Népújság, 1969. július (20. évfolyam, 149-175. szám)
1969-07-15 / 161. szám
-vfcSSf MŰSOROK1 Rtítífr KOSSUTH 8.20 Mozart-müvek. 9.00 Harsan a kürtszó! 9.35 Tánczene. 10.05 Zenekari muzsika. 11.00 Nédalok. 11.15 Puccini: A köpeny. Részi. 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Melódiákoktól. 13.45 tJj Georgikon. 14.01 Mai témák — mai dalok. 14.11 Mesejáték. 15.09 Népművészek a mokrofon- nál. 15.35 Berlini memorandum. VIII. 16.24 Tardos: Szép szemednek. 16.38 Riport. 17.20 Liszt-művek. 18.00 Kinek a számlájára? 18.28 Könnyűzenei híradó. 19.25 A Szabó-család. 19.55 Csajkovszkij: D-dúr hegedűverseny. 20.25 Népi zene. 21.03 Kilátó. 22.20 Melis György éhekel. 23.34 Operettmuzsika. PETÖFT 8.05 9.08 9.28 9.44 11.48 11.59 13.05 13.20 18.10 18.39 20.25 21.53 22.20 22.35 23.10 23.34 Daljátékokból. Emlékezés Szabó Lujzára, Rézfúvós szextettek, örsi napló. XII. Regényismertetés. Szimfonikus zene. Törvénykönyv. Operarészletek. Kettőtől — hatig • »Z Népi zene. Győr megyei kutatók között. Kentner és Menuhin szonátafelvételeiből. Haydn: Aki hűtlen, pórul jár. Kétfelv. opera. Könnyűzene. Gondolatok filmekről. Tánczene. Népi zene. Szabó: II. vonósnégyes. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Látogatás a Tv-nél. 18.50 Esti mese. 19.00 Szót kérünk! 19.50 Machalia Jackson énekel. 2. 20.00 Tv-híradó. 20.20 ördöghegy. 2 felv. színmű. 22.05 Tv-híradó. POZSONYI 19.00 és 22.10 Tv-híradó. 19.45 Búcsúdalok. 4. 20.15 A tenger enciklopédiája.. 21.30 Dzsesszpódium. EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33.) (Az előadások, kezdete: */2 6 és 8 órakor.) Bilincs és mosoly EGRI BRODY: (Telefon: 14-07.) (Az előadások kezdete: */2 6 és V2 8 órakor.) Életem legjobb* nője EGRI KERTMOZI: (Az előadás kezdete: 8 órakor.) Egri csillagok l—ll rész (Dupla hely árral!) HATVANI KOSSUTH: A tigris GYÖNGYÖSI PUSKIN.: > A kacsa V2 8-kor csenget GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Kémek randevúja GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Házasság olasz módra FÜZESABONY: Alfa Rómeó és Júlia HEVES: Amerikai feleség ■ IMI ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek részére is. A jogról népszerűén Vádemelés, vádelejtés, felmentés Ha a nyomozás befejeződik, megkezdődhet a bűnös bíróság előtt való felelősségre vonása. Ahhoz, hogy büntető bíróság büntetést szabjon ki, elsősorban az kell, hogy a bíróságnak a vádlott megbüntetését indítványozzák. Ez a tevékenység a vádemelés. A korábban már említett magánvádas ügyeket kivéve a vádemelés az ügyész joga, feladata. Vádemelés nélkül a bíróság senki ellen sem járhat el. A vádemelés még akkor is köti a bíróságot, ha a tárgyaláson kiderül, hogy a bűncselekményt nem egyedül követte el a vádlott, hanem társai is voltak. A társak ellen a bíróság csak akkor járhat el, ha az ügyészség ellenük is vádat emelt. A vádemelés: indítvány a bíróságnak, hogy meghatározott személyt, meghatározott bűntett elkövetésében mondjon ki bűnösnek és vonja felelősségre, büntesse meg. ■ A vádemelés előfeltétele, hogy ezt az indítványt megfelelő bizonyítékókkal lehessen alátámasztani. Míg a nyomozás elrendeléséhez elegendő, az alapos gyanú, addig a vádemeléshez megfelelő bizonyítékok szükségesek. A vádirat a nyomozás eredményeit tükrözi. A vádiratban az ügyész leírja a történteket, ki, hol, mikor, milyen körülmények között stb. követte el a bűncselekményt, ezt alátámasztja bizonyítékokkal, tanúk meghallgatását indítványozza. Az ügyésznek mindig pontosan meg kell neveznie, hogy a cselekménnyel a vádlott a Büntető Törvénykönyv melyik „paragrafusába” ütköző bűntettet valósította meg. A közhiedelemmel ellentétben az ügyész a tárgyaláson csak a büntetés nemére (szabadságvesztés, pénzbüntetés) tesz javaslatot, de soha nem javasolja a bíróságnak, hogy milyen mértékű büntetést szabjon ki. — Kit mentenek fel? — A bíróság a vádlottat a vád alól akkor mentheti fel, hi a tárgyaláson megállapítható, hogy a vádlott nem követte el a bűncselekményt. Előfordul, hogy a terheltet bizonyítottság hiányában menti fel a bíróság. Erre akkor került sor, ha a bizonyítékok és ellenbizonyítékok mérlegelése alapján a bíróság arra a következtetésre jut, hogy nem lehet teljes bizonyossággal, megnyugtató módon megállapítani, hogy a bűn- cselekményt elkövették vagy, hogy azt a terhelt követte el. Felmentik a vádlottat, ha valamilyen büntethetőséget kizáró okot találnak (a vádlott gyermekkorú, elmebetegségben, gyengeelméjűségben vagy tudatzavarban szenved, jogos védekezés közben követte el a cselekményt, stb.). — Vádelejtés — A vádemelésnél szó volt arról, hogy a bíróságot köti a vád, csak azt ítélheti el, aki ellen vádat emelnek. Ha tehát a vádemelés után, de még a bírósági ítélethirdetés előtt derül ki, hogy neon követtek el bűncselekményt, vagy hoigy azt nem a vádlott követte el, akkor az ügyész a váidat elejti. Egyszerűen fogalmazva: bejelenti a hatóságnak, hogy nem vádolja tovább a terheltet. Ugyancsak elejti az ügyész a vádat, ha valamilyen büntethetőséget kizáró ok forog fenn. Kérdés már most, hogy miért fordulhat elő felmentés, vádelejtés? Ha alapos nyomozást folytattak, ezeknek az okoknak már a vádemlés előtt ki kellett derülniük. Ilyesmi természetesen meglehetősen ritkán fordul elő a bíróság gyakorlatában. Példa azonban akad rá, ennek a lehetőségét nem lehet kizárni. Előfordul, hogy a nyomozóhatóság, és az ügyész másként értékelik a helyzetet, mint a bíróságok, előfordul, hogy a tárgyaláson kerülnek felszínre olyan bizonyítékok, körülmények, amik a felmentést, vádelejtést indokolják, például a bírósági elmeszakértő megállapítja, hogy a vádlott gyengeelméjűségben szenved, vagy kiderül a tárgyaláson, hogy a cselekményt a vádlott fenyegetés vagy kényszer hatására követte el stb. Dr. Eötvös Pál Zukker űr utódai Tűz van ’... Tűz van!... — rohan kétségbeesve, segítségért kiabálva Zukker úr, az edényboltos. De mire eloltották a lángokat, csali kormos romhalmaz, kiégett falak maradtak. A Biztosító Társaság pedig fizetett. Amikor azonban már nyolcadszor száguldozott „tüzet” kiabálva, gyanússá vált a dolog, és leleplezték Zukker urat. Kiderült, hogy mindig akkor égett a ház. amikor az üzlet éppen csődbe került. Mint tűzkárosultnak, csak csekély összeggel kellett kártalanítania hitelezőit, a biztosítótól kapott pénz pedig elég volt alaptőkének az új üzlethez. Korábban csak „örökmécsesnek” hívíák, talán ő. volt úgy 3 évtizede a biztosítási csalások prototípusa. Azóta is többen próbálták utánozni, nem létező, vagy szándékosan okozott károkért nagy pénzeket felvenni. Az anekdotának is beillő igaz történetet az Állami Biztosítóban mesélték el munkatársunknak, hozzátéve, hogy manapság is akadnak cifra esetek. Új kocsi — némi hibával Egy fővárosi mérnök néhány éve megpróbált kis ügyeskedéssel nagy pénzt csinálni. Külföldi útján olcsón megvásárolt egy kocsit, melynek „csak” az alváza, meg a karosszériája görbült kérdőjellé, minthogy ezt á kocsit a gyár ‘ütközési próbára használta, vagyis teljes sebességgel vezette egy másik kocsiba, hogy felmérhesse ellenállóképességét, szilárdságát. A mérnök helyrepofozta, majd mikor az egyik útja során „véletlenül” hátulról nekiütközött egy másik autó, nem várta meg a baleseti járőrt, hanem sürgősen továbbállt. Néhány nap múlva, aztán 60 ezer forintos kárigényt nyújtott be „új kocsijának tönkretétele miatt”. Bebizonyította, hogy görbe az egész alváz, hibás, a karosszéria. Miután a kocsi papírjai szerint új volt, már majdnem megtévesztette az Állami Biztosítót is. A szakembereknek azonban feltűnt, hogy az általuk rekonstruált kis karambol nem okozhatott, ilyen jelentős — 60 ezer forintos kárt. A vámigazolásokból azután hamar kiderült a „turpisság”, sürgősen, önként lemondott a mérnök úr a 60 ezerről. A közelmúltban egy j ólszituált orvos magángyűjteményéből kiállításra kölcsönzött néhány képet és ezekve biztosítást kötött. A képek hazaszállítás közben megrongálódtak. Emberünk komoly dilemma előtt állt: mit szeressen jobban, a festményeket, vágy a pénzt. Hosszas önvívódás után végül is szerényen a pénzt választotta. Bejelentette, hogy az értékes műért 20 ezer forint kártérítést kér. A biztosító megvizsgáltatta a festményt a Szépművészeti Múzeumban. „Régi ismerős” válaszolták a szakértők, már restauráltuk egyszer, és akkor is rosszul sikerült. Különben sem jelentős álkotás. Jó állapotban sem ér 2—3 ezer forintnál többet. A javítása legfeljebb ezer forintba kerül. Csák éppen nem éri meg! Újabban sok autós „mesterkedik”. Ugyanis a CASCO biztosítás kifizetésének egyik 1 kizáró oka az ittas vezetés. Ezért , időnként előfordul- hogy mire kiér a baleset* járőr, hogy felvegye a jegyzőkönyvet, több „tanú” is igazolja, hogy a sofőr tényleg ivott, de a baleset után. Ilyenkor bonyolult laboratóriumi vizsgálattal, de mégis kiderítik, hogy mikor került a szervezetbe az alkohol. Hég a tűz is ellene volt Évente több mint egymillió esetben fizet a biztosító. Alapelve: akinek jár, annak fizet. Akinek nem jár, az hiába is próbálkozik, mert a bizGYORSHAJTÁS JJ& — En azt hittem, hogy a 60 kilométer személyenként értendő! (A Schweizer Illustrierte karikatúrája.) 1957. október 4-én a Szovjetunió rádióállomásai röviden bejelentették, hogy a tudósok, mérnökök és mukná- sok szellemi és fizikai közreműködése révén a Szovjetunióban Föld körüli pályára bocsátották a világtörténelem első mesterséges holdját. A hír, amelyet az egész világ rádióállomásai és lapjai átvettek, új szakasz kezdetét, a kozmikus térség meghódításának kezdetét jelentette. A világűr ostroma nagy nehézségekkel találta magát szemben. A feladatra mozgósítani kellett a korszerű tudományt, technikát és technológiát. Ez mind sokba került. A hatalmas, esetleg több száz tonnás, korszerű rakéta a mai hagyományos üzemanyaggal eredeti súlyának körülbelül 2—4 százalékát kitevő terhet képes röppályára juttatni első kozmikus sebességgel. A második kozmikus sebesség esetén már csak eredeti súlyának körülbelül 0.5 százalékával képes megbirkózni. Az irányítási rendszernek olyannak kell lennie, hogy biztosíthassák a legpontosabb „célzást”. A probléma bonyolultságát tetézi, hogy ebben az esetben mozgó pontból kell célozni mozgó célpontra. Lássuk például a Venus 4. automata űrállomás repülését. Földünk, több mint 100 ezer kilométer/óra sebességgel halad pályáján. A Venus ennél gyorsabban: körülbelül 130 ezer kilométer/óra sebességgel. A készüléknek három és fél hónap múlva kellett a Venusra jutnia. A repülés utolsó stádiumában a Venus 87 millió kilométerre volt Földünktől. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a Venus kisebb, mint a Föld (átmérője körülbelül 12 ezer 200 kilométer), altkor ez rendkívül II világűr meghódítása írta: Georgi Petrov akadémikus 1. Új eszközök a világ megismeréséhez kis célpont ekkora távolságról. A repülések ilyen pontosságát az irányítórendszer biztosítja. Az irányítórendszer megbízható működésének problémája igen bonyolult, hiszen egy ilyen rendszer több . ezer különböző mechanizmusból és berendezésből áll, s az egész repülés eredménye ezeknek a munkájától függ. összeköttetést kell teremteni a Földdel több százmillió kilométeres távolságokra, bár tudjuk, hogy a fedélzeti berendezések energiatáplá- lási lehetőségei a súly miatt korlátozottak. Képzeljük el a Vénus 4. készüléket. Amikor a készülék közeledett a Venus bolygóhoz, földi parancsra működésbe lépett a fedélzeti rendszer, s addig forgatta az állomást, amig annak egy különleges berendezése nem „észlelte” a Földet. Miután az űrállomás „észlelte” a Földet, a Földre orientálódva folytatta útját és rendkívül értékes tudományos adatokat sugárzott. Kétségtelen, hogy az ilyen kísérletekre, nem is beszélve a nagy kapacitású hordozó- rakéták megépítéséről, óriási anyagi eszközök kellettek, számos különböző szakmájú szakembert igényeltek. A kérdés természetesen verődik fel: mit kap ezért cserébe az emberiség? Miért kell meghódítanunk a kozmikus térségeket? Még Niels Bohr, a híres atomfizikus is kételkedik a kozmikus technika fejlesztésére fordított hatalmas anyagi eszközök célszerűségében. A ráfordításokat igazolandó, már most rámutathatunk a kozmikus technikai eszközök közvetlen gyakorlati fel- használásra, ami gazdaságilag előnyösebbnek bizonyult, mintha más eszközökkel oldanánk meg ugyanezeket a feladatokat. Ebben a vonatkozásban példának vehetjük a kozmikus távközlés fejlesztésével kapcsolatos munkákat. A Szovjetunióban már rendszeresen működik az Orbita- rendszer, amely a központi tv-programokat az ország legtávolabbi sarkába is eljuttatja. Reléállomások hálózatának kiépítése ennél többe kerülne. Ä rendszer további fejlődése idővel bizonyára lehetővé teszi az egyéni vételt is. És ennek óriási jelentősége lesz, ugyanis ellenkező esetben, rengeteg tv-állomást kellene építeni ahhoz, hogy valamenyi lakos számára biztosítsák a vételt, mivel a műsorokat csak a közvetlen beláthatóság • övezetéig lehet fogni. Az állandó pályára bocsátott mesterséges hold azonban a Föld-felület hatalmas területét tudja „belát- m” és biztosítani a közvetlen közlést, a rendkívül tá- voli'pontok között távíró- és telefon-összeköttetést is. Lássunk érré egy példát. Az Atlanti-óceánon keresztüli telefonhívások száma olyan gyorsan növekszk, hogy 1980- ban további 12 kábelt kell lefektetni a két kontinens között. Az igen sokba kerül. Ugyanezt a feladatot tökéletesen el tudja látni egy vagy két mesterséges hold. (Következik: A Föld időjárása.) Közületek, vállalatok FIGYELEM csiszolást, rezezést, nikkelezést, krómozást nagy szériában is vállal a Pécsi Vegyesipari Vállalat. Telefon: Pécs 22-18. tosító „angyalai”: mérnökök, igazságügyi szakértők, s más szakemberek, ezeregy trükköt ismernek és a legtöbb esetben még a szerencse sem segít a csalóknak. Mint például Zukker úr mai hűséges követőjének sem. Nemrégiben egy papírüzletben leltároztak. Felírták a boltban található anyagokat, és másnapra halasztották a kiértékelést. Az üzletvezető már a leltár alatt félt, mert tudta, jelentős hiányt fognak megállapítani. Félelmében mindent egy lapra tett fel. Miután együttesen elhagyták az üzletet, az utcán hirtelen, a fejéhez kapott: „Jaj, égve felejtettem a villanyt” — és visszaszaladt. Csak éppen nem a villanyt oltotta el, hanem a polcot gyújtotta fel. Oly gyorsan lángolt fel a papír, hogy a tűz még a bolt közelében találta a leltározó bizottságot Villámgyors beavatkozással megfékezték a tüzet, de így is jelentős anyagi kár keletkezett. S micsoda büntetése a sorsnak: a leltári ívék sértetlenek maradtak. Így derült fény a 15 ezer forintos hiányra. Következmény: bűá- vádi eljárás és természetesen a kártérítés összegét is a gyújtogatónak kellett megfizetnie. Regös István A Heves megyei Vas és Fémipari Vállalat gyöngyösi telephellyel vasipari szakmunkásokat (esztergályos, marós, fúrős. géplakatos, festő-dukkózó, vasöntő, formázó szakmunkást és Segédmunkásokat vesz fel. Segédmunkásoknak betanulási lehetőség, négy év szakmai igazolás esetén szakmunkásvizsgára előkészítés. Fizetés megegyezés szerint. Magas kereseti lehetőség, 44 órás munkahét. Minden második szombat szabad. Külön buszjárat, nagy utazási kedvezménynyel. Jelentkezés személyesen, vagy írásban: Gyöngyös Vasöntő út 2. Utazási költséget felvétel esetén térítünk. 1969. július 15., kedd
