Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-30 / 174. szám

Hódút

KOSSUTH

».17 Operett.

9.02 Krimi és valóság.

9.27 Népi zene.

10.05 Előhang irodalmi műsorokból.

10.25 Wagner operáiból.

11.30 A Szabó-család,

12.30 Tánczenei koktél.

13.15 Dallal, tánccal a világ körül. 13.50 Nőkről — nőknek.

14.20 tíj felvételeinkből.

14.45 Válaszolunk hallgatóinknak.

15.10 Jack Grunsky énekel.

15.20 Rádiójáték, gyermekeknek.

16.05 Színes népi muzsika.

16.40 Világgazdasági figyelő.

17.20 Mascagni: Parasztbecsület. Egyfelvonásos opera.

18.41 Van új a nap alatt.

19.25 Kerek egy millió. Rádióváltozat.

20.15 Magnósok, figyelem.

21.03 Beethoven:

A-dűr vonósnégyes

22.20 A dzsessz világa.

23.10 Szimfonikus zene.

0.10 Könnyűzene.

PETŐFI

8.05 Barokk muzsika.

8.45 Hellasz a „műtőasztalon”. Előadás.

9.00 Ezeregy délelőtt.

12.00 Schubert: C-dúr vonósötös.

12.40 Falurádió.

13.05 Operarészlet.

13.40 Orvosi tanácsok.

Kettőtől—hatig ...

18.10 Krízis. Dok.-műsor.

19.06 Kamarazene.

21.15 Slágerstaféta.

21.45 Beszélgtés Becskei Andorral.

22.00 Népi zene.

22.38 Kamarazene.

23.10 Operettrószlet.

magyar

17.58 Hírek.

18.05 Tizen Túliak Társasága. 18.50 Esti mese.

19.00 Leonard Bernstein a muzsikáról.

20.00 Tv-híradó.

20.20 Indián nyár (csehszlovák

film).

21.10 Telesport. Az Európa— Amerika atlétikai viadal

közvetítése Stuttgartból.

22.20 Tv-híradó.

POZSONYI

17.00 A Bratislava! lant zenei fesztivál dalai.

17.40 Ifjúsági műsor.

18.30 A kassai stúdió műsora.

19.00 és 22.15 Tv-híradó.

19.35 Riportfilm Japánból.

20.05 Dalok.

20.15 Az Európa—Amerika atlétikai viadal közvetítése.

EGRI VÖRÖS CSILLAG2 (Telefon: 22-33.)

(Az előadások kezdete: ‘/a 6 és 8 órakor)

Maigret felügyelő csapdája EGRI BRODY:

(Telefon: 14-07.)

(Az előadások kezdete: % 6 és y8 8 órakor)

Árnyak a Notre-Dame felett EGRI KERTMOZI:

(Az elöadas kezdete: 8 órakor ) Házasság olasz módra EGRI BÉKE:

Tizenkilenc éves voltam HATVANI KOSSUTH:

Két mamám és két papám van

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

A crossbow akció GYÖNGYÖSI SZABADSÁG;

Nem félünk a farkastól GYÖNGYÖSI K ÉRT MOZI;

Harc a sátánnal

ÜGYELET

Egerben: 19 órától csütörtök reggel 7 óráig a Baj csy-Zsilinsz- ky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is.

t

Kis dolgokban érkeztek javaslatok e heti postánkkal. Azaz: tulajdonképpen csak látszólagosan kis dolgok, mert akiket érint, azoknak személy szerint komoly problémát is okozhat a panaszolni való.

Csabai Ágoston nyugdíjas például a körzeti orvosi helyettesítések problémáiról ír. Községük, Terpes körzeti orvosa szabadságra ment, ez természetes, hiszen a kimerítő, szinte éjjel-nappali megterheléssel járó körzeti beosztás után valóban nagy szükség van kikapcsolódásra. Am azzal már nehezen értenek egyet a* község lakói, — különösen a betegek, hogy helyettesítését nem a közelben lakó bükkszéki, pétervá- sári, vagy siroki orvos oldja meg, hanem a 15—20 kilométerre lévő bátori. Így, ha gyorsan orvosra van szükség, a körzet szerint nem a közeli öt-nyolc kilométerre lévő orvos az illetékes, hanem a jóval távollabbi. Nem valószínű — írja idős olvasóink, hogy a 20 kilométerre lakó, szintén megterhelt körzeti orvosnak könnyebb ilyen távolságon helyettesítenie.

Nem ismerjük az elgondolást, ahogy a szabadságon lévő körzeti orvosok helyettesítését megoldják, de talán van valami elgondolkoztató a nyugdíjas Csabai Ágoston elképzelésében.

★

Dr. Ferencfalvi Ferenc egri olvasóink, szintén nyugdíjas, apró dologról ír, — de végső soron még népgazdasági érdek is íűződik hozzá.

— Valamikor a diákok társadalmi munkában lelkesen jártak házról házra, gyűjtötték a rongyot a vasat, a papírt Talán azért hagyták abba, mert a MÉH csupán filléreket fizet érte és annyi pénzért nem érdemes a súlyos csomagokat cipelni. Mostanában nincs senki, aki ösz- szegyűjtené ezeket a házaknál összegyűlő régi holmikat és elszállítaná a MÉH-hez. Ha a ház lakója, idős, nyugdíjas, erővel sem bírja a ci- pekedést, egyszerűen nem tudja hová tenni az évek során alaposan felgyülemlő holmikat.

Javaslata, mint annyi más helyen, próbálkozzanak a MÉH-nél csekély jutalékért, olyan csökkent munkaképességűeket, nyugdíjasokat alkalmazni, akik vállalnák ezeknek a holmiknak az összegyűjtését, elszállítását. Biztosan megérné, hiszen annyi hirdetés van arról, milyen

nagyszerűen fel tudja újra használni az ipar a fémet, rongyot, papírt.

★

Idős Boros Lajos egri olvasónk panaszkodik. Írja, többek között, igazság az, hogy egy elvégzett munkáért fizetni kell. De miért kérnek tőle és több társától olyan munkáért pénzt, amit soha sem végeztek el?

A Károlyi M. utcában, csak a 16-os házszámig van kövezett út. Járművel behajtani az év nagyobb felében a

16-os számon túl lehetetlen. Az utca lakói az elmúlt évben már felkeresték a városi tanács mélyépítő üzemét, — mely a városban többek között a szemét elszállításáról is gondoskodik, s megállapodtak abban, mivel az útviszonyok miatt nem tudják elszállítani a szemetet, jogos a lakosok óhaja, hogy ne fizettessenek velük az „el nem szállításért”. Ám ennek ellenére az idén ismét megkapták a felszólítást, hogy fizessenek.; Még pedig három nap alatt

A hosszú, úttalan utca lakóinak fele pedig bosszankodik, tulajdonképpen miért kell fizetniük olyan munkáért, amit a nevezett vállalat náluk soha el nem végzett?

★

Morvái Ferenc, rózsaszent- mártoni lakos, — olvasónk — a július 16-1 számiban megjelent „Gondolatok a falumról” című cikkel kapcsolatban írta meg észrevételét.

Előrebocsátom, — írja — vannak hibák, hiányosságok, mi ezeket jól ismerjük, és megszüntetésükért nap mint nap fáradozunk. Sok, eddig ki nem javított hiba oka, anyagi természetű. Sok olyan kommunális létesítményt hoztunk létre, ami a község lakóinak javát, kényelmét szolgálja.

Ha olyan ember írta a cikket, akinek hivatása ez, úgy járt volna el helyesen, ha a község párt- és tanácsi vezetőinek véleményét is kikérte volna. Ha amatőr munka, csak azt tudom mondani, olyan, mint egy rosszul előhívott film.

Megírhatta volna a cikk írója azt, ami „suttyó korában” nem volt a községben. Hogy az elmúlt 10 év alatt 16 kilométer járdát, 16 kilométer vízhálózatot építettünk, útportalanítást végeztettünk. A 8 tantermes iskola bővítése másfél milliós beruházásai készült el. Elvégeztük a villamos hálózat rekonstrukciós munkálatait 2 millió forintért. Építettünk három buszmegállót, pedagóguslakásokat, körül kerítettük a Petőfi parkot, és emlékművet állíttattunk fel. A községi tanács az elmúlt tíz évben 6 és fél millió forintot költött a község építésére, szépítésére.

És ami a fiatalokat illeti: azt írja a cikk írója, hogy nem törődünk a fiatalsággal. Van kultúr házunk, ahol a fiatalok szórakozhatnak, kéthetenként bál van. Van mozink, 5000 kötetes könyvtárunk. Én inkább azt írtam volna, a fiatalokat ma más köti le. Több élvezetet találnak a motorozásban, autózásban, mint egy dalikázásban a parkban. Munkahelyükön KISZ-élet is van, és nekem az a megfigyelésem, hogy jobban szeretik a fiatalok, ha nem bábáskodunk felettük.

Ügy véltük, a községről adott kép valóban csak így, ezekkel a kiegészítésekkel lehet kerek és igaz...

A jogról népszerűon

Védelem a bíróságon

Ahhoz, hogy a védő szerepét, feladatát helyesen értelmesük, érdemes egy pillantást vetnünk a büntető tárgyalás felépítésére.

Talán nem is túlzottan erőszakolt leegyszerűsítéssel a büntető tárgyalás egy mérleg működéséhez hasonlítható. Egyik „serpenyőben” a vád, az állam büntetőjogi igényének érvényesítője, másik oldalon a védelem, középen a két oldal érveinek súlyát érzékelve és mérlegelve a ítélkező bíróság.

A bíróság igazságos ítéletet akar hozni. A vádló, az ügyész — a közfelfogástól eltérően — ugyancsak nem arra törekszik, hogy minél súlyosabb büntetést, egyáltalán minden áron büntetést kapjon a vádlott; az ügyész a törvényesség őre ,soka nem vádolja többel a terheltet, mint amit — a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint — elkövetett.

Miért szükséges akkor védő?

A védő köteles a terheltet a védekezés törvényes eszközeiről felvilágosítani, törvényes jogaira kioktatni, a mentő és enyhítő körülmények felderítésében a nyomozóhatóságokat és a bíróságot segíteni. A védő is a törvényesség érvényesüléséhez járul hozzá, tevékenységével a nyomozóhatóság és a bíróság munkáját is segíti, ez a segítség azonban csak egyoldalú: ő csak a mentő és enyhítő körülmények felderítésében működik közre. A védő köteles azokat a bizonyítékokat feltárni, amelyek a terhelt javára szolgálnak, amelyek ártatlanságát bizonyítják, enyhítő körülményeket jelentenek számára. De a

Sok millió köbméter víz

Folyóink vizének 98 százalékát importáljuk, külföldről kapjuk, de sajnos, éppen nyáron rendelkezünk a legkevesebb vízzel, amikor a legnagyobb szükség lenne rá. A tavaszi vízbőségből (esetleg a nyárelejibői) kell tehát tartalékolnunk az aszályos, csapadékszegény évszakra Korábban elsősorban a folyók régi holtágaiban és természetes tavainkban gyűjtöttük a vizet. Az utóbbi egy évtizedben azonban a hegy- és dombvidéken, síkvidéken egyaránt, csaknem száz nagy

víztározó tó épült. Mezőgazdasági öntözésre már 125 tározó tartalékol vizet, összesen 79 millió köbméternyit.

Tóépítkezéseinkből nem csupán az öntözés az egyedüli haszon, mert legalább ugyanilyen értéket jelent az üdülés és a vízisportok lehetőségének kiterjesztése is. Csaknem valamennyi tóba halakat telepítettek és most már a horgászok ügyeskednek a vízparton, próbálgatják türelmüket, szerencséjüket. Pécs közeiében az orfüi víztározó partján üdülőtelep épült, a vendéglátóipar is berendezkedett, s nemcsak a fürdőzők, a horgászok és a csónakázók, hanem a vitorlássport szerelmesei is helyet kaptak a tavon. Élénk horgász-, vízisport- és vitorlásélet bontakozott ki á rakacai, a mezőnyékládházi és a csá- szárszállási tavon is. A, legnagyobb változást azonban a második tiszai vízlépcső hullámtéri tározója hozza. Négyszer akkora lesz, mint a Velencei-tó, s így a Balatonnal is vetélkedő üdülő- és vízisportéletre nyújt lehetőséget,

védő csak ezeket a bizonyítékokat köteles feltárni. A terhelő bizonyítékok feltárásában nem vesz részt, sőt, ha ilyenekről tudomást szerez, ezeket nem bocsáthatja a bíróság rendelkezésére.

A védő szerepét büntető eljárásjogunk olyan nagyra értékeli, hogy esetenként nem is a vádlottra bízza, hogy igényt tart-e a védőre, hanem kötelezővé teszi a védő tárgyaláson való részvételét. Ezek az esetek többek között: ha a szóban forgó bűntettre a törvény öt évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést rendel, ha a terhelt előzetes letartóztatásban van, ha a terhelt süketnéma, fogyatékos szellemi képességű, vagy a magyar nyelvet nem ismeri. Ilyenkor a tárgyalás megtartásának előfeltétele, hogy a védő azon részt vegyen. Ha a vádlottnak nincs meghatalmazott védője ezekben az esetekben a bíróság hivatalból rendel ki számára védőt.

De védőt rendel ki a bíróság akkor is, ha ezt bármilyen egyéb okból a terhelt érdekében szükségesnek látja.

Ki lehet védő? Védőn általában ügyvédet ért a közfelfogás, pedig védő nemcsak ügyvéd lehet, hanem bizonyos esetekben mások is be- tölthetik ezt a funkciót. A járásbíróságok előtt, olyan ügyekben, amit a törvény öt évnél nem büntet súlyosabban, védő lehet a vádlott törvényes képviselője és meghatalmazás alapján a nagykorú hozzátartozója is. De esetenként lehet védő más is. például vállalati jogtanácsos, szakszervezeti jogtanácsos is. Ha az ügyben több terhelt van, ezek védelmét közösen csak akkor láthatja el'ugyanaz a védő, ha a terheltek érdekei nem ellentétesek.

A védő jogainak gyakorlásában teljesen önállóan jár el, olyannyira, hogy a terhelt érdekében, annak akarata ellenére is teljesítenie kell kötelességét. Ha tehát valami lényeges mentő körülményt akar elhallgatni valamilyen okból a terhelt, a védőnek kötelessége ezt a mentő körülményt feltárni a bíróság előtt.

A védőt titoktartás kötelessége terheli; Azokat a titkokat, amelyeket működése közben megtudott, a hatóság előtt is, magánéletében is köteles titokként kezelni.

Dr. Eötvös Pál

/SSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSS/SSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*

Jurij Zolotárjev:

Elkapó legény

Vitalij Grigorjevicset magához kérette a vállalat igazgatójának első helyettese. A csendes természetű, szerény, udvarias emberke könnyedén meghajolt és félénken leült.

A teltkarcsú, erősen, dohányos első helyettes méregetve nézett Vitalij Grigorjevics- re, és így szólt:

— Szedje össze a holmiját.

— Hogyhogy?

— Átköltözik az új, saját különbejáratú irodájába. Vállalatunk igazgatója ugyanis kinevezte második helyettesévé. Mégpedig kedveskedési, udvariaskodási feladatok ellátására. Világos?

— Engedelmet... de nem egészen...

— Eh! Ne mafláskodjon. Az igazgatónk, mint ahogy azt maga is nagyon jól tudja, egy goromba... szóval: forrófejű. És hirtelenharagú. Előfordul, hogy ordít az ügyfelekre. Néha kidobja őkét. Igaz?

— Szent igaz...

— No látja. Maga lesz az „elkapó legény". Azaz a kidobottakat beviszi a saját irodájába. Most már világos?

— És azután mit csinálok velük?

j— Bocsánatot kér tőlük — rikoltott rá az első helyettes. Majd. hozzátette:^— Nincs ittsemmi érthetetlen. Egyenesem kell beszélni a bajokról ezekkel az emberekkel!.., ...Eleinte semmi nem sikerült az új helyettesnek. Ingadozott, habozott, elvörösödött, és csak elcsépelt frázisokkal operált. Az igazgató által halálra sértett ügyfél elsodorta Vitalij Grigorjevicset és rohant, hogy megírja panaszos levelét.

Nem sok idő múlva az első helyettes magához kérette a második helyettest.

— Az utolsó időszakban legalább öt

alkalommal kellett ered. ménytelen munkája miatt bocsánatot kérnünk a sértettektől.

Három esetben ez sem vezetett eredményre! Ez nagy selejt a munkában.

— Selejt, — mondta nagyot nyögve Vitalij Grigorjevics, — de képzelje csak el, milyen nehéz a dolgom. Kiabálás, veszekedés, sőt sokszor könnyek is. Ami ott történik, az már az idegeimre megy.

_ — De valami árat csak fizetnie kell azért, hogy az igazgató második helyettese lett!

Vitalij Grigorjevics ettől kezdve olyan mézesmázos mosollyal jelent meg az igazgató fogadószobájában, olyan barátságoson fogta karon a kirúgott, vagy kidobott pácienseket, s olyan kedvesen vendégelte meg őket citromos teával a saját szobájában, hogy az előbb már kidobott ügyfél szinte olvadozott és megbékélten távozott.

— Vannak még derék emberek! — mondták az ügyfelek, és írásos panaszlevél helyet távozáskor puszit dobáltak Vitalij Grigorjevics- nek.

— Hogy tudja ilyen gördüIwílCf «/Cíl l

nek örvendően csinálni?. —

kérdezte csodálkozva az első helyettes.

— Egyszerű az egész, — mondta mosolyogva a második helyettes. — Ilyenekét mondok: a főnök fáradt, feszített tervet kell teljesítenie. Meg azt: éppen csak, hogy elment szabadságra, már vissza is hívták, hogy elhagyta a neje, s ráadásul egy másik igazgatóhoz ment hozzá... Ennek nyomán lecsillapodnak az idegek. És ha ez nem használ, akkor előszedem az öregeket is.

— Miféle öregeket?

— Hát a kedves szülőket. Mondjuk, a főnök apjának cukorbetegséget állapítőttak meg az orvosok; mamáját a hideglelés kínozza, ráadásul szegénykének még a bordája is eltörött. Így pedig főnöknek lenni nagyon nehéz!...

Az igazgatónak az utóbbi időben igen rossz kedve volt, s ezért a második helyettes munkája hihetelen mértékben megszaporodott.

Es, hogy Vitalij Grigorjevics könnyítsen a munkáján, a bocsánatkérő frázisait leírta; 1-es, 2-es, 3-as sorszámmal látta el, és odakészítette az íróasztala üveglapja alá. És a szöveget, amit még nem is olyan régen oly sok megértéssel és gyengéden mondott el az ügyfeleknek, most a jó bemagoltság hadaró gyorsaságával eldarálta.

De nézzük csak. Leszidták?... Hát már az is valami? Vagy asi gondolja, huau az igazgatónkra nem szoktak kiabálni a főnökségen? Vagy vegyük csak: önt ez a forrófejű kidobta. Hát már ez is baj? Lehetséges, hogy a mamája nagy betegen fekszik otthon, ön pedig kedvességet vár tőle? Hogy magát nagyon kiosztotta? Hát előfordul ilyesmi az életben. Mert bizonyára követelődzött, verte az asztalt... De azt nem vette figyelembe, hogy itt mégiscsak irodában van, és nem a piacon. Ügy látszik, önnek a szép szó nem ér semmit. Hordja el magát gyor- san...

Vitalij Grigorjevicset ismét magához kérette az első helyettes. Végigmérte, majd így

szólt:

— Figyeljen ide, barátocs- kám! Panaszkodnak önre az emberek. Elbagatellizálja a feladatát.

— A panaszos nagyon sok, én meg csak egyedül vagyok, — mondta Vitalij Grigorjevics. — Az igaz, hogy legépeltettem a testhezálló szöveget. Meg az is, hogy zűrök is vannak... Nem lehetne nekem is hivatalból egy helyettest biztosítani? Természetesen ked- vességi feladatok ellátásával: ez kitűnően megoldaná a helyzetet.

Fordította: Sigér Imre

, 1969. július 30.. szerda