Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-02 / 150. szám
MAT MŰSOROK' Rjácűfr KOSSUTH «.20 Mindent a hallgatóért! 9.25 Gazdasági vezetőknek a vámkezelésről. 9.35 Operarészletek. lft.ftS Versek. 10.2# Váradi Andris népi zenekara játszik. 10.40 ÜJ lemézeinkből. 11.30 A Szabó-család. 12.30 Tánczene. 13.15 Népdalok, feldolgozások. 13.45 Nőkről, nőknek. 14.15 Ernst Busch énekel. 14.26 Maria Stader felvételeiből. 14.45 Válaszolunk hallgatóinknak. 15.10 Kosztya naplója. 16.05 Angyal Bandi. Népdaljáték. 16.42 Világgazdasági figyelő. 17.20 A. Webersinke zongorázik. 17.36 A francia politika és a forradalmi Magyarország VI. 17.51 Tánczene. 18.26 Beethoven: IV. szimfónia. 19.25 Minden héten szilveszter. 22.20 Operettrészletek. 22.45 Kiállítás Amerigo Tot maveiből. 23.00 A Moszkvai Kamarazenekar felvételeiből. 0.10 Tánczene. PETŐFI 8.05 Kamarazene. 9.00 Ezeregy délelőtt.. # 12.30 Pierre Monteux vezényel. 12.40 Falurádió. 13.05 Virginia Zeani és Robert Merill énekel. Kettőtől — hatig ...: Zenés délután. 18.10 Hamburger, az orvos és forradalmár. 18..>8 Táncdalok. 19.08 Massenet. Manón. Opera. 21.59 A szeretet himnusza. Versek. 23.10 Szimfonikus könnyűzene. MAGYAR 17.53 Hírek. l3.ü.-> Hecsi randov'ú. 18.lö Latoyatás a Magyar Televízióban. I. 18.46 írok, könyvek, kritikusok... 19.0b íústi mese. 19.15 Aktuális riportműsor. 20.00 Tv-mracló. 20.20 Kfkeie, fehér. Minster-show (angol film). 21.10 A film hőse. 22.10 Tv-híració. — 2. kiadás. POZSONYI 16.30 Nemzetközi könnyűatlétikai verseny közvetítése. 19.00 és 22.15 Tv-híradó. 20.15 Hajtóvadászat. (Tv-film.) 21.40 The Shadows-együttes műsora. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) Küldd az embert fél kettőre EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) Rocheforti kisasszonyok EGRI BÉKE: Egy nehéz nap éjszakája GYÖNGYÖSI PUSKIN: Berlinből jelentkezem 1.—1I. (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Vigyázat, hekus! GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Nagyítás HATVANI KOSSUTH: Alfa Rómeó és Júlia Együtt a tagokkal Készül a fogyasztási szövetkezet új alapszabálya Különösen sok szó esik napjainkban a fogyasztási szövetkezeti mozgalom jelentőségéről. A szövetkezetpoli- tika egységes elvei, valamint az idevonatkozó jogszabályok szerint a fogyasztási szövetkezetek más vállalatokkal egyenrangú szervként tevékenykednek az új gazdasági irányítási rendszerben. A fogyasztási szövetkezetek helyzete sajátos, hiszen sok milliós vagyonuk gazdája a tagság. Megyénkben is sok ezer szövetkezeti tag és választott vezető kapcsolódik be tevékenyen a szövetkezeti életbe. A fogyasztási szövetkezetek életében rendkívül jelentős az a mérföldkő, amelyhez most érkeztek el. A mozgalom fennállása óta először készítenek önállóan, a S2Öuet- kezet tevékenységét meghatározó új alapokmányt. A most készülő alapszabályban számos új vonás tapasztalható. Ezek közül döntő fontossággal bír a tagság érdekeltsége és a részközgyűlés döntési joga. Ezentúl a tagok határoznak minden fontos ügyben. Megválasztják a vezető testületeket és vissza is hívhatják azokat. Jóváhagyják a mérleget, és döntenek a A nő és a vad bika „PÁRIZS HERCEGNŐJE” — SPANYOLORSZÁG TORRERONŐJE Bár a férfiak már megszokták a mérnöknőket és a női tengerészkapitányokat, a lovon ülő bikaviadornő azonban meghökkentette Spanyolországban a bikaviada- lökat kedvelő közönséget. A 30 éves „Párizs hercegnője”, ahogyan Spanyolországban a Franciaországból „importált” bikaviador amazont a színes plakátokon hirdetik,, megállja a helyét a kiszámíthatatlan féltonnás állatokkal szemben. Min-t annyi más vakmerő matadort, öt évi pályafutása alatt a „hercegnőt” is nem egyszer megsebesítette a vad fekete bikák szarva. Sokat csodált és körülrajongott férfi szaktársaival ellentétben azonban őt nemcsak rózsák, bor, és izzó szerelmeslevelek várják. Pierrette de Bourdiec — így hívják a bátor hölgyet — nemrég postájából egy levelet halászott ki, amely, ha babonás lenne, bizonyára kétségbe ejtette volna: „Halálodat és valamennyi bikaviador halálát kívánjuk. Dühös lausanne-i fiatalemberek egy csoportja." Semmi több. Pierrette: „Természetesen ilyesmi csakis Svájcból jöhet. Ott az asszonyokat még a választási urna elé sem engedik." Spanyolország és DélFranciaország bikaviadai- arénái a francia amazon terrénuma. Am a bikaviadalban az egyenjogúság még nem fejlődött ki annyira, hogy egy nő a madridi, a barcelonai, vagy a sevillai nagy arénákban is felléphessen. Pierrette apja, nyugalmazott állami tisztviselő, rendkívüli ambíciói miatt Pierrettet kitagadta. A párizsi nőnek, aki eredetileg gyógypedagógus, nagy nehezen nyílt alkalma Dél-Franciaországban első ízben fiatal bikákkal megküzdeni. Mint nagy mintaképe. Conchita Cintorn, a „corrida” spanyol honában csakis lovon küzdhet. Franciaországban — mint minden fiatal bika- viadornak — neki is gyalog kellett szembeszállnia ellenfelével, vörös posztóval ingerelni a bikát, „banderillá”- kat (lándzsákat) szúrkálni annak testébe, s életével játszva, kardjával megadni az állatnak a halálos döfést. Mademoiselle Princesse jelenleg a fényűzően berendezett madridi bikaviador-kórház- ban kezelteti lábsérülését: ,,A ló rosszabbul járt Mély szúrást kapott a jobb hátsó lábába.” Menedzsere a homlokát ráncolja, amikor Pierrette kimondja ítéletét: „Az egész corrida egyetlen áldozata a szegény bika. ö nem tehet róla ...” A bájos francia nónek egyébként az a véleménye, hogy foglalkozása semmivel sem veszélyesebb a halálfalon szaladgáló motor- kerékpórosnőénél, vagy a trapéz-artistanőénél. tiszta felesleg felhasználásáról. Az alapszabály kifejezés re juttatja a helyi sajátosságokat nem uniformizálva készül, hanem a lehetőségek figyelembevétele mellett a tagság érdekeinek megfelelően. Az alapszabály-tervezet gondos előkészítés után kerül az igazgatóság elé, a tagok által tett észrevételekkel, javaslatokkal együtt. A falvak lakosságát érdekli, mit rögzítenek majd a szövetkezetek az új alapokmányban. Különösen figyelemmel kíséri a lakosság, hogyan segít a szövetkezet tagjainak. mi módon növekszik az emberek anyagi érdekeltsége. Véglegesen az elkövetkezendő hónapokban készül el a szövetkezetek házi törvénykönyve, amely csakis úgy lehet a célnak legmegfelelőbb, ha sok ezer ember meghallgatásával, észrevételeik figyelembevételével készül. Szabó Lajos Amikor még érdemes homokvárat építeni. (Kiss Béla felvétele.) Olvasóink nem csak akkor vesznek tollat a kezükbe, amikor valami sérelem, bosz- szúság éri őket. Sirkó József mátraszőlősi lakos szerkesztőségünket kérte meg, tolmácsoljuk köszönetét a bürokráciamentes ügyintézésért, amit a gyöngyösi városi tanácsnál tapasztalt. Szomorú ügyben kellett felkeresnie a tanácsot, — közeli rokona halt meg Mátraházán, — s nagyon jól esett nekik, hogy a tanács illetékes osztályán nem nézték tart-e még a hivatalos idő, a félfogadás, hanem azonnal és gyorsan- intézkezdtek, kiállították az iratokat. Zbiskó Veronika Hevesve- zekényböl a helyi termelő- szövetkezet nagy örömmel fogadott intézkedéséről irt levelében. Nagyan sok fiatal — de idősebb lakos is — sokszor panaszkodott már amiatt, hogy a községben nincs szórakozóhely. Az ÁFÉSZ nem tudta megoldani a dolgot, anyagiak miatt. A helybeli szövetkezet vállalkozott e rendhagyó melléküzemág létesítésére, a szövetkezet kezelésében nyílik meg a presszó, a műemlék kastélyban. Más égető probléma megoldására is kísérletet tesz a szövetkezet. Régi panasz, hogy rossz a húsellátás, be kell utaznia a járási székhelyre annak, aki friss húst akar vásárolni. A termelő- szövetkezet húsbolt megnyitásával is foglalkozik, s ehhez a községi tanács is segítséget kíván nyújtani. Bár mind a kettő — a presszó és a húsbolt — még a megvalósításra váró tervek között szerepel, a község lakói már is örömmel fogadták, hiszen az első lépéseket megtették az illetékesek. A hatvani konzervgyárból Fekete Lászlóné írt a Március 15. szocialista brigád munkájáról. A brigád a borsószezon megkezdése óta szorgalmasan végzi munkáját, gyorsan betanították az új dolgozókat, s igyekeznek tervüket maradéktalanul teli4 kopogó bogarak Egerben: 19 órától C3űt5rtöl£reggel 7 óráig a Bajesy-Zsüinszky utcai r ndeiSben. (Telefon: n-10.) Ámde tea gjfejjmebtít *§széne is. — Te, mik. azok a kopogó bogarak? — Micsodák micsodák? — Mondom, mik azok a kopogó bogarak? — kérdi a felesé- gém álmodozó arccal, mintha boldog leánykorára gondolna, amikor ilyen hülyeséget egyszerre tíz férfitől is megkérdezhetett volna még. — Honnan jutott eszedbe ez az ostobaság? — Csak úgy... Valahol hallottam. Es most eszembe jutott. Gondoltam, hogy tudod. Dehát... — legyint és indul ki a szobából. — Nekem te csak ne legyintgess... Ha én minden hülye kérdésre válaszolni tudnék, már régen vagy pszichológusnak kellene lennem, vagy a kezelt- jének — mordulok inssza, mert nem szeretem, ha lebecsülnek, akár csak egy kopogó vacak esetében is... — Jó, jó ne hőzöngj. Neked persze mindaz hülyeség, amit a fele séged kérdez. Bezzeg, amikor udvaroltál, nem tudtam hülyeséget kérdezni... — Dehogynem. Csak azt... — Akkor miért vettél el feleségül? — Hogy egyszer megkérdezhesd tőlem, hogy mik azok a kopogó bogarak. Ezért vettelek el — kapaszkodom a hajamba, mert egyszerűen megőrjít ez a nő. Ülök, töprengek a világ dolgain, s egyszer csak, mint derült égből a villámcsapás azt kérdezi, hogy mik azok a kopogó bogarak. Hát mit tudom én?! Hát mi vagyok én, főrovarász. Es egyáltalán milyen marhaság az, hogy kopogó bogarak. Sok undorító dögöt láttam már, de esküszöm még egy sem kopogtatott, nem is csengetett, nem is dörömbölt, hogy egy hangász sün zabáivá fel mind valameny- nyi bogarat, aki kopogtatni merészel. Persze, kedves nejem, életem megkese- rítője már sehol. Itt hagyott a bogaraival. Amelyek kopogtatnak. ne az is lehet, hogy ezt a hülyeséget nem is hallotta sehol, csak kitalálta, hogy bosszant, son, hogy megszégyenítsen, csak kitalálta, hogy bebizonyítsa, tanulatlan fajankó vagyok, aki még azt sem tudja, hogy mik azok a kopogó bogarak, amelyek nincsenek is. Bár az is lehet, hogy tényleg vannak ilyen bogarak, tényleg hallott róluk és valóban eszébe jutott... Es, ha eszének ismert meg, többek között azért is jött hozzám feleségül, hogy igenis egyszer, majdan ha eszébe jutnak ezek a kopogó izék, legyen valakitől ezt is megkérdezni. Na mindegy. Megnéztem a lexikonban. Hátha tényleg van ilyen. S ha van, kimegyek hozzá a konyhába, s a tőlem megszobe jutott, végtére is kihez forduljon olyan problémával, miszerint vannak-e, s ha igen, hogyan kopogtatnak az ilyen bogarak. Voltaképp okos, művelt, széles látókörű és érdeklődő elméjű férfikőit csendes szerénységgel, a tudás maga- biztonságával elmondom neki, hogy mik azok a kopogó bogarak. De tényleg, mik azok a kopogó bogarak. Elő a lexikont! Nézem, lapozom, megvárt! Igenis van bogár, az anyja kopogósát. Még pedig: „álszúfélék, a bogarak mindenevő alrendjébe tartozó, kis hengeres testű állatok...” Megyek, rohanok, mondom... — Idefigyelj szivem... Most jutott eszembe, hogy azok a kopogó bogarak, amelyeket kérdeztél... — baktatok ki a konyhába, ahol feleségem valami ételt maszatol össze a gáztűzhelyen — szóval azok a bogarak... — Milyen bogarak? — néz fel ártatlan szemmel, mintha fogalma se lenne arról, hogy én most mire akarok és kinek válaszolni... — Hogy hogy milyen bogarak? Azok a kopogó dögök, amiket te az elébb kérdeztél. — Ja. nem érdekes. El is felejtettem. Meg egyáltalán, ne ízetlen- kedj itt nekem bogarakkal, amikor vacsorát főzök. Pfuj! — mondja és kotyvaszt tovább, s neken, a fejemben elkezdenek kopogni a bogarak. Megölöm. Esküszöm megölöm. A bogaraival együtt. e (egri) jesíteni. Ez a brigád esztendők óta jól dolgozik, a feladatok nem teljesítése náluk ismeretlen fogalom. A Kékestetöi Állami Gyógyintézet dolgozóinak nagy öröméről Rubicsek László számolt be levelében. Ebben a csodálatos szépségű magaslati szanatóriumban igazán mindent megtesznek a betegek gyógyulása érdekében. Az ott dolgozók azonban meglehetősen rossz körülmények között laknak 1000 méter magasságban, elzárva a világtól, a várostól végzik felelősségteljes munkájukat, s egyik legnagyobb problémájuk a lakás. Sok fiatal éppen emiatt hagyja ott hosszabb rövidebb idő után az intézetet. Ezért is tűzte ki a legfontosabb feladatok kozott a vezetőség a lakás- problémák megoldását. Ehhez az egyik lépés a modern. 120 férőhelyes nővérszállás megépítése. Az építkezést alaposan előkészítették, mire a tervek elkészültek, már készen volt az út, ott volt a víz és az energia. A 120 ágyas nővérszállás a tervek szerint az intézet déli részén épül meg, 1—2 ágyas szobák lesznek, minden szobához fürdőszoba, erkély és egy előtér beépített szekrénnyel. Ebben az épületben egy nagy előadóterem, mely a kékestetői dolgozók részére a kul- turálódás lehetőségeit is biztosítja. A napokban kezdték meg az alapok betonozását. Joó Sándor Szihalomról egy érdekes nyári szórakoztatási programról írt. A község művelődési házát élet- veszélyesség miatt bezárták, ez azonban nem jelentette azt, hogy teljesen leállt a kulturális élet. A nyári hónapokra szabadtéri mozit létesítettek a tanácsháza előtt, természetesen nem valami összkomfortos szabadtéri megoldásról van szó, — a nézők maguk hozzák az ülőhelyeket, — de azért a falu lakói nagy örömmel fogadták az új mozit. Egy-egy vetítést rendszeresen valami aktuális kérdésről szóló előadás előz meg. Ezt, a község dolgozóit legjobban- érdeklő kérdésekről a helyi vezetők tartják. Mint a levél is bizonyítja, ahol van kedv, ott a helyhiány sem lehet akadálya a kulturális életnek. 1969. július 2., s:
