Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-04 / 152. szám
A parlament tegnapi üléséről jelentjük... Összefoglaló az országgyűlés iúliusi ülésszakának második naoiáról Az elektromos diagnosztikai készülék leegyszerűsíti és meggyorsítja a hiba megálta* pítását. Képünkön: Bártházi István egy Polski-Fiat „dignózi sát” végzi. Kádár János és Veres Péter külföldi sajtótudósítóval beszélget az ülés szünetében. (MTI foto: — Vigovszki Ferenc felvétele.) (Folytatás az 1. oldalról.) A továbbiakban említést tett a korszerű, rugalmas, közép- és kisvállalatok növekvő szerepéről, és nehezményezte, hogy mostonagyerekek a hitelellátásban. Hangsúlyozta a tanácsi, gazdálkodás továbbfejlesztésének fontosságát, amihez azonban a minisztériumok több ágazati segítsége, útmutatása szükséges. Fehér Lajos a kormány külpolitikai tevékenységének rövid összefoglalásával fejezte be nagy érdeklődéssel fogadott felszólalását. A vitában részt vevő képviselők .többsége a mezőgazdaság, illetőleg a termelő- szövetkezetek munkájával foglalkozott a továbbiakban. Szabó István Hajdú megyei képviselő, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a reform kedvező hatásának tulajdonította a mérleghiányos termelőszövetkezetek számának csökkenését és a kedvezőtlen adottságú tsz-ek egy részének észrevehető fejlődését. Említést tett a tsz-ek melléktevékenységéről .is, és kijelentette, hogy a tevékenységgel semmi kapcsolatban nem álló üzletelések és manipulációk^ munkaerő-átengedések ipari vállalatoknak, lejáratja az olyan melléküzemági tevékenységet. amely ténylegesen r.zükség'es és hasznos. Szabó István is, később dr. Molnár Béla, a Kertészeti Kutatóintézet igazgatója is bírálólag beszéltek, az ipar érdektelenségéről a mezőgazdaság korszerű hazai termelőeszközökkel, nyersanyagokkal való« ellátásában. Pedig fel kellene figyelniük rá, hogy a mezőgazdaság egyre fontosabb piacukká válik. Nagy figyelemmel hallgatták meg a képviselők dr. Orbán Lászlónak, a művelődés- ügyi miniszter első helyettesének felszólalását a tavalyi költségvetés kulturális vonatkozásaiban. Az aggodalmak, jelentette ki dr. Orbán László, hogy háttérbe szorul a kultúra, vagy rossz irányba viszik az anyagi ösztönzők, nem voltak indokoltak. Mintegy 700 millió forinttal több jutott kulturális-, célokra, mint egy évvel korábban. Határozottan megvédte a miniszterhelyettes a kulturális alap és a kulturális járulék gyakorlatát, amelyeknek nagy szerepük volt abban, hogy a kulturális élet egésze egészségesen fejlődjék. Bírálta azonban a nemzeti ba©k egyes hitelintézkedéseit, melyek a könyvkiadásban és más kulturális ágazatokban kedvezőtlenül hatnak. Hivatkozva rá, hogy a képviselők módosító indítványt nem nyújtottak be a vita során, Vályi Péter pénzügyminiszter röviden összefoglalta a tanácskozás tanulságait. A különböző kereskedelmi és kulturális célokra indítványozott nagyobb költségvetési hozzájárulással kapcsolatban Ígéretet tett hogy a kormány megvizsgálja a teljesítés lehetőségét. A reálbérek és reáljövedelmek nem kielégítő aránya — véleménye szerint — a termelékenység kedvezőtlen alakulásával kapcsolatos, s ennek helyes irányú változása ösztönzőleg hat majd a reálbérek emelkedésére is. Nincs szükség különleges alapokra, a változást magával az ösztönzési rendszerrel kell elősegíteni. A válasz tudomásulvétele után az országgyűlés elfogadta a múlt évi költségvetés végrehajtásáról benyújtott törvényjavaslatot, majd áttért a vízgazdálkodás helyzetének megtárgyalására. Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke — a vízgazdálkodás célkitűzéseinek átfogó ismertetése során számos meglepő adattal, ténnyel illusztrálta a feladat nagyságát és bonyolultságát. Az ipar vízszükséglete megötszöröződött a felszabadulás óta és az ivóvíz-felhasználás is rendkívüli mértékben növekedett. Tény, hogy 800 faluban működik már vezetékes vízmű és a városok többségében sikerült a korábbi rendszeres vízhiányt megszüntetni. A továbbiakban azonban az iparnak nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a rendkívül költséges vízműberuházásokhoz. Miután pedig az összes iparvíz felhasználásának 84 százaléka olyan területre jut, ahol kevés a víz, ebből a szempontból is jobban meg kell fontolni az ipartelepítéseket... Kitért az országban meglehetős bőségben fellelhető gyógy- és hévizek kihasználásának lehetőségeire, a mező- gazdaság vízgazdálkodására, ezen belül a sokat fejlődött üzemi öntözésre, amelyet véleménye szerint főleg ott kell továbbfejleszteni, ahol az a legkevesebb járulékos beruházással megoldható. Megnyugtatólag hatott, amit az árvízvédelem évről- évre fejlődő munkálatairól mondott az államtitkár és amivel az egész ágazat dinamikus fejlődését jellemezte. Már ebben a bevezetőben szó került a Balaton sajátos vízgazdálkodási követelményeiről, amelyre hamarosan elkészül az összefüggő program. Dr. Radnóti István, Veszprém megyei képviselő felszólalásának nagy részét ennek a problémának szentelte, hangsúlyozva, hogy a Sió, mint a Balaton jelenlegi egyetlen vízszabályozója, a mai állapotában nem tölti be hivatását, s olyan munkálatokra van szükség, amelyek lehetővé teszik a vízátvezetést a Drávából, a Balaton vízszintjének kielégítőbb szabályozásához. A témához hozzászólók többsége a mezőgazdaság szemszögéből vizsgálta a víz- gazdálkodást. Böhm József, Somogy megyei képviselő, a mezőgazdasági vízberuházások igen gyors megtérülését bizonyította, hasonlóképpen dr. Mészöly Gyula, Bács megyei képviselő is, aki főleg a Dégen Imre által is említett Duna—Tisza-csatama tervével foglalkozott. Ez az évszázados terv, hangsúlyozta, megszüntetné Duna—Tisza közének krónikus vízhiányát, lehetővé tenné a tápéi olajkincs gazdaságosabb hasznosítását, a belvízi hajózás fejlesztését. Megtérülése, véleménye szerint, a Tiszalöki Duzzasztómű adataiból ítélhető meg, amely 15 év alatt, a mintegy kétmilliárdos költséggel szemben öt milliárdot hozott a népgazdaságnak. A hatalmas munka előkészítése, természetesen, sok időt igényel, ezért mielőbb hozzá kellene kezdeni. A Vas-, Békés-, Szolnok-, Veszprém- és Hajdú megyét képviselő hozzászólók, a továbbiakban számos tapasztalattal gazdagították a vitát, amely péntek délelőtt a víz- gazdálkodásról folytatódik, ezt követően kerül sor az interpellációkra. Jó hírt közölhetünk az autótulajdonosokkal, méghozzá egyszerre kettőt is. Az egyik: Egerben a negyedik negyedévben megkezdi működését az autószerviz. Hogy ez mennyi kényelemmel jár együtt, milyen régóta várnak erre az egri és a környékbeli autótulajdonosok, azt nem kell részleteznünk. A másik hír azok számára kellemes, akik a gyöngyösi autószerviz munkáját veszik igénybe. Arról van szó, hogy nagyon ügyes és precíz műszereket vásároltak, mintegy három- százezer forint értékben és használnak máris a különböző hibaforrások felkutatására. Ezek a műszerek nagyon sokat tudnak. Egyik előnyük az, hogy a gépkocsit nem kell szétszerelni, hanem a különböző vezetekeket kell csak a megfelelő helyre bekapcsolni, aztán a mérőórákon, illetve az oszcilloszkópon máris leolvasható, hogy minden rendben van-e, vagy ha nem. a hiba hol található meg. így lehet megállapítani például azt, hogy a kompresszió miért gyenge, a gyűrűiméi vagy a szelepeknél szökik-e el, még azt is, hogy a szívó vagy a fúvó szelepek a hibásak. A kerékkiegyensúlyozó készülék rabló keresgélést, találgatást, olvassa le az adatokat. megszünteti az időMolnár Attila, aki háromhetes tanfolyamon tanulta- meg a műszerek kezelését, szinte boszorkányos gyorsasággal végzi a vizsgálatot. Ebből az is következik, hogy sokkal kevesebb idő kell a hiba feltárásához, mint azelőtt, tehát kevesebb munka, ami jó az autótulajdonosnak, de jó a szerviznek is. A szerviziek azért, mert egyelőre a nagyobbik gondja a meglévő igények minél teljesebb kiéAz apci tsz nyara A napokban tartott s meg- nyugató eredménnyel zárult műszaki szemle után, a szarvasgedei határrészben a héten munkához látott az apci Béke Tsz három kombájnja, hozzávaló „legénysége” s ebben a Zagyva-mel- léki közös gazdaságban is megkezdődött az őszi árpa aratása. Mint Faira József, a termelőszövetkezet főkönyvelője ez alkalommal elmondotta, az előbbi termény 210, a búza pedig összesen 430 katasztrá- lis holdon vár betakarításra s ezen kívül még a magrepce húsz holdnyi területén lesz dolga a gépek „kaszáinak”. Különben árpából 18—20, kenyérgabonából 15—16 mázsás átlagtermésre számítanak. A nyár nagy feladatára kellően felkészültek: tavaly óta 30 vagonos tárolóépületet emeltek, kitakarították, fertőtlenítették a magtárakat s a kombájnosokat megfelelő prémiumokkal serkentik a tarlómagasság, a szemveszteség csökkentésére. Ami az egyéb mezei munkákat illeti, túl vannak már a lucerna első kaszálásán — ami máris teljesen biztosította a tsz állatállományának egész évi szükségletét s így — a megkezdet második „vágást” értékesíthetik. A hatvan holdas borsótáblán úgyszólván már az utolsó termények „kinyűvését” végzik s a hüvelyek fejtésénél csupán egy másik szövetkezettel közösen használt cséplőgép „szűk kapacitása” okoz gondot. Harmadszor kapálták már a cukorrépát s másodszor a kukoricát. Eddig még nem volt jégkár. Szépen fejlődik a paradicsom, a paprika s ötven holdon a sárgarépa. A gyümölcsösben, hatvan holdas területen éppen most fordul először termőre áe őszibarack, amelynek szedését előreláthatóan július tizediké táján kezdik. Jól halad az állatértéke- sítés is. Ennek során a tsz segíteni akar á község jobb húsellátásán is s. ezért a közelmúltban szerződést kötött a helyi fogyasztási és értékesítő szövetkezettel. Így a közös gazdaság 1843 kilogramm élősúlyban összesen 15 sertést szállít az apci hentesboltba. Eredményesnek ígérkezik a melléküzemági tevékenység is. Az útépítő brigád a járási tanács programjából részel s jelenleg éppen Csá- nyon dolgozik, a Monostori út felújításán. Az eddigi kilátások meglehetősen biztatóak. Ha a termelőszövetkezetet a hátralévő időben sem éri számotte vőbb kár, bizonyára nen lesz baj a tagság jövedehn vei. C— Csonszánszki Ottó a műszerről (Foto: Kiss B.) légitése, minél rövidebb idő alatt A magyar gyártmányú El- kon—S—100-as műszer alkalmas a gyújtás, az elektromos berendezés teljes elemzésére. Az optikai futómű-beállitó műszer pedig a kerékösszetartás, a kerékdőlés, csapter- pesztés a kormányelfordulási szög mérésére alkalmas. Teljesen megbízható gép a kerék-kiegyensúlyozó, amely megjelöli körfokban a kerék súlykülönbözetét, azt is, hogy az adott helyen hány grammal könnyebb a kerék, mint a többi részén. Ahogy Bártházi István, a szerviz vezetője elmondta, a korszerű műszerektől azt várják, hogy egyre több autó vizsgálatát és javítását végezzék el, egyre rövidebb idő alatt, ami a költségeket is csökkenti, a szerviznek pedig a termelékenységét fokozza. Az autóklub tagjai annyi előnyt élveznek a többi autó- tulajdonossal szemben, hogy ők árengedményt kapnak a különböző. karbantartási és javítási munkákból. Az elmondottakból kitűnik, hogy a gyöngyösi szemp» munkája egyre korszerűál dik, ennek pedig az autósoV látják a legtöbb hasznát. (gmf) enter Egerben és Gyöngyösön Diagnózis autóknak
