Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-31 / 175. szám

VILÁG PKOLETarjai, egyesüljetek: c* !o^diarűg^prf/csn AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS NAPILAPjA XX1. évfolyam, 175. szám ARA 80 FILLÉR 1969. július 31., csütörtök Á szovjet parlamenti küldöttség látogatása Kádár Jánosnál, Losonczi Pálnál és Fock Jenőnél Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára szer­dán fogadta a. Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csának küldöttségét, amely Pjotr Mironoyics Maserovnak, sl Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagjának, az SZKP KB Politikai Bi- eottsága póttagjának, a Belorusz Kommunis­ta Párt Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­döttségét a Parlamentben fogadta Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a kormány elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. A szívélyes hangulatú megbeszéléseken, amelyeken elsősorban a két ország és két nép testvéri kapcsolatai további elmélyítésének kérdéseit érintették, részt vett Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Pap János, az országgyű­lés honvédelmi bizottságának elnöke. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) Tárgyalás a Parlamentben, Losonczi Pálnál. Á küldöttség a Kőbányai Gyógyszerárugyár munkásgyűlésén A Kőbányai Gyógyszer­árugyár Gyömrői úti üzemé­ben szerdán munkásgyűlést tartottak, amelyen részt vett a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának hazánkban tartóz­kodó küldöttsége. A gyár dolgozói zsúfolásig megtöl­tötték az igazgatósági épület nagytermét, s nagy tapssal fogadták az érkező szovjet vendégeket. A gyűlés elnök­ségében foglalt helyet, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és az or­szággyűlés elnöke, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, valamint F. J. Tyitov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. A szovjet és a magyar himnusz hangjai után dr. Varga Edit, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár igazgatója nyitotta meg a nagygyűlést. Ezután Kállai Gyula lépett á mikrofonhoz, s a többi között a következő­ket hangsúly ózta: — A Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa küldöttségé­nek látogatása ismételten igazolja, hogy baráti kap­csolataink és testvéri együtt­működésünk a kommuniz­must építő Szovjetunióval nesen és töretlenül fej- k.-.zélt arról, hogy népünk, iárt IX. kongresszusán ölt nagy nemzeti cé- ' "-gvalós ításán, a szo- s teljes felépítésén Az eredményekről ' --kérés után be- megoldásra ' >. arról, hogy 'pari termelés nk ::*eme még és mm ’ le’'gítő a in... f. :;\ ' n s:-m. Hang- h-'gv bár a lakossáa szavai után mondott be­fogyasztása egyenletesen emelkedik, mégis vannak olyan kiskeresetű családok, alacsonyabb nyugdíjú, idős emberek, akiket egyes ár­változások jobban érintenek, akiknek életszínvonala má­sokéhoz viszonyítva nem fej­lődik kielégítően. Vázolta külpolitikai irány­elveinket, s azokat a szoros kapcsolatokat, amelyek né­pünket a nemzetközi mun­kásmozgalomhoz és a világ haladó erőihez köti. Kállai Gyula P. M. Maserov szedet Szólt a többi között a szovjet parlamenti küldött­ség vezetője a Szovjetunió és Magyarország gazdagodó kapcsolatairól és ezek során elmondotta, hogy különösen nagy örömmel említi meg azokat a kutatásokat, ame­lyek a Szovjetunió és Ma­gyarország gyógyszervegyé­szeti tudományos kutatóinté­zetei es ipari üzemei között alakultak ki. — Az önök gyára jól pél­dázza ezt a nagy előrehala­dást, amelyet Magyarország a gyógyszergyártás területén és az ipar más ágazataiban elért — mondotta. Befejezőben hangsúlyozta; — Pártjaink teljes és kölcsö­nös nézetazonossága, álla­maink testvéri szocialista együttműködése, a Szovjet­unió és Ma^'n-ország dolgo­zóinak eszmei egysége és cél­jaik azonossága szilárd ga­ranciát jelent a szovjet—ma­gyar barátság további felvi­rágzására. A gyűlésen felszólalt rr Türk Janó* v^yipari szak­munkás, a Kőbányai Gyógy­szerárugyár brigédvezetője, aki a vállalat szocialista bri­gádjainak nevében köszön­tötte a- szovjet vendégeket. Jelizaveta Pavlovna Cipluhi- na, a moszkvai Dzserzsinsz- kij Textilgyár szövőnője tol­mácsolta munkahelye dolgo­zóinak forró, elvtársi üdvöz­letét. A gyűlés végén Pjotr Miro- novics Maserov átnyújtotta a gyár kollektívájának a kül­döttség ajándékát, egy művé­szi kivitelű Lenin-szobrot. Az ajándékot ajándékkal viszo­nozták, Kovács Tibor, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár pártbizottságának titkára, a vállalat és a V. kerület dol­gozóinak nevében átnyújtot­ta P. M. Maserovnak a .ta­nácsköztársasági emlékmű kicsinyített mását. A munkásgyűlés az Inter- nacionálé hangjaival ért vé­get. Az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában (3. oldalon) Hit csinál a közgazdász? (3. oldalon) Kaszáslevestől a lángoskultuszig (1. oldalon) Az önbizalom sebészkése (5* oldalon) Tegnap délután bemutatómérkőzést játszott az egri sta­dionban a Nővé Zámky és a Spartak Komarno női labdarú­gócsapata. A női labdarúgók játékára mintegy háromezer néző volt kíváncsi. Képünkön: Sorsolás... — indul az érdekes mérkőzés. (Foto: Pilisy) ü tanácsok is aUcaBmasgfoa^ifcnl«: anyagi szaaleesiáleaf a káros üzlatp^iíftíieaf folytaiéi kap*^ssl«©cfelmi ífaza&ilieio&l sszamk&rs Országos értekezlet az áruellátásról A Belkereskedelmi Mi­nisztérium - tegnap országos értekezletet tartott a Gellért- szállóbah. Keserű Jánosné miniszterhelyettes tájékoz­tatta a megyei tanácsok vb elnökhelyetteseit, kereske­delmi osztályvezetőit az or­szágos áruellátás helyzetéről, az első félév során tapasztalt hiányosságok megszünteté­sére hozott intézkedésekről. A miniszterhelyettes beve­zetőjében elmondotta, hogy a kereskedelem összességé­ben eleget tett feladatainak, a megnövekedet vásárlóerőt jelentős árufedezettel lekötöt­te. Egyes cikkcsoportokat vizsgálva azonban mind a vásárlási lehető­ségek, mind pedig a mi­nőség és a választék te­kintetében jócskán akad­tak hiányosságok. Bár már a tervkészítés so­rán számoltak azzal, hogy egyes cikkekben — például sertéshús, személyautó stb. — nem tudják követni a ke­resletet, a feszültség a várt­nál is jobban növekedett. Az ellátás hiányosságaihoz hoz­zájárult, hogy a kereskedel­mi vállalatok egy része túl­zott óvatosságai nem kellő körültekintéssel rendelt s így olyan cikkekből is amelyek­ből pedig zavartalan ellátást lehetett volna biztosítani. Az 1 Bnyagi elismerés a jó munkát végző araióknak A mezőgazdasági üzemekben idén különös gondot for­dítanak arra, hogy a ara tó kombájnok személyzetét, a jó munkára anyagilag is ösztönözzék. A külön díjazásokkal — amelyek egy-egy kombájnvezetőnél több ezer forintot is ki­tehetnek — elsősorban a minőségét jutalmazzák. Néhány ál­lami gazdaságban — például az-Agárdiban és a Bodakajtori- ban — 30 százalékos prémiumot kaphatnak a kombájnosok, ha a gabona-szemvesztesége három százalék alatt marad és a tarló magassága nem haladja meg a 15 centimétert. Ezt az utóbbi feltételt azért vették fel a jutalmazás körébe, mert a rövidszárú intenzív búzák szalmatermésének betakarítása gazdasági meggondolásból szintén lényeges. Egész sor állami gazdaságban naponta értékelik az aratógépek teljesítményét. A kombájnosol- esténként 50 forintért elszámolható tikette­ket kapnak — gyakran többet is — áltól függően, hogy aznap milyen volt a munkájuk. áruellátás jellemzője a fo­gyasztóit árszínvonal is, amely az év első hat hónap­jában 1,7 százalékkal emel­kedett. különösen az idényjelle­gű élelmiszerek és a ru­házati cikkek drágultak. Á ruházati holmik áremelke­déséhez nagyban hozzájárul­tak egyebek között az év ele­jén bevezetett vámok, s egyes importcikkek árának emel­kedése, amelyet a vállalatok igyekeztek teljes mértékben a vevőkre áthárítani. Áreme­lést okozott a tartózkodóbb beszerzési politika is. A kereskedelem a követ­kező félévre változatla­nul élénk kereslettel, a forgalom további 9 szá­zalékos növekedésével számol. Ehhez a vállalatok második félévi felkészülését kedve­zőbbnek ítéli meg a minisz­térium. * A minisztérium is többféle intézkedést hozott az áru- ellatási hiányok csökkentésé­re. A külkereskedelemmel közösen korlátozta egyes cikkek exportját. Kezdemé­nyezésére a beruházási bank preferált hiteleket nyújt ki­sebb, kapacitást bővítő, ter­melői beruházásokra, s az eddiginél rugalmasabban vál­toztatják az áruhitelakciót. A lehetőségek bővítésén túl a minisztérium anyagi szankciókat — például prémiumátalány-elvonást, nyereségrészesedés-csök­kentést — kíván alkal­mazni azokkal a válla- . lati vezetőkkel szemben, akik helytelen üzletpoli­tikájukkal hozzájárulnak az ellátási hiányosságok növeléséhez. Az ilyen szankciók alkalma­zási lehetőségeit, módszereit egyébként a tanácsoknak is rendelkezésükre bocsátják. A kivétele* beavatkozást igénylő intézkedéseken íúl á hatékonyabb munka,'a válla­lati érdekeltség fokozása ér­dekében a minisztérium fog­lalkozik a szabályozók fino­mításával is. A tapasztalatok szerint a vállalatok egy része a nagyobb nyereség megszer­zésének legkönnyebb módjait alkalmazza, például túlzot­tan csökkenti készleteit, a piaci helyzettel nem indokol­tan emeli az árakat. Keresik a módját annak, hogy pél­dául a részesedési alap emelkedését elsősorban a többletforgalom növelésétől tegyék függővé. Átmeneti megoldásként elképzelhető, hogy a fo­gy ászt ásicikk-kereskede- lemben már 1970-ben mérsékelik a készlet­csökkentésben való je­lenlegi érdekeltséget. A gazdasági bizottság ha­tározatára a MNB tovább li­beralizálta a kiskereskedel­mi hitelezési rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a kiske- i-eskedelem bátrabban készül­jön fel a várható keresletre. A kereskedelmi szerveket hátrányosan érinti viszont, hogy az árváltozások készlet- érték-különbözetének elszá­molása nem kellően 'megol­dott. A minisztérium véle­ménye szerint a hatósági ár­változások kihatásait a költ- ségvetésbeg számolják el, a vállalati hatáskörbe tartozó árváltozások pedig az árkoc­kázati alapot, illetve az ered­ményt csökkentsék, vagy nö­veljék. A beszámoló szólt még a IV. ötéves terv kereskede­lempolitikai céljairól, s az ezzel kapcsolatos irányítási, vállalati feladatokról be­szélt, amelyeket a miniszté­rium a tanácsoktól vár a ke­reskedelempolitikai célok megvalósítása, a 1 lakosság jobb ellátása érdekében. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents