Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-17 / 190. szám

I £gy a világpolitikában Áremelkedések Franciaországban — Polgárháborús helyzet Észak-írországban — Szándékos kínai határprorokáciá Magyar—amerikai megállapodások „Kellemetlen, de szükséges intézkedésnek” nevezte Giscard D'Estaing francia gazdasági és pénzügyminisz­ter a frank leértékelését. Pompidou első nagyobb ak­ciója, amelyről bejelentése pillanatáig mindössze nyolc ember tudott, a hét elején Európa-szerte éreztette hatá­sát. Előbb a nemzetközi valu­taalap foglalkpzott a bejelen­téssel, s vette tudomásul a dollár—frank új paritását. Majd a frank-övezethez tar­tozó 14 afrikai ország kép­viselői állapodtak meg nem­zeti valutájuknak a francia frankkal azonos leértékelé­sében. Ezt követően került sor a Közös Piac brüsszeli értekezletére, ahol — mint a nyugatnémet képviselő meg­jegyezte — 18 órás keserves alku után csak átmenetileg ugyan, de lényegében elte­mették az agrár Közös Pia­cot. A pénzügyi körök nagy figyelemmel kísérték a bon­ni állásfoglalást is. Egyes szakértők véleménye szerint a frank leértékelésével pár­huzamosan — a tőkés pénz­ügyi rendszer stabilizálódá­sához — szükség lenne a nyugatnémet márka felérté­kelésére. Bonn azonban, mint a hivatalos körök ezt kife­jezésre juttatták, nem szándékozik megváltoz­tatni a márka jelenlegi árfolyamát. Ä frank devalválásának várható franciaországi követ­kezményei egyébként azonnal jelentkeztek. Először csak a frakért vásárolható nemzet­közi repülő- és hajójegyek árát emelték fel. Hamarosan azonban nyilvánosságra hoz­ták, hogy — az ígéretektől eltérően — körülbelül 4 szá­zalékkal nő —, s ez feltétle­nül a kisembereket sújtja — a marhahús, s megközelítően 2 százalékkal emelkedik a tej és tejtermékek ára. Bár az augusztus a nyári vakációk időszaka a francia belpoliti­kában, a leértékelés ellenzői, mindenekelőtt De Gaulle hí­vei pártpolitikai fórumokon már felléptek a „nem túlsá­gosan dicső dolog” ellen. De az igazi konfrontáció, mint a párizsi lapok rámutattak, őszre várható. A szakszervezetek egy­hangú tiltakozása ugyan­re nagyobb súlyt kapnak azok az elképzelések, ame­lyek az angol tartomány, il­letőleg a Független Írország újraegyesítését célozzák. Amikor tehát London hosszas habozás után végülis elszán­ta magát Észak-írországban a katonai beavatkozásra, már annak próbált gátat vetni, hogy Dublin kiterjessze el­lenőrzését a sziget északi ré­szére. De mivel az ír Köz­társaságból folyamatosan szi­várognak be Észak-írország- ba az újraegyesítés hívei, s a közel 4000 brit katonát a protestánsok jogtalan be­avatkozóknak tekintik, a brit egységek jelenléte az egyre inkább polgár- háborúra emlékeztető események közejpette nem csillapítóan hat, in­kább a feszültség foko­zását szolgálja. Ezt látszik igazolni egyéb­ként az is, hogy Londonderry mellett a katonai beavatko­zást követően Belfastban is utcai harcokra került sor. A feszültség növekedése tapasztalható Közel-Kelet térségében is. A tizenegy li­banoni falu bombázásával, aminek következtében a Biztonsági Tanácsot is össze­hívták, igen veszélyes szaka­szához érkezett az arab—iz­raeli ellentét. Délkelet-Ázsiá- ból ugyancsak heves harco­kat jelentenek a hírügynök­ségek. A szabadságharcosok katonai tevékenységének fo­kozódása, témája volt az amerikai nemzetbiztonsági tanács csütörtöki ülésének is. Egyébként ezt követően hivatalosan közölték, hogy a Fehér Ház augusztus végén dönt az újabb csapatkivoná­sok kérdésében. E bejelen­tésből nem derült ki, hogy e döntés pozitív vagy negatív lesz. Viszont rendkívül jel­lemző, amit a Vietnammal foglalkozó négyes értekezlet 30., csütörtöki, teljes ülésén mondott Xuan Thviy minisz­ter a Vietnami Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője kijelentette: Nixon elnök bejelentése óta nem csökkent, ha­nem az utolsó két héten kétezerrel növekedett a Vietnamban lévő ameri­kai katonák létszáma. A hét eseményei során, nagy figyelmet és felháboro­dást keltett az újabb kínai határprovokáció is. A szov­jet határőrség Szeminpala- tyinszkij térségében már au­gusztus 12-én gyanús élénk­séget tapasztalt. A további bonyodalmak elkerülése ér­dekében ezért megbeszélésre hívták a kínai határvédelem képviselőjét. Ez azonban nem volt hajlandó részt venni a megbeszéléseken. Ehelyett augusztus 13-án több kínai fegyveres csoport megsér­tette a szovjet határt, mint­egy 700 méter mélységben hatolt a Szovjetunió terüle­tére. A szovjet határőrök a kí­nai egységeket visszave­tették, sőt a harc során hét határsértőt foglyul is ejtettek. Á szovjet kormánynak a ha­tárincidenssel foglalkozó jegyzéke rámutatott arra, hogy előre eltervezett határ- provokációról volt szó. Fi­gyelmet érdemlő a Szovjet- szkaja Rosszija ezzel kapcso­latos cikke is. A szovjet lap az események indítékait vá­zolja fel, s hangsúlyozza, hogy a kínai katonai-bürok­ratikus rendszef az utóbbi időben a kommunista pár­tokkal folytatott polémiáról áttért a szakadár-felforgató tevékenységre. Szombaton hozta nyilvá­nosságra a magyar kormány tájékoztatási hivatala, hogy a Budapesten folytatott ma­gyar—amerikai tárgyalások eredményeként alkirendelt- séget létesítenek New York­ban'. Rögzítették a második világháborút követően vásá­rolt amerikai cikkekért fenn­álló tartozás visszafizetésé­nek módját, s a többi közt az Egyesült Államok megkez­di a nyugdíjak folyósítását a magyar igényjogosultak ré­szére. Önody György Az WKS» felhívása BERLIN: Az ADN hírügynökség. Düsseldorfból keltezett jelen­tése szerint, Németország Kommunista Pártja 13 évvel ezelőtt történt, jogellenes be­tiltásának évfordulója alkal­mából a párt politikai bi­zottsága felhívással fordult az NSZK összes demokrati­kus erőihez és az egész vi­lág népeihez: a béke és a de­mokrácia nevében harcolja­nak Németország Kommu­nista Pártja törvénytelen be­tiltásának érvénytelenítéséért és a nyugat-németországi kommunistaellenes kampány valamennyi áldozatának am­nesztiában részesítéséért. Indiai elnökválasztás ÜJ DELHI: Befejezéséhez közeledik az indiai elnökválasztási küz­delem. A 4137 elektor szom­bat délelőtt adta le szavaza­tát az új államfő személyé­re. A választási harc két legesélyesebb jelöltje: RecL- di, az uralmon levő Kong­resszus Párt hivatalos je­löltje és Giri, aki a baloldali pártok, és az Indira Gandhi miniszterelnök híveinek szá­mító kongresszus-párti bal­szárny támogatását élvezi. Az elnökválasztáson induló, to­vábbi 13 jelöltnek nincs re­ális esélye. A szavazás eredményeit jövő szerdán, augusztus 20- án hozzák nyilvánosságra. A szovjet légierők napja Szuperszónikus harci repülőgép leszállás közben. (APN Foto: — M. Kuhtareva felvétele.) Augusztus lS-án ünnepük a Szovjetunióban a légierők napját. A két évvel ezelőtti domogyedovoi légi parádé or­szág-világ előtt ízelítőt adott a szovjet légierő korszerűsé­géről, erejéről. A függőlegesen le- és felszálló vadászgé­pek, a felszállásgyorsító rakétával ellátott vadászbombá­zók, a változtatható szárnynyílazású szuperszónikus gé­pek méltán vívták ki a bel- és külföld elismerését. S ott voltak a különleges, — kisegítőmotoros vadász; tenger­alattjáró felderítő és megsemmisítő gépek stb. A gépek sebessége: 3000 km/óra, repülési magasságuk több mint 30 kilométer, fedélzeti- és rakétafegyverzetük a légkor, szerűbb, navigációs berendezésük még rossz látási körül­mények között is nagy biztonságot kölcsönöz, A domogyedovoi bemutató óta természetesen újabb, még korszerűbb gépek láttak napvilágot, a fejlődés elkép­zelhetetlenül gyors. A nagyszerű műszaki feltételekhez járul a pilóták kiváló kiképzése és magas fokú szakmai tudása. A szovjet légierő méltán készül büszkén az idei ünnepélyre, 0. H dolgozók polgárjogi tömegmozgalmának elfojtása MOSZKVA: Oleg Oresztov, a Pravda londoni tudósítója az észak­írországi helyzetet és a brit csapatok odavezénylését kommentálva megállapítja: „az észak-ír közvéleménynek minden oka megvan, hogy feltételezze: az angol csapa­tok feladata segíteni a helyi kormányzatot a dolgozók polgárjogi tömegmozgalmá­nak elfojtásában’’. Ulster ha­ladó körei valóban követel­ték, hogy az angol kormány avatkozzék be az észak-íror­szági konfliktusba és kény­szerítse az ottani kormányt a demokratikus reformok vég­rehajtására és a terror meg­szüntetésére. E követelések­re azonban London mindösz- sze azzal válaszolt, hogy csa­patokat vezényelt Észak­írországba. A Pravda idézi Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártja politikai bizottságának nyi­latkozatát. amely leszögezi, hogy haladéktalanul össze kell hívni a brit parlamentet, amelynek .feladata lenne el­fogadni a polgárjogokról szó­ló törvényt és ezzel kiegészí­teni Észak-írország alkotmá­nyát. (MTI) Szovjet—csehszlovák hadgyakorlat MOSZKVA: Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek kikép­zési tervével összhangban, 1969. augusztus 10—15-ig a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság területén parancsno- ki-törzsvezetési hadgyakor­latot tartottak. A hadgyakorlaton a cseh­szlovák néphadsereg és a szovjet hadsereg parancsno­kai és törzskarai vettek részt. A hadgyakorlat meg­mutatta a parancsnokok es törzskarok kiképzésének ma­gas színvonalát, a közös fel­adatok végrehajtásának ösz- szehangoltságát és elősegítet­te a testvéri hadseregek fegyverbarátságának megszi­lárdítását. iAz evilágra ébredő fia/u: Mátraderesske is azt jelzi, hogy az ár­emelkedések miatt — vi­haros őszi idényre lehet számítani. Párizs mellett Londonderry vonta magára a közvélemény figyelmét, — a múlt év őszén kezdődő, idén tavasz- szal ismét fellángoló, s a brit katonaság bevetésével ezúttal harmadik felvonásához ér­kező észak-írországi zavar­gásokkal. Látszólag az ír ka­tolikusok és protestánsok vallási ellentétei miatt emel­nek barikádokat, gyújtanak fel lakásokat, és középülete­ket. Valójában az észak-ír­országi lakosság egyharma- dat alkotó katolikus kisebb­ség követel polgári egyenjo­gúságot és sürgeti a brit kor­mányt, hogy vessen véget a protestáns többség diszkri­minációs uralmának. A pro­testánsok részéről pedig egy­1*69. augusztus 17.^ vasárnap Milyen a vallásosság és hit­élet egy mai faluban, milyen hatása és befolyása van ma az egyháznak a falusi embe­rekre, mennyiben mérhető és érezhető az aktív ateizmus hatása? Ezekre a kérdésekre igyekeztünk választ keresni a Mátra völgységében meg­húzódó nagyközségben, De­recskén. Kérdeztük a község vezetőit, Forgó Miklós vb- elnököt, a pártszervezet tit­kárát, Vasas Józsefet; beszél­gettünk a község parókus plébánosával, Nagy László­val, s véleményt gyűjtöttünk vallásos és nem vallásos em­berektől. A vallásos élet problémái­nak mátraderecskei vizsgá­lata nem véletlenszerű. Évek­kel előbb, vallásosságukat olyan demonstrációban nyil­vánították, melyre példát az „erősen vallásos” megjelölés- sál címkézett falvak is alig szolgáltatnak. Korábbi plé­bánosuknak ugyanis — aki a községvezetéssel és a politi­kai-társadalmi feladatokkal szemben jószerivel nem a lo­jalitás szempontjait követte — más székhelyet jelöltek. Távozásának híre valóságos tüntetést kavart, s feltüzel- ten és fenyegetőzve protes­táltak. hogv maradását kierő­szakolják. Az emlékezetes esemény sok mulasztásra -de­rített fényt, s egyben figyel­meztetett: többet kell tenni azért, hogy a vallási reflexek egyre jobban oldódjanak, hogy a vallásos érzékenység helyéi egyre inkább a vallási közömbösség váltsa fel, s a fetvilágosodottság lépcsőin mind többen jussanak cl a korszerű világnézetig. Évekkel előbb történt a kü­lönös eset. Mennyit változott a falu belső arculata azóta...? • • Örökség terhe Szegény vallásos falu volt Mátraderecske. 1936-os ada­tok szerint, az akkori 2119 lé­lékből igen nagyszámú (793) a mezőgazdasági munkás, a cseléd; de nem mondhatta magát jómódúnak a más fog­lalkozású bányász, vasutas és a téglagyári munkás sem. Nehéz sorsukban a vallás volt számukra a mákony és nar­kotikum. Ez vigasztalást nyújtott és megenyhülést, re­ményt, hogy a földi szenve­dések után a túlvilági üd­vösség következik. Abban az időben kötelező volt a templomba járás, a mi­sehallgatás. Elszámoltatták róla az embereket, nemegy­szer a prédikációt is vissza­kérdezték. Aki nem volt iga­zán vallásos ember, annak számára is létkérdés volt, hogy vallásosnak lássák. Ál­lása, megélhetése forgott koc­kán. Kötelező volt a vasár­napi misehallgatás a leven­téknek. diákoknak. Egy-egy hiányzás szigorú büntetést vont maga után. Tartós nyomorúság és tar­tós lelki kényszer béklyózta az embereket, belerágta ma­gát testükbe-lelkükbe, a ge­rincükbe és a gondolkodásuk­ba is. örökös teherként hur­colták magukkal. A vallási örökség terhe mai napig te­temes maradék. Hitélet — intenzitás nélkül Mátraderecskén a történe­ti egyházak közül egyetlen, a római katolikus egyház mű­ködik. Templomát 1804-ben építtette herceg Grassalko- vich, 1934-ig nem volt paró­kus plébánosa, a recski anya­egyházhoz tartozott, mint an­nak filiáléja. így is uralkodó befolyása volt a község életé­re, az emberek sorsára. Ural­kodó befolyása jóllehet rég­óta nincs, ám nem szűnt meg kisugárzó hatása. A templomajtó nyitva áll, bárki bemehet. bántódás emiatt nem érheti. Népes is a mátraderecskei templom mindig. Itt is igaz: inkább az asszonyok és inkább az idő­sebb korosztályok a valláso­sabbak. Rendszeres templom­járó a község lakóinak az a rétege, amely „már lefutotta életét”, ezek már „megváltoz- tathatatlanok” — ebben a hitben születtek, éltek és hal­nak meg. „Kismise — kisde- ci, nagymise — nagyobb de­ci’’ — így morfondíroz a fér­fiember. Egy vélemény sze­rint azonban a derecskéi nép nagy része csak azért megy ünnepnap a templomba, mert nincs lehetősége máshová menni. Leginkább vonatkoz­tatható ez a fiatalokra. Egy részük azért megy templom­ba, mert szülői kényszernek enged, nem akar civakodást, vitát, és mert tisztában van vele, hogy ez az egyetlen fel­tétele az ajándékozásnak, ami itt elterjedt szokás. A fiatalok másik része pusztán találkozóhelynek tekinti a templomot (nincs művelődési otthon, de még klubhelyiség sem!), itt mutatják be egy­másnak és az egész falunak is divatszerzeményeiket, lá­nyok az új frizurát, s megbe­szélik délutáni programjukat. Summázva: a templom zsú­foltsága nem a vallásos ele­mek nagyobb többségét bizo­nyítja. A hitélet egyre gyön­gül, nincs már meg régi in­tenzitása, hatáserőssége. Mind kevesebben vannak, akik valláserkölcsi normák szerint élnek, s betartják a hitelveket. Viszont egyre nő azok száma, akik elidegened­nek az egyháztól, eltávolod­nak a vallásos világnézettől. Elmennek még a templomba, de már csak látogatók és nem hívők! A hit „ürügyén" emberek ellen? Erősen váltakozik, csökkenő tendenciát mutat a „szentsé­gekkel élők” szánra (gyónók, áldozok stb.). S az aktív hit­vallók utánpótlásának bizto­sítása már most esetleges és bizonytalan. Vannak ugyanis, akik teljesen megszakították kapcsolataikat az egyházzal, ezek a vallásos hit számára elveszettek. És vannak, ki tudja hányán, akiket bizo­nyos kapcsok még kötnek, de már ők sem biztos „bázisok”. Fizetnek ugyan papbért, s ezért igénylik az egyház szol­gáltatásait, de nem élnek hit- gyakorlatban, nem tartanak böjtöt, az imádkozást gyak­ran felejtik, a szentségeket nem veszik magukhoz és gyermekeik vallásos nevelé­sét sem erőltetik. Az ifjúság jelentős hányada el sem jut így az egyházzal való kapcso­latfelvételig. Ez a társadalmi fejlődés természetes jele: ter­jed a vallási közöny. A vallástalanodás folyama­ta komplex, bonyolult és többszörösen összetett lánco­lat. „Katalizálta” e folyama­tot az a volt plébános is, ki a lelkekért folytatott küzdel­mében naay csatákat vesz­tett, mert a hit ürügyén az emberek legintimebb érzel­meibe avatkozott, mulasztá­saikat vétkekké nyilvánította, titkaikat kiteregette, szégyent idézve fejükre. Például ki- prétíikálta név szerint, kik nem fizettek párbért; met* Ezúton fejezzük ki kö- szönetünket szövetkezetünk vezetősége és tagsága nevé­ben mindazoknak, i akik drága halottunkat ZÓRÁD JÓZSEF elvtársat, az Eger és Gyöngyös Kör­nyéke ütsz elnökét utolsó útjára elkísérték, illetve fájdalmunkban részvéttáv­iratukkal osztoztak. A szövetkezet vezetősége.

Next

/
Thumbnails
Contents