Ultra vagy jó borotvapenge. Valóban, mi az oka, hogy az említett cikkeket hosszabb- rövideb'o ideig nem tudtuk ' megvásárolni? Ki a hibás, hogy a boltokban egyszer ezt, máskor azt nem lehet kapni? ■Ezt kérdeztük a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, az Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet egri központjában, a tanácsi és a szövetkezeti üzletekben és a FÜSZÉRT- nél. Több helyen és több cikkre ypnatkozóan tettük fel a kérdést. A válaszok is különböztek, de abban megegyeztek, hogy az áruellátást javítani kell és lehet is. Azt is bizonygatták, hogy a kiskereskedelem rendel, de bosz- szantóan sok a hiánycikk, nem mindig akkor, nem mindig azt és olyan árut kapnak, mint amilyet rendelt'Gépesítés utón rosszabb az áruellátás? Gépesítették á FÜSZÉRT számlázását. Vajon azóta gyorsabb az ügyintézés, javult az áruellátás? Nem mondhatnánk, így fogalmaztak az óvatosabbak de többen azt mondták, — és magunk is azt tapasztaltuk — hogy romlott az áruellátás. A boltvezetők különösen azt panaszolják, hogy a túrakocsival fontos árucikkeket nem küld a FÜSZÉRT és utánrendelést nem minden árufajtára és nem mindig fogadnak el. Még jó, ha tíz nap múlva,- a következő túrajárattal megérkezik a korábbi rendelés. Pontatlanok, hiányosak a rendelések — hallottuk a FÜSZÉRT-nél. így aztán előfordul, hogy egyik-másik cikk nemcsak egy üzletben, hanem az egész városban, községben elfogy. És ha valamit nem lehet kapni, a vásárlók annál jobban keresik. . — Ha nem készült el a számla, nem szállítják az árut? — Ezt tiltja az ügyrend, ez ellenkezik a nagykereskedelmi gyakorlattal — tiltakozik a FÜSZÉRT fiókvezetője, de érvei nem győztek meg. Utólag hogyan lehetne megállapítaná, hogy ezt vagy azt az árut vajon az előkészítés vagy a számlázás késedelme miatt nem szállították? így aztán az üzletben azt mondják, hogy a keresett áru nincs, elfogyott. pedig a nagykereskedelmi raktárban van. Az tény, hogy a FÜSZÉRT július 1-én tért át a gépi számlázásra. De ez a gép Budapesten van. Egerben előkészítik az adatokat, Budapesten betáplálják a gépbe. Minden kezdet zökkenőkkel jár, az egri fióknál iparkodnak. de még két-három hőnapos gyakorlatra van szükség, hogy a gépesítés ne késleltesse, hanem előmozdítsa az áruellátást Az is igaz, hogy csak a számlázást gépesítették. az anyagnyilvántartás és a könyvelés gépesítése még hátravan, a fél gé- j pesítes csak fél megoldás. Baj Rákospalotán, de az egész ország érzi I Egy hónapig nem leheteti margarint kapni, mondták a boltvezetők. — Csak egy-két hátig hiányzott — állítja a nagykereskedelmi fiókvezető. Kinek augusztus 31., vasárnap van igaza? Bizonyításra nem került sor, de miért nem volt margarin? Üzemzavar, géptörés történt Rákospalotán, de a bajt a egész ország megérezte. A margarinkészletből csak vendéglőknek és cukrászdáknak szállítottak, a lakosságnak nem jutott. Igaz, a háziasz- szonyok többsége zsírral jobban szeret főzni. — Időnként a nagykereskedelemben miért hiánycikk az Ultra? — Mert nem gyártanak eleget. Van helyette Kincs és Tomi, de ezt a vásárlók kevésbé ismerik és nem nagyon szeretik. Helyesebb lenne, ha az azonos alapanyagú tisztítószerekből vagy csokoládéféleségekből kevesebb fajtát, de valamivel jobbat és folyamatosan gyártanának. Természetesen szükség van a választékra, de nem a folyamatos ellátás és főleg nem a minőség rovására — mondta a szakember. El kell ismerni, ebben az érvelésben sok igazság van, de mi hozzátesszük, hogy a FÜSZÉRT a jelenleginél jobban befolyásolhatná az ipari termelést, többet tehetne az egyes árucikkek megismertetéséért elterjeszte- séérú i _ Mikor lesz jó borotvapenge? Figaró, Tenkes, ötéves Terv? Szavaztassuk meg a férfiakat, hogy melyik borotvapengét választják. Akad, aki azt mondja, hogy legfeljebb Astrát kér. De én a Síi— vérré vagy Wilkinsonra szavazok. Igen ám, de a FÜSZÉRT Wilkinsonit nem tart, Silver pengét is csak akkor szállít, ha van; ■— Miért? — Mert a Centrum Aruház az angol céggel olyan megállapodást kötött, hogy Wilkinson pengét csak ar Centrum Áruházak árusíthatnak. A monopólium, a korlátozott behozatal az oka, hogy nincs elegendő jó borotvapenge. Na és, olyan nagy a baj, ha magyar pengével kell borotválkozni? Persze, nem ezen múlik a világ sorsa. De majdnem minden férfi naponta borotválkozik. És a rossz penge, a kivérzett nyak vagy az orr alatt maradt „tüskék” miatt bosszúsággal kezdődik a nap, rossz hangulatban érkezünk a munkahelyre... Vajon mindennek nincs kedvezőtlen kihatása a közhangulatra? Elegendő vigasz-e, hogy talán pár év múlva rendszeresen és minden üzletben vásárolhatunk jó borotvapengét? De ha lesz jó borotvapenge, nem fogy el majd a befőzés idején a szalicil, nem lesz ismét hiánycikk a levestészta? Finommetéltet csak Békéscsabán tudnak gyártani ? Nem sok olyan háztartás akad megyénkben, ahol megtermelik a búzát, őröltét a család és a gazdasszony maga gyúrja, vagdalja a levesbe való tésztát. Kinek jut minderre ideje? Éppen ezért egyre többen bosszankodnak ha a boltban nem lehet finom-metéltet kapni, mert az igényéket nem győzi a békéscsabai tésztagyár. Igaz, beszélgetésünk után egy nap- parérkezett hattojásos tészta, de finommetóltet csak Békéscsabán tudnak gyártani? Heves megyében nem lenne rá vállalkozó tsz? Megyénk kiskereskedelmi áruforgalma 1968-ban elérte a 3,3 miliárd forintot és évente 7—8 százalékkal növekszik. Ebből a FÜSZÉRT egri fiókja mintegy 350 millió forint értékű árut, közel ötezer féle cikket értékesít. Az elmúlt évben 5300 négyzetméter alapterületű nagykereskedelmi raktárt építettek Egerben, ahol 120 ember dolgozik. A technikai feltételek jók -(gépesítésre és szociális létesítményekre még szükség van), de a FÜSZÉRT-fióknál nincs elegendő jól képzett szakember. Gondos képzéssel, fokozott anyagi ösztönzéssel javítani kell a szakember-ellátást. Ez az előfeltétele annak, hogy a kereskedelem betöltse feladatát, jobban közvetítsen a termelés és a fogyasztás között, azaz betöltse azt a közgazdasági szerepet, amely a gazdaságirányítási reform érvényesülése során a kereskedelemre hárul. Dr. Fazekas László PULYKAPIKNIK (MTI foto — Mirezák István felvétele) Á VI. nemzetközi borverseny előtt Szeptember 1—11. között Budapesten, a Mezőgazdasági Múzeumban kerül megrendezésre a VI. nemzetközi borverseny, ahol megyénket a közös gazdaságok, s az Eger —Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság minőségi fajborai reprezentálják. Felkerestük Váradi Jánost, az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazdaság főmérnökét és megkérdeztük, hogy a korábbi borversenyeken milyen tapasztalatokat szereztek, s az idei nemzetközi borvetélkedőn milyen tájborokkal vesznek részt? — Hazánkban eddig öt al- kálómmal rendeztek nemzet- íközi borversenyt. Szeptember t i-én nyílik a hatodik, ahol a Ifinemzetközi zsűri nyilvános- ósága előtt szerepelnek a hazai |es a külföldi fajborok. A vetélkedőn a zsűri tájékozódást ■ nyer a részt vevő országok, közöttük hazánk legérteke- i sebb borfajtáiról, amelyeket -díjaznak is. A borverseny- “nyel egy időben borkiállítást is rendeznek, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium Váci utcai bemutatóid termében. A borkiállításon a jelenlevő külföldi cégek ke- •eskedelmi képviselői tárgyalásokat folytatnak, majd szerződéseket kötnek a bemutatott borokra. — A pincegazdaság az idei versenyen hány fajborral vesz részt? — Az idén 37 minőségi fajborral indulunk, ezek a megye két történelmi borvidékének a mátraalji és az egri borvidékeknek kiváló minőségű boraiból kerülnek ki. Érdekességként említem meg az egri muskotályt, az egri leánykát, a bikavért, az eger- szóláti olaszrizlinget, a deb- rői hárslevelűt, a domoszlóí olaszrizlinget. Szeretnénk az idei versenyen is a korábbi évekhez hasonló sikereket elérni. A benevezett borok mintáit az Országos Borminősítő Intézet kémiailag megvizsgálta, hitelességüket ellenőrizte. Ez a vizsgálat lehetővé tette, hogy olyan italféleségek ne kerülhessenek a nemzetközi zsűri elé, amelyek a verseny követelményeinek nem felelnek meg. — Az eddig megrendezett öt nemzetközi borvetélkedőn milyen tapasztalatokat szereztek? — A korábbi borversenyek hívták fel figyelmünket arra, hogy a termelésfejlesztés alapvető feladatai, a szőlőfeldolgozás, bortárolás és -kezelés további fejlesztése, korszerűsítése. Az elmúlt években megyénk közös gazdaságai nagy ütemben fogtak hozzá a szőlőrekonstrukciókhoz. Az új telepítések nagyobb része most fordul termőre, s a becslések szerint nagy tömegben, kiváló minőségű borokat produkál. Az idei nemzetközi versenyen az új telepítésű szőlőfajtákból származó borok már részt vesznek. Így a zsűri szakemberei ezekről is megfelelő szakvéleményt alkothatnak. — A VI. nemzetközi borverseny után mikor kerül sor újabb, nagyszabású „borparádéra”? — Hazánk megkapta az 1972- ben megrendezésre kerülő I. világborverseny rendezési jo- - gát. Az első világversenyen a a? zsűriben részt vevő országokat az eddigiektől eltérően csak egy szakember fogja képviselni. Ez gyakorlatilag még jobban megszigorítja a versenyt, még magasabbra emeli annak színvonalát — mondotta befejezésül Váradi János főmérnök. (mentusz) sw Űj alapokon a KISZ-lakásépités Olcsóbban, gyorsabban, és több lakás épül A KISZ VI. kongresszusán született meg az elhatározás: a városi, járási,'üzemi KISZ- bizottságok szervezzenek olcsó lakásépítési akciókat, a fiatalok lakásgondjainak megoldására. A fiatalok nagy megelégedéssel fogadták a lehetőséget és a kongresszus után néhány héttel már nagy lendülettel kezdetét is vette a szervezés, s később az építkezés is. Az első akciókban több ezer KISZ-lakás épült az országban, megyénkben elsőként Gyöngyösön, majd később Egerben is közel fél— :■ száz fiatal jutott lakáshoz. A kezdeti siker folytatása azonban elmaradt. Nemcsak megyénkben, az egész országban törést szenvedett az akció. Bonyolulttá vált az előkészítés, egyre több engedélyre, kérvényre, tanácskozásra volt szükség, hónapokon át folytak a viták a telek körül, a kezdetben megígért, felajánlott segítséget is minimálisra „srófolták” az akció segítésére, támogatására hivatott szervek, intézmények. És — ez jelentette a legnagyobb „vérveszteségei” —, rendkívül megemelkedtek az építkezés költségei is. Nem csoda hát, hogy évről évre csökken az épülő lakások száma, Országos és helyi összefogás E megtorpanás okai nemcsak a lakasra váró fiatalokat hanem a megyei és az országos szerveket is foglalkoztatják és a közelmúltban több országos érvényű intézkedés is történt az akció érdekében. Hogy csak mást ne említsünk: a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya, az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Takarékpénztár, s a KISZ központi bizottsága, a KISZ lakásépítési akció segítésére, támogatására, együttműködési szerződést kötött. Egyben felkérték az illetékes megyei szerveket is, hogy vizsgálják felül az építkezés jelenlegi állását, és tegyenek intézkedéseket meggyorsítására, kiszélesítésére. A Heves megyei Tanács végrehajtó bizottságának, a KISZ Heves megyei bizottságának, az OTP megyei fiókjának képviselői már meg is tartották első közös ülésüket, amelyen több aktuális, nagyon okos, ésszerű ötlet, javaslat született. Ügy is mondhatni: új alapokra került a KISZ lakásépítés, az eddiginél lényegesen több, s jelentősebb segítséget kapnak a fiatalok. Az új „szolgáltatásokról” Sebestyén Jánostól, a KISZ Heves megyei bizottságának első titkárától kértünk információt. Egyetlen jelentkezőt sem utasítanak el — Kezdjük talán az egyik legjelentősebb változással: ezután az építkezési akciókat nem az építtetők, nem KISZ-vezetők, nem aktivisták készítik elő, illetve bonyolítják le, hanem építő és , beruházási szakemberek. A f megyei beruházási vállalatnál r külön csoport alakul a KISZ lakásépítkezések lebonyolítására, így az összes hivatali szervezeti, formai ügyeket, az alapkőletételtől a kulcsátadásig, szakemberek végzik, s irányítják, ellenőrzik majd. ÍEz pedig azt jelenti, hogy jelentősen kevesebb idő kell majd az előkészítésre, és a szükséges ügyintézés hozzáértő szakemberek kezébe kerül. — Milyen feladatot látnak el az említett megyei tanácskozáson életre hívott és majd a megyei, városi, járási KISZ- bizottságok mellett megalakítandó, s működő „ifjúsági lakásépítési tanácsok”? — Sajnos az az igazság, hogy nagyon sok fiatal azt sem tudja, hogy hol és milyen feltételek mellett lehet benevezni egy-egy építkezésbe. Ezután a megyei, a városi, a járási KlSZ-bizottsá- gok mellett működő ifjúsági lakásépítő tanácsok — azonkívül, hogy felmérik és számon tartják az igényeket — valamennyi szombati nap fogadónapot tai’tanak, amelyen tájékoztatják a fiatalokat a lehetőségekről, az akció indításának idejéről és az anyagi feltételekről. Az építkezéssel kapcsolatos valamennyi szükséges információt ismertetnek a fiatalokkal. Hangsúlyozni szeretném, hogy ezeknek a tanácsoknak KISZ-vezetők, tanácsi vezetők, az OTP, a kivitelező és a beruházási vállalat szakemberei a tagjai. é — Az eddigi akciókba háromszor, négyszeres volt a túljelentkezés. Nagyon sok olyan fiatalt kellett elutasítani, aki rászorult, megérdemelte volna és a szükséges pénze is megvolt.:: — Ezen a téren is változás történik. Ezután egyetlen jelentkezőt sem utasítanak el. Nincs előre meghatározott keretszám. Csak példaként említem: Ha mondjuk 15—29 építtető már megvan, akkor lakásépítési tanács átadja az iratokat a beruházási vállaltnak és ezzel gyakorlatilag kezdetét is vette az építkezés. Pénz! Pénz! Pénz ! — Ez mind valóban szép, de még nem beszéltünk a „lényegről”: a pénzről, az építkezés költségeiről. Jelenleg rendkívül drágák a KISZ- lakások. — Minden törvényes módon és eszközzel igyekszünk csökkenteni az építkezés költségeit. Ez már a tervek kiválasztásánál kezdetét is veszi. A megyei tervező iroda több típusú tervet készít, és az anyagi erejükhöz méretezve majd az építtető fiatalok választják ki a számukra legmegfelelőbb tervet. Csökken a költség azzal is, hogy ezentúl a városban lakó fiatalok minden esetben közművesített telekre építkezhetnek. A mérhető társadalmi munka értékét is levonják majd a költségekből. Az OTP pedig a maximális hitelt biztosítja a fiataloknak. Ezenkívül 80 ezer forintig csak két százalék lesz a kamat,' szemben az eddigi gyakorlattal, amikor is a kétszázalékos kamattal csak 40 ezer forintig hitelezett az OTP. — Mindezeket figyelembe véve: például Egerben menynyibe kerül majd egy két szoba összkomfortos lakás? — Körülbelül 190 ezer forintba. De itt álljunk meg egy pillanatra: A 190 ezer forintból körülbelül 35 ezer forintot nem kell visszafizetni. Ezt az összeget az állam elengedi, illetve magára vállalja. Egy kétszobás lakás költsége tehát gyakorlatilag csak 150 ezer forintba kerül. — Sok nehézséget okozott a fiataloknak az úgynevezett beugró, a kezdő összeg előteremtése, amely az utóbbi időben igencsak magasra emei- kedett... — Ezután a kezdő összegből, amely körülbelül 45—50 ezer forint lesz, 15 ezer forintot ugyancsak hitelez az OTP, s ennek az összegnek a visz- szafizetési határideje akár a lakás átadási időpontja is lehet. Gyakorlatilag tehát: akinek van harmincezer forintja, az már bekapcsolódhat az építkezési akcióba. Ha valaha, hát most igazán érdemes lesz takarékoskodni a fiataloknak és tovább szélesíteni, népszerűsíteni az üzemi KISZ lakásépítési mozgalmat is. Vagyis, hogy az üzemek, a vállalatok anyagilag is járuljanak hozzá fiatal dolgozóik lakásgondjainak megoldásához. A segítség sokszorosan megtérül majd. Ügy érezzük, hogy az új rendelkezésekkel, a közös összefogás adta lehetőségekkel rendkívül komoly anyagi és erkölcsi segítséget kapott a KISZ lakásépítési mozgalma. S mindent el' is követünk, hogy a kapott segítséggel és lehetőséggel nagyon sok fiatal lakásgondja megoldódjon majd. Legyenek tanúi a fiataloké . Koós József
