Népújság, 1969. augusztus (20. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-02 / 177. szám
' Jelenet a Fáklya című tv-irodalmi műsorból (A tv augusztusi 5-i [keddi] adásához!) Csontváry nyom&han (Kedd, 19.30) Kisfiam. A Csontváry évforduló adta az aktualitását a kisfilm újbóli műsorra tűzésének. Csontváry Kosztka Tivadar életműve és maga a művész személye is évtizedekig a feledésbe merült, a felszabadulás után pedig többször is éles viták közép- pántjában. állt. Azóta Csont-* váry elfoglalhatta az őt megillető helyet a művészettörténetben, bár művészetének átfogó, igényes marxista értékelésére még ez idáig nem került sor. A televízió munkatársai néhány éve közel- keleti körutat tettek, s itt felkeresték azokat a helyeket — elsősorban Libanonban •—J ahol a művész is járt, s amelyről híres, nagy vásznai tanúskodnak. A kisfilm az objektiv mutatta tájképeket állítja az ott készült hí- . rés Csontváry-alkotások mellé. Szabadtéri I JAtékok Szegeden [ (Szombati 19.30) Zenés riport. Részletekkel illusztrált ízelítőt kínál a televízió zenei rovata ezzel a riportfilmmel, amelyből a szegedi szabadtéri játékok során bemutatott három zenés színpadi mű előkészületeiről kapunk képet. Kodály Zoltán Háry Jánosából, Aszafjev Bahcsiszeráji szökőkút című művét a kijevi balett előadásában láthatta a közönség, amelyből néhány részletet elevenítenek meg a tv-nézők számára. Végül Bizet Carmen című operájából hallhatunk áriákat; az előadást a párizsi nagyopera karnagya, a világhírű Roberto Benzi vezényli. A főbb szerepekben ismert külföldi előadóművészek lépnek fél: Don Jósé szerepét a londoni Covent Garden operaház tagja, Jean Bonhomme énekli, Escamillo szerepét a bukaresti operaház énekese. Dán Jordachescu, Carment pedig a párizsi nagyopera művésze, Jane Rhodes. A leleplezés gyötrelmei _______j ^ Vasárnap, 21.20) Magyarul beszélő angol film. A néhány éve készült filmet Peter Barnes írta, rendező Cliff Owen volt. Műfaja: krimi. A történet pszi- chiikailag is igyekszik aládúcolni egy olyan detektív vívódását, aki azt a megbízást kapja a Scotland Yardtól, hogy férkőzzék be egy tudományos módszerekkel „dolgozó” veszélyes ékszerrabló bandába — ehhez a rendőrség megfelelő büntetett élő- életet produkál számára, — ily módon segítve a banda tagjainak kézrekerítését, leleplezését. Az izgalmas film arról szól, hogy a detektív napról napra nehezebbnek érzi társai, a banda elárulását, feladását... A. GY. SZAMOS RUDOLF: Kántor és Csupati Mínusz 15 fok Mentek. Aki megáll, földre döntheti a fagy többé nincs felállás. Csupati alatt topogva szakadt be a vékonyra fagyott vizes pocsolya jege. Bakancsára jég- koloncok dermedtek, de ő észre se vette. A kerek püspöksüveg alakú hegy oldalán kapaszkodtak felfelé. Az elhagyott- kőbánya széltől védett kráterénél Csupati elérte a Ke- menes dombja oldaláról látott, vihartól himbált néhány villanyégőt. Hátát a gránit- falnak támasztotta, és magához intette a hadnagyot: „Ebben a menekülésben nincs semmi ésszerű”- — mondta. — Talán eltévedt vagy mi tértünk le a nyomról. — Az lehetetlen — rázta fejét tagadóén. A katonák kimerültén guggoltak a szélbrnyékban. Tényleges idejüket szolgáló húszéves fiatalemberek voltak. A falusiak jobban bírták ezt a strapát; Az egyik fiú azonban a fővárosból került ehhez az alakulathoz és most hányingerre panaszkodott. A hadnagv egy korty rumot itatott vele. „Szedje össze magát!” biztatta a fiút. A menekülő nyoma megií>69. augusztus 2., szombat kerülte a hegyet, és a szőlők között, északi Irányban ereszkedett újra a völgynek. A síkságon átvágott a páfci rétnek. Itt Csupati alatt ismét beszakadt a jég. Bal lába térdig süppedt a vizenyős zssombékba. Nadrágja jégpáncéllá fagyott. A nyom visszafordult Üjból a Ság oldalán bolyongtak, majd nyugati irányban haladtak tovább. A negyedik óra volt mögöttük. Némán, gépiesen lépkedtek. Érzékeik eltompultak. Azt sem vették észre, hogy a hóvihar megcsendesedett. A kúp alakú hegy körül öt kilométeres körzetben ide-oda kanyargott a nyom. A zsibbadás már Csupati lábait is elkapta. A gyomorfájásról panaszkodó katonát, mire a Farkaserdőbe történetéből értek, társainak kellett támogatniuk. Felváltva vitték fegyverét és menetfelszerelését. Reggel hétkor egy kis falu fölött vergődtek ki a téli erdőből. A sötét hófelhőket elsodorta a hajnal és hidegszürke köd ült a völgyek hótakarójára. Az erdőszélen Csupati lecsatolta Kántorról a pórázt. Hunyorogva pislogott a keleti ég aljáról lassan elővánszorgó napkorong vörös tányérjára. Göcsörtös akácfának támasztott háttal guggolt a félméteres hóban. Ösztönösen érezte, ha konok akarattal, végső elszánással nem kényszeríti szervezetét, a felbomló ritmus megöli szívét. Orrát lilára csípte a fagy. -Kétségbeesett erőfeszítéssel Részletek egy nyomozókutya 2; ) volt. -i azt és #c&n/Kr' A halál 50 étája Amerikai film Ken Ar.nakin filmje az ar- dennes-i csata egymillió résztvevőjének állít emléket. Talán így nem is egészen igaz ez a szándék: ez a film több az emlékeztet esnél. Hiszen hiába említi a film főcíme az egymilliót, a számok itt nem mondanak különösebbet. Húsz évvel a háború befejezése után készült a film, és az 1944 óta eltelt emberöltő fénytörése sem változtat sokat a tanulságokon: a háborút a józan emberi elme számára csak ideiglenes állapotnak, gyötrő lidércnek lehet elfogadtatni, amit túl kell élni, ami után ismét lehet emberi életet élni. A háborúról sokféle felfogásban, sokféle színeződésű filmet készítettek már. Azt is hihetnénk, hogy a témát újból és újból felizzítani felesleges, s talán a megismétlődő csatajelenetek és az azokat összekötő, rendszerint dramaturgiái sémák szerint összehozott párbeszédek ma már nem hozzák izgalomba a nézőt. Ez a film és a nyomában keletkező élmény bizonyítja, hogy ez nem igy van. Azt a hadigazdálkodás kegyetlen törvénye szerint tudomásul vesszük, hogy a katona — rang és harci készség szerint — olcsó sakkfigura a háborúban, hogy az anyag rablásra való, mint minden a háboríts világon, hogy egy nem is olyan magas sarzsi pökhendi és megfontolatlan módon ítél embertelenül emberek felett, hogy a gátlástalan megtorló különítmény íegyverteler; foglyokat mészárol le. Leginkább az erkölcs kopik el a minden pillanatban változó állású félelem miatt. Lehet itt vakmerőnek lenni és gyávának, mert az emberek nem katonáknak és nem hősöknek születtek. Van igen? Itt van mintának például ez a Hessler, a német páncélos ék parancsnoka. Ezredes, aki a keleti frontot megjárta, Párizsba is ő vezette a páncélos éket. Mit lát ez az ember a világból? A katonazubbonyt, a harci és hadászati problémákat, a vasfeküszködött, nehogy a hóra rogyjon, pedig ólomnehéz tagjait ellenállhatatlanul húzta magához a föld. Kántor ugrándozva melengette tappancsait. Csupati mínusz húsz fokra becsülte a hideget, mert fülvédői alatt cim- pái is zsibbadni kezdtek. Negyedórába tellett, amíg a kimerült katonák szétszakadozott, botorkáló lánca utolérte. Kántor a várakozás idején mozdulatlanul guggoló gazdája oldalához simult. Testének melegével igyekezett Csupa- tiban tartani a lelket, pedig fáradt volt. Izmai a hóban kétszeres erőt fejtettek ki. Míg az ember hosszú lábai legfeljebb térdig süllyedtek le, Kántor hasig vergődött a hóban és lépés helyett szö- kellve kényszerült előrehaladni. Először érezte fejében azt a furcsa zsibongást, amely a normál A-hang bugásával töltötte be agyának minden részét. A megerőltetéstől sokszorosára növekedett párolgást vesztesége és a rövid pihenő alatt nem győzte a havat falni. A katonák hangtalanul dőltek melléjük. Csupati már kissé magához tért. „Hé fiúk! Nem elaludni! Hallod?!” és megrázta a hozzá legközelebb fekvő katona vállát. „Ébredj, pajtás!” üveges szemek meredtek rá. Csupati felállt és hóval kezdte dörzsölni az ernyedten fekvő katona arcát. A hadnagy tűrhetően tartotta még niagát. Negyven kilométerre becsülték a megtett utat és egy pokoli éjszaka volt mögöttük. Csupatival egymásra néztek és közösen segítették talpra a kimerült fiúkat. „Gyerünk, gyérünk! Hamarosan vége lesz,” nógatta őket. (Folytatjuk) gyelemmel hatalma alatt tartandó katonákat, akikben még az egyéniség látszatának sem szabad kiütköznie, akiknél már az is hiába, ha a parancsnoki megbeszélésen valaki az ő er.gedelme nélkül rágyújtani merészel. Ez a Hessler kétszer kerül maradéktalanul pontos megfogalmazásban a néző elé. Először, amikor bemutatkozik az általa vezényelt páncélos ék beosztott parancsnokainak. Ridegen szemléli a szerinte is túl fiatal erőket, litymálja őket, de arcizma se rándul és várja, hogy a szemlén olyan valami történjék, ami a katonai szeltem tóretlenségéről vall. Égy ifjú vaskeresztes indulóba kezd, a többiek átveszik a pattogó ritmust és helyben menetelve harsog a győzelmi szándék. Hessler a dübörgő dallam hatására ráordít konrádra, a tiszti szolgájára, hogy ő is énekeljen, majd amikor az cammogva fújja az indulót, ő is belekap a szövegbe. Mert neki ez kell, ez a mindenre elszánt és neki alárendelt akarat, ami nélkül ő semmi és senki. Az arcán látni az önmaga előtti megdicsőülés minden jelét. A másik jelenetben a gazdája körül sok mindent látott konrád és a Hessler közötti párbeszéd törésre viszi a dolgot a parancsnok és beosztottja között. Konrád más beosztást kér, elege van a csicskásság- ból, s azt is érzékelteti gazdájával, hogy annak őrülten vakmerő és kegyetlen volta miatt él jogadta lehetőségével. Hessler megszólításával sérti a távozó Konrádot, akit e perctől kezdve nem is vesz emberszámba. Mert Hessler- nek csak az a férfi, aki gondolkodás nélkül megy miatta a hálálta. El sem tudja képzelni, hogy az embereknek, a körülötte lévő és folyton parancsot teljesítő katonáknak egyéni bajaik lehetne«, sorsuk van, amiben mégiscsak ők a fontosak. S ha Sok ilyen gátlástalan ember, mint ez a Hessler, összefüggő egységet képes alkotni a társadalmi gúla csúcsár., a következmények beláthatatlanok. A film forgatókönyvének írói — Philip .Yordan, Milton Sperling és John Maison — ennek a hessleri szemléletnek a csődjét írták meg és azt a hitüket, hogy ennek a szemléletnek a veszedelmét még évtizedekkel a háború után is el kell mondani. Nem csinálnak titkot abból, hogy 1944 telén az ameriltai hadsereg az Arden- nes-ekben fáradtan és a háborúba belefásulva várta a dolgok végét. Nem is nagyon igyekeztek már a jenkik a hősiesség felé. De a németeknek ez az utolsó dühös offenzívája még a mindenből üzletet csináló Guffyből is elszánt és semmire sem tekintő harcost csinált, mert a németek Amblévet értelmetlenül szétlőtték s benne az ő jövőjét is. A film komoly hangvétele, a lélektani realitások művészi ábrázolása sikert biztosit a művészeknek, akik a filmet megvalósították. A kitűnő szereplőgárda élén a Kiley ezredest alakitó Henry Fonda és a Hessler ezredest megformáló Robert Shaw áll. Emberi vonásaikban is, játékukban is kitetszik a kiáltó ellentét, amely egyúttal igazságot is szolgáltat. Reméljük, a közönség a filmből nemcsak a látványosságot. fogja fel, hanem az erkölcsi tanulságokat is levonja. (farkas) délelőtt 10.30 órakor-nyílik árusítással egybekötve Hevesen a megye legnagyobb Ruházati cikkek, divat- és cipőáruk, járművek, rádió, tv, elektromos háztartási gépek óriási választékban kaphatók. ! I Bútorkiállítás. Mindenkit szeretettel várunk. Nehézgépkezelői vizsgával rendelkező bulldózervezetőket, dömpervezetőket felvesz a Tiszai Erőmű Vállalat Tiszaszederkény. Jelentkezés írásban, vagy személyesen a vállalat személyzeti osztályán. Munkásszállást biztosítunk.
