Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-16 / 189. szám
TITO*'A' 1 és TECHNIKA. fi--P I* ,'tá p ■tű > '.Ifi-fä > 2 2 ..O ■fi s * n £5 E Q K H (C c5 £ ki ** Oí e B'-' t fi P E u a H te a í? o B «K a a H I ► f. O C; J H Mozgékony. monstrumok A dinoszauruszok, a 10 millió évvel ezelőtt élt óriáshüllők lomha, nehézkesen mozgó lények voltak, hitték száz éven át: otromba végtagjaik csak üggyel-bajjai vonszolták az idétlen testet az őserdők sűrűjén át, s ezért mozdulatlanul heve- résztek meleg mocsarakban, napsütötte sziklanartokon. Erre a felfogásra próbál cáfolatot adni a New Ha- ven-i Természettudományi Múzeum munkatársai. Szerintük a dinoszauruszok melegvérű, szárazföldi lakók. s óriási testük ellenére élénkek és gyors mozgásúak voltak. Csak ily módon válik lehetővé — állapítják meg —, hogy ICO millió éven át uralkodni tudtak a körülöttük élő állatvilágon, s ha lustán, úgyszólván állandó felálomban heverész- tek volna, nem valószínű, hogy annyira el tudtak volna terjedni. A téves kép kialakításának egyik oka lehetett, hogy a tudomány a mai élő késő utódokhoz, a krokodilokhoz és alligátorokhoz hasonlította őket, amelyek valóban apatikus félálomban töltik éltűk nagy részét. A csontvázmaradványokat is ezek mintájára rekonstruálták, holott csontvázuk inkább a ló vagy szarvasmarha csontvázára emlékeztet, s ebből következik, hogy még vágtatásra is képesek voltak. Fejlett szívvel és érrendszerrel is rendelkeztek, amit azzal támasztanak alá, hogy egyes szárnyas dinoszauruszokból fejlődtek ki az új kor madarai, amelyeknek rendkívül nagy a fiziológiai teljesítőképességük. „Erősebb" Volga-kocsik Befejeződtek azok a kíséreltek, melyek során a Gorkij autógyár konstruktőrei által tervezett új autómotorokat próbálták ki. Az új motorokat a'GAZ— 52 típusú teherautók és a VOLGA M—24-es személy- gépkocsik számára tervezték. Az új motorok teljesítménye — ugyanakkora üzemanyagíogyasztás mellett — másfélszerese lesz a régi motorokénak s az új motorok 200—250 ezer kilométert is mehetnek generáljavítás nélkül. Mindez jó néhány technikai újdonság bevezetésének köszönhető. A motor súlya nem változik: a gyár kohászai kidolgozták a vékony falú herrgerblokkok öntési technológiáját. Ezek a hengerblokkok nemcsak tartósab- bak, de könnyebbek is a régieknél. Van-e „balkezesség" az állatvilágban? A tudomány még ma sem tud megnyugtató magyarázatot adni arra, hogy az emberiség túlnyomó többsége — mintegy 95 százaléka — miért használja szívesebben a jobb kezét, mint a balt. De vajon mi a helyzet az állatvilágban? Van-e ott is jobb- vagy balkezesség? Rhesus majmoknál megfigyelték, hogy többségük előnyben részesíti egyik kezét a másikkal szemben. 84 kísérleti állatból 46, tehát több mint a fele határozottan „egykezes" volt. Azonban a 46-ból pontosan a fele, 23 jobbkezesnek, és 23 balkezesnek mutatkozott 30 csimpánz közül 18 szintén egyik kezét használta gyakrabban, de itt is felefele arányban oszlottak meg a jobb- és balkezes csimpánzok. . Azt, hogy a majmok között is vannak egykezesek, az élelemszerzés gyakorlatával igyekeznek megmagyarázni. Arra azonban nincs semmiféle ok, miért éppen a jobb, vagy a bal kezét részesíti a majom előnyben. augusztus 16., szombat tudomány és technika:-; tudomány és te Cérna nélküli varrógép Szovjet mérnökök olyan varrógépet konstruáltak, amelynél nincs szükség az orsók gyakori cseréjére s nem kell bajlódni a cérna befűzésével sem. Szerkezetileg nagyon hasonló a hagyományos varrógéphez, csupán hiába keressük benne a tűt, annak helyén egy legömbölyített végű, lapos lemezt találunk, mely ultrahang rezgéseket' keltő generátorral van összeköttetésben. Amikor a tűhöz hasonlóan le-fel mozgó lemez a szövet szálaihoz ér, olvadáspontjukhoz közeli hőmérséklet keletkezik bennük a pillanat tört részéig, aminek hatására az anyag apró részecskéi, egymás közé hatolnak. így erős, tartós kapcsolatot alakítanak ki. A varrógép percenként 2000 „öltést” végez, amelynek egymástól való távolsága, valamint „öltés” mérete tetszés szerint változtatható. A varrónők ugyanazokkal a betanult mozdulatokkal és fogásokkal dolgozhatnak, mint a tűs varrógépeken; teljesítményük minden különösebb erőfeszítés nélkül 20—40 százalékkal nő e korszerű munkaeszköz használatával. Atomháború Capri szigetén A tudomány csaknem megnyert egy atomháborút: a gyümölcsfák kártevői ellen, — s hogy a siker nem volt teljes, az a hely megválasztása miatt történt. Abból kiindulva, hogy a kártevők a ma már hagyományosnak nevezhető vegyi mérgekkel szemben immunissá válnak, Amerikádban más módszerrel próbálkoznak: radioaktív sugárzással terméketlenné teszik a hímeket. Ennek az elve alapján próbálkozott az olasz atomkutatás — Európában először — a kártevők kiirtásával Capri szigetén. A párzás rövid 14 napos idejére zsákszámra hozták Rómából a besugárzott hímeket, azt remélve, hogy — mivü egészséges nőstényekkel párosulva utód már nem jöhet létre — a sok milliós kárt okozó légyfaj hamarosan kipusztul. Hetenként megjelent egy helikopter és hozta zsákokban a római. atómkutató intézetben „kezelt” legyeket, — a várt. eredmény mégis elmaradt. Kiderült ugyanis, hogy a szárazföld túlságosan közel van, ,s a turisták állandóan viszik a szigetre a sugárzással nem kezelt „utánpótlást”. Az „atomháborús” stratégák így kénytelenek voltak — ha nem is a hal- lábú, de —- a kétlábú ellenféllel szemben kapitulálni. A kísérletet azonban nem hagyják abba. Most új alkalmasabb „csatateret” választottak; Capri tol északra egy aiig látogatott szigetet, Procidát választották ki e célra. A Capriban elért részleges siker is további munkára serkentette a kutatókat, akik bíznak abban, hogy e módszerrel a Földközi-tenger egész térségében ki tudják irtani ezt a kártevőt. Hőelektroosos sisak A Szovjet Tudományos Akadémia Félvezető-kísérleti Kutató- intézetének laboratóriumában szerkesztett elektromos hűtőberendezést és műszert már széles körben alkalmazzák a gyógyászat különböző területein — az onkológiai és orr-fül-gége klinikákon és az orvosi köz kozmetikában. Az elektromos hütőmüs2ernek a tervezők a „hőelektromos sisak” nevet adták. Ez a műszer az agy belső szöveteinek lehűtésére szolgál. A bekapcsolás pillanatától számított 40 perc alatt 22 fokra hűti le a beteg agyszöveteinek hőmérsékletét és 75 százalékkal csökkenti a szövetek oxigénigényét. így a műtét során nyugodtan kikapcsolhatják a beteg szívműködését, nem fenyeget az oxigénelégtelenség veszélye. A bukósisakhoz hasonló műszerben 17 félvezetős hűtőgenerá- tor van elhelyezve. A puha gumiból Jcészült sisak szorosan ráfeszül a beteg fejére, ezáltal a benne elhelyezett miniatűr elektromos hűtőberendezések is közel kerülnek az agy belső szöveteihez. A laboratóriumban jelenleg már egy olyan hőelektromos sisaktervezésén dolgoznak, amely nemcsak a kórházakban fekvő betegek esetében alkalmazható. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA:.? TŰK OMÁN; alapuló kísérletekkel, az emlékezet mechanizmusának tisztázására elméleteket dolgoztak ki a mind intenzívebbé váló biokémiai kutatások eredményei alapján. Az emlékezet kialakulásának és az idegrendszerben folyó fehérjeszintézis kapcsolatának bizonyítására ismét a halakat „hívták segítségül” a tudósok. A keresztülfúrt koponyacson- töp, az agy fölé, fehérje- szintézist gátló anyagokat — puromicint vagy aceto- xi-ciklohexomidet — fecskendezték be. Azt tapasztalták, hogy ha a tanítás után azonnal adják ezeket az anyagokat, a halaknak semmilyen emléke sem marad a „leckéről”, ha egy óra múlva, úgy később mindenre emlékeznek. Amióta tudjuk, hogy a szervezet makromolekulái (DNS, RNS, és elvileg a fehérjék is) információtárolásra is képesek, az emlékezés mechanizmusának kulcsát e. vegyületek valamelyikében látják. Ennyire azért nem i lehet leegyszerűsíteni a dolgot, valójában ugyanis arról van szó, hogy az emlékezet az egész központi idegrendszer funkciójának tekinthető, amely magában foglalja az egyes idegsejtekben lezajló folyamatokat is. Ebből következően az emlékek tárolása tehát nem a makromolekulákban, hanem a sejtek közötti .kapcsolatok rendszerében történik. Ez úgy megy végbe, hogy a ■ szervezetbe befutó információ megváltoztatja egyes idegsejtek RNS-ét, majd a megváltozott RNS-en új fehérje szintetizálódik, mely az egyes idegsejtek között új kapcsolatokat létesít. Mint láthatjuk, a folyamat elvileg rendkívül egyszerű, a gyakorlatban azonban végtelen bonyolult. Ennek megfelelően a részleteket feltáró kutatások is csak lépésről lépésre haladhatnak előre a mechanizmus titkainak teljes, végleges feltárásáig. á tu er-::-' tudom. H 8 § 3 Ni ?! > § 1 > 2 kJ £ s O a 2 »—< X B **! e a o 3 B. 2 Ki 9 S n — 2 x B *3 G o 2 3 > 2 * » 56 H H O E 2 X B e © © g ► 2 n! Telefonálás komputerrel A felfedezések korának híres utazói több esetben arról számoltak be, hogy olyan vad törzsek nyomára bukkantak, amelyek emberhúst is esznek. Ma már tudjuk, hogy e kani- bálizmusra sohasem az éhség indította az említetteket, hanem szertartások keretében abban a reményben fogyasztották el a megölt ellenséget, hogy annak jótulajdonságai átszállnak a legyőzőkbe. Vajon lehet-e valami tudományos alapja ennek a hiedelemnek? Egyes alacsonyrendű állatokkal — az örvényférgekkel (planáriák- kal) — végzett kísérletek mindeneseetre elgondolkoztató eredményhez vezettek. Az örvényférgek egy csoportját fényhatásokkal és áramütésekkel — végtelen türelemmel — bizonyos egyszerű mozdulatokra tanították meg. Ha azután egy-egy ilyen „idomított” férget keresztben kettévágtak, mindkét félből a „leckére” pontosan emlékező teljes állat alakult ki. Még meglepőbb volt, hogy amikor „tanult” férgek felaprított téstét megetették a „tanulatlanokkal”, a „kannibálok” maguk is tanultak lettek, tehát sértetlenül megették fajtatársuk „emlékezetét” is. A vizsgálatokat tovább finomították s rájöttek, hogy a „tanult” férgek testnedvének injekció útján való adagolása is elégséges az említett hatás eléréséhez, az emlékezetbe vésett „vésett” információk átviteléhez. Az emlékezet szervezeten belüli vizsgálatára további kísérletek következtek e megdöbbentő felfedezés után, ezúttal már maga- sabbrendű élőlényekkel, halakkal. Azt tapasztalták, hogy míg a planáriák igen hamar felejtenek, addig a betanított halaknak még 20—30 nap elteltével sem csökken számottevőin az emlékezetük. Az is bebizonyosodott, hogy a halaknak, mind rövid, mind hosszú távú emlékezete van. A tudósok nem elégedtek meg a megfigyeléseken A beszed eddig csak az emberek számára fenntartott érintkezési — illetve kommunikációs formát jelentette. Ez a privilégium hamarosan megszűnik. A jövőben a komputer is tud majd beszélni. Az idei Hannoveri Vásáron az egyik adatfeldogozó-berendezés telefonon ado.tl feleletet (jobb oldali képünk) a feltett kérdésekre. A folyamat azonban még rendkívül komplikált: az elektronikus számológép . először a szükséges szavakat kapja meg, amelyeket a Német Szövetségi Köztársaságban megszerkesztett Vocoder elektromos impulzusokká alakít át. Ezek tárolhatók. Ha a gép felelni akar egy kérdésre, kikeresi a megfelelő szavakat, amiket a Vocoder ismét akusztikus rezgésekké változtat át. Az ember ezeket a rezgéseket beszéd formájában fogja fel. Ha a komputert telefonon keresztül akarják információkkal „etetni”, ugyanennek a német vállalatnak a Modem-ére (Modulator-Demodulator) van szükség. A Modern a felhívás_ után érthető hangokká alakit-' ja át a számokat. Bal oldali képünk egy Modemet ábrázol •felhasználása alkalmával. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA... Az oxigénnel dúsított üdítő italokkal való gyógyítás, amelyet ukrán tudósok javasolnak, mindjobban terjed a szovjet orvostudományban. Dúsítás céljára eddig eléggé bonyolult készüléket használtak. Újabban a kutatók olyan dúsító szerkezetet állítottak össze, amelyet bármelyik kórházban, szanatóriumban vagy akár orvosi rendelőben is lehet használni. Az üvegből, rozsdamentes acélból vagy műanyagból készült 20—22 centiméter hosszú kémcső aljára 0,8—1 centi- méteres lyukat fúrnak. A kémcsövet közönséges oxigénpárnával kötik össze és ilyen módon dúsítják oxigénnel a folyadékot. Főleg a plusz 1 — mínusz 3 fokra lehűtött forralt tejet dúsítják. A tejbe vagy az üdítő italba az orvos tanácsára gyakran vitamint, s ha a betegnek szüksége van rá, gyógyszert is tesznek. Az oxigénnel dúsított üdítő itallal sikeresei! gyógyítanak a Szovjetunióban néhány gyomor-, máj-, és légcső megbetegedést. Az emlékezet Iskolai obszervatórium ndk más nagyvárosaiban, sok középiskolában működnek csillagászati szakkörök. Felszerelésük olyan korszerű, hogy rendszeres tudományos mérésekre is vállalkozhatnak, például műholdak megfigyelésére. Az egyik schwerini iskola csillagászai a közelmúltban rekordot állítottak fel: eg/Q éjszaka leforgása alatt 19 műhold megfigyelése és követése révén 75 mérést sikerült végrehajtaniuk. A mérési adatokat egyenesen a moszkvai „Kozmosz” adatfeldolgozó központba továbbítják kiértékelésre. A képen látható csillagászati műszer félautomatikus, lyukszalagos vezérlés segítségével látja el feladatát. a O 3 2 >< » ce H B 8 s 2 5« > kémiája H 3 » o 3 > 2 9
