Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-05 / 153. szám

Filmfórum

Egy férfi kétszobás lakással Lengyel film

A filmnek ez a magyar plakát- és apróhirdetése ne vegye el senkinek a kedvét: nézze meg ezt a kellemes hangulatú lengyel vígjátékot!

Mióta Diogenész meglakta azt a bizonyos görög hordót, azóta mindnyájan tudjuk itt, Európában, hogy a iakáskér- dés nemcsak egy a sok közül. A lakás vagyon, a lakás lehetőség, a lakás minden, ha van egy fiatalember, akinek az anya mellőb elszabadulás egyúttal a szerelmet is jelentené. Hogy hányán és hogyan jelentkeznek erre a lakásbirtoklásra a lányok közül? A forgatókönyv írója nem kívánja felsorolni a vidám lehetőségeket, csak kiválaszt öt típust, s mintha csak MarceÚo Mastroianni •

olasz kispolgárát akarná idézni, közéjük veti Tornászt, ezt a tucatigényű, önállóság nélküli fiatal sebészt, akiről az anyja joggal hiheti, hogy a tej megalszik a szájában. Mindenütt és azonnal lépre megy, mert ő a nagy boldogságért született a Világra és a közeli csillogás, vagy a csillogás közelsége megvakítja. Arra még van ideje és kritikája. hogy időben felköltse magát a szerelem vagy a kívánás egyáltalán nem halálos mérgezéséből.

Azért jó vígjáték ez a film, mert a témát egy ponthoz kötve úgy sétálja körül ötletekkel, fordulatokkal, hogy a néző a mai ember minden nagy gesztusára és apró mozdulatára ráismer. A

McGill — Egy úriember tulajdona

J

(Szerda, 20.20)

A tv-filmsorozat legújabb darabja. McCJill legújabb kalandja — miként az eddigiek is — nyomozás: egy kedves, csinos milliomos kisasszony felkéri őt arra, hogy vállalja el egy állítólag hamis festmény ügyében a valóság kiderítését. Ennek során sok mindenre fény derül, ha nem is a tervezettnek megfelelően. ..

A tv-bérlet hangversenykalauza

(Szombat. 18.20)

A vasárnap 18 20-kor harmadízben képernyőre kerülő televíziós hangversenysorozat előzetese ez az adás, amelynek során a karnagy, Sándor János mutatja be, zenei illusztrációkkal, a két, másnap előadásra kerülő zeneművet. A Zeneakadémia Nagyterméből sugározzák Mozart G-dúr fuvolaversenyét — a győri Filharmonikusok előadásában, Kovács Lóránt fuvola- művész közreműködésével. A másik Haydn egyik legnépszerűbb szimfóniája: az Üstdob szimfónia, amelyből szombaton szintén részletek, vasárnap a teljes mű hangzik el...

Iszak Babel: A kezdet |

(Vasárnap, 16.50)

Tv-fiim az Irodalmi Képeskönyv című tv-sorozat darabjaként, a világhírű szovjet író születésének 7:5. évfordulója alkalmából. A sokat vitatott életmű — mindössze egy vékonyka kötetnyi írás — ma már az öt megillető helyre: a világirodalom klasszikusai közé került A tv-film a Lovashadsereg című novella- füzér darabjaiból illesztett néhányat egymás mellé, s — érthetően — az írót megtestesítő figurát, a Szemüvegest (Sínké László alakítja) állította u középpontba. Az intellektust, akinek magatartásából, belső monológjaiból állíthatjuk össze azt az utat, amelyet ő megtett a vérben születő forradalom harcai során, amíg visszatalált a már általa is elfogadható valóságba, az emberekhez. A csak néhány — hét-nyolc — novella .motívumait feldolgozó filmben elsősorban a líraiság és a gondolatiság kapta a hangsúlyt Dömölky János rendezésében és Szántó Erika dra- matizálásában. Babel sajátos világának magyarra és képre fordításához Wessely László műfordítása értékes hozzájárulás volt, s nagyban segítette a szövegköltészetnek a képköltészettel való összeöt- vözését.

A. Gp.

társadalmilag kiérlelt és ma már bevett játékszabályok nagyjából ugyanazok a lengyeleknél is, mint nálunk, azzal az egészséges légkört árasztó enyhe cinizmussal együtt, amely férfiszemszögből nézi a nők tarka, bájos, de egyáltalán nem veszélytelen világát.

A film rendezője, Leon Jeannot tudja, hogy a férfi és nő kapcsolata — annak végső fázisában is — kaland, mert egyik sem tudja a játszma végét előre, nem ismeri, nem ismerheti a bonyolult vagy éppen egyszerű folyamat hosszát, őszinteségét, udvariassági buktatóit. S ezért, akárcsak az életben, a filmben is bármikor félbe lehet szakítani. Drámai felfogás, vagy humor dolga az egész. Itt a humor szökteti magasba a nevetést, amíg aztán kárörvendően, vagy megnyugodva — ki-ki vérmérséklete szerint — tudomásul vesszük, hogy a határidőre nősülő Tornász asak felsül a lakással, de megkapja helyébe a szerelmet, az élet egyik legszebb és legnagyobb ajándékát. Még akkor is, ha a szerelem illanó illúzió is egyben.

A fiatal orvost Bogumil Kobíela alakítja. Olasz és francia példaképei ellenére is egyéniség és természetes humorral viseli sorsát a filmben. A csinos nők egész sora jelzi, Iga Mayr, Ewa Szykuls- ka, Barbara Modelska, Alicja Wyszynska. Maja Wodecka, Wanda Zejmo, hogy a lengyel filmművészet új arcokkal színesedik. (farkas)

Ott voltam a Waterlooi csatában. ..

Rod Steiger, mint Napóleon

'■£' sí: j .

*

Az Ungvár- ra érkezésemet követő hajnalon megszólalt szobámban a telefon. Bállá László, a Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője hívott fel:

— Van-e kedved ma részt venni a W aterlooi csatában ?

Azt hittem, tréfál. Hamarosan kiderült azonban: olyan riporttémát ajánl,

amely csak ritkán adódik az újságíró életében. Kinek nem dobogtatná meg a szívét, amikor hallja: Ungvártól 20- km-re, Szerednye és Alsó- szlatina határában forgatják a film történetében eddig legköltségesebb. kétrészes monstre alkotást, a Waterlooi csatát. És a főrendező maga Szergej Bondarcsuk, a monumentális filmek világhírű alkotója.

Háromnegyed napot töltöttem el a „hadszíntéren”. A kötetre való élményt megpróbálom rövid mondatokban leírni.

Találkozás

Bondarcsukkal

Szelíd lankák váltakoznak magas hegyekkel, haragos zöld erdőket zúgat a szél a hegyek oldalán. Keményep süt a nap, a lankákon szőlősorok — Szerednye híres bortermő vidék, — a lankák egy része azonban kopár. Ezeken foglalnak helyet, egyelőre pihenőben, lábhoz tett fegyverrel a dragonyosók, pattantyúsok és gárdisták ezrei. A szivárvány minden színében tündökölnek a korhű öltözékek, amelyeknek elkészítésére — Mario Garbuglia fődivattervező elgondolásai alapján — tizennyolc szovjet város hetvenhárom iparvállalata kapott megbízást

Átkelés az Elbán

(Vagyis a megáradt Latorcán)

A díszlettárban annyi a látnivaló, hogy megszédül tőle az ember: a porosz légiósok fekete színű, ezüst halálfejes verettel díszített kalapjaitól az aranyozott mellvértekig. a tölténytáskáktól a gyémántokkal kirakott kardokig, minden látható itt.

Bondarcsuknak jelentették: újságírók keresik. Otthagyva kis társaságát, elibénk sietett és készségesen állt rendelkezésünkre.

— Az clasz Dino de Lau- rentiis cég és a Moszfilm közös vállalkozása ez a hatalmas film, amelynek méretei minden eddigi monstre film méreteit meghaladják. A Háború és béke. valamint a Cleopatra is sokba került, ez azonban még többe: 25 millió dollár a gyártásra előirányzott összeg.

— Ügy hallottuk, nemzetközi színészélgárda játssza a főszerepeket.

— Jól hallották. Napóleon szerepét az amerikai Rod Steiger formálja, Ney mar- sallt Dean O’Harley alakítja. Combrone szerepében a népszerű Szamojlov Jevgenyijt látjuk. A francia királyt a világhírű amerikai művész, Orson Welles formálja meg. A kanadai Cristopher Plummer mint Wellington irányítja májd seregét a csatamezőn. Érdekesség egyébként, hogy éppen Wellington seregében, számos amerikai,

<VWrtW.VWWtfWWWWWV«WWVVWVWVyWWVVlVWWWVWWWMWWWVWMVWWW<WWWWWWaVWWVV-- 1969. július 5,, szombat

A „rivalda” fényei már jó ideje nyári álmukat alusz- szák. A színpadon, ahol emberek lettek emiberebbek, ahol dal gyöngyözött, tréfa csattant, hős bukott el és szerelmes talált a párjára most a néma csend mondja hallhatatlan monológját. A széksorok, mint valami ásító nagy száj furcsa fogsorai, • már kihűltek az emberi testek egykori izgő-mozgó, vagy dermedten, mozdulatlan melegétől.

Nyári szünet.

A színház Egerben is becsukta kapuit, a premierek, az előadások ma már csak emléket jelentenek egy eltelt évad után és nem a várakozás izgalmát, — színészi alakítások sikereit, vagy kudarcait: vizsgázott a színház az ezerfejű cézár előtt és az ezerfejű cézár is vizsgázott, — önmaga előtt is. Szeretem a színházat. Évek. évtizedek óta hiszem, hogy ismerem a színházat, hogy mindig ás újra rájöjjek, olyan mint egy varázsos asszony: kiismerhetetlen. Szeretem a színházat, mert ott közvetlenül szól hozzám az ember, mert ott frissen, elevenen csendül nekem a hang, mert ott tanú ja lehetek a mindig meg-megújuló pillanatnak: a művészet, a mű születésének. A művészet születésének? Igen! De a talmi bukásának is.

Kinek van türelme, hogy végigfigyelje a szobrász vésőjét, amint a kőből igét, a festő ecsetjét, amint színekből, formákból drámát komponál? De a színpadon, ott és előttem bontakozik ki a színészi eszközök naponta i: más, naponta is megújuló palettáján az ember tragédiája, felemelkedése, vagy bukása,

ÉVAD UTÁN

megtisztulása, vagy megsemmisülése — ott és előttem lesz valaki valami mássá, — hogy más valaki legyen.

Ezért szeretem a színházat.

Ezért is szeretem á színházat. Mert a színpad nemcsak művészi alkotóműhely. Elsősorban és alapvetően az. De alapvetően és elsősorban politikai is. Nem a politika napi aktualitáséi kommerciáló- dására gondolok. Ellenkezőleg. Ha a politikára úgy gondolunk, mint olyan eszközre, amely nélkül nincs előrehaladás sem gazdaságiakban, sem szellemiekben, sem az iparban, sem a kultúrában, ha úgy gondolunk iá, mint kifejező formára és tartalomra a társadalmi rendszerek megkülönböztetésében, — nos, akkor a színház döntően és elsősorban politikai műhely.

Természetesen nemcsak a műsorpolitikairól van itt szó. Sematikus és hamis megközelítése lenne a „színház, mint politika” fogalmának megközelítéséhez. E forgalomhoz tartozik — és milyen szorosan! —, hogy kik járnak színházba: milyen az előadások színvonala, kiállítása, rendezése, színészetbeli igénye; hogyan alakul egy jól eltervezett évad-program darabjainak sorrendje; milyen a színház propagandája; uram bocsa’ milyen a színészek magánélete, — hogy csak néhányat említsek a száznyd közül.

A távlat nemcsak megszépít, de megtisztít is. Egykori és pillanatnyi szubjektív benyomások, jó, vagy rossz értelemben szubjektivek, az idő távlatából pontosan any- nyit kopnak, hogy legalábbis megközelítően felbukkan alóluk a realitás. A színházi évadnak egy hónapja vége már, — lehet, hogy sok, lehet. hogy kevés ez az idő ehhez a realitáshoz. De töprengő ítéleteinek meghozásában, már ami a színház elmúlt évi munkáját illeti, e sorok írójának is megvan a tévedéshez való joga. Bár úgy érzem, hogyha az ítélet „tisztaságában” nem is jutok el mondjuk — kémikus nyelven szólva — a második „9-esig” sem. mégsem túlzás, ha leírom: az Egri Gárdonyi Géza Színház a magára vállalt jó műsortervét igényesen és jól valósította meg.

Egy populárisabb program szem- és „szín”-tanúi lehettünk, ügyes váltásokkal keverve a nehezebb és köny- nyebb műfaj, ha nem is mindig reprezentánsait, de mindenesetre mindig jó szándékú alkotóit. Musical és operett (az utóbbi volt a legkevésbé szerencsés), zenés játék és vígjáték, új magyar dráma izgalmas ősbemutatója, romantikus dráma az immár klasszikus Lorca, majd külföldi szerző magyarországi ősbemutatója, az újjáteremtett Fáklyaláng, sőt még egy politikai kabaré is; összesen 12 bemutató — íme rövid felsorolásban is változatás kép.

Valamivel kevesebb előadás, mint az 1967—68-as

színházi évadban, valamivel

több néző, s ami különösen örvendetes, hogy emelkedő nézőszám a próza, azon belül is a mához szóló, a ma problémáit feszegető drámák nézőterén. Ennyit és nem többet a statisztikából, amelyek csak (?) rögzítenek. De segítenek is. Emlékeztetni a Ber- narda háza Kovács Máriájára és Dobos Ildikójára például, Némethy Ferenc gazdag árnyalatú színészi alakításaira a Nagy Romulusban, vagy a Térképen nem található Darvas drámában, Fehér Tiborra az Urak és elvtársakban, vagy Paláncz Ferenc Kossuthjára a Páklyalángban, — hogy ismét csak néhány, de jelentős élményt nyújtó színészre emlékezzem. emlékezzünk.

Azzá! kezdtem, hogy szeretem a színházat. Azzal fejezem be, hogy továbbra is szerethetem ezt a színházat és abban is biztos vagyok, hogy mások is így vannak ezzel. Azok is, akiknek nem tetszett egy-egy produkció, azok is, akik évad közben morgolódtak, egyszer kétszer jogosan is, okosan is. És még jobban szeretném a színházat, ha még többen szeretnénk. Nem csak azok, akik eddig is hűséges-hűtlen kedvesei voltak az egri színpadnak, hanem azok is szeretnék, megszeretnék, akik eddig még nem jutottak el a színházba, talán azért, mert még eddig nem jutott el hozzájuk a színház.

Ha az új évadban létrejönne egy ilyen új randevú, esti randevú az új kedvesekkel, már most, megelőlegezném a következő évad sikerét.

öyurkú Géza

olasz és angol szereplő van. Ennek oka, hogy az angolszász színészek alakítása, temperamentuma jobban megfelel az eredeti — korabeli — elgondolásoknak, hiszen a wellingtoni sereg annak idején főként angolokból, hollandokból, skótokból tevődött össze.

Valóságos hadvezérek is

Amíg Alfredo de Lauren- tiisBzel a film olasz gyártás- vezetőjével beszélgettünk, az Elbától Waterlooig gyalogló, elfáradt, összetört Napóleon maradék serege élén megérkezik, hog.v találkozzék a francia király által elfo- gatására eléje küldött Ney marsall csapataival. A szemben levő hegyoldalon valósággal cammognak a napóleoni katonák, köpenyük-ru- hájulc szakadt, sáros, arcuk borostás. A császár is vagy húsz évet öregedett

Szemben velük a királyi katonaság, az imént már említett tündöklő tarkaságé, korhű ruhákban, eredeti fegyverek mellett. Fent a hegyek oldalán karéjban a lovasság, meg a tüzérek. Megindulnak a ködfejles2tők,' hogy szomorúbbá, a helyzethez illőbbé tegyék aa egyébként napsütéses vidéket.

Fent a magasban, vadász- leshelyhez hasonló emelvényen, ősz katona foglal helyet. Rengeteg kitüntetés szalagja a mellén. Szviridov Pjotr, a gyártás szovjet főigazgatója elmondja: Mihail Kazakov hadseregtábornok az illető, aki segédtisztje társaságában foglal helyet és URH-készülék segítségével irányítja a hadmozdulatokat. Luscsinszkij hadseregtábornokkal együtt ők ketten az általános katonai tanácsadók. A lovassági hadmozdulatokat Oszlikovszkij Nytko- láj altábornagy ellenőrzi, illetve irányítja.

Hat hónap alatt készül el

Szergej Bondarcsuk és a közben odasereglett gyártási., szakemberek elmondták: míg" a Háború és béke négy esztendeig készült, ez a lényegei, sen nagyobb film mindössze, hat hónap alatt „all össze”’.. Jelentős részét már leforgat-;; ták Itáliában, a többit pedig-- itt, a Kárpátokban. Néhány;, napnál előbb vették szalagra... az Elbán való átkelést a megáradt Latorcán.

Megkérdeztük Alfredo ’de Laurentiist, igaz-e, hogy aa amerikai Paramount is „benne van” a finanszírozás-’ ban, mint hírlik?

— Tévedés — mondja, —'• A film kizárólag szovjet- olasz koprodukció. Annyi tény, hogy a Paramount és a Columbia is részt vesz majd a terjesztésben.

— Mikor láthatjuk a Waterlooi csatát a mozikban?

— Október 10-re kész a felvétel, indul a vágás és a többi „apró munka”. 1970- ben már vetítik a mozikban ?> filmet.

jBűfcafc lóztef