Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

ff Senki és mindenki" Idegenforgalmi interjú helyett ! Idegenforgalmi interjút ! akartam csinálni. Egerben I is fő szezonját éli a turizmus, , kiil- és belföldi csoportok, egyéni turisták és protokol- . láris vendégek váltják egy- i mást, állandóan zsúfolt a vá­ros, számba venni csaknem lehetetlen, hány ezer ember él, strandol, eszik-iszik és vásárol Egerben naponta. A téma tehát aktuális, össze­állítottam tucatnyi kérdést — valamennyit az életből ellesve. (Az igazsághoz tar­tozik: nem okozott túl nagy megerőltetést „ellesni” eze­ket a kérdéseket, épp eleget panaszkodnak a vendégek, a turisták, akik látják a víz nélküli strandmedencét, a zsúfolt üzleteket és a még zsúfoltabb vendéglőket, ta­pasztalják a hiányos áruel­látást, a nem mindig udva­rias kiszolgálást, de sorol­hatnám még tovább idegen* forgalmunk kisebb-nagyobb szeplőit.) Kollektív gond 1 A kérdések megválaszolás­ra várnak, de ki ad ezekre megnyugtató feleletet? Ha jól meggondolom, minden kér- ! dés más és más vállalathoz, vagy intézményhez tartozik. Körbejárjam a különböző cé­geket, hivatalokat? Megte­hetném, de tapasztalatból tu­dom, mindenki a maga mód­ján — és hadd tegyem hoz­zá, saját vállalati érdeke sze­rint — magyarázná a „bi­zonyítványt”. Márpedig az országosan és nemzetközi szinten is rohamosan terebé­lyesedő turizmus és az ezzel párhuzamosan kialakuló, ide­genforgalmi konkurrencia nem magyarázatokat, hanem versenyképes körülményeket, jó ellátást, színes, gazdag programot követel. Tudjuk-e mindezt úgy biztosítani, aho­gyan egyre igényesebb ven­dégeink forintjaikért, vagy devizájukért joggal elvárják, mégpedig olyan szinten, ami­lyet a fejlődő Eger híre és idegenforgalmi rangja meg­követel. Nem mindig és nem mara­déktalanul. A zsúfolt hétvége­ken — valljuk be — rosszul. j Hogy hogyan érzik magukat I Eger vendégei, kül- és bel­földiek egyaránt, az nem kü- lön-külön a strand, a ven­déglátóipar és kiskereskedel­mi vállalatok, szállodák és sütőüzemek, ajándékboltok és borkóstolók, idegenvezetők és múzeumok gondja. Kol­lektív gond ez, hiszen sok ezer ember véleményéről, közérzetéről van szó, így mondhatni mindez politikai kérdés is. Ilyen meggondo­lásból fordultam az Egri Vá­rosi Tanács vb vezetőihez, most már nem is a tucat­nyi apró, bár nem elhanya­golható kérdéssel, inkább azért, hogy a jobbítás szán­dékával a város idegenfor­galmáról beszélgessünk. Minden megyei | gyei a strand, a kiskereske­delem, a vendéglátóipar, a szolgáltatás, még a szikvíz- üzem is megyei. Mit tehet akkor a városi tanács Eger idegenforgalmáért? Vagy mit tehetne egyetlen előadó, jog­kör és anyagi lehetőség nél­kül? Ezeket a kérdéseket is a vá­ros vezetői fogalmazták meg. És nem indok nélkül, több éves tapasztalat birtokában. A kérdéseket megtoldották egy történettel is. Néhány évvel ezelőtt a megyei ta­nács vezetője javasolta, ve­gye át az egri strandot a vá­rosi tanács. — Jó ötlet, de adják-e hozzá a vizet? — ezt kérdezte a város vezető­je. Nem. Csak a strandot a vizet majd a megyei víz­mű vállalat adja, természe­tesen megfelelő tarifáért — szólt a válasz. — Hát így vagyunk mi va­lahogy az idegenforgalom­mal is — summázták véle­ményüket a városi tanács vezetői. Ez is reális állás­pont, különösen, ha meggon­doljuk, hogy a városba ér­kező túristák nemcsak egy­szerűen a műemlékek iránt érdeklődő vendégek, hanem fogyasztók is egyben. És a városi tanács közvetlen irá­nyítása alatt nem áll egyet­len kereskedelmi, vagy ven­déglátóipari vállalat sem. A város híre, rangja is indokolja sa és az Egerbe érkező ven­dégek jobb kiszolgálása meg­követeli: miért ne alakulhat­na esetleg városi kereskedel­mi és vendéglátó vállalat? Miért ne nyílhatna büfé, vendéglő, gyümölcsöt árusí­tó üzlet, városi szövetkezeti alapon, esetleg tsz-társulás- sal? De mindezektől füg­getlenül még így a jelenle­gi szervezeti keretek között is több lehetőséget kellene biztosítani a városi tanács­nak arra, hogy a lakosság és az idegenforgalom érdekében befolyásolja a megyei válla­latokat. Az anyagi ösztön­zést is fel lehetne használni. Az igazgatók nyereségrésze­sedésének megállapításához hasznos lenne kikérni a vá­rosi tanács vezetőinek véle­ményét!“ milyen volt a város ellátása, hogyan szolgálták ezek a vállalatok az idegen- forgalmat? De akad még jócskán kiaknázatlan lehető­ség, amelyekkel javítani le­het az idegenforgalmi ellá­tást. Az önállóság jegyében _______ E nnek ellenére mégsem szabad lemondani arról, hogy Eger önállóbban intézze, szervezze idegenforgalmát. Egyetlen előadó beállítása persze csak formális megol­dás lenne. De azért, ha egy jó szakemberhez társulna jogkör, hatalom, pénz és nem utolsósorban a tanács­nak, mint helyi államhata­lomnak a tekintélye, nos, ak­kor még egy ember is sokat jelentene. Ellenőrizhetné az ellátást, koordinálhatná az idegenforgalmat, összeegyez­tethetné a különböző érde­keket, irányíthatná Eger pro­pagandáját, tanulmányozhat­ná más városok jó tapasz­talatait stb. És egy ember csak a kez­det. Meggondolandó ugyan­is egy egri Idegenforgalmi Hivatal felállítása is. A vá­ros híre, rangja, több száz­ezres idegenforgalmú ezt is indokolttá tenné. Ami pe­dig a kereskedelmet és a vendéglátást illeti, nos, ezen a területen is lehet változ­tatni a jelenlegi helyzeten. Ha a város lakóinak ellátá­Jól tudom, e cikk néhány megállapítása vitára adhat okot. De hogy Egerben sür­gősen emelni kell idegenfor­galmi ellátásunk színvonalát, hogy gazdagabb választékot kell, és kultúráltabban kí­nálni üzleteinkben, hogy öt­letesebb programokat kell szervezni — gondolom — mindez nem képezheti vita tárgyát. Már csak azért sem, mert minden szakember tud­ja, hogy egyre jobban kiala­kul a turizmus versenye, nemzetközi méretekben, de hazai vonatkozásban is Egernek ma még jelentős a vonzása, ma még nem kell csalogatni a vendéget. De év­ről évre újabb és újabb vá­rosok lépnek be az idegen- forgalomba és sok ötlettel, ügyesen tárják látnivalójukat a vendégek élé. Nem marad­hatunk le sem ma, Sem évek múltával! A tennivalók so kasága megoldásokat sürget. Ha nem is egyetlen, de egyik megoldás: az Egri Városi Ta­nács legyen Eger idegenfor­galmának gazdája. Mindez persze nem zárja ki — sőt, feltételezi! — a megye és az országos szervek további ak­tív segítségét. Az utóbbi években szám tálán területen kaptak na­gyobb önállóságot a helyi ta­nácsok. Ügy hiszem, ebbe a nagyon hasznos fejlődési tendenciába az idegenforga­lom is belefér. .1 Márkusz László TJJ FELADAT 2500 íves rajzok Azerbajdzsánban, a Kis- Kaukázus hegygerincén 3500 méteres magasságban 50 szik­larajzot találtak, melynek ke­letkezési idejét az i.e. II. év­ezred második felére teszik. A rajzok embereket és ál­latokat ábrázolnak, csoporto­san és egyénenként. Mesterük realista volt; művei alapján világosan elképzelhető az ott élő ősi törzsek életmódja. Véli Alijev 32 éves régész | és kollegái, akik rábukkantak ; rajzokra, most abban a kör- i zetben végeznek ásatásokat, 4. ahol a Szovjetunió és Irán közösen építi fel az Araksz nevű. víztárolót. Tokajli borok a gyöngyösi hordókban Az ország három szakszö­vetkezetének egyike a Gyön­gyösi Kádár Ktsz, amely az í idén — a javítások mellett — összesen négyezer hektoliter űrtartalmú hordósereget ké- ? szít legkülönbözőbb üzletfe- • leinek. A gyöngyösi hordók­ból az idén kereken 1000 hek­toliter nemes bor tárolására alkalmas mennyiséget a vi­lághírű tokaji gazdaságba, Tarcalra szállítottak. TETŐ (Koczka István felvétele: 2 pont) Zuhanyozó-radiátor Gyors megoldást sürget az új-hatvani iskola ügye! Már a beszélgetés elején kiderült, hogy bár a vb ve­zetői szívügyüknek tekintik az idegenforgalmat, jól is­merik a v város eredményeit, korlátozott lehetőségeit, van­nak elképzeléseik a jövőt il­letően, mégis gazda nélkül áll a városnál ez a sok ezer embert és Eger hírét érintő terület. Eger városának több száz­ezres idegenforgalma van, de nincs egyetlen előadó­ja,, idegenforgalmi szakem­bere, akinek feladata lenne a szeri : Igazó turizmus koordi­nál ' ~a. Ki foglalkozik akkor a vá­ró" idegenforgalmával? Sen­ki és mindenki — a város vezetői fogalmazták meg ezt a találó választ. Valóban. Jól szervezett osztályok, fő­előadók és előadók foglal­kozzék épíLéssel, oktatással, népműveléssel, mezőgazda-j sá ...:al, egészségüggyel, mégj a k -.arc: .kr.ak és kiske-1 >- vTi.'k is van külön- ■ kü’-v. egy-e.gy előadója.* Csák' az idegenforgalomnak nincs! A m : yeszékhelyen csak az id?""" 'orgr'om egri. minden más megyei. Megy de­geníorgalmi Hivata'. mú­jeum, a művelődési ház, me­péída a károk közül. (Kiss Béla felvétele) Űj-Hatvan meglehetősen új, alig kétesztendős közép­iskolájában egy idő óta nagy bizonytalanság mellett azt találgatják, hogy az épület­ben felszerelt radiátorokat korábban fűtőberendezésnek vagy éppenséggel zuhanyozó­nak szánták. Eddig ugyanis külön-külön mindkét ren­deltetésű használati tárgy- gyal találkoztak, így együtt azonban sehol sem láttak ha­sonlót. Tanácstalanságukban ed­dig már többször is megpró­báltak segítséget kérni. A különös berendezésről elő­ször még a tavasszal szóltak, március 27-én. Aztán április kilencedikén egy közös tár­gyaláson, a Heves megyei Beruházási Vállalat, illetve az ÉVM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat képvise­lőinek jelenlétében igyekez­tek tisztázni a sajátos hely­zetet, majd nem egészen két hét múlva, egy másik tanács­kozáson a Nógrád megyei tanácsi építők véleményét is meghallgatták a nagyobb bi­zonyosság kedvéért. Végeze­tül pedig —, hogy alaposab­bak legyenek — megkérdez­ték a MERT szakembereit is. Így aztán már csak kide­rült, hogy sajnos valamikor igenis fűtőberendezésnek szánták a lengyel gyártmá­nyú radiátorokat s bizonyos rejtett hibák miatt történhe­tett meglepő kilyukadásuk. Az azonban úgyszólván ma is rejtély, hogy áz intézet 20 helyiségében felszerelt ra­diátorokon tapasztalt 43 per­foráció miatt voltaképpen kit terhel a felelősség. A gyártó, illetve értékesítő cé­get, a generálkivitelező ÉVM Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalatot, az alvállal­kozó Nógrád megyei tanácsi építőket, vagy esetleg a tel­jes munkára megbízást adó, s a műszaki ellenőrzést gya­korló Heves megyei Beruhá­zási Vállalatot? Jóllehet, az üggyel már kétszer is fog­lalkozott a megyei gazdasági döntőbizottság... Tény, hogy a sorra kilyu­kadt. spriccelő, viszonylag új radiátorok jókora kart okoz­tak a középiskolában: átáz­tatták a padlóit, a menyeze- tet, helyenként leszakították a vakolatot, vízzel töltötték fel a más célra szánt villany­burákat, megrongáltak több padot, sok parkettát. A víz- ömlés miatt például még húsvétkor is éjjel-nappali ügyeletet kellett tartaniuk ‘a dolgozóknak, a takarító sze­mélyzetnek, a nevelőknek és az igazgatónak; egyaránt, hogy a nagyobb bajt meg­akadályozzák. Néhány napja, jobbérzésű meggondolásból vadonatúj radiátorokat küldtek az is­kolába. S megígérték a tel­jes cserét is, október köze­pére ... Tekintve azonban, hogy már augusztus közepén is túl járunk — nehezen hihető az ígéret ilyenforma teljesítése. Minden bizonnyal zavarni fogják a szerelésekkel a rö­videsen kezdődő tanítást s a fűtési szezon kezdetére aligha végeznek teljesen a szükséges munkákkal. j A hatszáznál is több ta­nuló, a sok nevelő és kisegí­tő dolgozó miatt teljesen jo­gos az aggodalom, hiszen va­lamennyien zavartalanul sze­retnék idejüket tölteni az is­kolában és a hűvösebb idő beálltával érthetően melegebb helyiségekre vágynak ők is.. Jó lenne mindezt tekinteni és a lehető leggyorsabban el­végezni a hiánypótló munká­kat. Addig is, amíg a végső felelősséget megállapítja a gazdasági döntőbizottság, s a kárt megtérítik ... Gyóni Gyula 1969. augusztus 17., vasárra#

Next

/
Thumbnails
Contents