Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-29 / 173. szám

Nyikolajev szülőföldjén

Heves megyei páitkűldöttséggel a Csuvas ASZSZK-ban

A nemzetközi gazdasági együttmfíködSs kis lexikona

I. Integráció

Ifjúsági kultúrközpont a kiskörei építőknél

Csebokszári városkép, háttérben az egyetemi város.

ta a tűzvész. Az Októberi Forradalom előtt mindössze hatezren lakták, ma pedig 235 ezer ember él falai között. Ez a gyors fejlődés a város iparának dinamikus növekedésével függ össze — a város 65 üzemében 76 ezer ember dolgozik. Ma ez a város a köztársaság ipari, oktatásügyi, kulturális és egészségügyi centruma.

Közvetlenül a város mellett hömpölyög a gyönyörű Volga, a nagy orosz folyó, amelyet az orosz nép az évszázadok során dalaiban, legendáiban, meséiben' oly sokszor megénekelt, amelynek költők, írók, festőművészek, zeneszerzők szentelték műveiket. A csodálatos és hatalmas Volga, Európa legnagyobb folyója, öt tengerrel köti össze Csebakszárit és a ráépülő erőmű néhány év múlva 1,2 millió kilowatt áramot ad a 42 ezer lakosú Novocsebokszárinak, az új Csebokszárinak, az űrhajós városnak és az ott létesülő hatalmas vegyikombir.átnak.

A várost hatalmas tölgyerdő öleli körül, — a köztársaság területének egyébként myharmada erdő. Csuvásia

A várost széles sugárutak keresztezik, sok zöldellő park, virág ékesíti. A fehér, magas, új épületek a sokszínű ruhába öltözött járókelők üdévé varázsolják a várost. Bár nyár elején jártunk ott, olyan benyomást keltett az egész város, mintha ott mindig tavasz lenne, mintha a város a megújhodás korát élné. S hogy ebben van valami, arról vendéglátóink szavai nyomán meggyőződhettünk. Nagy és szép tervek előtt áll a város. Az új erőmű építésekor 14 méter magasan emelkedik a Volga szintje, az óváros jelentős része víz alá kerül. Északkelet Velencéjévé formálódik, alakul a város. Ebben az évben 220 ezer négyzetméter területű lakást építenek. Az új lakóházak korszerűek, szépek. Bármerre vitt utunk a városban és környékén, mindenütt épülő lakótelepekbe, új gyárakba, kultúrpalotákba, sportlétesítményekbe, még vakolatlan egyetemi épületekbe ütköztünk. Hihetetlenül gyorsan építkeznek. A fővárosban öt építőipari tröszt, 60 építésvezetőség épít, az építkezéseken 20 ezer

jak.

S a város alatt hömpölygő Volga erdőkön, mezőkön, hegyeken és sztyeppéken kitartóan törve előre hirdeti Csebokszári szépülését, fejlődését, a csuvas nép szorgalmát, alkotókészségét

Papp János

A kiskörei Tisza n. vízlépcső beruházásával kapcsolatos parti létesítmények egyikében, a 6/1 jelű lakóházban a fiatal építők ifjúsági kultúrközpont kialakításához kezdtek. A rendelkezésükre bocsátott helyiségekben könyvtárat olvasószobát tv-szobát, fotólabort, s egy klubtermet akarnak berendezni. A szükséges bútorok már együtt vannak, s megkezdődött a szobák festése, takarítása is. Elképzeléseik szerint néhány nap múlva megnyithatják a kultúrköz- pontot — amelyet a tavaly országos versenyt nyert községi klub vezetője, Dóra Zoltán irányít majd.

„Nehéz” percek egy szép óráért

A fiatal férj — felesége nevenapja előtt — évek óta elhatározza, hogy a régi, kopott karóra helyett vásárol nejének egy csinosabbat. Végre vagy 5 év után — elhatározását valóra váltja.

Csinos, szép kis óra — gondolja magában. — Biztos lesz öröm, amikor átadja. És ekkor hirtelen eszébe jut: kellene ehhez valami Mköltői” ajánlásk egy kis szívhez szóló szöveg. Megvan!

„Ezúttal azt kívánom szívemből, hogy ahányszor e szép kis órára pillantasz, mindig a szép óráink jussanak eszedbe, s ezután csakis ilyenek megszerzésén fáradozz.”

Amikor a feleség kibontotta a csomagot és elolvasta az „ajánlást” — valóban meghatódott, s meleg

• • •

hangon ezt csicseregte sokat sejtető en:

— Ö, te kis mohó... miket nem kívánsz... ?

Majd — a gyakorlott feleségekre jellemző hirtelenséggel — sötétebb hangszinre váltott:

— De Lm jós! Szeretném tudni, hogy honnan van neked fizetés előtt néhány nappal ennyi pénzed ...!?

tf. s.)

K

orunk gazdaságának

• objektív jelensége a gazdasági Integráció, amelyet a tudományos-technikai forradalom körülményei között a termelőerők fejlődése, az országok és a vállalatok közötti gazdasági versengés szükséglete hoz létre. Az utóbbi évtizedekben, a tudomány és a technika soha nem tapasztalt méretű és viharos gyorsaságú fejlődésének korszakában, a termelőerők szervezésének szükségletei egyre inkább túlnőnek a termelés nemzeti méretéin. A kutatás és fejlesztés költségei és kockázatai olyan jelentősekké váltak, a termelés méretei és az értékesítés hálózata annyira kiterjedt, hogy ma már a nemzetgazdaság számos területén elengedhetetlenné teszi az anyagi és szellemi erők egyesítését.

Az integráció általános értelemben a gazdaság egyes ágazatainak, részeinek, egységeinek együttműködése, egyesülése, összeolvadása, amely kiterjedhet a termelőerők, a tulajdon, vagy mindkettő összpontosítására. Az integráció tehát nem egyszerűen gazdasági együttműködés, hanem az együttműködésnek új, sajátos módja. Az integráció maga azonban nem új jelenség a történelemben, mert a XIX. századtól kezdve végigkísérte a tőkés gazdaság belső fejlődését és a folyamat még ma is tart. Korunkban viszont az integráció, mint nemzetközi gazdasági integráció került napirendre.

A

z integráció folyamat és szervezet. Az integrációs folyamat során az azonos vagy hasonló társadalmi rendszerhez tartozó országok gazdaságai mindjobban összefonódnak, az eredetileg egy állam területén működő vállalatok más államok vállalataival kölcsönös érdekekre épülő, s szoros, állandó jelegű termelési és értékesítési kapcsolatokba lépnek. Ezzel a nemzeti termelőapparátusok bizonyos része tartósan összekapcsolódik más nemzetek termelőapparátusával, lehetővé téve a nemzetközi kooperációt és

II.

Csebokszári, csuvas föld fővárosa

f Eső utáni napsütés, forró baráti fogadtatás köszöntöt- | te küldöttségünket — majd háromezer kilométeres repü- I lőút után — csuvas föld fő- 1 .városában, Csebokszáriban.

1 Virágcsokrok, kendőt lengető úttörők, a párt, a Legfelső Tanács elnökségének ; elnöke, Szemjon Iszljukov, és Mihail Zaj- cev, a Mi- 1 nisztertanács elnöke, a város vezet®, a dolgozók küldöttei, a rádió, a televízió munkatársai üdvözöltek bennünket meleg szeretettel. Nyikolajev Anatol- jevics Voro- novszkijnak, a megyei pártbizottság első titkárának baráti üdvözlő szavai után — amelyre Oláh György, a Heves megyei küldöttség vezetője válaszolt — küldöttségünk vendéglátóink kíséretében megtekintette ezt a gyorsan fejlődő, szép Volga parti várost, amely most éli „másodvirágzását”. A több mint 400 éves várost — amely 630 kilométerre északkeletre fekszik Moszkvától — 1773-ban csaknem teljes egészében elpusztítotnépe büszke tölgyeseire. Nagy Peter cár csuvas földben gyökeredző tölgyből épittetite hírps tengeri flottáját. A helytörténeti múzeumban találkoztunk egy ilyen „ősi tölgymaradvánnyal”; kora 289 év, 30 méter magas volt, s a törzs átmérője 143 centiközpont jábar,' ma is 126 hektárnyi területen zöldell a tölgyfaliget és másfél-két kilométeres szélességű erdősávok ölelik körül a város mellett épülő ipari létesítményt.

ember dolgozik. Csak 1969- ben több mint 100 millió rubel értékű új épület létesült. Mint követendő példát említhetjük meg, hogy lakást nem csak a város épít, hanem saját erőből, a különböző gyárak, kombinátok is. A gyárak, kombinátok a nyereségükből lakótelepeket emelnek, üzletekkel, kultúrpalotával, óvodákkal, egészségügyi intézményekkel, sportlétesítményekkel dolgozóiknak.

Kedves, hangulatos, gyorsan növekvő barátságos város Csebokszári. Az elkövetkezendő évek megvalósuló tervei pedig még nagyobbá, még kellemesebbé varázsolmeter. Az új Csebokszári

Voronovszkij elvtárs, Csebokszári területi pártbizottság első titkára üdvözli

küldöttségünket.

specializációt, miközben az államok, kölcsönösen megnyitva egymás előtt belső piacaikat, a nemzeti piacot a nemzetközivé váló termelés kiszélesedésével egyre inkább az így létrejövő egyesített piac alkotóelemévé változtatják. Az integráció lehetővé teszi a termékek, anyagi és pénzügyi eszközök, a munkaerő ésszerűen megszervezett áramlását az egyes országolt között, elősegítve a nemzeti gazdaságok hatékonyabb működését. Az érdekelt országok létrehozzák a folyamat Irányításának és ellenőrzésének mechanizmusát és kifejlesztik a nemzetközi integráció intézményeit.

Az integráció, mint korunk objektív gazdasági jelensége, nem tekinthető tipikusan tőkés képződménynek, vagy csak szocialista jellegzetességnek. Mindkét társadalmi rendszer keretei között kialakul, ha létrejöttének feltételei megértek. A kis és közepes nagyságú országok az integráció segítségével rombolják le a szűk termelés és piac korlátáit, az integráció adta előnyöket felhasználják a világpiacon folyó versenyben.

A tőkés integráció között elsők * között szerveződött meg és napjainkban a legerősebb ilyen szervezet az Európai Gazdasági Közösség, amelyben a hat részt vevő állam vámközösséget alkot, közös kereskedelempolitikát alakit ká, közös agrárpolitikát folytat és a közös integrált piac szabályozására nemzetek feletti szervezeteket létesít Ennél lazább tömörülés az Európai Szabadkereskedelmi Társulás,

amelynek Anglia a ve; hatalma.

N

apjainkban a szocis ta országok gazda integrációjának létreho: is napirendre került A cialista országok belső i dasági fejlődése, az en nyomán kibontakozó h konyább irányítási rend rek, a szocialista orszí nemzeti és nemzetközi é kei egyaránt megkövet az együttműködés új, h konyább formáinak a lé hozását. A KGST-orszí kibontakozóban lévő in rációja hatékony eszk válhat az egyes nemzet; daságok fejlődésének n gyorsításában, a kaplte museal folytatott gazda versenyben.

A társadalmi rendszt különbözősége folytán léi ges eltérés lesz a szociá és a tőkés integráció kö: A tőkés integráció a m< poltőke érdekeire épül, e magában hordja az egy közötti és a kívülállói szembeni harc szüksége gét; a szocialista integr viszont a nemzetgazdasé közös érdekén «Os fi \>.r£íí1 ^oic népeinek ■’ kében fejd ki tevékeny* A KGST-integráció *.<, zt •-!. ... _ oá<

ly nemzetközi piac

játos kombinációja út egyfelől a nemzetközi rr kamegosztást érintő fo: sabb gazdaságp litikai é tározások összehangol val, másfelől az áru- és p< viszonyok szerepének nőve sével valósul meg.

d. ;

Kaput if! ’ a „magon«. «*ot

Már a logikája is ellentmondó: a nagyobb üzemek, vállalatok nem szívesen nyitják ki lfapuikat a nyári szünetet Töltő, s dolgozni vágyó fiatalok előtt. Ugyanakkor a legtöbb üzem szinte egyetlen esztendőben sem tudja a tervszerű szakmunkás-utánpótláshoz szükséges „tanulómennyiséget’’ biztosítani.

Ezt bizonyítja G. A. egri olvasónk levele is, amelyben a 16 éves gimnazista fia panaszát továbbította: „Már négy üzemnél is járt a gyerek, de mindenütt azt mondták neki, hogy a gyárban nincs neki váló munka, menjen el inkább paprikát, paradicsomot szedni. Szóvá sem tettem volna az egészet, ha nagyobbik f iamat nem az éppen szóban forgó gyár szeretné hegesztő - tanulónak leszerződletni. mert ahogyan a szervező mondotta, a 27 helyre eddig még csak 11-en jelentkeztek. Szerintem sokkal köny- nyebben lehetne tanulókat „kapni” az üzemeknek, ha a fiatalok nem akkor ismernék meg a gyárat, amikor már mint „rábeszélt tanulóknak” kell munkába menniük. Ki kellene nyitni a gyár kapuit, és ilyen jó alkalomkor, mint a nyári szünet, be kellene szoktatni a gyárba a fiatalokat, „a magoncokat”, akik közül sokan megismernék, megszeretnék az üzemeket, a munkát, az embereket és az iskola befejezése után szívesen visszamennének, örömmel vállalnák a gyárban megismert szakmát, s választanák végleges kenyéradónak a szünetekben megismert munkahelyeket.”

Tulajdonképpen nincs is mit hozzátenni olvasónk véleményéhez. Maximált igaza van, és az üzen vállalatok vezetőinek éi mes lenne mielőbb elg dolkozniuk javaslatán■, s nyitni a kapukat. M előbb, mert az nyer, kezdi.

S hogy megéri, s hog kell csinálni, azt néhány szágos vállalat — Mat Hajó- és Darugyár, Ap 4-e Gépgyár, Ganz-MÄV — példája garantáltan b nyitja: már ez évbeT több „iskolanap” volt említett gyárakban, a ! lölt napokon tárt karol várták, fogadták, kalau ták a munkahelyeken c atalokat, akik közül az kola befejezése után v ban sokan mentek uií * választottak szakmát, lyát a nevezett gyárak A negyedéves gimnazista pedig már félévkor „s zödtették” a nyári szü re, hirdetvén: töltsék a netet a gyárban, a 1 mindig nyitva áll elől

Ezt, s így kellene t megyénk üzemeinek is. :■ hogy megnő a felelő, bajjal, gonddal is járru fiatalok, de az ifjú s munkásokra mindig s ség lesz, sőt, egyre nag\ szükség, és nagyon sók ri „szünetesből”, „mag bál” nevelhetnek ki ú esztergályost, lakatosi, gesztöt. Minden szaladgál rábeszélés, ígéretekkel csábítások nélkül.

Sokszorosan megéri r a kapunyitás!

—koo.

1969. július 29., kedd