Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-27 / 197. szám
R/tű KOSSUTH 8.20 OperarészJetek. 9.19 Stúdium gazdasági vezetőknek. 9.29 Könnyűzenei híradó. 10.05 Haláldélután. Hemingway műve. 10.40 Zenekari muzsika. • 11.30 A Szabó-család. 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Nőkről nőknek. 14.15 A „Fáklyavivők»* dalaiból. 14.26 Backhaus zongorázik. 14.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 15.10 Csárdások. 15.21 Kempingezők. Rádiójáték. gyermekeknek. 16.05 Mezőgazdaság és külkereskedelem. 16.25 Könnyű hangszerszólók« 16.40 Atlasz. 17.20 Barokk muzsika. 17.41 Tudományos^ híradó. 17.56 Szivárvány-völgy. Zenés mesejáték! 19.25 Elmondja János. Rádióváltozat. 20.35 Kiss Gyula zongorázik. 21.15 Visszhang. 21.45 Psota Irén énekel. 22.20 A dzsessz világa. 23.10 Népi zene. 23.49 A drezdai Krutz-kórus / műsorából* 0.10 OpercttréiAdetek. PETŐFI 8.05 Könnyűzene. 1 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Mozart: B-dúr divertimento. 12.40 Falurádió. 13.05 Schubert-művek. 14.00 Kettőtől — hatig ... 18.10 Kérek egy anekdotát! 19.02 Enescu: II. szimfónia. 20.28 Színes népi muzsika. 21.12 Hangszerszólók. 21.28 Alkotóműhelyben. 21.43 D’Albert: A hegyek alján. Kétfelv. opera. 23.53 Klarinétmuzsika. T? MAGYAR 17.38 18.05 18.25 18.45 18.55 20.00 20.20 21.25 22.15 Hírek. \ ■ írók. könyvek, kritikusok. Miről ír a világsajtó? Esti mese. Tv-mintabolt, Tv-híradó. Jebal Decks bosszúja. (Magyarul beszélő nyugatnémet tv-film.) Müvészportré Ungár Imréről. Tv-híradó. POZSONYI 18.30 A Kassal stúdió műsorából. 19.00 és 22.00 Tv-híradó. 10.50 Előle és holtak. (Tv-íilm. II. rész.) 91 j.8 Szimfonikus hangverseny. I //foy g EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33.) Az előadások kezdete: */i 6 8 órakor. A Hekus és azok a hölgyek ECRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: V) 6 és V2 8 órakor. Vadölö EGRI KERTMOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. Anna Karenina EGRI BÉKE: ■A nő hétszer GYÖNGYÖSI PUSKIN: Maigret felügyelő csapdája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A sólyom nyomában GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Dorelllk főni HATVANI KOSSUTH: Huszárkisosszony Nyári tfjúsájgt mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók Zsigmondi király solymászai ÍOMMÍ bBYII.IT Egerben: 19 órótól csütörtök re: gél 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszi. , ttteai rendelőben. (Telefon: 11-10. gjMtűelés gyermekek-részére is. • Mai vadászaink a sólyommal. ölyvvel, karvallyal, héjával való madár- és vadfogást már csak hírbői ismerik. Bezzeg régente, a vadászfegyver elterjedése, a XVI. század előtt, másképpen állt a dolog' A kelet' népek, így a mi eleink is, az őskor óta űzték a vadfogásnak ezt a módját. A Névtelen jegyző leírta Turul-monda, számos Sólymos helynevünk is erről tanúskodik: a vadászó madár a totemállat volt. A soly- mászat első európai szakkönyvét 1200 körül, nem kisebb ember írta meg, mint Hohen- staufeni Frigyes német-római császár. (Szicíliai' palotája. mint írják, vadászkutyák csaholásától a sólymok rikácsolásától visszhangzott.) Nálunk az Árpád-házi királyok korában az országnak mintegy száz faluját lakták királyi solymászok. Szlávul draucoknak, magyarosan darócoknak is nevezték őket. V. István és Kun László solymászispánját, Péter mestert név szerint is ismerjük. Nagy Lajos fősolymásza Magyar László volt; a sólyomnevelésről írt kéziratos munkáját Heickelt osztrák vadászíró műve őrizte meg. Szenvedélyes solymász volt Zsigmond király is (1337— 1437). Amikor 1395-ben Fran cesco Gonzaga mantuai herceg követséget meneszt Budára, ajándékul vadászhóló- kat és vadászkutyákat küld Zsigmondnak. Az ebek kísé rője, Cechino di Cessena, a „madarászat tudós mestere” hosszan időzik Budán, hogy Zsigmond embereivel vadfogási módszereit ismertesse. 1399—1409-ben számos északi vadászsólymot küldet Budára a német lovagrend ma- rienburgi nagymestere. Ezeket a madarakat Péter, 'a lovagrend fősolymásza idomította. Zsigmond fősolymásza Zemlényi Dávid volt, akit 1418-ban „beszélő” címerrel adományozott meg. Címerén — strucctollas solymászsüveg és vadászháló társaságában — három, bőrsipkás, nyakör- ves sólyomfiókát látunk. Amikor Zsigmond 1415-ben bevonul Perpignanba. kíséretében van nyolc solymásza is. (Ezeket 6—6 vég posztóval adományozza meg a spanyol király). A magyarországi sólymok még a XVI. században is keresett portékák. II. Lajos özvegye, Mária, a „Habsburg Diana” még az 1550-es években is Nyitra vidékéről vitet Brüsszelbe vadás zsólymokat. Értékes képritkaságokat restaurálnak Hieronymus Bosch, a festészet történetének egyik talányos, egyedülálló mestere. Bizarr és fantasztikus tétnák festője, alkotásaiban fölényes gúnnyal és szatirikus éllel ostorozza a világ balgaságát és romlottságát. Fő műve a Pradóban őrzött úgynevezett Gyönyörök kertje triptichon, ' hatalmas fára festett, oltárhoz hasonló mű, amely 1510 körül keletkezett. Már a XVI. század végén a 11. Fülöp lakosztályában volt az Escorialban. Külső tábláján becsukott állapotban a világ teremtése látható, nyitott állapotban hárym kép tárul fel: baloldalt a paradicsomi keretben ÉVA, azaz bűn teremtése, középen a máig is megmagyarázhatatlan gyönyörök kertje, számtalan ruhátlan férfi és nő furcsa együttese, majd a jobb oldali táblán a bűnösök és a bűnök méltó büntetése, a pokol látható. Gyönyörök kertje tábla igen rossz állapotban fennmaradt vászon-példányát őrzi a Szépművészeti Múzeum. Nyilvánosság elé ritkán kerül. A képnek eddig csak kis részletét restaurálták, időnként bemutatják a közönségnek és ismét folytatják rajta a hosz:r szú időt igénylő, szakértői restaurátori munkát. Az észak-németalföldi festészet egyik legnagyobb mesterének, a Szépművészeti Múzeumban őrzött alkotása iránt nagy nemzetközi érdeklődés nyilvánul meg. Kutyadolog A közelmúltban három kis- cicát dobott valaki a fóti állatmenhely területére azzal a szándékkal, hogy a könykü- ket majd széttépik a kutyák. A jámbor állatok szerencsére olyan helyre pottyantak, ahol csupa békeszerető kutya lakott. Így az egyik kutyamama a várt lakoma helyett — három kutyakölyke mellé „örökbe fogadta” az árva kis- cicákat, s azóta is neveli őket. Most békésen szopnak egymás mellett, megcáfolva azt a közhiedelmet, hogy a kutyák és macskák kibékíthetetlen, ősi ellenségek... Kettesben a tűzhányóval így kezdődik a Szovjet Tudományos Akadémia szibériai munkája. viilkánológusainak nap! A kamcsatkai időjárás nem akármilyen: viharok, ciklonok száguldanak végig a szigeten százéves fákat könnyödén csavarva ki 'tövestül. A helyi lakosság már hozzászokott, aligha! lepheti meg őket valamivel a természet. De az egyik nap emlékezetes marad mindenki számára, aki akkot ott tartózkodott. — Több éves hallgatás után ismét felhívta magára a figyelmet a Bezimjánnij tűzhányó. Soktonnás kőtömbök pingponglabda könyedségé- vel repültek az ég felé. A kráterből előtörő füst, gáz és hamuoszlop hihetetlen magasságig jutott. Másnap London felett észlelték a hamu- felhőt, majd szerte az egész világon. Ez a hamu körbeutazta a földet — mutattak egy üvegcsőt a Vulkanológiai Intézet múzeumában. Innen — az igazgatóhelyettes szobájának ablakából — jól látható az Avacsinszkij vulkán. Miközben nézem önkéntelenül is megkérdezem: — Meg lehet előre mondani a kitörést? — Munkatársaink 1984- ben több hónappal előre „megjósolták” a Sivelucs vulkán felébredését. Kellő időben intézkedtünk, a kitörés áldozatot nem követelt. Egyébként is — hála figyelőszolgálatunknak — nálunk a legritkább esetben fordul elő tragikus baleset. — És miként érik ezt el? — Passzív és aktív módszerekkel dolgozunk.. Az elsőhöz tartozik, hogy Kitörés a Kljucscvszkaja márciusában. csúcson 19fll elkészítettük .fSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS. Az értekezlet legizgalmasabb részéhez érkezett. Harmati, aki eddig huszonhét növekvő fülű szamarat rajzolt a jegyzetpapírra, most egy harci paripa felvázolásába fogott. Gyarmati ugyanis, aki a gimnáziumban tanulta a Quo usque ■ tendem abutere Ca- tilina patientia nost- rát. most a helyi viszonylatba alkalmazta; cicerói mozdulattal nyújtotta vádoló ujját a főmérnök . fplé, s mennydörög- te: „A sóját lakásában, a lakását lakásában, kérdem én, a mi gyártmányunkat vagy a konkurrens Vecsési Müvek gyártmányát tartja Lidérc elvtárs? Én azt felélem: a Vecsési Művekét! Ennyit, elv- társak, a minőségről, amelyet kibocsá- tunk.” Ekkor nyitott ajtót ■Piriké, és végigosont a füstfedte sorok mentén, mint egy illegális hűs fuvalom a trópusi őserdő ösvényén — Telefonon keresik, igazgató elviárs — suttogta érces ko- loratúrján Szempernek. — Nem érek. rá. Majd visszahívjuk. — Fontos. — Annyira? Ki keres? Piriké Szemper fűhez hajolt. j — A minisztérium- l ba hívatják, az igazGOMBŐ PÁC gafó elvtársat. Azonnal. Szemper hirtelen támadt révülettel nézett körül. Úgy tűnt neki, mintha mindenki,minden résztvevő Piriké ajkán csüngött volna, és most azt hinné, ö lebukott, és máris törné megtagadásán a fejét. Ügy is volt. — Bocsánat, fontos ügyben távoznom kell. Talán Hidérc elvtárs lesz szíves átvenni az értekezlet vezetését — mondotta, és nyomában Pirikével távozott. Piriké, önkéntelenül is átvette járása imbolygó bizonytalanságát. A kocsiban- mindent végiggondolt. Aztán újra végiggondolta, amit végiggondolt. A minőség miatt? Ugyan már, 121 gyártmányból egy gyenge, na bumm! Létszámtúllépés? Már jelentette is, hogy az átszervezés miatt volt, most már innen léptek, lenem, objektív ok nincs, de éppen az a rossz. Az a végzetes. Fúrják, Fúrják! Fúrják!!! Az ellen nincs védekezés. De kicsoda fúrja? És miért? Izgalmában eltörte a Parker tollát, 130 forint és csak karácsonykor lehet kapni. A jobb zsebébe dugta a roncsokat, aztán tüstént kitépett a noteszából egy oldalt, abba, csomagolta, és áttette a bal zsebébe. A fülét kezdte gyűrni. egy pattanást felkapart, a vért zsebkendőjével szár Ugatta, zsebkendőjét jobb nadrágzsebébe dugta, majd áthelyezte a balba. Közben a bal laba kirúgott, csak úgy magától. „Kissé • ideges vagyok” — gondolta, és kirúgott a jobb lábával is, még szerencse, hogy ült, különben kellemetlen testhelyzetbe került volna. „Ej, minden rendbe jön” — szuggerálta magának, és hogy hatásosabb legyen, mindadja az embereket. A, járt el is énekelte „a. gróf, a gróf a vízbe- fúlt” dallamára, hogy minden, minden rendbe jön, minden, minden rendbe1 jön, ha sem sújt le a vész...-Ha nem, sújt le a vész! A páternoszterben kabalából a jobb hüvelykujját a bal te-• nyerőbe szorította, de mert nem volt benne biztos, hogy ez a helyes eljárás, utána a bal hüvelykujját szorította a juoo tenyerébe. „Milyen jó ilyenkor az Építésügyi Minisztériumban, gondolta, ott kéményseprők is járnak. Igaz, vigasztalta magát', hofiy viszont az Egyházügyi Hivatalban meg pappal találkozhat az ember, annál már ez is jobb." A főosztályvezető barátságosan• mosolygott rá: — Ne haragudj, öregem, hogy Hlyen hirtelen hivattunk, de a nevedet az utolsó pillanatban sikerült csak jóváhagyatnunk. Rögtön átmegyünk a tanácsterembe, kitüntetést kapsz. • Gratulálok! Az öröm széles hullámokban öntötte el a fejét. Valahogy olyan szép, vörösbe játszó rózsaszín volt minden. A kitüntetést bársonypárnán vitték a konorsó után. fA szerző Szigorúan nyilvános című könyvéből.) a tiltott és veszélyes zónák térképét. Itt megtiltjuk a letelepedést. Az utóbbi a tűzhányók állandó megfigyelését jelenti. — Az Avacsinszkij lábánál egy házikó áll. Ebben lakik az egyik vulkanológus. A ház előtt nagy sebességű terepjáró-vontató. Üzemanyag- tartálya szinültig töltve. Minden eshetőségre készen áll. A vulkanológus naponta többször is meglátogatja a tűzhányó kráterénél elhelyezett műszereket. Egy nagyobb pedig a házikónak a pincéjében van elhelyezve. Külön-legesen érzékeny hóméig, a talaj felmelegedését méri. Egy alkalommal meglátogattuk remeténket és mi tagadás nagy kártyacsatát vívtunk. Teljesen váratlanul megrendült alattunk a föld, alig tudtunk a székeinken megmaradni. A tudós felállt és nyugodtan elindult műszereihez a tűzhányó csúcsára. Amikor visszajött szélesen mosolygott: — Ez csak hatos erősségű földrengés volt, valahol mesz- sze az óceánban. Tovább folytatjuk úgye a partit? V. Zaszejev Málnaméz Nálunk a mézfajták közül az akácméz a legkeresettebb, de a szakemberek számolnak azzal, hogy más mézeket is forgalomba hoznak majd. Arról van 1 szó, hogy a méhészeknek újabb lehetőségeket kínálnak a nagyarányú gyümölcstelepítések annál is inkább, mert a gyümölcstermesztők is jól járnak, hiszen közismert a rovarok termékenyítő hatása. A nagyobb gyümölcsösökben például az alma és a körte megporzására hektáronként három családot, a csonthéjasokra pedig öt családot lehet számítani. A gyümölcsfák méze ugyanakkor igen jó hatással van a családok fejlődésére is. . A különféle mézek jellemzők egy-egy gyümölcsfajtára, elsősorban azért, mert el-. térő a zamatuk és a kristályosodásuk foka is más. Az almafa méze aranysárga és gyorsan kristályosodul, az őszibaracké ugyanakkor sö- tétebb, de ez a mézfajta elég ritka, miután a virágban a nektár olyan mélyen van, hogy a rovar csak ritkán érheti el. Ellenben divatos lehet a málnaméz. Színe halványsárga. Nektárja igen értékes. A méhészek egyre nagyobb számban vándorolnák a május—júniusi virágzás idején a málnások környéké- le. A meggy és a cseresznye mézének jellegzetes keserű, mandulára emlékeztető utóíze van, ez azonban nem kellemetlen. A szakemberek szerint gyakran előfordul az is, hogy a gyümölcsfák mézébe édes harmat keveredik, amely elsősorban a gesztenyemézet javítja fel. 1939. augusztus 27., szerda
