Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

Rtía& ín 8.30 Lányok, asszonyok ... 8.40 tuvúszene 8.50 Marguerite Long zongorá­zik 0.12 Stu.uum 3.22 Szólistahangverseny 10.51 Aranycsont. Sós György rádiójátéka 13.20 Melóuiakoktél 13.45 Riport 13.55 Koruspódium 14.20 Uj Zenei Újság 15.20 Csak fiataloknak! 10.05 A román kultúra hete 10.35 Szombat délután 18.00 Kovács Dénes hegedül 19.25 Minden héten szilveszter! 21.46 Népi zene 22.20 Táncoljunk! 0.10 Melódiakoktél i" c. 1 Ob I 8.05 Operarészletek 9.00 Népdalok 9.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 12.00 Kamarazene 13.05 A sikeres ember és á stréberscg 13.30 Daijátekreszletek 14.00 Áriák 14.20 Verbunkosok 14.55 Orvosok a mikrofonnál 15.00 Lehel György portréja 16.05 Prágától Santiágóig 10.20 Könnyűzene 16.30 Közvetítés a női úszó EK- ról és a labdarúgó-mérkő­zésekről 18.20 Ifjúsági kórusok 18.33 Új húsvét. Rádiójáték 19.20 Debussy: Gyermekkuckó. Szvit 20.28 Mozart: Figaro házassága. Né0yfelvonasos opera 23.47 Virágénekek MrtLi VAK 9.00 Műsorismertetés 9.01 Nótaszó 9.20 Élsz még Rómeó. (Magyarul beszélő bolgár tv* film) 10.05 Koktélvarieté 10.40 Varázslatos szigetek 11.05 Kék fény 15.53 Műsorismertetés 13.55 A kisiilmek kedvelőinek 1G.30 Üszó Európa Kupa 18.30 Hírek 18.40 A tv jelenti.., 19.25 Cicavízió . . . 19.35 Muzsikáló képek 20.00 Tv-híradó 20.24 Heltal Jenő: Lumpáciusz Vagabundusz. Mesejáték 22.25 Tv-híradó 22.45 Térdenállva jövök hozzád (Magyarul beszéjő olasz film) POZSONYI 14.30 Röplabdabajnokság a Szlo­vák Nemzeti Felkelési Ku­páért 16.00 A Csehszlovákia—Svédor­szág atlétikai viadal köz­vetítése 19.00 Tv-híradó 21.33 J. Vrhlicky: Egy éj a Karlsteinen. (Színdarab tv- változata) 23.20 Tv-híradó Ifiből EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Az előadások, kezdete: Va 6 és 8 órakor. A hekus és azok a hölgyek ECRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Az előadások kezdete: 7a 6 és »/2 8 órakor. Két mamám és két papám van Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. EGRI KERT MOZI: Az előadás kezdete: 7 órakor. Anna Karenina GYÖNGYÖSI PUSKIN: Maigret felügyelő csapdája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: A Nagymedve fiai Nyári Ifjúsági mozibérlet, kötött szelvényei beválthatók. GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Dorellik jön! HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A kalózkapitány újra tengerre száll HATVANI KOSSUTH: Szeszélyes nyár HEVES: * Sólyom nyomában FÜZESABONY: Harc a sátánnal PETERVASARA: Alfa Rómeó és Júlia ÜGYELET Egerben: Szombaton délután 2 órától hétfő reggel 7 óráig a Baj- csy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Gyermekorvosi ügyelet: Szom­baton 16 órától 17.30 óráig, vasár­nap délelőtt 9 órától 10.30 óráig. WÜután 10 órától 17.30 óráig az Fakutya készül a barkécsüzetnben Hit mond a tudós a homo btoiogicusról „A biológia varázspálcájá­nak érintésére az ember fo­kozatosan egészen más lény- nyé válik, mint amilyen volt. A homo sapiens szemünk lát­tára lassan homo biologicussá válik — furcsa kétlábúvá, amely sokféle képességet egyesít magában: szaporodni tud, hím részvétele nélkül, mint a levéltetű; képes mesz- sziről megtermékenyíteni a nőstényt, mint egyes puhates­tűek, nemét változtatni, mint egyes halak: szegmensekből regenerálódni, mint a gilisz­ta, pótolni szervezetének hi­ányzó részeit, mint a triton; az anya szervezetén kívül fejleszteni a magzatot, mint a kenguru, és hibernálni ma­gát, mint a sündisznó”. Ez a rapszodikus idézet Jean Rostand, a híres bioló­gus „Módosítható-e az em­ber?” című könyvéből való. így határozta meg a francia tudós a fejlődés forradalmá­nak kezdetét, amelynek kö­vetkezményei a jövendő év­századokban oly nagy hatá­súak lesznek. A jövő történelemkönyvei bizonyára kiemelik majd a XX. század derekán született fontos biológiai felfedezése­ket. Új korszak kezdetét jelentik majd az Müller azt javasolta, hogy létesítsenek világszerte sper­ma-bankokat, ahol fagyasz­tott állapotban tárolják a spermát. Az orvosok — a komplikációk elkerülése vé­gett. — csak olyan sperma felhasználását engednék meg, amelyet vagy már legalább húsz éve a bankban tárolnak, vagy amelynek adója már nem él. Bár Müller forradalmi programját — amelyet olyan híres tudósok is támogattak, mint Sir Julian Huxley és F. H. C. Crick Nobel-díjas — nem valósították meg teljes egészében, a mesterséges megtermékenyítés módszere állandóan terjed. Ma már évente kb. fízezer gyermek születik ezen a módon. Az Egyesült Államokban tömegesen létesülnek a sper­ma-bankok. Némelyiket úgy tervezték, hogy még atomhá­ború esetén is megőrizhes­sék az élősperma-készlete­ket. Jerome K. Sherman, a módszer úttörője szerint az Egyesült Államokban ma már egészséges gyermekek százai élnek hosszabb ideig fagyasz­tott állapotban tartott sper­mával történt mesterséges megtermékenyítés jóvoltából. 'S/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSSSSSSS/SSSSSS/SSSSSSS/SSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSS/SSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSS Egy-egy görbe faluskó, vagy rönk az első látásra semmit sem mond, mégis Szilvásváradon, a Nyugat­bükki Állami Erdőgazda­ság barit ácsiizem ében aján­dék- és használati tárgya­kat készítenek belőlük. Vázák, virágtartók, fo­gasok, különböző formájú rönkszékek kerülnek ki a kis üzemből. Hogy melyik rönkből mi készül, azt az alakja dönti el, amire leg­jobban hasonlít. Ez a fakutya Is ott ké­szült, s rövidesen valame­lyik vendéglőben lesz majd kuriózum. A hátába lyuka­kat fúrnak cs különböző fajtájú borokat tesznek be­le. A kis üzem hat dolgozó­ja naponta „barkácsolja” a különböző dísztárgyakat, s termékeik ma már a me­gyén túl is ismertek. íme a bizonyíték, a korhadt, görcsös fa sem mindig a tűzre való. (Kiss Béla felvétele) Természeti kép — művészi kép emberiség történelmében, és ez a korszak nem kevésbé fontos, mint az, amelyben az ember emberré vált. Ez az új korszak: az evolúció befolyá­solásának kora. Az ember nem csupán a természet gyermeke, a termé­szetes kiválogatódás terméke többé. A tudomány jóvoltá­ból önmaga teremtője lehet. Edward L. Tatum Nobel- díjas tudós szerint az ember növekvő képessége saját ge­netikai jövőjének megterve­zésére „a legbámulatosabb perspektíva, amelyet a tudo­mány eddig megnyitott előt­tünk”. Ennek a különleges forra­dalomnak atyja (ha ugyan egyetlen atyja van), talán a már elhunyt H. J. Müller, fi­ziológiai és orvostudományi Nobel-díjas. Ez a látnok tu­dós megdöbbentette a világot a genetikai tökéletesítésre vo­natkozó programjával. Az emberiség fennmaradá­sának és az emberi genotípus javításának eszközeként Mül­ler a mesterséges megtermé­kenyítés programját javasol­ta, kiválasztott férficsoport, spermájának felhasználásá­val. A kiválasztásnak fizikai és intellektuális kritériumai lettek volna. Az anyának kiválasztott nőknek megengedték volna, hogy — esetleg férjükkel együtt — az előzőleg már ki­választott csoportból maguk válasszanak spermaadót. A spermaadó jelenleg kötelező teljes névtelenségével szem­ben Müller azt javasolta, ve­zessenek kartotékot minden spermaadóról, részletes in­formációkkal, hogy a leendő szülők tudatosan választhas­sanak közülük. Alkotmány utca! rendelőben, (rendelési Időn kívül az általá­nos orvosi ügyeletén: Bajcsy­Zsilinszky utca). Hétfőn 19 órá­tól kedd reggel 7 óráig a Bajcsy- Zstlinszky utcában. Gyöngyösön: Szombaton 14 órától hétfő reggel 7 óráig, a It-es számú kórházban. (Jókai utca. Telefon: 16-36. 16-44.) Gyermekorvosi ügyelet: Vasár­nap délelőtt 10 órától 12 óráig a Il-es számú kórházban. (Puskin utca. Telefon: 16-36, 16-44.) Hatvanban: Szombaton 12 órá­tól hétfő reggel 7 óráig a ren­delőintézetben (Telefon: 10-04.) Rendelés gyermekek részére is. Már senki sem kér­dezte, hogyan szalad a Skoda. Elmaradtak a tréfák is. Nem cuk­kolták, hogy mellette alszik a garázsban, hogy nem bír majd a nőkkel ezután. Mert nőkkel a meg­rögzött agglegényeket lehet igazán ugrat­ni, különösen az ilyen Mezei-f élé­ket... Vasárnap termé­szetesen kocsival ment a sógorokhoz. Egyenként akarta vinni őket, de Lajos kinevette. Azt mond­ta, ilyen vékonydon- gájú emberekből akár hatot is vihet egy bejáratos kocsi. Végül csak megsér ­tődtek, mert fi­gyelmeztetni merte Lalikat, nehogy le- csöpögtesse a huza­tot fagylalttal. Sötétedés előtt in­dult haza. Az állomás előtt sorompót ka­pott. Elrobogott a személy, lassan emel­kedni kezdett a kis kerítés. Megvárta, míg teljesen felhúz­zák, aztán indított. Halk duruzsolással billent át a kocsi a kis emelkedőn. Sző­ke, teltkarcsú asz- szony lépett elé az úton. Intett neki. — A várósba? — Igen. — Lekéstem ezt az átkozott járatot. — Tessék paran­csolni! A kosarat ta­lán hátra... kegyed pedig... ó, nagyon örülök... Előbb érünk, mint a vonat! — Üj a kocsi? — Egy hete kap­tam meg. De rógóta vezetek. nyugodtan rám bízhatja magát, asszonyom... Minthogy János a világért sem akart pénzt elfogadni a fu­varért, s egyébként is kiderült, hogy az asszonyka éppen a szem,ben lévő ház harmadik emeletén Műszaki hiba lakik, legegyszerűbb- me előtt, amikor ré­tiek látszott egy sze- veteg mosollyal kibá­rény vacsorával ho- múl a kirakalabla­norálni a szívességet. kon. — Bizonyára vala- Pedig Ibolya hang­mi hitvány kis vacso- ja, kislányos dűny­rát készítene — nyögése kapcsolta ki mondta az asszonyka. időnként az agyát. A — Mert a férfiak kapcsoló! Micsoda öt- csak akkor igényesek, let! Ibolya egy zse­ha más készít nekik. ni! Ez nem jutott Én ugyanis férjnél volna eszébe. A férj vagyok — sajnos. este hétkor távozik, Bár talán nem helyes, ha szolgálatba megy. hogy panaszkodom... Vonatra azonban nem rossz ember' a csak nyolctízkor száll, férjem. Kalauz. Most Fél kilencig tehát is szolgálatban van... várni kell. Hátha Hajnali háromkor gondolt arra először Mezei János, az áru­ház reszortfelelőse, hogy talán haza is kellene mennie. — Ugyan, kis bu­tám... — dünnyögte az asszony. — A ka­lauz bácsi kilenckor érkezik. Ráérsz nyolckor elmenni. — Hétkor nyi­tunk... A kollégák a jó­kedvet, a szokatlan előzékenységet, a vi­dám fiityörészést mind-mind a Skoda számlájára írták. Két hónap múltán is a kocsit irigyeljék. Azt hitték, a dióbarna vo­lán, az üvegen sétá­ló ablaktörlő, az al­mazöld motorház­tető lebeg János sze­cserél valakivel, vagy más vonalra irányítják, s csak reggel kell beállnia. Fél kilenckor Já­nos kiáll az erkényre, s figyeli Ibolyáék fürdőszobájának ablakát. Ha felgyul­lad a villany, s egy másodperc múlva el­alszik, akkor indul­hat. Ha háromszor- négyszer gyullad és alszik egymás után, akkor veszély van, otthon a férj. A múlt héten is volt ilyen eset. Valóban fontos az előrelátás. Ibolya negyedkor feltette a krumplit. Barátfülét rendelt János. Azt pedig nem lehet felfújni. Anti már nem jöhet, ez­óta már elindult. — Kiöntöm én a konyakot is. Csak emelnem kell János elé, ha belép! És a kávé is... hadd főj- jön! Tíz perc múlva fél... Pampara­pamm... Jesszusom! Ez Anti! Egy rövid csöngetés! És... pró'- bálja a kulcsot! — Reggel megyek a hathuszonnégyes- sel... Mi ez? Kétszer vacsorázol? — Tudod, úgy... — Csend! Hát ide­figyelj! Hányra jön? — Kicsoda? — Azt akarom tud­ni én is! Hányra jön? Halljam! — Nem jön senki! Ha te nem hiszel ne­kem, hák ülj ide az előszobába a baltával, vagy a konyhakés­sel... te bolond! — Hová mégy? — Kezet mosni! Alig találta a kap­csolót. Már görbítet­te az ujjait, hogy egymásután öt-hat gyors kapcsolássc.l je­lezzen a túlsó ei kély- re: most aztán igazán nagy a veszély, sze­relmem! Csat most ne mozdulj! Egy... Aztán semmi. Üres kattanások. Hiába rázta, cibálta, ütötte, nem gyulladt több­ször. Az égő egyet villant, halkan pat­tant benne valami, aztán elsötétült... „Mi lesz itt?”... Mezei János három nap múlva nézett be az üzletbe. Bal sze­mét nem láthatták a kollégák a nagy kék folttól. Arcán ragasz­tások fehérlettek. Jobb fülét is kötés tartotta, bal lábára erősen biccentett. — Mi történt, ko­mám? Karambol? — kapták körül mind­annyian. — Semmiség — le­gyintett. — Műszaki hiba... Nem tudt/r. hogy igazat mondott. Annus József Az esztétikai problémák tárgyalását általános alapel­vek megvilágításával szeret­ném kezdeni. Nyomban hangsúlyoznom kell azonban, hogy a művé­szi kép megalkotása minden fotós egyéni ügye, nagyon sok esetben érzelmeinek kép­re való vetítése. Nagyo.n ne­héz tehát az alkotás folya­matát leírni;, vagy .. merev szabályok alkalmazásához kötni. Ennek ellenére tudo­másul kell vennünk, hogy az igényes kép alkotása tuda­tos munka. Első és legfontosabb alap­elv, amiről soha, semmilyen körülmények között sem fe­ledkezhetünk irieg, hogy más a természeti kép és más a. művészi kép. Ha pl. egy munkafolyamatot lefényké­pezünk, vagyis készítünk egy munkaképet úgy. ahogyan az adott pillanatban előttünk van, minden meggondolás, minden válogatás, kiemelés, háttérbeszorítás nélkül, ak­kor kapunk egy természeti képet. Ez a kép a reákerülő formákat (emberek, tár­gyak, környezet) valamilyen véletlenszerű helyzetben áb­rázolja, és a legtöbb esetben semmit sem mond. Nem pe­dig azért, mert az előttünk álló munkafolyamatot úgy láttatja, ahogyan száz meg ezer ember látja: érzelmi reagálás nélkül. Vagy naga- tív előjelű reagálással. Egészen más lesz a kép hatása, és ez már inkább vi­seli magán a művészi kép is­mérveit, ha kiemelek vala­mit ebből a munkafolyamat­ból. Kiemelem azt, ami kü­lönösen megragadta figyel­memet, ami érzelryet keltett bennem. Pl. egyik-másik munkásnak, vagy akár egy egész brigádnak munkához való jó hozzáállását, vagy a jól végzett munka feletti örö­mét. vagy éppen ennek az ellenkezőjét. Ez utóbbit elíté­lő, megdöbbentő formában, ami azonban elég nehéz. Nyilvánvaló, hogy az ilyen kép alkotása már nemcsak az exponáló gomb megnyo­másából áll. Nem megy olyan könnyen, mint az egyszerű természeti kép elkészítése. Tudatos, válogató, sőt re Zé- nyegest kiemelő és a lényeg­telent háttérbeszorító mun­kára van szükség, hogy cél­hoz érjünk. ’ Körmendi Károly 1969. augusztus 23., szombat 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents