Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-03 / 151. szám
?ogorvnaok fal tin ii‘om köziéiben nyílt fogorvosi szakrendelés Az egészségügyi szakemberek szerint a fogak megbetegedése napjainkban szinte népbetegség jellegű. A gyermekfogászok adatai: a hároméves gyerekek 50 százalékánál találtak rossz, szuvas fogakat, a 6—10 éves iskolások nyolcvan százalékának nem ép a fogazata, s a nyolcadikosok között osztályonként általában csak egykét olyan gyerek akad, akinek minden foga teljesen egészséges. Egy év kezelési statisztikája az iskolafogászaton: 220 ezer tömés, 13 ezer húzás. És a többi rossz fogak? Rendszerint tovább romlanak, s később a felnőtt fogászatnak adnak munkát. Az országban 1952-ben ösz- szesen 1050 fogszakorvos volt, nagyjából ugyanannyi, mint a háború előtt, amikor a lakosságnak csak 31 százaléka részesült társadalombiztosításban. Főként a falusi, paraszti népesség fogászati egészségvédelme és kezelése volt teljesen elhanyagolt. Ma viszont — a családtagokkal együtt — csaknem 10 millió emberre, a lakosság 97 százalékára terjed ki a társadalom- biztosítás: igényt tarthatnak más orvosi kezelés mellett a fogászati ellátás különböző szolgáltatásaira. 1954 óta az ipari munkásoknak és alkalmazottaknak korona és híd- fogpótlást is biztosított az SZTK. A tsz-tagok eleinte a társadalombiztosítás terhére csak fogat húzathattak és tömethettek, 1966 júniusa óta már kivehető fogpótlást (protézist) is kaphatnak. Mi történt és mi történik a hatalmasan megnövekedett igények kielégítésére: felzárkózik-e a falu is a fogászati kezelésben a városi színvonalhoz? A szervezett fogszakorvosi képzés 1952-ben kezdődött előbb csak Budapesten, később a Szegedi Orvostudományi Egyetemen is, de nem tudott lépést tartani az SZTK- biztosítottak és -juttatások fejlődésével. Ezért 1959-ben átmenetileg bevezették a fogászvizsgát. A legalább 20 éve dolgozó fogtechnikusok féléves tanfolyam és szigorú szakvizsga után fogszakorvosi felügyelet mellett fogorvosi részmunkákat végezhetnek. A fogszakorvosok száma ma már meghaladja a kétezret az országban. Budapesten átlagosan minden 3000 emberre jut egy fogszakorvos, s ez már nemzetközileg is jó arány. A vidéki városokban jelenleg egy fogszakorvos négy-négy ezer ötszáz lakost lát el. Már kiépült a megyei és a járási rendelőintézetekben is a fogászati szakrendelés és külön országos hálózatként működik az iskola- fogászat. Négy éve intézkedés történt a falusi fogszakorvosi hálózat kiépítésére. Az irányelv az, hogy egy-két általános körzeti orvosi rendelő mellett a falvakban egy körzeti fogszakorvos is legyen, s 1970 végéig a falvakban hatezer-hatezerötszáz biztosítottra egy fogorvos jusson. Ma mintegy 300. falun dolgozó fogorvost találunk, akikre egyenként átlagosan még 8000 biztosított jut. Persze vannak ennél jobb és sajnos rosszabb arányok, olyan területek, szigetek is, ahol egy fogorvosnak 10—12 ezer embert kellene ellátnia. Megyénkben viszonylag a hatvani járásban a legkedvezőbb a fogorvosi ellátás: 10 ezer lakosra átlagosan 11 fogorvosi óra (kezelési idő) jut. Ha jól meggondoljuk — abszolút értelemben — ez a viszor.yszám rendkívül kedvezőtlen, hiszen eszerint egy beteggel egészen minimális ideig tud foglalkozni a szakorvos. Sajnos a megye más körzeteiben ez az óraszám még kisebb: 7—9 óra körül ingadozik. Különösen a falvakban számottevő a fogorvoshiány. (Megyénk falvaiban jelenleg mindössze 26 fogász dolgozik.) A minimális feltétel, hogy-egy falu fogorvost fogadhasson: a megfelelő, kulturált szolgálati lakás, és a munkáhof ugyanilyen községi fogászati rendelő. Ezt nem könnyű megoldani. Akadnak visszás helyzetek is: falvak, amelyek jó feltételek mellett sem találnak letelepedni vágyó fogorvost, másrészt nem ritka még a pályázatlan kecsegtetőnek látszó községi ajánlat a kellő élet- és munkafeltételek biztosítása nélkül. A korábbi években az Egészségügyi Minisztérium határozta meg, hogy hová kerülnek a végzett fogorvosok, hol szerveznek új fogorvosi helyet, rendelőt. A minisztérium költségvetési ösz- szegből építtetett vagy vásárolt falusi fogorvosi szolgálati lakásokat, új rendelőket szerelt fel, évente 100— 200-at; kiegészítést adott az ilyen célokra fordítható tanácsi összegekhez. Qelka-monopólium Elromlott a táskarádióm. Gondoltam, hogy nem nagy ügy, beviszem a Gelka-szer- vízbe és gyorsan megjavítják, talán meg is várhatom. De a szervizben azt mondták, hogy a készülékért jöjjek egy hét múlva. Eszembe jutott, hogy rádiómat vihetném a ktsz-hez is. De nem, mert ott csak egyetlen egy típust javítanak, alkatrészt nem is tartanak, ezért Egerben mindnyájan a Gelkára vagyunk utalva. Ahogyan mondták, egy hét múlva jelentkeztem a rádióért. Sorbaálltam a pult előtt, de a hölgy közölte, hogy sok a munkájuk, táskarádiómat még nem javították meg, jöjjek egy újabb hét múlva. Mentem hét naP múlva, de akkor is hiába. Később már óvatos voltam, előbb telefonáltam, szépen kértem, hogv rádiómat javítsák meg, mert szabadságra utazom és az üdülőben a saját tranzisztorosommal szeretnék kapcsolatot tartani a világgal. 1969. július 3., csütörtök Az újabb ígéret után újra megjelentem a Gelka illetékesei előtt, de a javításhoz még hozzá sem kezdtek. Arra hivatkoztak, hogy nincs, nem kapnak alkatrészt. De miért nem mondták ezt meg két héttel előbb, miért hitegettek két- szer-háromszor? Felkaptam készülékemet, bosszúsággal és néma rádióval utaztam szabadságra. Miért packázhat velem és számos sorstársammal a Gelka? Azért, mert Egerben, Gyöngyösön és megyénk legtöbb községében csak a Gelkát jelölték ki rádió és tv javítására. Rohamosan szaporodnak a készülékek, egyre több a javítanivaló, de megyénkben csak a hevesi járás te rületén foglalkozik javításokkal a Gelka és a szövetkezet, másutt mindenütt monopolhelyzetet élvez a Gelka, illetve háztartási gépekre a szövetkezet. Ha lenne versenytárs, ha legalább két szerviz között választhatnánk, akkor ott javíttathatnánk, ahol gyorsan és jól dolgoznak. De így csak bosszankodunk, szitkozódunk, vagy a néma rádióval együtt hallgatunk. F. b. A gazdasági reform bevezetése, 1968. január 1-e óta ezeket az összegeket a megyei tanácsok kapják, s döntenek arról is, hogy az egészségügyre fordítható pénzből hol és mennyit költenek a fogászati hálózat fejlesztésére. Az eddigi tapasztalatok általában kielégítőek: a falusi fogorvosi helyek gyarapodása megfelel a korábbi ütemnek. Évente általában 50 új fogszakorvos kezd munkához a falvakban, új rendelőkben. Megyénkbeii is nyíltak ebben az évben új fogorvosi rendelők. Igaz, mindössze három helyen, Tárná- mérán, Tarnaörsön és Vi- sonta-Erőmllnél. Jövőre viszont újabb négy község — Aldebrő, Szihalom, Kará- csond és Vámosgyörk — kap korszerű fogorvosi rendelőt. A berendezéseket pedig országosan külföldről szerzi be államunk: A KGST tagállamok közül Csehszlovákia szakosodott a fogászati gépek gyártására. A Chirana gyár rövid idő alatt sorozatgyártásra fejlesztett ki egy olcsó, világszínvonalon álló „mindentudó” fogorvosi berendezést. Ma már 40 ilyen készülék van az országban, s újabb 60-at megrendeltek. Sz. S. Sem a népszerű együttesnek, sem a gyöngyösi közönségnek nem sikerült: kétszer is elmosta az eső a meghirdetett előadást Gyöngyösön. Azóta is nyitott kérdés: mi lesz az elmaradt koncerttal, megtartják-e valaha és mit csináljanak a jegytulajdonosok? A Városi Művelődési Központ több alkalommal megkereste az ORI-t, a rendező szervet telefonon, de határozott választ eddig még nem kapott. A két előadásnapot felhasználta az Omega elméletben, ezért nem tudtak még dönteni, jönnek-e még Gyöngyösre es mikor. Ha az együttes megtartja az előadást, arról a rendező szervek időben értesítik majd a közönséget, ameny- nyiben időhiány miatt ettől kénytelen lesz elállni, akkor a megváltott jegyeket visszaváltják. Tehát: a jegyeket meg kell őrizni — egyelőre. Figyelem a gödröt. Szerényen húzódott meg a járda sarkán, kicsit bepislogva az út közepe felé, de gondosan kerülve a tolakodásnak még a látszatát is. Teltek a napok és a hetek, a szerény gödör egyre rafináltabban mélyült, de nem terpeszkedett, — azt nem. Rá ne mondják, hogy tolakodó fráter, az utak és utasok megkeserítő je. Az élethez van joga. terpeszke- dett hát lefelé, hogyha valaki mégis belehajtott autóval, kerékpárral, három hétig csuklott ijedtében. És tegnap, igen tegnap, megjelentek a munkások, megnyújtották, megszélesítetlék a gödröt, szabályos téglalap formát adva számára, hogy... ...de nem, nem jött az útjavító. Ma sem jött. Lehet, hogy holnap sem jön, sőt holnap után sem. Csak a hatalmas gödör hirdeti, mit sem ér egy gödör szerénysége, ha emberekkel kerül kapcsolatba. Elrontják! (-Ó) Miért kapja az „Unicornis" nevet Eger új turistaszállója? Egerben, a Kossuth Lajos utcában rövidesen átadják a város első, korszerű turistaszállóját. Hosszú hónapokig, amíg a kivitelezés apróbb- nagyobb gondjai kötötték le elsősorban az építtetők és az építők teljes energiáját, s természetesen kevés szó esett arról a látszólag formális dologról, hogy mi legyen majd e modern vendégfogadó neve. Az, hogy e „névadás” valójában mennyire nem formális kérdés, az utóbbi hetekben — közeledve az átadás időpontjához — derült ki. Legújabb értesüléseink szerint a szállót „Unicornis” névre „keresztelik”. — Milyen érvek szólnak e név mellett? — kérdeztük dr. Soós Imrétől, a Heves megyei Levéltár igazgatójától, a szálló „névadójától”. — Az „Unicornis” nevet valóban én javasoltam. E latin szó véleményem szerint — elsősorban a külföldi turisták emlékezetében — könnyen megmarad, s a kiejtése sem okoz különösebb nehézséget. Ez persze az elnevezés praktikus oldala csupán, ami egyedül nem lenne domináns, hiszen ennek a szempontnak bizonyára számos más latin, sőt, magyar szó is megfelelne. Az „unicornis” latin szó, magyar jelentése: „egyszarvú”, s ez az egyszarvú, címertani, képzeletbeli állat alkotja Eger egykori városcímerének az egyik harmadát. (Ez a motívum egyébként 1695-ben Fe- nesy György egri püspök-föl- desúr családi címeréből került át az akkor alapított város (jímerbe.) Az „unicornis” név nemcsak ezen a szálon gyökerezik Eger történelmi hagyományaiba: az 1700-as években ugyanis e leendő turista- szállóval átellenben (a Kossuth Lajos utca 28. számú, úgynevezett Braun-házban) évtizedeken keresztül működött égy „Unicornis” Vendég- fogadó. — Az érvek meggyőzőek, s mindössze egyetlen aggályunk lehet: az ideutazó magyar turisták számára lesz talán szokatlan megjegyezni és kiejteni ezt a latin szót? — Amikor az Agria Távért na nevet kapott, akkor is voltak hasonló aggályok, s —< noha e két főnévből álló név kissé „csikorgósabb” kiejtésű — mégis rácáfolt az idő ezekére a feltevésekre: helybeliek! és messziről ideérkező magyar és külföldi vendégek! egyaránt megszokták ... (faludi) (MOLNÁR KÁROLY# w. Agónia Algériában Paul Hoffmann, amerikai újságíró 1962 janárjában Szi- di bel Abbeszben járt és tapasztalatairól ezt írta a New York Timesben: „Alapításának éve: 1831 óta a légiót, az afrikai misztikum veszi körül, „algériai hivatása” van. A légió segítségével hódította meg Franciaország Észak-Afrikát és a Szaharát. A hadjáratok közötti időszakokban a légionáriusok, ásókkal és kapákkal felszerelve, többféle építő munkát végeznek. Főhadiszállásuk mindig Algéria és a Szahara lett a hontalanok hazája. A rámenős, kegyetlen zsoldosoknak ez az alakulata a több mint hét éve tartó algériai nemzeti felkelés kitörése óta a legnehezebb katonai feladatokat vállalta, lendülettel, sokszor vadul harcolt. Éppen ezért vált a jövője most kétessé. Amint Algéria szuverén állammá alakul, a légiónak távoznia kell, valószínűleg a többi francia csapat kivonulása előtt, mert ezeket ugyanis a muzulmán nacionalisták kevésbé gyűlölik. A Q»artier Vienot (a légió székháza) közelében, a Café du Commerce terraszán egy svájci légionárius megjegyzi: — Mi a rossz abban, ha az ember zsoldos? Mindenki tisztel bennünket Ha szabadságon vagyunk és végigsétálunk az oráni Rue General Leclercen, a lányok bolondulnak utánunk, és ha tisztelgünk, a legmagasabb rangú francia tisztek ránk mosolyognak. Tudják, hogy amikor más katonák beássák magukat és megvárják az erősítést, a légionáriusok tüzelnek ...” Az algériai háborúban a légionáriusok 2060 embert vesztettek, az indokínai háborúban, 1945-től 1955-ig 14.000 embert. De hány vietnami és hány algériai szabadságharcost gyilkoltak meg, pusztítottak el sokszor a legbrutá- lisabb kegyetlenséggel a légionáriusok? x A katonák csaknem 40 százaléka német eredetű. Német anyanyelvűek az osztrákok és a svájciak, a legtöbb magyar, holland, cseh, lengyel és finn is érti a németet. A légió állományának 8—8 százaléka spanyol és olasz. Van néhány angol és mindig akad néhány amerikai is — mondja a légió egyik tisztje. A légió első ejtőernyős ezredét az áprilisi De Gaulle- ellenes puccs után feloszlatták, mert a jobboldali tábornokok mellé állt. Korábbi korláthan gyarmati hatalmukat sirató európaiak rózsaesővel búcsúztatták az Algírból kivonuló megvert védelmezőiket, az ejtőernyősöket Ha valaki gépkocsin Oran felől közelíti meg a légió főhadiszállását, Szidi bel Ab- besz határánál „A város központja felé” feliratú tábla mellett halad el. A „város” szót azonban valaki vörös festékkel átmázolta és ezt írta fölé: „OAS”. A festéket senki sem távolította el. Szidi bel Abbesz valóban az OAS egyik fontos központjaként vált híressé. Jean Gardy, az idegenlégió főellenőre és a legmagasabb rangú tisztje volt 1958 és 1960 között. Minthogy részt vett az áprilisi zendülésben, megfosztották rangjától. Most valahol Algériában rejtőzik Raoul Salai tábornokkal és két másik tábornokkal együtt. A légió parancsnoka jelenleg az OAS főembere. A De Gaulle-t vadul támadó, „General Gardy” aláírással ellátott röplapok valósággal elárasztják Szidi bel Abbeszt és a légió többi más helyőrség geit Ha a látogató megkérdi! hogy mi lesz a légió sorsa, feltétlenül ezt a választ kapja: — A légió él és virul es ezután is élni fog. Bár jövendő státusát még nem jelöltók meg... 1962-ben egyre gyakrabban hangzott el a kérdés: — Mi lesz a légióval? Ez akkor vált különöseit időszerűvé, amikor Evianban létrejött a megegyezés az algériai ideiglenes kormány és a francia . kormány között. Március Íj-én 12 órakor egész Algéria területén beszüntettek minden hadműveletet és minden fegyveres harcot. Megállapodtak abban is, hogy Franciaország bérleti alapon 15 éven át megtartja a Mers-el Kébir támaszpontot, 5 éven át a Colom- Bechair-i, a Reggane-i az In Amguel-i repülőteret, továbbá a szaharai atomfegyver- áss rakétakísérleti berendezése-- két s három évig 80.000 főnyi hadereje állomásozhat Algériában. Gondot okozott a francia kormánynak, hogy mi lesz a légió sorsa, mert az FLN ragaszkodott ahhoz, hogy az OAS-sai nyíltan rokonszenvező egységeket vonják ki Algériából. Az eseményeket nem lehetett feltartóztatni. Az eviani megállapodás szerint az „algériai nép majd népszavazással donit sorsáról”. Az eredmény nem volt kétséges. Amíg Algéria a szavazásra készült, a francia kormány azt mérlegelte, hogyha számára negatív lesz az eredmény, akkor mi történik » légióval. (Folyta tű eső és az Omega
