Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-24 / 195. szám

Átadták a forgalomnak az újjáépített egri Mária utcai hidat. (Foto: Kiss Béla) Egy bibliai vers, amelyet a valóság folytatott Mifb«fi lehel 1# kenyeret siitvti T Caruso mint képzőművész Különös könyvritkaság bir­tokába juttatta a véletlen a közelmúltban egy budai (Or- bánhegyi út) bérvilla zene­kedvelő lakóját. Arra lett fi­gyelmes, hogy a házban levő gyerekek kiíestőkónynek használnak egy nagyobb al­bumforma könyvet,. melynek fedőlapját Enrico Caruso ne­ve díszíti. Kíváncsiságból el­kérte a gyerekektől a kötetet. Kottákat keresett, benne, de nagy meglepetésére karikatú­rákat talált. Hamarosan fel­ismerte, hogy értékes könyv- ritkaságról van szó. A Publi­shed by „LA FOLLIA Dl NEW YORK" New York, MC M XIV. jelzéssel kiadott an­gol nyelvű kötet a világhírű énekes által készített karika­túragyűjteményt tartalmaz­za. Kis példányszámban je­lent meg annak idején 1914. februárjában. A zenekedvelő budai lakos azonnal kecsegtető ajánlatot tett a festői hajlamú gyere­keknek, — akik egyébként ezt a hajlamukat már nehe­zen jóvátehetően kiélték a könyv lapjain —, hogy egy szép meséskönyvet ad nekik cserébe ezért a kopott jószá­gért. A gyerekek egyhangúlag elfogadták az ajánlatot, A gyűjtemény a mester 389 karikatúráját tartalmaz­za. Kevéssé ismert tény, Caruso képzőművészettel is foglalkozott. Pedig ezek a rajzok arra vallanak, hogy ebbéli képessége sem volt mindennapi. Sok hivatásos rajzoló megirigyelhetné. A világjáró művész min­den hírek embert larajzolt, akivel tündöklő pályafutása során megismerkedett. Sorra ceruzahegyre vette a földteke koronás uralko­dóit^ pályatársait, híres tudó­sokat. államférfiakat és ön­magát sem kímélte. Rendkí­vül szellemesen figurázza egyik-másik szerepében saját gyarlóságait, játékának egyes, talán csak általa megfigyelt egyéniségeit. A világháború előestéjén megjelent könyvben megta­láljuk Wilson elnököt, Victor Emmanuelt, XI. Miklós csá­szárt, Matsuhito japán csá­szárt, X. Pius pápát, I. Fe­renc Józsefet, VII .Edwardot, Kill. Alfonz spanyol királyt (háromszori ábrázolásban), ■Nikita montenegrói fejedel­met. Péter szerb királyt, Abdul Hamid és V. Mohamed török szultánt. De megtalál­juk Marconit is, amint a szikratávíró kifeszített an­tennakötelén balanszírozik. A képek zömét persze az operák élete ihleti. Itt sorra felvonulnak a halhatatlan énekművész kortársai, leg­többjük remek ábrázolásban. r 1686 szeptemberében a visszafoglalt Budán mintegy hatezer ember esett fogság­ba. Kiemelkedett közülük j «gy magas, délceg férfi, akit a magyarok — mivel félkarja hiányzott — Csonkabégnek hívtak. Korábban Nógrád vá­rának török parancsnoka volt. Innen került Budára, mint Abdurrahmannak, az utolsó budai pasának helyet­tese. Az 1686. évi ostromkor Csonkabég vezette a budai palota védőinek küzdelmét a Gellérthegy felől támadó bajorok ellen. Maga a pasa a Bécsi kapu közelében elesett. Ezt követően került sor Csonkabég továbbra is véde­kező csapatainak megsem­misítésére. Sebesülten került a bajorok kezére, kilenc éves kisfiával együtt. A németek — a magyar Csonkabég név mintáiá-a _ Zungenbergnek nevezték el. Több évig rabos­kodott, mint a császár sze­mélyes foglya. Végül is 1696. július 6-án Bécsben megke- Mafcelkedett, a Upót József Több mint tíz hónap telt el, míg a napokban elkészült a Mária utca keleti végét a Cifra térrel összekötő kes­keny, karcsú ívelésű vasbe­ton híd az Eger patakon át. Az idő, ami a híd építésével eltelt, nem kevés, mint ahogy nem kevés az a közel kétmillió forint sem, amibe került, de komoly nehézsé­geket kellett leküzdeni. El kellett távolítani a régi két- nyílásos híd utolsó boltoza­tát, ki kellett szélesíteni a medencét és hetven méter hosszúságban támfalazni a patak két partját. A régi híd szétszedése tar­tott leghosszabb ideig. Ezt a hidat még 1944 végén rob­bantották fel a visszavonuló németek. Megsemmisült a híd nagyobb, boltozott nyí­lása, a kisebb nem, az a rob­bantás számára is kemény dió volt.-Mintegy két «évtize­dig a nagy nyílást áthidalták néhány vassínnel, azok közé, pallókat fektettek, amikor a pallók elkorhadtak, felszed­ték, s az öreg hídon többé már ram lehetett közlekedni. A síneken néha átegyensú­lyozta magát egy-egy vakme­rő gyerek, igyekezvén az is­kolába, egyébként nem za­varta nyugalmát semmi, csendben őrizte régi szerel­mesek emlékét, akik itt ad­tak egymásnak találkozót hajdanán, s őrizte a zöld­arany gyíkok surranó életét, amelyek százszámra tenyész­tek az óriási mészkövek ap­ró, cse/ppkőképződményű barlangjaiban. Talán ez volt messze környék legnépesebb és legfürgébb gyíktenyészete. 1968. ősz eleje volt még, ami­kor a boltozat szétfeszítésé­hez hozzáfogtak és ezzel megkezdődött a „Posuerunt” híd felszámolása. A vár kö­veiből építtette ezt Észter­keresztnevet kapta. Kereszt­apja a császár lett. Utóbb magyar nemességet is kapott, s egy osztrák—magyar lo­vasszázad kapitányává ne­vezték ki. Részt vett 1704- ben Savoyai Jenő herceg ol­dalán a rajnai hadjáratban. 1706-ban pedig Olaszország­ban harcolt a franciák ellen. Ekkor a franciák foglyul ej­tették. XIV. Lajos, a török­barát francia király kiszol­gáltatta őt a törököknek. Konstantinápolyba vitték, ahol a szultán Buda egykori helyettes parancsnokát, Cson­kabéget — ekkor már Zun­genberg Lipót Józsefet — zsákba varratta, s a Boszpo­ruszba fullasztatta. Fia. a Budás 1686-ban elfogott Zun­genberg Ferenc később a csá­szári királyi sereg altáborna­gya, bárói rangot kapott Bécsújhelyen .halt meg. Itt őrzik Csonkabégnek' egyetlen egykorú arcképét is. amely őt — immár mint Zungen- berget — magyar huszártá­bornoki egyenruhában ábrá­zolja. házy Károly püspök, s ma még látni lehet a Cifra térre zsúfolt garmadát, a darab­jaiban szokatlanul nagy mé­retű kockákat, amelyek ha nem is „elefánt nagyságúak”, mint ahogy a XVII. századi török utazó, Evlia Cselebi leírta, de napokig tartott, míg az elektromos légfúró egyet-egyet eltávolított egy­mástól, ezeket lánccal kötöt­ték teherautó után, s egyen­ként vonszolták távolabbi helyre. Tíz évig. 1771-től 1781-ig épült a híd és hozzá tartozó ..védőgát”, amelynek a híd a középső része volt. Eszter- házy a sokszor ismétlődő ár­vizektől meg akarta védeni a várost és mert monumen­tális méretekben gondolko­dott, a Lyceum a példa rá, a gátnak is hatalmasnak kel­lett lennie. Hatalmas is lett, — még tévedésnek is, ezt ma már le lehet mérni. Eszterházy az ármentesí­tésnek két másik módját is megkísérelte. Megszüntette a Tűzoltó tér fölötti kis szige­tet, tehát medret tisztíttatott, ezenkívül kiegyenesíttette a medret s Buttler háznál, mert akkoriban- a patak az Almagyar utca déli házainak hátánál folyt, a mai ver­senyuszoda helyén. De a gátat nem a víz fo­lyása mellett emeltette, ha­nem a vízzel szemben. Az egykorú leírások nyomán megállapítható, hogy nem védőgát lett a hatalmas mű, hanem völgyzáró gát, sza­bálytalan V alakjának csücs­kén a híddal, mint vízát­eresztő nyílással. A gát egyik, laposabb, fekvőbb szára a Cifra téri iskola sar­kán állt Porta germanicá- nál, a városfai Felnémeti, vagy Cifra-kapujánál végző­dött, a másik meredekebb és hoszabb szára majdnem a Széchenyi utcai iskoláig nyúlt fel és összesen 240 méter hosszúságban szegült szem­be a várható áradással. A hídra márványtábla került az ószövetségi biblia gyönyö­Kathl Antal 26 éves hajdú- böszörményi lakos már nem először állt bíróság előtt ittas vezetésért. Priuszán más bűncselekmények is szere­pelnek. Ä héten ismét ittas vezetésért állt, ezúttal az eg­ri járásbíróság előtt. Február végén történt: három liter bort vásárolt, s míg dömpe­re az egri bútorgyár közelé­ben rakodásra várakozott, munkatársaival iszogattak a demizsonból. Körülbelül nyolc decit ivott, aztán visz- szatért a dömperhez. A ra­kodók azonban nem voltak hajlandók a kocsit megpa­kolni, mondván, hogy ittas. De hiába figyelmeztették, egy villanyszerelő hiába vette el az indítókulcsot, rű versezetéből, az Énekek Énekéből kiemelt idézettel: Posuerunt me custodem, Magyarul: őrzőnek helyeztek ide engem. A püspök 1781 májusában áldotta meg a gá­tat és úgy látszik, nagy ün­nepélyességgel, zeneszóval, mert a város egykorú rend­kívüli kiadásai között sze­repel: Musicis pro Benedic- tione Muri... Rhen FI. 4. Kr. 18.” A fal megáldásakor a muzsikusoknak 4 forint 18 krajcár. (Félreértés ne es­sék, a latin mondatban a Muri nem murit jelent, ha­nem a murus, vagyis fal la­tin szónak a birtokos esete.) A köznép mindenesetre a Nagy masina nevet adta a gátnak, nem lévén sok köze a deák tudományhoz. A gát majdnem száz esz­tendeig hűen őrizte a várost a kisebb áradásoktól, 1878- ban azonban olyan hatalmas víztömeg gyűlt össze az em­lített hatalmas területen, s a víztömeg olyan- óriási nyo­mással nehezedett éppen a gát majdnem fekvő szárára, hogy az nem bírta ki a nyo­mást, s 47 méter hosszúság­ban beomlott, milliós káro­kat okozva a város lakossá­gának. A híd nem tudta a vízmennyiséget leereszteni, annál inkább sem, mivel a boltozatos nyílások nyilván betömődtek a hordaléktól. A sors iróniája, hogy az Énekek Énekében ez is ol­vasható, mert az említett szövegrész így hangzik tel­jességében : Posuerunt me custodem in vincis, vineam meam non custodivi. Magyarra fordítva: A szőlőkben őrzőnek tettek engem, én szőlőmet nem őr- zöttem ... Akár ezt is már­ványtáblára véshették volna, de már nem volt hová he­lyezni. Azóta ismét majdnem száz esztendő telt el, s lehet, hogy még lesznek áradások, de ma már magasak a patakpart fa­lai, s nem a vízzel szemben emelték őket. egy szöggel „indított”, s né­hány perc múlva már neki is hajtott egy felvonulási épületnek ... Ittas vezetésért az egri járásbíróság dr. Medgyesi Iván tanácsa 3 hó­napi felfüggesztett szabad­ságvesztésre ítélte, s két év­re eltiltotta a gépjárműveze­téstől. ★ Özv. Lakatos Kálmánná felsőtárkányi lakost legutóbb nyolc hónapi szabadságvesz­tésre ítélte a megyei bíróság lopásért. Feltételesen sza­badlábra helyezték. Bünteté­se szeptember 5-én járt vol­na le . .. Augusztus 6-án hallotta, hogy nagy a lárma a szomszédban. Átment. A Bármennyire is naivnak tűnik a címben megfogal­mazott kérdés, mégsem az. Mert könnyű lenne azt vá­laszolni rá, hogy jó kenye­ret csak jó lisztből lehet csinálni, ha azok, akik csi­nálják, maguk is lelkiis­meretük szerint megtesz­nek ezért mindent. A baj csak ott van, hogy még a jó liszt meghatáro­zása fölött is vitatkoznak. Hogy kik? A molnárok és a pékek. Igaz, ma már nem igy hívják őket, hanem úgy, hogy: a gabonafeldol­gozó vállalat és a sütőipari vállalat szakemberei. (Mintha a hangzatos elne­vezés önmagában is elég lenne a jó kenyér elkészí­téséhez.) Eddig nem tudtam, nem régen hallottam, hogy a lisztet A—B—C kategó­riákba sorolják a szakem­berek, és minden kategó­rián belül még 1-es és 2-es minőséget is megkülönböz­tetnek. A szabvány eddig igy írta ezt elő. A vita oka pedig a B— 2-es minőségű liszt. Illet­ve, az ettől még jobb, B— 1-es is. A sütőipariak ugyanis ezt a lisztet sem akarják átvenni a gabona­feldolgozó ipariaktól, ma­gyarul — a malmoktól, a molnároktól. Miért? Hiszen a B—2-es is a közepes minőségű liszt­hez tartozik! Mondják a feldolgozók, a malmok, a molnárok. Mit kezdjenek ők a nyakukon maradt B-s liszttel? Etessék fel az ál­latokkal? Vétkes könnyel­műség lenne. Hogy a pé­kek csupán a legjobb mi­nőségű ' lisztet akarják kapni, az ő szempontjukból még ez érthető valahogy. De gondoljanak arra, hogy B-s liszt is van, azt is kell készíteniük a malmoknak, tehát azt is fel kell hasz­nálni. Természetesen borokról be­szélünk. Már elöljáróban le­szögezzük: nehéz ételek (ál­talában a magyar konyha termékei) nehéz borokat kí­vánunk. így tartja ezt Kato­na József és Dömötör József is a magyar borokról szóló szép könyv két szerzője. Az alábbiakban az ők útmutatá­sát követjük. Leveshez nálunk nem szo­kás bort inni, azonban a ne­héz Üiházi- vagy marhahús­leves megkívánja, hogy „40 cseppnyit” leengedjünk utá­na a torkunkon. A pörköltek­hez sokféle bor ajánlható. A marhapörkölthöz testesebb, csersavas bor dukál, burgun­di vagy soproni kékfrankos. A sertéspörkölthöz a „szép, határozott karakterű” csong­rádi vagy villányi kadarka szomszéd ittas állapotban verte valamiért a feleségét. Többen összegyűltek a lár­mára, s együttes erővel le­vetkőztették. lefektették a részeg embert. Lakatosné — aki szintén segített —, mint­egy „önkényes honorárium­ként” közbeavatkozásáért, kiemelt egy óvatlan pillanat­ban a szomszéd kabátjából 300 forintot. Másnap fedez­ték fel a lopást. Lakatosné bevallotta tettét. Az egri já­rásbíróság három hónapi, börtönben letöltendő szabad- •"esztésre ítélte Lakatosnál, s megszüntette feltételes sza­badságra bocsátását. Az. ítélet jogerős. fc. g. emlegetni a liszt minősé­gével összefüggésben. Azí, hogy az utóbbi' években egyre nagyobb területest termesztünk úgynevezett intenzív, külföldi búzafaj­tákat. Márpedig tény, hogy a magyar búza sikértartal­ma utolérhetetlen. A kül­földi fajta búzákból ezért nem lehet olyan kitűnő minőségű lisztet csinálni, bármit követnek is el a malmok. Mondják — ma­gyarázatként. Én nem a sikértartalmat vitatom. Csak eszembe jut, hogy határainkon túl is etr tem már nagyon finom, ropogósra sütött, foszlós beiű kenyeret. Pedig azt sem a Bánkúti búzából csinálták. Ezért vélem úgy. hogy nem kell mindent „rá­kenni” a rajtunk kívül ál­ló okokra. Mert ezek sze­rint sem a malom, sem a pék nem hibás kenyér- ügyben, hanem a paraszt a hibás, a tsz. Miért ter­meszt olasz, francia és szovjet búzát? Ha ezen a soron végig akarnánk menni, félek, na­gyon sok „felelőst” kelle­ne felfedeznünk. Talán a végére sem jutnánk a sor­nak. Ezért javaslom: vál­lalja mindenki a felelőssé­get azért, amit csinál, So­ha nem volt jó, ha valaki a fejlődést okolta a hi­bákért. Mert a nagy hoza­mú, külföldről származó búzák nem ártottak ne­künk. Ha ezek nem jelen­tenének előbbre lépést, nem is használnánk őket. De a sikérre hivatkozók­nak is csupán annyit sze­retnék megjegyezni, hogy tudtommal a nagyobb si- kér a mi éghajlati jelleg­zetességeinknek a követ­kezménye. (Magyar siker, magyar éghajlaton.) Söpörjön hát mindenki a maga háza előtt. (g. mól—) illik, a fehér borok közül pe­dig a móri ezerjó. Birkapör­költ után jöjjön a homoki siller, vagy ezerjó. (De ké­szítése közben bele is önthe­tünk egy keveset.) Sült jércéhez igyunk pezs­gővel kevert vörösbort. A tejfeles paprikás csirkéhez a nagyobb alkoholtartalmú vö­rösborok, a burgundi, a vil­lányi, a kékfrankos, a fehér borok közül az egri leányka, vagy a balatonfüredi rizling javallható leginkább. A kappansült egri bikavért kí­ván, a sültkacsa pedig olasz rizlinget, badacsonyi kéknye­lűt, vagy tokaji furmintot. Vadpecsenyéhee vörös bort igyunk. Bécsi szelethez a riz­lingszilváni vagy a balaton­füredi rizling passzol. Felvá­gotthoz, szendvicshez kissé szénsavas, szőlőillatú bort, gyöngyösvisontait, domoszlói rizlinget adjunk vagy kér­jünk. Végül nézzük, miben úszik a hal? Természetesen csakis borban. (Átkozott is volna harmadik vizében.) Sült — vagy rántott hal — utána könnyű fajborok. Például rizlingszilváni, pécsi cifrand- li, vagy tramini. A fűsze­res, erős halászlé gazdag za- matú borokat követel. Ilyen­nek mondatik a szekszárdi kadarka, a tokaji furmint vagy a somlói. S mire igyunk tokaji aszút? A kérdés helytelen. Egy po­hárka aperitifként elfogyasz­tott aszú után lássunk ebéd­hez! 1869, augusztus 24., vasárnap* Ki volt Csonkabég a budai törökök hőse? Dr. Kapor Elemér A tárgyalóteremből Hiába figyelmeztették... .«tliikéiiyes honorárium” Még egy dolgot szoktak Mit igyunk rá?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents