Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Hódút KOSSUTH ».17 Operett. 9.02 Krimi és valóság. 9.27 Népi zene. 10.05 Előhang irodalmi műsorok­ból. 10.25 Wagner operáiból. 11.30 A Szabó-család, 12.30 Tánczenei koktél. 13.15 Dallal, tánccal a világ körül. 13.50 Nőkről — nőknek. 14.20 tíj felvételeinkből. 14.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.10 Jack Grunsky énekel. 15.20 Rádiójáték, gyermekeknek. 16.05 Színes népi muzsika. 16.40 Világgazdasági figyelő. 17.20 Mascagni: Parasztbecsület. Egyfelvonásos opera. 18.41 Van új a nap alatt. 19.25 Kerek egy millió. Rádióváltozat. 20.15 Magnósok, figyelem. 21.03 Beethoven: A-dűr vonósnégyes 22.20 A dzsessz világa. 23.10 Szimfonikus zene. 0.10 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Barokk muzsika. 8.45 Hellasz a „műtőasztalon”. Előadás. 9.00 Ezeregy délelőtt. 12.00 Schubert: C-dúr vonósötös. 12.40 Falurádió. 13.05 Operarészlet. 13.40 Orvosi tanácsok. Kettőtől—hatig ... 18.10 Krízis. Dok.-műsor. 19.06 Kamarazene. 21.15 Slágerstaféta. 21.45 Beszélgtés Becskei Andorral. 22.00 Népi zene. 22.38 Kamarazene. 23.10 Operettrószlet. magyar 17.58 Hírek. 18.05 Tizen Túliak Társasága. 18.50 Esti mese. 19.00 Leonard Bernstein a muzsi­káról. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Indián nyár (csehszlovák film). 21.10 Telesport. Az Európa— Amerika atlétikai viadal közvetítése Stuttgartból. 22.20 Tv-híradó. POZSONYI 17.00 A Bratislava! lant zenei fesztivál dalai. 17.40 Ifjúsági műsor. 18.30 A kassai stúdió műsora. 19.00 és 22.15 Tv-híradó. 19.35 Riportfilm Japánból. 20.05 Dalok. 20.15 Az Európa—Amerika atléti­kai viadal közvetítése. EGRI VÖRÖS CSILLAG2 (Telefon: 22-33.) (Az előadások kezdete: ‘/a 6 és 8 órakor) Maigret felügyelő csapdája EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: % 6 és y8 8 órakor) Árnyak a Notre-Dame felett EGRI KERTMOZI: (Az elöadas kezdete: 8 órakor ) Házasság olasz módra EGRI BÉKE: Tizenkilenc éves voltam HATVANI KOSSUTH: Két mamám és két papám van GYÖNGYÖSI PUSKIN: A crossbow akció GYÖNGYÖSI SZABADSÁG; Nem félünk a farkastól GYÖNGYÖSI K ÉRT MOZI; Harc a sátánnal ÜGYELET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Baj csy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­szére is. t Kis dolgokban érkeztek ja­vaslatok e heti postánkkal. Azaz: tulajdonképpen csak látszólagosan kis dolgok, mert akiket érint, azoknak személy szerint komoly prob­lémát is okozhat a panaszol­ni való. Csabai Ágoston nyugdíjas például a körzeti orvosi he­lyettesítések problémáiról ír. Községük, Terpes körzeti or­vosa szabadságra ment, ez természetes, hiszen a kime­rítő, szinte éjjel-nappali megterheléssel járó körzeti beosztás után valóban nagy szükség van kikapcsolódásra. Am azzal már nehezen érte­nek egyet a* község lakói, — különösen a betegek, hogy helyettesítését nem a közel­ben lakó bükkszéki, pétervá- sári, vagy siroki orvos old­ja meg, hanem a 15—20 kilo­méterre lévő bátori. Így, ha gyorsan orvosra van szükség, a körzet szerint nem a közeli öt-nyolc kilométerre lévő or­vos az illetékes, hanem a jóval távollabbi. Nem való­színű — írja idős olvasóink, hogy a 20 kilométerre lakó, szintén megterhelt körzeti or­vosnak könnyebb ilyen tá­volságon helyettesítenie. Nem ismerjük az elgondo­lást, ahogy a szabadságon lé­vő körzeti orvosok helyette­sítését megoldják, de talán van valami elgondolkoztató a nyugdíjas Csabai Ágoston el­képzelésében. ★ Dr. Ferencfalvi Ferenc eg­ri olvasóink, szintén nyugdí­jas, apró dologról ír, — de végső soron még népgazdasá­gi érdek is íűződik hozzá. — Valamikor a diákok tár­sadalmi munkában lelkesen jártak házról házra, gyűjtöt­ték a rongyot a vasat, a pa­pírt Talán azért hagyták ab­ba, mert a MÉH csupán fil­léreket fizet érte és annyi pénzért nem érdemes a sú­lyos csomagokat cipelni. Mos­tanában nincs senki, aki ösz- szegyűjtené ezeket a házak­nál összegyűlő régi holmikat és elszállítaná a MÉH-hez. Ha a ház lakója, idős, nyug­díjas, erővel sem bírja a ci- pekedést, egyszerűen nem tudja hová tenni az évek so­rán alaposan felgyülemlő hol­mikat. Javaslata, mint annyi más helyen, próbálkozzanak a MÉH-nél csekély jutalékért, olyan csökkent munkaképes­ségűeket, nyugdíjasokat alkal­mazni, akik vállalnák ezek­nek a holmiknak az össze­gyűjtését, elszállítását. Biz­tosan megérné, hiszen annyi hirdetés van arról, milyen nagyszerűen fel tudja újra használni az ipar a fémet, rongyot, papírt. ★ Idős Boros Lajos egri ol­vasónk panaszkodik. Írja, többek között, igazság az, hogy egy elvégzett munkáért fizetni kell. De miért kérnek tőle és több társától olyan munkáért pénzt, amit soha sem végeztek el? A Károlyi M. utcában, csak a 16-os házszámig van köve­zett út. Járművel behajtani az év nagyobb felében a 16-os számon túl lehetetlen. Az utca lakói az elmúlt év­ben már felkeresték a városi tanács mélyépítő üzemét, — mely a városban többek kö­zött a szemét elszállításáról is gondoskodik, s megállapod­tak abban, mivel az útviszo­nyok miatt nem tudják el­szállítani a szemetet, jogos a lakosok óhaja, hogy ne fizet­tessenek velük az „el nem szál­lításért”. Ám ennek ellenére az idén ismét megkapták a felszólítást, hogy fizessenek.; Még pedig három nap alatt A hosszú, úttalan utca la­kóinak fele pedig bosszanko­dik, tulajdonképpen miért kell fizetniük olyan mun­káért, amit a nevezett vál­lalat náluk soha el nem vég­zett? ★ Morvái Ferenc, rózsaszent- mártoni lakos, — olvasónk — a július 16-1 számiban meg­jelent „Gondolatok a falum­ról” című cikkel kapcsolat­ban írta meg észrevételét. Előrebocsátom, — írja — vannak hibák, hiányosságok, mi ezeket jól ismerjük, és megszüntetésükért nap mint nap fáradozunk. Sok, eddig ki nem javított hiba oka, anyagi természetű. Sok olyan kommunális létesít­ményt hoztunk létre, ami a község lakóinak javát, ké­nyelmét szolgálja. Ha olyan ember írta a cik­ket, akinek hivatása ez, úgy járt volna el helyesen, ha a község párt- és tanácsi ve­zetőinek véleményét is ki­kérte volna. Ha amatőr munka, csak azt tudom mon­dani, olyan, mint egy rosszul előhívott film. Megírhatta volna a cikk írója azt, ami „suttyó korá­ban” nem volt a községben. Hogy az elmúlt 10 év alatt 16 kilométer járdát, 16 kilo­méter vízhálózatot építet­tünk, útportalanítást végez­tettünk. A 8 tantermes iskola bővítése másfél milliós beru­házásai készült el. Elvégeztük a villamos hálózat rekon­strukciós munkálatait 2 mil­lió forintért. Építettünk há­rom buszmegállót, pedagó­guslakásokat, körül kerítet­tük a Petőfi parkot, és em­lékművet állíttattunk fel. A községi tanács az elmúlt tíz évben 6 és fél millió forintot költött a község építésére, szépítésére. És ami a fiatalokat illeti: azt írja a cikk írója, hogy nem törődünk a fiatalsággal. Van kultúr házunk, ahol a fiatalok szórakozhatnak, két­hetenként bál van. Van mo­zink, 5000 kötetes könyvtá­runk. Én inkább azt írtam volna, a fiatalokat ma más köti le. Több élvezetet talál­nak a motorozásban, autózás­ban, mint egy dalikázásban a parkban. Munkahelyükön KISZ-élet is van, és nekem az a megfigyelésem, hogy job­ban szeretik a fiatalok, ha nem bábáskodunk felettük. Ügy véltük, a községről adott kép valóban csak így, ezekkel a kiegészítésekkel le­het kerek és igaz... A jogról népszerűon Védelem a bíróságon Ahhoz, hogy a védő szere­pét, feladatát helyesen értel­mesük, érdemes egy pillan­tást vetnünk a büntető tár­gyalás felépítésére. Talán nem is túlzottan erőszakolt leegyszerűsítéssel a büntető tárgyalás egy mér­leg működéséhez hasonlítha­tó. Egyik „serpenyőben” a vád, az állam büntetőjogi igényének érvényesítője, má­sik oldalon a védelem, kö­zépen a két oldal érveinek súlyát érzékelve és mérlegel­ve a ítélkező bíróság. A bíróság igazságos ítéle­tet akar hozni. A vádló, az ügyész — a közfelfogástól el­térően — ugyancsak nem arra törekszik, hogy minél súlyosabb büntetést, egyál­talán minden áron büntetést kapjon a vádlott; az ügyész a törvényesség őre ,soka nem vádolja többel a terheltet, mint amit — a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint — elkövetett. Miért szükséges akkor vé­dő? A védő köteles a terheltet a védekezés törvényes esz­közeiről felvilágosítani, tör­vényes jogaira kioktatni, a mentő és enyhítő körülmé­nyek felderítésében a nyo­mozóhatóságokat és a bírósá­got segíteni. A védő is a tör­vényesség érvényesüléséhez járul hozzá, tevékenységé­vel a nyomozóhatóság és a bíróság munkáját is segíti, ez a segítség azonban csak egyoldalú: ő csak a mentő és enyhítő körülmények felderí­tésében működik közre. A védő köteles azokat a bizo­nyítékokat feltárni, amelyek a terhelt javára szolgálnak, amelyek ártatlanságát bizo­nyítják, enyhítő körülménye­ket jelentenek számára. De a Sok millió köbméter víz Folyóink vizének 98 száza­lékát importáljuk, külföldről kapjuk, de sajnos, éppen nyáron rendelkezünk a leg­kevesebb vízzel, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tavaszi vízbőségből (eset­leg a nyárelejibői) kell tehát tartalékolnunk az aszályos, csapadékszegény évszakra Korábban elsősorban a fo­lyók régi holtágaiban és ter­mészetes tavainkban gyűjtöt­tük a vizet. Az utóbbi egy évtizedben azonban a hegy- és dombvidéken, síkvidéken egyaránt, csaknem száz nagy víztározó tó épült. Mezőgaz­dasági öntözésre már 125 tá­rozó tartalékol vizet, összesen 79 millió köbméternyit. Tóépítkezéseinkből nem csupán az öntözés az egyedü­li haszon, mert legalább ugyanilyen értéket jelent az üdülés és a vízisportok lehe­tőségének kiterjesztése is. Csaknem valamennyi tóba halakat telepítettek és most már a horgászok ügyesked­nek a vízparton, próbálgat­ják türelmüket, szerencséjü­ket. Pécs közeiében az orfüi víztározó partján üdülőtelep épült, a vendéglátóipar is be­rendezkedett, s nemcsak a fürdőzők, a horgászok és a csónakázók, hanem a vitor­lássport szerelmesei is helyet kaptak a tavon. Élénk hor­gász-, vízisport- és vitorlás­élet bontakozott ki á rakacai, a mezőnyékládházi és a csá- szárszállási tavon is. A, leg­nagyobb változást azonban a második tiszai vízlépcső hullámtéri tározója hozza. Négyszer akkora lesz, mint a Velencei-tó, s így a Balaton­nal is vetélkedő üdülő- és ví­zisportéletre nyújt lehetősé­get, védő csak ezeket a bizonyíté­kokat köteles feltárni. A ter­helő bizonyítékok feltárásá­ban nem vesz részt, sőt, ha ilyenekről tudomást szerez, ezeket nem bocsáthatja a bí­róság rendelkezésére. A védő szerepét büntető eljárásjogunk olyan nagyra értékeli, hogy esetenként nem is a vádlottra bízza, hogy igényt tart-e a védőre, hanem kötelezővé teszi a vé­dő tárgyaláson való részvéte­lét. Ezek az esetek többek között: ha a szóban forgó bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyo­sabb büntetést rendel, ha a terhelt előzetes letartóztatás­ban van, ha a terhelt süket­néma, fogyatékos szellemi képességű, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. Ilyen­kor a tárgyalás megtartásá­nak előfeltétele, hogy a vé­dő azon részt vegyen. Ha a vádlottnak nincs meghatal­mazott védője ezekben az esetekben a bíróság hivatal­ból rendel ki számára védőt. De védőt rendel ki a bíró­ság akkor is, ha ezt bármi­lyen egyéb okból a terhelt érdekében szükségesnek lát­ja. Ki lehet védő? Védőn ál­talában ügyvédet ért a köz­felfogás, pedig védő nemcsak ügyvéd lehet, hanem bizo­nyos esetekben mások is be- tölthetik ezt a funkciót. A járásbíróságok előtt, olyan ügyekben, amit a törvény öt évnél nem büntet súlyosab­ban, védő lehet a vádlott tör­vényes képviselője és megha­talmazás alapján a nagykorú hozzátartozója is. De eseten­ként lehet védő más is. pél­dául vállalati jogtanácsos, szakszervezeti jogtanácsos is. Ha az ügyben több terhelt van, ezek védelmét közösen csak akkor láthatja el'ugyan­az a védő, ha a terheltek ér­dekei nem ellentétesek. A védő jogainak gyakorlá­sában teljesen önállóan jár el, olyannyira, hogy a terhelt érdekében, annak akarata el­lenére is teljesítenie kell kö­telességét. Ha tehát valami lényeges mentő körülményt akar elhallgatni valamilyen okból a terhelt, a védőnek kötelessége ezt a mentő kö­rülményt feltárni a bíróság előtt. A védőt titoktartás köte­lessége terheli; Azokat a titkokat, amelyeket működé­se közben megtudott, a ható­ság előtt is, magánéletében is köteles titokként kezelni. Dr. Eötvös Pál /SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS/SSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS* Jurij Zolotárjev: Elkapó legény Vitalij Grigorjevicset ma­gához kérette a vállalat igaz­gatójának első helyettese. A csendes természetű, szerény, udvarias emberke könnyedén meghajolt és félénken leült. A teltkarcsú, erősen, dohá­nyos első helyettes méreget­ve nézett Vitalij Grigorjevics- re, és így szólt: — Szedje össze a holmiját. — Hogyhogy? — Átköltözik az új, saját különbejáratú irodájába. Vál­lalatunk igazgatója ugyanis kinevezte második helyette­sévé. Mégpedig kedveskedési, udvariaskodási feladatok el­látására. Világos? — Engedelmet... de nem egészen... — Eh! Ne mafláskodjon. Az igazgatónk, mint ahogy azt maga is nagyon jól tudja, egy goromba... szóval: for­rófejű. És hirtelenharagú. Előfordul, hogy ordít az ügy­felekre. Néha kidobja őkét. Igaz? — Szent igaz... — No látja. Maga lesz az „elkapó legény". Azaz a kido­bottakat beviszi a saját iro­dájába. Most már világos? — És azután mit csinálok velük? j— Bocsánatot kér tőlük — rikoltott rá az első helyettes. Majd. hozzátette:^— Nincs itt­semmi érthetetlen. Egyene­sem kell beszélni a bajokról ezekkel az emberekkel!.., ...Eleinte semmi nem sike­rült az új helyettesnek. Inga­dozott, habozott, elvörösödött, és csak elcsépelt frázisokkal operált. Az igazgató által ha­lálra sértett ügyfél elsodorta Vitalij Grigorjevicset és ro­hant, hogy megírja panaszos levelét. Nem sok idő múlva az első helyettes magához kérette a második helyettest. — Az utol­só időszakban legalább öt alkalommal kellett ered. ménytelen munkája miatt bocsá­natot kérnünk a sértettektől. Három eset­ben ez sem vezetett ered­ményre! Ez nagy selejt a munkában. — Selejt, — mondta nagyot nyögve Vitalij Grigorjevics, — de képzelje csak el, milyen nehéz a dolgom. Kiabálás, ve­szekedés, sőt sokszor könnyek is. Ami ott történik, az már az idegeimre megy. _ — De valami árat csak fi­zetnie kell azért, hogy az igazgató második helyettese lett! Vitalij Grigorjevics ettől kezdve olyan mézesmázos mosollyal jelent meg az igaz­gató fogadószobájában, olyan barátságoson fogta karon a kirúgott, vagy kidobott páci­enseket, s olyan kedvesen vendégelte meg őket citro­mos teával a saját szobájában, hogy az előbb már kidobott ügyfél szinte olvadozott és megbékélten távozott. — Vannak még derék em­berek! — mondták az ügyfe­lek, és írásos panaszlevél he­lyet távozáskor puszit do­báltak Vitalij Grigorjevics- nek. — Hogy tudja ilyen gördü­IwílCf «/Cíl l nek örvendően csinálni?. — kérdezte csodálkozva az első helyettes. — Egyszerű az egész, — mondta mosolyogva a máso­dik helyettes. — Ilyenekét mondok: a főnök fáradt, fe­szített tervet kell teljesítenie. Meg azt: éppen csak, hogy el­ment szabadságra, már vissza is hívták, hogy elhagyta a ne­je, s ráadásul egy másik igaz­gatóhoz ment hozzá... Ennek nyomán lecsillapodnak az idegek. És ha ez nem használ, akkor előszedem az öregeket is. — Miféle öregeket? — Hát a kedves szülőket. Mondjuk, a főnök apjának cukorbetegséget állapítőttak meg az orvosok; mamáját a hideglelés kínozza, ráadásul szegénykének még a bordája is eltörött. Így pedig főnök­nek lenni nagyon nehéz!... Az igazgatónak az utóbbi időben igen rossz kedve volt, s ezért a második helyettes munkája hihetelen mérték­ben megszaporodott. Es, hogy Vitalij Grigorje­vics könnyítsen a munkáján, a bocsánatkérő frázisait leír­ta; 1-es, 2-es, 3-as sorszám­mal látta el, és odakészítette az íróasztala üveglapja alá. És a szöveget, amit még nem is olyan régen oly sok megér­téssel és gyengéden mondott el az ügyfeleknek, most a jó bemagoltság hadaró gyorsasá­gával eldarálta. De nézzük csak. Leszid­ták?... Hát már az is valami? Vagy asi gondolja, huau az igazgatónkra nem szoktak ki­abálni a főnökségen? Vagy vegyük csak: önt ez a forró­fejű kidobta. Hát már ez is baj? Lehetséges, hogy a ma­mája nagy betegen fekszik otthon, ön pedig kedvességet vár tőle? Hogy magát na­gyon kiosztotta? Hát előfor­dul ilyesmi az életben. Mert bizonyára követelődzött, ver­te az asztalt... De azt nem vette figyelembe, hogy itt mégiscsak irodában van, és nem a piacon. Ügy látszik, önnek a szép szó nem ér sem­mit. Hordja el magát gyor- san... Vitalij Grigorjevicset ismét magához kérette az első he­lyettes. Végigmérte, majd így szólt: — Figyeljen ide, barátocs- kám! Panaszkodnak önre az emberek. Elbagatellizálja a feladatát. — A panaszos nagyon sok, én meg csak egyedül vagyok, — mondta Vitalij Grigorje­vics. — Az igaz, hogy legépel­tettem a testhezálló szöveget. Meg az is, hogy zűrök is van­nak... Nem lehetne nekem is hivatalból egy helyettest biz­tosítani? Természetesen ked- vességi feladatok ellátásával: ez kitűnően megoldaná a helyzetet. Fordította: Sigér Imre , 1969. július 30.. szerda

Next

/
Thumbnails
Contents