Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-23 / 194. szám

I Leg ír * méh b sport jelentéseink Az ünnepi megnyitót hallgatják a medence körül felsorakozott csapatok. Az Egri Dózsa vezet az országos vidéki úszóbajnokságon (Foto: Pilisy) gondok. BONN Wilhelm Daniels, Bonn 65 éves volt főpolgármestere es díszpolgára pénteken sajtóér­tekezleten jelentette be, hogy független jelöltként kíván in­dúlni a választásokon saját pártjának, a CDU-nák hiva­talos jelöltje ellen. Elhatáro­zását azzal indokolta meg. hogy harcba kell szállnia egy olyan pártápparátussal, amely meghamisítja a választók akaratát. A CDU a 38 éves Aló Hauser-t állította hiva­talos jelöltként a bonni vá lasztási körzetben. Darnels szerint egy közvéíeményku tatáson a megkérdezettek 53 százaléka Daniels jelöltsége mellett állt ki, s csak 22 szá­zalék Hauser mellett. Így most k CDU-t az a veszély fenyegeti, hogy a CDU-sza vázátok megoszlása esetén a szociáldemokrata jelölt fut be Adenauer egykori válasz tási körzetében. Pénteken Egerben 22 sport­kör 300 úszójának részvéte­lével kezdődtek el a vidéki bajnokság küzdelmei. A dél­utáni döntőket rövid ünnep­ség előzte meg, a medence körül felsorakozott verseny­zőket dr. Rózsa Sándor, az Egri Városi Tanács vb-titká- ra üdvöz'ölté Az. első nap eredményei: 100 m férfi gyors: Bajnok: Kovács B. (Egri Dózsa) 57.8 2. Cservenyák (Szolnok) 59.3, 3. Cseke (Debreceni VSC) 59.8. 100 m férfi hát. Bajnok: Hámori (Pécsi Ércbányász) 1:07, 2. Dávid (Rába ETO) 1:08.3, 3. Bánki (Szolnok) 1:08.9, 4. Veréb IE. Dózsa) 1:10. M)0 m-női gyors: Bajnok: Bukolyi (E. Dózsa) 1:05.6, 2. Bojtos (Tatabánya) 1:07.5, 3. Skultéti (Ráha ETO) 1:09.9. 100 m női hát: Bajnok: Tóth M. (Békéscsaba) 1:16.4, 2. Drobni (Tatabánya) 1:18, 3. Dunai (Pécsi Ércbányász) 1:18.9... 6. Bukolyi 1:22.8. 100 m férfi mell: Bajnok: Kürti (Szolnok) 1:15.9, 2. Mátrai (Pécsi Ércbányász) 1:17, 3. Nyíri (Szentes) 1:18. 100 m női mellúszás: Baj­nok: Nagy Júlia , (Gyula) .1:23.6, 2. Gábor (Békéscsa­ba) 1:25, 3. Prucz Éva (E. Dózsa) 1:25.5. 200 m nőj vegyesúszás: Bajnok: Tóth M. (Békéscsa­ba) 2:44.6, 2. Madarasi (Mis­kolci Spart), 2:50.9, 3. Veres (Miskolci Spart.) 2:51.4. 400 m férfi gyors: Bajnok: Kovács B. (E. Dózsa) 4:40, 2. Varga (Szolnok) 4:47.5, 3. Sass A. (E. Dózsa) 4:48.3... 6. Veréb (E. Dózsa) 5:07. 200 m férfi vegyes: Baj­nok: Cservenyák (Szolnok) 2:26.4, 2. Bánki (Szolnok) 2:29.9, 3. Mátrai (Pécsi Érc­bányász) 2:á2.8. 400 m női gyors: Bajnok: Tóth M. (Békéscsaba) 5:15.6, 2. Trobm (Tatabánya) 5:17.9, 3. Győri (Szolnok) 5:21.1, 4. Bodnár A. (E. Dózsa) 5:29.8. 4x100 m női gyorsváltó: Bajnok: Egri Dózsa (Buko­lyi, Lakatos, Bodnár, Kele­men) 4:40.5, 2. Tatabánya 4:43.4 3. Kecskeméti Vízmű 4:52.9. 4x100 m férfi gyorsváltó: Bajnok: Egri Dózsa (Riskó, Sass, Veréb, Kovács B.) 3:59.1. 2. Szolnoki Dózsa 4:02, 3. Debreceni VSC 4:04.7. A pontverseny állása az el­ső nap után: i. Egri Dózsa 240, 2. Szolnoki Dózsa 236, 3. Pécsi Ércbánya 152 ponttal. A második nap küzdelmei­re ma délután, 17 órai kez­dettel kerül sor, Keinek küzdelmek az ökölvívó Kohó emlékverseny elődöntőjében Ä Dobó István ökölvívó- imlékverseny péntek esti eló- löntőjében végre megtelt az ígri Gárdonyi Géza Színház íézőtere. A közönség az Eu- ópa-bajnok Gedó György láereplését várta a legjra- fyobb érdeklődéssel, aki iga- :0ltá is képességeit és a ró­nán Giuga elleni mérkőzé­sen már az első menetben iöntő fölénnyel győzött. Így i döntőben a szovjet Kuku- nov lesz az ellenfele, aki izúttal az újpesti Zubikot ;yőzte le. Pehelysúlyban a atabányai Láng és az újpesti Kovács biztosan nyert len­gyel, illetve szlovák ellenfe- éveí szemben, kisváltósúly- oan pedig a szovjet Kuzma- lov a csepeli Nagyot ütötte sl a döntőbe jutástól. Ezután Péterii pontozással győzött Szirony ellen, a közönség azonban hosszasan tüntetett, mert. az újpesti fiút látta jobbnak. Az NSZK-beli Gsot- berger és a szlovák Kvsmir találkozója rövid ideig tar­tott, mert a szlovák fiú mind­járt az elején megsérült. A lengyel Ozrechiak jobb erőn­létével nyert a gyöngyösi Sü­tő ellen. t középsúlyban Schrick (Vasas) ritkán lát­ható - heves csatában verte meg a román Cojocarut. Ugyancsak kitűnő küzdelmet hozott Balogh és Terényi ta­lálkozója, amelyben Balogh igS9. augusztus 23., szombet minimális győzelmet aratott. Az elődöntő két félnehézsú­lyú mérkőzéssel fejeződött be. Először Tóth I. kiütötte a kaposvári Kochot, majd a szovjet Rezumov ellen a lengyel Kreps a második menetben feladásra kény­szerült. Eredmények: Papír súly: Gedó az első menetben döntő fölénnyel győzött Giuga ellen. Kuku- mov p. gy. Zubik ellen. Pehelysúly: Láng p. gy. Helder ellen. Kovács p. gy. Takács ellen. Kisváltósúly: Kuzmanov p. gy. Nagy ellen. Péteri! p. gy. Szirony ellen. Gsotberger ellen Kusmirt az első menetben sérülés miatt leléptették. Orzechiak p. gy. Sütő ellen. Középsúly: Schrick p. gy. Cojocaru ellen. Balogh p. gy. Terényi ellen. Félnehézsúly: Tóth I. az első menetben kiütötte Kochot. Rezumov ellen Kreps a má­sodik menetben feladta. A döntő küzdelmekre ma , délelőtt 10 órakor kerül sor. | Fekete Győr Endre, a He­ves «negyet Tanács vb-e!ndke fogadta a Dobó István em­lékverseny versenybíróságát a MÖSZ és a válogatott kévét vezetőit, a bírákat, a külföldi csapatok vezetőit és Gedó j György Europa-uajnokoi. .4 . - a jeien volt Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Heves megyei pártbizottság első tit­kára. is. ÜJABB KRÍZIS SAIGONBAN NEW YORK TIMES-KOMMENTAR LAIRD BEJELENTÉSÉRŐL VIETNAMBÓL AZ UTÓBBI időben elsősorban hadi­jelentések érkeznek. Bár a párizsi tárgyalások folytatód­nak, a üléseken nincs haladás az amerikai—saigoni fél destruktív magatartása miatt. Washington nem is titkolja, mit szeretne elérni az időhúzással: azt, hogy egy, a jelen­leginél sokkal erősebb saigoni rezsimet teremtsen az amerikai csapatok kivonása idejére. EZ AZ IDÖHÜZÁS NEMCSAK cinikus játék, — hi­szen sok ember, nem utolsósorban amerikai katona, éle­tébe kerül — hanem értelmetlen is. A gyűlölt saigoni re­zsim visszavonhatatlanul és véglegesen életképtelennek bizonyult. Megerősödésében bízni a szó szoros értelmében annyit jelent, mint homokvárra építeni. Ezt az alapvető igazságot illusztrálják a legutóbbi dél-vietnami politikai fejlemények is. A saigoni rezsim vezetőinek Szüntelen személyi-ha­talmi marakodása ismét. olyan méreteket öltött, hogy a' kulisszák mögül, kibukkant a nemzetközi nyilvánosság prondjára is. Thieu elnök másfélórás ..drámai” kihallga­táson fogadta a bábrezsim kormányfőjét, Tran Van Juon- got. Az audencia közös nyilatkozattal végződött, amely bejelenti, hogy a miniszterelnök „szabad kezet adott” az elnöknek az új kormányfő és új kabinet megalakítására. A LÁTVÁNYOS SAIGONI belpolitikai válság újabb politikai vereség Washington számára. Ismét bebizonyo­sodott, hogy a rezsim nemcsak népszerűtlen és korrupt, de még az amerikai szuronyok árnyékában is képtelen valamiféle kormányzati folyamatosság fenntartására. NIXON MÁS TERÜLETEKEN IS folytatja az eddigi tevékenységét jellemző manőverezést. Taktikájának isko­lapéldája Laird hadügyminiszter bejelentése, amely sze­rint Washington kész a katonai költségvetés három mil­liárdos csökkentésére. A látványosnak szánt közlés célja éppen olyan vi­lágos, mint tulajdonképpeni tartalmatlansága. Nixon még „páholyból”, a Johnson-adminisztráció idején felis­merhette, hogy a kongresszusban az amerikai nép nyo­mására növekszik a ellenállás a csillagászatira dúzzasztott katonai büdzsével szemben. Döntésé tehát belpolitikai kényszer, amit Laird — Nixon megbízásából — hiába pró­bál a kabinet konstruktív szándékaként jellemezni. A tervezett csökkentés elavult fegyverek, egyes fe­leslegesnek tartott katonai egységek következménye, amely nem érinti a korszerű fegyverkezést. A legtekinté­lyesebb amerikai lap publicistája, James Reston, a New York Times kommentátora „villámhárítónak” nevezi a Laird-bejelentést és kimondja a Nixon előtt álló dilemma lényegét. Az elnöknek, véli Reston, el kell döntenie, haj- landó-e a fegyverkezési hajsza rovására nagy összegeket fordítani a súlyos szociális problémák megoldására. Ha ezt nem teszi meg, Amerika külső biztonságára való hi­vatkozással az ország belső biztonságát fenyegeti. Ők kelte sí 10. sz. gyára Eger. Lakatgyártó u. 2. azonnali belépéssel felvesz jxportgépek gyártásához géplakatosokat és vasszerkezeti lakatosokat, továbbá segédmunkásokat. Jelentkezés írásban vagy személyesen üzemgazdasági csoportjánál gyár „A béke megőrzése szem­pontjából a laghalaszthatat- lanabb feladat, hogy . . . ha­tályba léptessék az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződést. .. Ugyanakkor törekedni kell arra. hogy törvényen kívül helyezzék a nukleáris fegyvert, eltilt­sák gyártását és minden­nemű nukleáris fegyverkí­sérletet . . . Fokozni kell a harcot a bakteriológiai és vegyi fegyverek hatékony eltiltásáéit”. (A kommunista és mun­káspártok moszkvai ta­nácskozásán elfogadott fö dokumentumból.) Más országokkal együtt immár Magyarországot is fel­kérték: vegyen részt a genfi leszerelési értekezlet mun­kájában., Így ezentúl a kiszé­lesített értekezlet vitatja majd meg az emberiség előtt álló legbonyolultabb problé­ma, a leszerelés további le­hetséges lépéseit Géniben, a nemzetközi diplomácia egyik fővárosában. A leszerelési bizottság jú­liusban megkezdődött nyári ülésszakán három rendkívü­li fontosságú kérdés szerepel napirenden. Az első az 1983- as moszkvai atomcsend- egyezmény hatályának kiter­jesztése. Emlékezetes, hogy akkoriban az egyezmény ha­tálya alól — pillanatnyilag megoldhatatlannak tűnő el­lentétek miatt — kivonták a földalatti atomrobbantásokat A legközvetlenebb feladat: elemi, hogy a föld alatt is „atomcsend” uralkodjék. Ha ezt sikerül megvalósítani, az hatással lehet nemcsak az általános nemzetközi légkör­re, hanem azokra a stratégiai jellegű leszerelési megbeszé­lésekre is, amelyek nem a beszerelési bizottság, hanem . valQ.ságnak megfelelően — a két szuper- hatalom között bontakozhat­nak ki. A Genfben napirenden le­vő második súlyos probléma a vegyianyagok és baktériu- mok katonai felhasználásá- nak betiltása. A tilalmat le­szögező 1925-ös genfi egyez­ményhez több mint hatvan ország csatlakozott. A na­gyobb hatalmak közül csak az Egyesült Államok és Ja­pan nem ratifikálta eddig az egyezményt. A legutóbbi né­hány hét eseményei, (mint az okinawai mérgesgáz-szi- vargas, vagy az amerikai hadsereg tulajdonában levő mergesgáz-készletek nvugat- nemetországi raktározásáról szo o bonm jelentés) égetően aktuáhssa tették a problé­häv Yllagossa, vált ugyanis, hogy az amerikai ratifikálás hiánya súlyos nemzetközi ve­szélyekkel jár. Genfben el kell tehát érni egy olyan szerződéstervezet elfogadását, amely — felújítva és meg­erősítve az 1925-ös egyez­ményt — megtiltja a vegyi és bakteriológiai fegyverek fejlesztését, gyártását és fel- l.almozását is. Az egyezmény aláírói és ratifikálói között természetesen feltétlenül ott kell lennie az Egyesült Álla­moknak is. A leszerelési bizottság előtt szereplő harmadik téma, a tengerfenék demilitarizálása. Ebben az ügyben egy szovjet és egy amerikai tervezet fekszik a bizottság előtt. Lé­nyeges eltérés közöttük az. hogy a Szovjetunió nemcsak a parii sáv, hanem a telje, tengerfenék demilitarizálása ra törekszik. Az amerikaiak viszont csak a nukleare fegyverek tengeralatti tele­pítését akarnák megtiltani szabadon tartva az utat . különböző elektronikus le­hallgató apparátusok, vf z alatti tengeralattjáró támasz­pontok és más katonai léte­sítmények előtt. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a genfi napirend a;: emberiséget érintő leg fonto­sabb kérdések egész sorával foglalkozik, s hogy ezek — tekintve a leszerelés rendkí­vül sokoldalú és szerteágazó voltát — maguk is sokfélék. A nemzetközi élet realitá­sai közé tartozik azonban, hogy vannak a leszerelésnek olyan területei, amelyek a két szuper-atomhatalom. az Egyesült Államok és a Szov­jetunió legközvetlenebb ér­dekeit érintik. Ezek csak ak­kor kerülhetnek a leszerelési bizottság szélesebb plénuma elé, ha előzőleg az említett két nagyhatalomnak már si­került közös álláspontot ki­alakítania. Ilyen terület .a stratégiai rakétarendszerek, illetve a rakétaelhárító rend­szerek problémái. Emlékeze­tes, hogy még Nixon hiya- talbalépése előtt felvetődött: a két vdághatalomnak meg. kellene tárgyalnia a straté­giai rakéták kérdését. A Szovjetunió már akkor kö­zölte, hogy hajlandó ilyen tárgyalásokra. Közben azon­ban — részben nemzetközi­taktikai okokból, részben bi­zonyos belső gazdasági érde­keltségek nyomására — Nixon elnök jóváhagyta az úgynevezett Safeguard-prog- ramot. Ez nukleáris rakéták és ellenrakéták bonyolult rendszerét helyezné el a less fontosabb amerikai «nagyvá* rosok közelében. Á Nixon ál­tal jóváhagyott Safeguard- program csak árnyalatokban tér el a Johnson-adminiszt­ráció korábbi hasonló tervé­től. Nem különbözik viszont abban a lényeges következ­ményben, hogy szükségsze- , rűen megindítaná a fegy­verkezési verseny új fázi­sát. Ebi -n a y-f iber. "i o- miko szovjet külügyminisz­ter július végi beszédében ismételten leszögezte, hogy a Szovjetunió kész eszmecseré­re az Egye-.v't /Ikonokkal, az úgynevezett stratégiai ra­kéták ügyében. Az események azt mulat­ják, hogy rármilyen lassú és fokozatos is az előrehait- dás, a leszerelés ügye to­vábbra is a nemzetközi dip­lomáciai élet egyik elsőszá­mú kérdése. Ami Genfet il­leti, az ott tárgyalt kérdések­ben van remény a fokozatos előrehaladásra. Aligha lehet azonban kétséges, hogy a genfi megbeszélések is merő­ben új, az eddiginél sokkal kedvezőbb légkörben foly­hatnának, ha az Egyesült Államok világosan körvona­lazná a magatartását a stra­tégiai rakétarendszerek ügyé­ben és nem halogatná tovább a tárgyalásokat. EGERBEN, a Gárdonyi Géza Színház előcsarnokában antikvár könyvvásárt rendezünk 1969. augusztus 36—29-ig. Szabad böngészés, alacsony árak. Felesleges könyveit a helyszínen készpénzért megvásárol­juk. Nyitva 26—28-ig 10—19 óráig, 29-én 10—15 óráig KERESSE FEL! BÖNGÉSSZEN!'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents