Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-28 / 198. szám

Postánkból Királyt „nyomdászok” Ráa& KÜSsU'i h 8.17 Daljáték gyermekeknek. 10.05 Krimi és valóság. 10.30 Zenekari muzsika. 11.00 Történetek egy ócska kastélyban. 12.30 JVlelódiakoktél. 13.40 Román népdalok. 11.08 Dvorzsák: a-moll hegedű- verseny. 14.30 Déryné naplója. 15.10 Énekkari híradó. 15.30 Vallomások a népdalról. ' 10.05 Haydn-míivek. 10.45 Operettdalok. 17.05 A román kultúra hete. 17.22 Üj lemezeinkből. 18.03 Nyitott stúdió. 18.28 Operafcsillagok. opera­slágerek. 19.35 Mindent a hallgatóért! 20.35 Népi zene. 21.03 Riadó a hegyekben. 21.39 Beszélgessünk a zenéről. 22.20 Operettjelenet. 22.30 Vadóc. Hangképek. 23.00 Tánezenc. 23.30 Liszt-felvételek. 0.10 Csárdások. PETŐFI 8,05 Bach-zongoraművek. 9.00 F. Dittrich: Concertino zongorára. 9.21 Gulyás L.: Kisbojtár. Szvit. 9.40 A Szabolcs-Szatmár megyei tanács munkájáról. 11.45 Marketing. 12.00 Osváth Júlia énekel. 12.45 Miskolci stúdiónk . jelentkezik . . . 13.05 Zenekari muzsika. 14.00 Ifjúsági randevú kettőtől — hatig . .. 18.10 Nóták. 18.47 Könyvismertetés. 18.57 Közv. a Vígszínházból: A testőr. 22.02 Tánczene. tZ.Zü Beethoven: Asz-dúr szonáta. 22.45 Hangversenynaptár. 23.10 Balettzene. 23.30 Könnyűzene. MAGYAh 17.58 18.05 18.55 19.20 19.30 20.00 20.20 21.20 22.00 ! Hírj Túei$._ Túliak Társasága. A holnap. Esti mese. Szombattól hétfőig, (Portréfilm.) Tv-híradó. Alida Vali bemutatja Music Rama című műsorának III. részét. A Tv Galériája. Tv-híradó. POZSONYI 14.55 Helyszíni közv. az SZLKP KB, a Szlovák Nemzeti Ta­nács és a Nemzeti Front szervezeteinek díszüléséről.' 10.00 és 23.10 Tv-híradó. 20.00 A szlovák nemzeti felkelés nyomain. (Filmdokumen­tum.) 20.40 Operaközvetítés. \Fíhto EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások kezdete: */* 6 és 8 órakor. Ismeri a Szandi mandit? Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: 1/a 6 és Va $ órakor. Vadölő EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. A hallgatag ember GYÖNGYÖSI PUSKIN: A halál 50 órája Az előadások kezdete: hét­köznap V26 és i/z9 órakor. (Dupla hely árak!) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: A szarajevói merénylet Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A ,tetovált férfi HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Vérrel megpecsételve FÜZESABONY: A tigris A történelem nem egy olyan uralkodót ismer, aki a kéz­művesség egyik vagy másik’ ága iránt, érdeklődött Nagy Péter orosz cár például Hol­landiában hajóépítést tanult, egyes uralkodók más mester­ségekbe kóstoltak bele. Feltű­nően sok azoknak a száma, akiket a nyomdászat vonzott, s akiknek a könyvcsinálás volt a kedvenc szórakozásuk. ★ A nyomdászkodó főurak sorát a litván eredetű Radzi,- will Miklós lengyel herceg nyitotta meg. Szívesen szóra­kozott szedéssel és nyomás­sal. Nevéhez fűződik egyéb­ként 1563-ban az első lengyel biblia kinyomattatása is. A III. Bogiszlav pomerániai herceg — az egykorú források szerint — nemcsak belekós­tolt a nyomdászatba, de élete végéig foglalkozott vele. ★ I. Frigyes Vilmos száz- weimari fejedelem nevét megörökítette a nyomdászat- történet. Torgauban nagy­szerű nyomdát állíttatott fel, s mivél maga is elpepecsell kisebb-nagyobb nyomdai munkákkal, a nyomda betű­készletét ezüstből öntette. ★ A francia királyi „nyom­dászok” között XV. Lajos volt az úttörő. Saját munká­ját maga szedte és nyomta Jd. A betűszedést a betűve­téssel együtt tanulta meg. XV. Lajos leányának szintén volt nyomdája Pourbon-i pa­lotájában és mind a szedést, mind a nyomást megtanulta. Leveleiben a nyomdászattal eltöltött időt élete legszebb perceinek nevezte. ★ A francia királyi „nyom­dászok” közül XVI. Lajos volt a legtanultabb és a leg­szorgalmasabb. A betűszedést már tízéves korában elsajá­tította. Sajátkézűleg szedte és nyomtatta könyvét. Aktív nyomdászati tevékenysége mellett mindent megtett a nyomdászat fejlesztéséért is. így Barletti di Saint-Pault egy új szedési és nyomási el járásáért húszezer frankkal jutalmazta. XVI. Lajos ural­kodó korában is szívesen idő­zött a szedőszekrény és u nyomóprés előtt. Amikor a Temple foglya lett, akkor is a nyomdafelszerelését kérte, tíogy börtönében is áldozhas­son nemes szórakozásának. ★ A magyar történelemben sem ismeretlenek a műked­velő nyomdász fejedelmek és királyok. Az elsők között Báthory István erdélyi feje­delmet és lengyel királyt kell megemlítenünk, aki mint len­gyel király, 1575 után szintén kitanulta a betűszedést. II. József, a „kalapos ki­rály” a francia felvilágosodás hatása alatt sok üdvös intéz­kedést vezetett be. Szintén szívesen nyomdászkodott, lakosztályában teljesén fel­szerelt nyomda állt rendelke­zésére. A betűszedést 1755- ben Trattner János Tamástól tanulta meg, a nyomtatást pe­dig Trassier János Györgytől sajátította el. Galambos Ferenc Hangjegyek a számítógépekben Korunk technikájának egyik legnépszerűbb vívmá­nyát az elektronikus számí­tógépeket a világon első íz- “"bén ä Magyar Tudományos Akadémián vették igénybe a népzenei dallam rendszere­zésére. A Tudományos Aka­démia népzenei kutatócso­portjának munkatársai öt esztendővel ezelőtt kezdtek hozzá Európa rtópzenetárá- nak össze állításához. S amíg 1924-ben Bartók Béla nyolc­ezer dallam ismeretében vizsgálta a magyar és Európa különböző népeinek zenéje közötti hasonlóságot, addig ma a tudósok kutató munká­ja nyomán már százezernyi dallam segíti az összehason­lítást’. A felkutatott dallamok hangjegyeit, nem egy eset­ben a teljes kottát, a szótag­számot, hangnemet, típust felvezetik a lyukkártyákra, amelyeket a megfelelő kód szerint visznek az elektro­mos számítógépekbe. A ku­tatók munkáját nagymérték­ben megkönnyíti a gépi tá­ÜGYELET Egerben: 19 órától péntek reg' gél 7 óráié, a Bajcsy-Zsilinszky Utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Stendelés gyermekek ■ részére--Is.­rolás, hiszen anyaguk évről- évre nő. A világnak nincs olyan népe, amelynek nyom­tatásban ne jelent volna meg 10—11 ezer dallama, ezenkí­vül még be kell gyűjteniük az emberek ajkán élő, de ki nem adott népdalokat is. Az ilyen hatalmas mennyiségű dallamanyagot rendszerezni, adott alkalommal felhasznál­ni pedig már csak a gépek segítségével tudják. Egyéb­ként ilyen nagyszabású nép­zenei kutatómunkát, amelyen jelenleg az Akadémia mun­katársai dolgoznak, még se­hol a kőntinensen nem vé­geztek. Az elektronikus számító­gépek felhasználása a nép­zenei kutatómunkában igen nagy érdeklődést váltott ki külföldön is, több alkalom­mal felkérték a Tudomá­nyos Akadémia munkatár­sait, hogy nemzetközi kong­resszusokon ismertessék munkájuk eredményét. Leg­utóbb egy nyugat-németor­szági konferenciára kaptak meghívást. A kérés [ogos: a vonat tovább várakozik — Egy botéi varrógép különös „kálvária” — Myugdijasgonú — M az elsőbb: a közérdek, vagy a luxus? - Véletlen névegyezéc ■ -.1 . W> Lapunk augusztus 5-i szá­mában „A címzett: MÁV Füzesabony” címmel meg­jelent írásunkra válaszolt a Lapokban a Magyar Állam­vasutak Igazgatósága, Mis­kolcról. Mint a levélből ki­tűnik, a kifogásolt, rossz vo- natcsalakozásra azért kerül­hetett sor Füzesabonyban, mert a 418, számú szerel­vény nagy késéssel érkezett s ezt nem várhatta meg a 9120. számú vonat. A késés tisztázására egyébként tár­gyalást kezdeményeztek a „vétkes” budapesti igazgató­sággal s ugyanekkor a ha­sonló bosszúságok elkerülése végett — éppen a szóban for­gó panasz alapján — augusz­tus 13-tól megnövelték a fü­zesabonyi csatlakozó szerel­vény várakozási idejét. Az utazóközönség bizo­nyára örömmel fogadja a gyors intézkedést... ★ Jogtalan díjkötelezésről panaszkodik levelében id. Baros Lajos, Eger, Károlyi Mihály utca 22. szám alatti lakos. Levélírónk utcájában ugyanis csupán a 16. számú ■házig kövezték ki az úttes­tet, ezen túl szinte emberma­gasságú gaz, dudva, akadá­lyozza a közlekedést — s ennélfogva például a szemét­szállító kocsi is tartózkodni attól, hogy a kövezetét el­hagyja. Ennek ellenére azon­ban a városi tanács mélyépí­tő üzeme időről-időre felszó­lítást küld az elkerült lakók­nak is s kéri, hogy a mellé­kelt csekklapon fizessék be. az évi szemétszállítási dí­jat ... A követelődzés árinál is inkább bosszantó, mivel az utcabeliek már tisztázták a vállalattal a fonák helyzetet s — mert a, félig kész úttest miatt ezután sem viszik el minden háztól a szemetet — ígéretet kaptak arra, hogy természetesen csak a végzett munka alapján kérik a szál­lítási díjat a jövőben. Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó — véle­kedik egy régi mondás. Jó lenne, ha Eger Város Taná­csa VB Mélyépítő üzemének dolgozói is így gondolkodná­nak végre... ★ Egy Tula típusú villany­varrógép javításának „kál­váriájáról” s különös megol­dásáról írt szerkesztőségünk­nek levelet Mészáros Albert, az egri Hadnagy utca M/3.. jelű házából. Olvasónk, ’ kérésével előbb az Egri Vas és Fém.Ktsz kö­zelmúltban megnyitott, új, lakótelepi szervizműhelyében próbálkozott, miután az üz­let egyik felirata — a „Szer­vizünk azt a célt szolgálja, hogy gépeink tartós értékét biztosítja a gyors, szakszerű javítással” hangzatú szöveg veszélyeztetett, látványosságnak akácfa. is érdekes dupla törzsi — erre biztatta. Ám kide­rült, hogy a műhelyben nem értenek a gépecske „gyógyí­tásához” s ezért, kedves ud­variassággal felajánlották segítségüket a központi mű­helybe való eljutáshoz. Saj­nos, itt sem tudtak többet nyújtani a sajnálkozásnál mert, hogy úgymond: e típus javítására nincsenek kijelöl­ve s képtelenek voltak olyan címet adni, ahol esetleg vál­lalkoznak a szükséges mun­kára. Szinte a merő véletlen jut­tatta levélírónkat egy útba­eső „maszekhoz” — aki az­tán. hogy ez a furcsa kis ügy végképp lezáruljon — azon­nal elfogadta a megrendelést s a kívánt időre kijavítottó a varrógépet. ★ Egy nyugdíjas kereskedő­segéd. G. S. gyögyösi, Rad­nóti utcai lakos, a lapunkban közelmúltban megjelent „A nyugdíjasok — nyugdíja sok?” c. cikk olvasása köz­ben,• rövid számvetést készí­tett s ebből kiderült, hogy 12.30 forintos havi járandó­ságából a lakbérre, tüzelő­részletre, víz-', villany, sze­métszállítási és kéménysep­rési díjként hatszáztizenöt forintot fizet. Ami marad nyugdíjából, meglehetősen ke­vés a kényeim,es megélhetés­hez s ezért ő is kénytelen „havi ötszáz forintos” állást vállalni öregségére. Munka­adója azonban a jelenlegi in­tézkedések, szerint, ama bi­zonyos 6000 forint összegyűl­te után nem alkalmazhatja, holott szívesen igénybevenné továbra is a szorgalmasnak, ssWsssss/sssssssssssfsss/ss/ssssssssss/ss/sssssss/ss//s//sss/s/s/ss//s/ssssssssy/ssss/s/s/sss//ssss/ssss/s//s/sysssssssssssssyyss/ssssysss/s/ssssssss/sssssssssssssssss Már az üdülés első napján felfigyeltem rájuk. Mások sem tud­ták kivonni magukat az idős házaspár visel­kedésének megejtő va­rázsa alól. Rövid idő múltán róluk beszélt mindenki,. Elragadta­tással és egy kicsit meghatottan. Még a gondnok is, aki pedig általános előítélettel viseltetett a beutaltak valamennyi fajtájával szemben. Mert ahogyan ez a két öreg szerette és tisztelte egymást, aho­gyan lesték egymás gondolatait, amennyire csak egymásért és egymásnak éltek... AZ ebédlőben egy asztalnál volt a he­lyünk. Mindig együtt jelentek meg az ajtó­ban, aztán az öregúr előresiatett, és kihúzta az egyik széket. Kis­párnát tett rá és meg­várta, amíg felesége helyet foglal. Akkor ő is melléje telepedett és kedves biccentéssel üdvözöltek engem. ——.Mondja, kedves rtSZfP az aggastyán ismét élete párjához, — ké­nyelmesen ül? Nincs .huzatban? Az őszhajú hölgy hálás mosollyal, taga­dban intett és ked­vesen végigsimította férje karját. Az effajta apró szer­tartások, kicsiny, de sokatmondó figyelmes­ségek nemcsak az ét­kezések alkalmával is­métlődtek meg. Délelőttönként, ha a matróna a tó partján napozott, férje szinte percenként igazította meg a nyugágyát. Hol napolajat hozott, hol meg hűsítő italért pó- roszkált el a közeli bü­f —fordult ezt követően '-fébei Este viszont, amikor az öregár pihent le a teraszon, kicserélődtek a szerepek. Ezúttal a felesége terített plédet a' lábára, kis sporté presszójukon fekete kávét főzött neki, gon­doskodott cigarettáról és hamutálcáról, majd melléje ült és hesse- gette a szúnyogokat. Mikor nyugovóra tér­tek, egyik ultipartne­rem merengve nézett utánuk. — Philemon és Bau­cis — jegyezte meg el- érzékenyülten. — Én is mindjárt gondoltam, hogy nem magyarok — bólintot­tam. — Ilyen finomság fialunk nem létezik.—^; A hazatérés előtti napon kis baleset tör­tént. Az ebédnél. Az asszony pár csepp le­vest lötty-intett fér­je ura nadrágjára. Látták volna azt a vi­gasztalhatatlan kétség- bpesést! Azt a kapko­dó szorgoskodást, aho­gyan szalvétával, zseb­kendővel igyekezett el­tüntetni a katasztrófa nyomait! Könnyeit nyelve faggatózott, hogy nem történt-e va­lami komolyabb baj, nem égett-e meg a lá- -ba, fáj-e? — Ugyan, kedves — csitítgatta lovagiás- gyengéden a párja — semmiség az I egész. Mire katonának visz­nek, el is felejtem. Ebéd után, egy ke­resztrejtvény társasá­gában a kerti_ ösvény mögé keveredtem. Azon nyomban el is aludtam. Arra ébredek, hogy beszédfoszlanyok biriz­gálják a fülemet. A közeli pádról jönnek. — Buta trampli — mondja halkan egy reszkető basszus. — Negyvenöt éve neve­lem magát, de egy ka­nál levest sem tud tisz­tességesen kimerni. Hogy nem $ül le a bőr a képéről?! —■ Maga lökte meg a karomat — jön a szi­szegő válasz. Szenilis, vén trotil Oldalamnál meg- zörren az újság. Hátra villantanak. Kedves mosollyal, egyszerre biccentenek, aztán az öregúr a feleségéhez fordul és aggódón kérdi: — Kényelmesen ül, kedves? Nincs huzat- ban?, é Kürti rÁndrá» ügyesnek ismert szakembert. Jó lenne — írja levelében — ha a nyugdíjas annyiért dolgozhatna, amennyit a munkája a vállalatának meg­ér. Így mind a két fél jól jár­na s bizonyára az állam sem fizetne rá az egyezségre. A városi zöldövezet, a pusztuló fák védelme kész­tette levélírásra Molnár Ist­ván egri lakosi, a Gólya ut­ca P, 6-ból. Mint írja mindig is sajnál­kozott, amikor városrende­zés, parképítés címén sok­szor meggondolatlan irtást végeztek, most meg, hogy éppen lakóhelye környezeté­ben történik hasonló, még az eddigieknél is jobban bosz- szankodik. A közelmúltban ugyanis az új garázsok „op­timális méretéhez” szükséges egyetlen méter szélességű földcsík elbontásával félszáz évesre becsült, látványosság­nak is érdekes, duplatörzsü akácfát veszélyeztetnek. A kiemelt földréteg miatt a gyökerek képtelenek lesznek a táplálásra, lassan elsorvad, elszárad a fa, s nem ad több árnyékot a körülötte lakók­nak, a játszadozó gyerekek­nek, húst kereső felnőttek­nek. A zöldövezet közérdek — a garázs luxus, egyéni érdek. Jó lenne ezt a két érdeket mindig egyeztetni a lehető legjobbban összehangolni. Közmegelégedésre — fejte­getni levélírónk utolsó sorai- ban. % * Érdekes helyesbítési kére­lemmel fordult szerkesztősé­günkhöz ifj. Pálfi Imre heré- di olvasónk. Levelében töb­bek között az alábbiakat ír­ja: „1969. augusztus 12-én megjelent lapszámunkban, a Több mint hivatásérzet című riportban személyemet sértő cikk jelent meg. A név egye­zik nevemmel, s azonosak a körülmények is. Az azonban már nem felel meg a, váló- ságnak, hogy édesapámat is‘ tállóban kényszerítjük lakni. Neki ugyanis saját háza van. A riport megjelenése óta mindenki gyanakvó tekintet­tel néá ránk.” Olvasónk helyesbítést kér, ennek készséggel teszünk eleget, cfr.nál is inkább, mert a név és a körülmények egyezése véletlen. A sebésze­ti osztályra ugyanis azonos diagnózissal több beteg ke­rül innen a körülmények részbeni egyezése. A félre­értést csak fokozta a kitalált név véletlen egyezése olva­sónk családnevével. Cikkünk tehát nem levélírónkról, s még csak nem is herédi la­kosról szóL 1969. augusztus 28., csütörtök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents