Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)

1969-07-23 / 168. szám

®@swt.®ss.eteeese A Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei Bizottsága és a megyei tanács napilapja. — Főszerkesztő: PAPP JANOS. Kiadja a Heves megyei LapKiaaő Villalet Felelős kiadó: TÖTH JÓZSEF. —Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Beloiannisz u. 3. (Postafiók 23.) Telefon: 12-68.. 12-73., 20-29.. 24-44. Gyöngyös: 16-97. Terjeeeti • Magyar Posta. Előfizetési díj-egy hóra: 20,—Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél Index: 20 062. Heves megyei Nyomda Vállalat, Eger, Brődy Sándor u. 4. igazgató: Marosán Jósad 1969. júius 23., szerda K Nap kel; 4.10 órakor, nyugszik; 19.31 órakor A Hold kel; 13.51 órakor, nyugszik; 22.56 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon : LENKE ' %,* nevű kedves olvasóinkat! tériké név az Ilona és a Magdolna német megfele­lőjének közös végződéséből nyert becenév: a „Lene'*, vagy a „Leuchen** származéka. De megtaláljuk a ne­vet a görög nyelvben ahol jelentése „fénylő, világí­tó fáklya**. 175 éve, 1794 július 23-án, késő éjjel fogták el Pes­ten Martinovics Ignácot. 1794 tavaszán, a francia forra­dalmi változások hatására a demokratikus eszmék hí­vei, nemesi reformerek, titkos republikánus társaság szervezésébe kezdte k. Vezetőjük és fő szervezőjük a szerzetesből materialista filozófussá lett természettu­dósi egyetemi tanár, Martinovics Ignác volt. A még meg nem erősödhetett és nagymértékben elszigetelt összeesküvést a császári reakció jól kiképzett rendőr­sége felfedte. A vez ető résztvevőket gyors egymás­utánban letartóztatták. A császárhű magyar nemesek­ből álló bíróság, nagyszabású perben súlyos ítéleteket hozott. 9 9 9 Időjárás: Várható időjárás ma estig: kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt északnyugati szél, a nappali felmelegedés erősödik. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma 25—30 fok között. 9 9 Verpeléti sárgabarack — exportra Napokon át jókedvtől, vi­dám nótaszótól volt hangos a verpeléti határ. Négy-ötszáz asszony és leány, a Dózsa Tsz női brigádjának tagjai szü­retelték az érésinek indult sárgabarackot, a közös gazda­ság nagy kiterjedésű gyümöl­csösében. A Dózsa Tsz 1963-ban és 64-ben telepített sárgabarac­kot 200 holdnyi területen, s ebből 100 holdon, az idén elő­ször fordultak termőre a gyümölcsfák. A több évi gon­dos ápolás meghozta ered­ményét — holdanként átlag 40 mázsa gyümölcsöt szed­tek, válogattak szét és cso­magoltak ládákba. A termés 80 százalékát küldték export­ra, nagyobbrészt a Német Szövetségi Köztársaság pia­caira. Jóllehet a barackszüret még tovább tart, a szövetke­zet vezetői — az eddigi ered­mények alapján — tervezett 1.5 millió forinttal szemben 2.5 millió forint bevételre számítanak. Országjáró „kerámiások" Egerben A balassagyarmati kerá­miaüzem KISZ-fiataljai sza­bad szombatjaikon országjá­rásra indulnak, hogy minden alkalommal megismerjenek egy-egy újabb tájegységet, népszerű kirándulóhelyet, várost. A tervek szerint a július 26—27-i hétvégét Egerbe töltik. Munkavédelmi felszerelések kiállítása Hatvanban A SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézető oszágszerte vándorkiállításo­kon mutatja be a különféle védőeszközöket és felszerelé­seket. Eger és Gyöngyös utáni most Hatvanban, a helyi cu­kor- és konzervegyár előcsar­nokában tekinthetik meg a látogatók a gazdag anyagot. A hatvani kiállítás két hétig tart nyitva. Újabb vendéglátóipari egység Hatvanban Hatvanban,' a belyi fogyasztási és értékesítő szövetkezet újabb vendéglátóipart egység nyitását tefvezi. A szövetkezeti áruház épületében már készül a korezer rű bisztró — amely a közeljövő­ben megnyitja kapuit a város­beliek és az átutazó idegenek előtt. .—.-.-i Útépítés Bükkszenterzsébeten A közeljövőben a Bem Jó­zsef utca felújításé, portála- ! nitása kerül sorra Búkkszent- erzsébeten. A hozzávetőlege­sen 300 méteren végzendő út­építésre 150 ezer forintot költenek. PIACI áfizrJ; Felépült, és hétfő este óta kenyeret ad a pélyi Tisza- mente Termelőszövetkezet Új, kórszerű sütőüzeme. Ai közös1 gazdaság saját erőből, 1 millió 600 ezer .forintos költséggel építette fel sütő­üzemét, mely a szövetkezet 3obb termésátlagok a tavalyinál Betakarítás a gyöngyösi járásban Amikor a beruházás is gondot szül' hívatlan vendég Nincs semmi baj, hölgyem, csak gyakorlatozunk: , <Az Europeo karikatúrája:) 21 mázsa kenyér műszakonkint Hár az űj kenyeret süti a pélyi tsz iij sütőüzeme Négy községet látnak el saját termésű búzájából sü­tött kenyérrel nemcsak a helybelieket látja el, hanem Tarnaszentmiklósra, Heves- vezekényre .és Hevesre is szállít. A tervek szerint mű­szakonként (két műszakban dolgoznak) 21 mázsa kenye­ret ad a pélyiek sütőüzeme. A Szövetkezetek Heves'megyei Értékesítő Központjának tájékoz­tatása szerint megyénkben a piaci árak a következőképpen alakulnak: tíyökér, csomója 1,60 Ft, sárga­répa 1.41) Ft, tojás darabja 1,60— 1,70 Ft, burgonya, kilója 3—3,70 Ft, paradicsom 3,60—4,60 Ft, fe­jes káposzta 1,20—1,40 Ft, sárga­dinnye 3,30—4,80 Ft, görögdinnye 3,50—5 Ft uborka 1.40—4,90 Ft, zöldpaprika 7—16,50 Ft, zöldbab 2,80—5,40 Ft, karaláb, kék 1,60— 2.20 Ft, főzőhagyma 3,40—4 Ft, főzőtök —.90 Ft. kelkáposzta 1,90 —2,30 Ft, karfiol, tisztított 4,70— 5,50 Ft. karfiol, leveles 3,40—1 Ft, kapor 3 Ft, őszibarack 4—9' Ft, kajszi 3,50—4,50 Ft,' rózsabarack 3,40—4,30 Ft, rétes alma 3,80—5 Ft, nyári alma 3—4 Ft, körte o,80 —7 Ft, szilva 3,30—5,50 Ft Befejezéshez közeledik az aratás a gyöngyösi járásban is. A termésátlagok kalászo­sokból az idén jobbnak mu­tatkoznak az elmúlt évek át­lagánál. A járás üzemei őszi árpá­ból 16,6 mázsás holdankénti átlagtermést értek el, a ta­valyi .15,4 mázsával szem­ben. Az őszi búzának eddig 65 százalékát aratták le. A ter­més jobb a tavalyinál, a múlt évi 12,3 mázsával zsemben az idén 14.5 mázsát takarí­tottak be holdanként. Tavaszi árpából is jobb a kilátás, mintegy másfél má­zsával várnak jobb termést katasztrális holdanként az elmúlt évinél. Takarmánynövényekből az első kaszálás adta a'legjobb átlagokat. Lucernából 25 má­zsát, réti szénából 35 mázsát. A járás gazdaságaiban jelen­leg .72 kombájn dolgozik. Az üzemek 1300 vagon kenyér­gabonára kötöttek szerző­dést a gabonafelvásárlói és feldolgozó vállalattal, a ta­valyi 1023 vagonnal szem­ben. Ennek több mint egy- harmadát már át is adták. A betakarítással párhuza­mosan a gazdaságok mint­egy 1500 holdon végezték el a talajmunkát. A tervek sze­rint, előreláthatólag 700 hol­don vetnek takarmánynövé­nyeket másodvetésként. Gyárépítés Ingerben 1 A Könnyűipari Gépgyártó Vállalat egri, Kistályai úton építkező gyáregysége a már meglevő 900 négyzetméteres. alapterületű csarnokán' kívül újabb, 2000 négyzetméteres üzemrészt létesít, Az egri gyáregységben úgy tervezik, hogy az új csarnokban már a jövő év első negyedében megkezdhetik a termelést. (Laczik János tudósítótól): Két helyen is szorít a ci­pő Gyöngyöspatán. Egyik ol­dalon- sürget a szeszfőzde és a borjúnevelő építése, míg a másik oldalon érződik a gé­pek hiánya. Egyikre is szükség van a másik sem nélkülözhető. A régi szeszfőzde a falu köze­pén húzódik meg nagyapá­ink jóvoltából. És az a cso­dálatos, hogy csak most kez­dik helyteleníteni egészség- ügyi szempontból. Még szűk­nek is bizonyult már! A 120 férőhelyes borjúnevelöre is szükség van, mert a Béke Tsz árbevételében egyre na­gyobb teret nyer az állatte­nyésztés. Főleg, amióta a le­gelő locsolása nagyobb ta­karmánybázist biztosít. De a profilbővítés is helyes. Az említett beruházások tehát annyira igénybe veszik a tsz anyagi erőit, hogy gé­pesítésre már nem jut pér.z. Ám á gépekkel kapcsolat­ban akad más probléma is Gyöngyöspatán. Furcsán Tapasztalatcsere az őszibarackosban Jól sikerült a hevesaranyo­si tsz őszibarack-telepítése. A közös gazdaságban úgy terve­zik, hogy a közeljövőben ta­pasztalatcserére hívják a környékbeli szakembereket, akik számára tájékoztatást adnak munkamódszereikről, eredményeikről, további ter­veikről —• természetesen a helyszínen. „Egyszerű’ Istenen <e Istenmezeje hegy- és domb­vonulat közé ékelődött község. Szélessége alig pár száz mé­ter, de a hossza közel tíz kilo­méter. A mezőgazdaságilag mű­velhető földterület csekély, hi­szen a falu határa nagyrészt erdő. Éppen ezért — érthetően — minden háznál becses a művel­hető kiskert, annak minden gyümölcsfája. A gyümölcsfák, • amelyeknek jelentős hányada — egy különösen „egyszerű” szervezés következtében — a közelmúltban elpusztult... A falut hosszan átszelő, időn­ként rakoncátlankodó Tárná folyót ugyanis nemrég szabá­lyozták, s a nagy erejű kotró­gépek bizony nem kímélték a partszegély közelében, a ker­tek alján eléjük kerülő gyü­mölcsfákat sem. Mintegy négy kilométeres szakaszon így esett egy hasznos szándékú munka áldozatául több mint száz gyümölcsfa — magánterü­leten .. . Az istenmezeji károsultak szerint a folyószabályozást el­hangzik, de erőgépvezető­hiány van! Ez most, aratás idején mutatkozott meg szembeötlően, amikor az ara­tókombájnok is hasonló kép­zettségű embert kívánták. Párhuzamosan akarták vé­gezni a tarlóhániá-t is, de nincs vezető a gépekre. Itt is akad érdekesség! A környékbeli üzemeknél igen sok ember dolgozik segéd­munkás munkakörben erő­gép- és vontatóvezetői jogo­sítvánnyal. A termelőszövet­kezetben' dupláját keresnek a jelenleginek. Érthetetlen a húzódozás. De a termelőszö­vetkezetek is indíthatnának tanfolyamokat a saját mun­kaerőigényük csökkentésére. Cukrászkodó pékek Gyöngyösön Egy vállalati nyugdíjas, Kú­rián Gyula hajdani gyöngyösi pékségében — a pék fia rövide­sen cukrászként lép apja „örö­kébe”. A Mátravidéki Sütőipari Vállalat termékeinek választékát akarja növelni az új üzemággal, amelyben a cukrászkodást egye­lőre hat dolgozóval, egy mű­szakban, később pedig többen, két műszakban folytatják. A cukrász irányításával dolgozó „pékek” különféle száraz tésztá­kat, mézesárut. kalácsot, süte­ményeket — sőt még fagylaltot is készítenek majd. Termékei­ket többnyire a vállalat saját üz­leteiben, másrészt pedig a FÜ- SZÉRT-en keresztül hozzák for­galomba. A választék bővítésé­től a vállalat további jövedelem­emelkedést vár. szeruezes zején... végezhették volna úgy is, hogy a kertek alján óvatosabban (esetleg itt-ott kézi erővel) dol­goznak. A községi tanács azon­ban úgy „szervezte” meg a belterületen a munkálatokat, hogy az érintett családoknak két „lehetőséget” biztosított, amelyen néhány percig gondol­kodhatott a családnak az a tag­ja, aki éppen otthon találtak a „szervezéskor”. Az egyik „le­hetőség” a gyümölcsfák felál­dozása. a másik pedig: aki nem írja alá a gépi munkához való hozzájárulást igazoló nyilatko­zatot, fizesse meg a kézi erő teljes költségét. A gyors és határozott fellé­pés „hatott” — elpusztultak a gyümölcsfák, amelyek helyett hosszú évek múlva nőnek ter­mést adó újak. Az Istenmezeji károsultakkal együtt kérdezzük az illetéke­sektől: —- Nem lehetett volna ezt a „gyümölcsfa-kérdést” több em­berséggel megoldani...?! (faludi) Jövedelmező export: Gyöngyösi lovak — a svájci honvédségnek A Gyöngyös- Domoszlói Állami Gazdaság egyik na­gyon jövedelmező exportle­hetősége a lótenyésztés. A közelmúltban négy fel vér lo­vat exportálták — jelentős összegért — a svájci honvéd­ségnek és a bécsi spanyol is­kolának. Az üzletkötés ezzel még nem ért véget, az év hátralévő hónapjaiban a bá­bolnai állami gazdasággal társulva még hat lovat szál­lítanak a Nemet Szövetségi Köztársaságba. Az export mellett az álla­mi gazdaság az IBUSZ-szal nyolc lovastürára is szerző­dést kötött, az útvonal: Gyön­gyös—Eger — Szilvásvárad — Csipkéskút. A túrák iránt fő­ként amerikai, nyugatnemet és svéd turisták érdeklődnek. i Értékes lelet a szerencsi templom tornyán Nem mindennapi rejtekhelyét választott az 1848-as szabad­ságharc kiadványainak megőrzé­sére Gulovits Antal szerencsi gö- rögkatolikus segédlelkész. Ami­kor a 18. század elején épült templomot renoválták, a keresz­tet tartó torony gombban rejtette el a Kossuth Lajos által aláírt; „Magyarország népeihez” kiált­ványt, amelyet 1848. december 22-én adtak ki, valamint „A ma­gyar nemzet függetlenségi nyi­latkozatát”, amely 1849. április 9-én látott napvilágot. Az érté­kes eredeti kiadványokat, s a kor hangulatát érzékeltető visszaem­lékezést a torony gomb javítása során most, 114 év után teljesen épen találták meg, s a szeren­csi helytörténeti múzeumban ál­lították ki, Uj főiskola Dunaújvárosban A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem — a kormány most megjelent határozata értelmében — dunaújvárosi felsőfokú Kohóípari Techni­kum átszervezésével — Kd- hó- és Fémipari főiskolai kart létesít. A kar fel­adata lesz, hogy a kohó- és gépipar részére olyan szakem­bereket képezzen, akik ter­mészettudományos ismere­tekkel, korszerű gyakorlati tudással rendelkeznek, képe­sek a termelőüzemek rész­egységeinek vezetésére, a ter­melési folyamatok irányítá­RíinilPCÍ2lÍ fink ®s e8*i kis barátja. A hazánkban tanuló Augusto Mudzing- ItlIUllCdiSIE siisCaSt wa, ötödéves rhodesiaí orvostanhallgató Egerben tölti nyári gyakorlatát s munka után szívesen ismerkedik a várossal, a városbeliekkel. Képünkön: egyik egri kis barátjával. (Foto: Körmendi Károly.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents