Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-13 / 134. szám

A MŰSOROK­KOSSUTH 8.15 Kamarazene 8.47 Egy éj az Aranybogárban 10.05 Legkedvesebb verseim 10.23 Áriák 10.49 Hangos levél 11.00 Édes anyanyelvűnk 11.05 Magyar előadóművészek felvételeiből 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népdalok 13.45 A japán—magyar gazdasági kapcsolatokról 14.00 Operettdalok 14.lö Kóruspódium 14.30 Zsibongó 15.10 Schubert: Pisztrángötös 15.50 Csárdások 16.05 Epizódok Tersánszky regényéből 16.37 Esztrádzene 17.20 Mozart: G-dur duó 17.35 Mikrofórum 17.50 Nagy mesterek, világhírű előadók 19.35 Nótacsokor 20.15 Láttuk, hallottuk •... 20.35 Shakespeare: Sok hűhó semmiért. Vígjáték-közvetí­tés Pécsről 23.38 Daljátékrészletek PETŐFI 8.05 Régi melódiák 9.00 Ezeregy délelőtt 9.10 Óvodások műsora 11.45 Juhász Gyula és Móra Ferenc írásaiból 12.00 Fúvószene 12.12 Operarészletek 12.45 Világirodalmi tájékoztató 13.05 Barokk muzsika 14.00 Mindenki kedvére — kettőtől — hatig ... 18.10 Falusi esték 19.00 Kórusmüvek 19.13 Zenekari muzsika 21.09 Népi zene 21.52 A nemzetközi gazdasági együttműködésről 22.07 Závodszky Zoltán dalestje 23.10 Könnyűzene 23.35 Régi olasz áriák MAGYAR | ó jogról népszerűén Kit, miért lehet és kell feljelenteni „Elnézésüket kérem a magánnyomozásért — írta a rendőrségnek küldött bejelentésében egy nyugdíjas —, délelőttönként a Déli-pályaudvar mellett, egy eszpresz- szóban szoktam üldögélni. Feltűnt nekem egy fiatalem­ber, aki bőségesen költekezik, s mindig húszíilléresekkel fizet... Feltűnően kerek képe van, a feje teteje kopasz, mint egy szerzetesé.. A bejelentést követő vizsgálat csakhamar kiderítette, hogy a különös „szerzetes” Németh Zoltán, 24 éves bün­tetett előéletű műszerész. A fiatalember — mint a nyo­mozás során beismerte — nem éppen szokványos, ám an­nál jövedelmezőbb <*yűj tőszenvedélynek hódolt: hónapo­kon át dézsmálta a húszíilléresekkel teli pesti utcai mér­legeket. (Németh a Belkereskedelmi Kölcsönző Vállalat aikalmozottja volt, s munkakörének megfelelően karban­tartotta a mérlegeket, így tudott lopni.) A nyugdíjas „magánnyomozó” — bár ebben az eset­ben nem lett volna törvényes kötelessége — jó szolgála­tot tett a közvagyon védelmének érdekében. Ezzel szem­ben sokan nincsenek tudatában, hogy az állampolgárnak törvényes kötelességei is vannak a közösségi vagyon vé­delmében. Amikor a bűnüldöző szervek feltárnak egy bűnügyet, akkor már rendszerint olyan esetről van szó, amelyben az irányítással és ellenőrzéssel megbízott szer­vek sora különféle mulasztásokat követett el. Az ilyesmit csak úgy lehet megelőzni, ha mindenki sajátjának tekinti a közvagyont és mihelyt tudomást szerez a legcsekélyebb mulasztásról, azon nyomban jelenti az illetékeseknek. Elsősorban a gazdasági vezetők kötelessége a területükön észlelt bűncselekmények feljelentése. Évente több ezer esetben jár el a rendőrség garázda emberek ellen, akik között sok részeges, családját üldöző és fenyegető férfi akad. Szabálysértési eljárási rendsze­rünk a szabad bizonyítás elve alapján áll. Ez a többi kö­zött azt jelenti, hogy pusztán a beismerés, vagy annak elmaradása esetén gém kell okvetlenül marasztaló, illetve felmentő ítéletet hozni. Gyakran előfordul, hogy a tény­állás megállapításához úgynevezett közvetett bizonyíté­kok segítenek. Mindenfajta garázda cselekménynek — a zárt falak között, tehát a családi otthonokban elhangzó fenyegetéseknek, ütlegelnek is — van valamiféle bizo­nyítéka, ha ez nem is közvetlen bizonyítók. Adott esetben a szomszédok és a munkatársak nyilatkozatai is hitelt ér­demlőséget biztosítanak az ügynek. De ezt sokan nem tudják. Ezért retteg ma még számos család az elvetemült, durva apától, ezért várják ölbe tett kézzel a fejleménye­ket az ismerősök, akiknek törvényes joguk és kötelessé­gük lenne a közbelépés, a hatóságok értesítése. Törvényes jogát gyakorolta az a vásárló, aki jelentet­te a rendőrségnek, hogy az egyik hentesüzletben a sertés­tarját — egy kilogramm 34 forintba kerül — darált hús­ként adják el, kilogrammonként 39 forintért. A vizsgálat egyéb visszaélésekre is fényt derített. Például arra, hogy a 34 forintos tarját, néha nemcsak darált húsként, ha­nem 44 forintos karajként is árusítják. Hasonló bejelen­téselv nyomán fülelték le a téli tüzelő számos vámszedő­jét, azokat a kocsikísérőket, és szénlehordókat, akik 5—6 mázsa szenet is „elspóroltak” egy-egy szállítmányból. Sajnos, ma még túlságosan sokan vélekednek úgy. hogy „szóljon valaki más, miért én legyek a rossz”. Pedig a hatósági ellenőrzés, a bűnüldözés csak akkor válhat igazán gyorssá, eredményessé, hatékonnyá, ha azt biza­lommal támogatja minden törvénytisztelő állampolgár. Kőszegi Frigyes 17.58 18.05 18.50 19.00 19.30 20.00 20.20 21.05 22.33 Híreit Szerkesztik a nézők Esti mese Könnyűzenét kedvelők klubja Beszélgetés Biszku Béla elvtárssal, az MSZMP Központi Bizottsága titká­rával, a PaliUkai Bizottság tagjával Tv-híradó Kék fény . . . Ml lesz veled emberke? (Hans Ballada regénye alapjan készült, magyarul beszélő NDK tv-£ilm). I. r. Tv-hiradó POZSONYI 10.20 Mi lesz veled emberke? 18.30 Filmhíradó 19.00 Tv-híradó 20.15 Aranykamera 21.20 Tv-híradó 21.40 J. Krasinszki: Hála részletekben \Ffhn 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG! (Telefon: 22-33» Majd Leontlne! EGRI KERTMOZI: Rita, a vadnyugat réme EGRI BRÖDY; (Telefon: 14-07) Fekete tulipán GYÖNGYÖSI PUSKIN: Elza a vadon szülötte GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Csapda GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Drága John HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Anna Karenina Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött­szelvények beválthatók. HEVES: A Pál utcát fiúk FÜZESABONY: Az örökös ' pétekvásara: A hét Cervi fivér Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Baicsy-Zslllns?'.::. utcai rendelőbe». (Telelőn 11-10.) Rendelés gyermekek ré szére is. Kövéreknek szítették a fagyasztó kerékpár helyben álló, tetszetős kivitelű lejtő fokát, külön műszer jelzi, a pedálozó. (MTI foto: — Fényes Tamás felv.) A Csepel Müvek Ke­rékpárgyárában elké- mintqpéldányát. Az egy kerékpáron állíthatják a milyen sebességgel tapos K. P., Pély: Kérjük; szíveskedjék közöl­ni a teljes nevét és pontos lakcímét, mert levélben kí­vánunk válaszolni. Varga Gyula, Kál: Érdekes levelét köszönjük, a közeljövőben lapunkban foglalkozunk ismét a levél­ben ffüvetett problémákkal. Papp Mária, Eger: Köszönjük, hogy felhívta figyelmünket a hibára, az eredeti kézirat alapján meg­állapítjuk, ki a felelős az el­írásért. Kérjük, máskor is keressen fel bennünket le­velével. Bognár András, Gyöngyös: Kérését megpróbáljuk tel­^Mondok egy viccet... — Mondok egy vic­cet. Állati jó. Amikor hallottam, egyszerűen lefordultam a székről a röhögéstől. Esküdni merek, hogy neked is meg kell kapaszkod­nod — lelkendezett Pacsovai és arcán a vicctulajdonosi büsz­keség oly fensége öm­lött el, hogy azonnal leültem. Ilyen arc mögött csak nagy vicc húzódhat meg. — Szóval, akkor el­mondjam? — Természetesen. Imádom a jó vicce­ket — nyugtattam meg... — Nekem a Krap- csák mesélte, tudod milyen fapofa, s a hu­mora is olyan, mint egy májbetegségben szenvedő lisztkukac­nak. Mégis, öregem, egyszerűen lefordul­tam a székről, olyan a vicc. Most volt kint Franciaországban, a nagynéniénél, s on­nan hozta ezt a vic­cet... Kérdezték a vá­mosok, hogy mit ho­zott. Mondta, hogy egy viccet. Mondták a vámosok, hogy mond­ja el. Elmondta, s képzeld el, a fővámos elájult a röhögéstől... Ügy jött haza a cuc- cal, hogy nem tud­ták elvámolni a rö­högéstől... Hát ezt a viccel mesélte el ne­kem és... Mondjam el neked is, tényleg? — Mondd már, az isten szerelmére... — Szóval... De nem hallottad valahol már véletlenül? Meri ami­lyen disznó ez Krap- csák, lehet, hogy már elmesélte valakinek, az meg neked... Vagy egyenesen neked mondta el... Nem mondta el? — nézeti rám Pacsovai gya­nakvó tekintettel, mint egy vizsgáló- bíró... — Becsületszavam­ra nem mondta el a Krapcsák a viccet... Nem is találkoztam vele. Mondd már el, az istenért — könyö­Francia vicc. Azért hívják Jeannak, de ha te is el akarod me­sélni másnak, mond­hatsz éppen Jánost is. Az a Jeannak a magyar megfelelője... — Könyörgöm, Pa­csovai, mondd, már azt a vacak viccet, mert megőrülök... Nevezzék akár Hans- nak is a palit, csak mondd már... — Miért mondtad rögiem, mert a vic­ceket nagyon szere­tem, csak azt nem, ha már egy órát kell ül­nöm miattuk egy fo­lyosói szék karfá­ján.'.. — Ne jó, ha így áll a dolog, akkor el­mondom. Szóval, én majd meghaltam a röhögéstől. hát fo­gódzkodj meg te is alaposan... Felelőssé­get érted nem válla­lok. Állati vicc! — lelkesedett be Pacso­vai és egy pillanatig mereven, szuggerálva nézett rám, hogy ha lehet, még jobban felcsigázza érdeklődé­semet. Tehát, Jean arra megy haza^ azt, hogy Hans? — kapta fel a fejét Pa­csovai... — Te talán a német változatát tudod a viccnek? — Nem. Semmit nem tudok. Csak pél­dának mondtam a Hansot, hogy nem a név és a nemzetiség, hanem a vicc érdekel. Érted? — üvöltöttem rá most már dühö­sen... — Jó, jó, mit kia­bálsz? — méltatlan­kodott Pacsovai. — Csak azért kérdez­tem, hogy honnan ve­szed ezt a Hansot, mert ha a német vál­tozatát ismernéd, ak­kor nem mondanám el a francia eredeti­jét. Tehát biztos, hogy nem ismered a viccet? Sírva fakadtam: — Esküszöm. A családom és magam életére, hogy nem is­merem, nem ismer­tem, s nem is fogom soha ismerni, ha te is úgy akarod... — Akkor jó — nyu­godott meg Pacsovai. — Ha így van, ak­kor természetesen máris mondom. Állati egy vicc, mindjárt meghallod... Szóval, Jean arra megy ha­za, hogy az ágyában egy idegen... . Na, ki az idegen? — Egy idegen férfi van — vágtam rá gé­piesen, de idegesen. — Tévedsz. Egy idegen nő van... Ho- hó... Honnan vetted te azt az idegen fér­fit? Mégis ismered a viccet? Mondd meg, hogy ismered, s ak­kor nem kell itt ne­kem össze-vissza fe­csegni. Ismered, vagy nem ismered? De őszintén? Ekkor lassan, ké­nyelmesen és félel­metesen felálltam. Adtam egy akkora pofont Pacsovainak, hogy elfogta a ne­gyednapos csuklás... — Te gazember! Te ideggyilkos! — üvöl­töttem. — Mit gon­dolsz. ki vagyok én? — Ez az, ugye hogy ismered a viccet? Ez kérdés volt a poén... Szégyelld magad — fogta az arcát Pa­csovai és leköpött. J ~ (mg jesíteni, kérjük szives türel­mét Tőzsér Ferenc, Hatvan: Az egri vízellátás után na­pirendre tűzzük a hatvani problémát is, felkeressük az illetékeseket, mi várható az idei nyárra. S. M.-né, Eger: Tudomásunk szerint nincs arra jogszabály, hogy a gyer­mekgondozási segélyben ré­szesülő nőket köteles az üzem segélyben részesíteni. A szakszervezet a szakszer­vezeti tagok részére adhat ugyan méltánylást érdemlő esetekben szakszervezeti szo­ciális segélyt, azonban olyan üzemben, ahol sok nő dolgo, zik, erre valóban nehéz lehe­tőséget találni. Vasas Julianna, Heves: Ügyében megkerestük a Patyolat igazgatóját, s a ki­vizsgálás eredményéről le­vélben tájékoztatjuk. K. L.-né, Hatvan: Amennyiben a kislánynak érvényes szerződése van, ter­mészetesen saját jogán jogo­sult kórházi ápolásra. Kér­jük, küldje be az iratot, amellyel a fizetésre kötelez­ték, hogy pontosan válaszol­hassunk. H. Nagy Piroska, Ecséd: Az író—olvasó találkozóról küldött levél, sajnos, későn érkezett s már nem tudtuk lapunkban közölni. FOTO kSAROK^ Fény és megvilágítóé A filmek érzékenysége szoros összefüggésben van a fény szí* névéi és minőségével. Hogy ezen a területen tisztáii lássunk, feltétlenül tudnunk kelt, hogy a különböző fényforrások különböző természetű fényt ad­nak. A fehér fény — mint tudó­juk — összetett fény. A szivár* vány színeiből tevődik össze. A- filmek brómezüst rétegére leg* kisebb mértékben a vörös, leg* nagyobb mértékben a kék ér. ibolya színű sugarak hatnak. A napsugarakban a reggeli és késő délutáni órákban túlteng a vörös szín, viszont a déjl órákban a kék az uralkodó. Ezért más az exponálási idő a déli órákban, mint reggel, vagy késő délután. A déli világításnál ezenfelül óriási a fényellentét a megvilágított és árnyékos részek között. Keménynek nevezzük ezt a világítást. Ez a keménység egyrészt kellemetlen, mert dur­va képeket eredményez, más­részt hasznos is lehet, ha tu­datosan ki tudjuk használni kép­alkotó hatását. A fénysugarak tulajdonképpen elektromágneses hullámok, szí­nenként hülönböző hullámhosz- szal. A vörös sugarak hullám­hossza a legnagyobb, a kék és Ibolya sugaraké a legkisebb. A rövidebb hullámhosszú sugarak alkalmasabbak arra, hogy a film brómezüst rétegében meg­indítsák a brómezüst kiválását. (A kivált színezüst igen finom eloszlása miatt fekete). Ez ered­ményezi a képet, de csak az előhívás következtében lesz ez a kiválás olyan mértékű, hogy lát­hatóvá válik. (Az ibolyán túli sugarakat ezért is nevezik vegyi (ultraibolya) sugaraknak, mert vegyi hatásuk igen nagy). Nem Jelenti ez azt, hogy a vörösön inneni (infravörös) sugarak nem hatnak a filmre. Hatnak, de egé­szen más mértékben, mint a lát­ható fények. Hiszen az infravö­rös fényképezésnek valóságod csodái vannak. Átláthatatlan kö­dön, felhőn keresztül, sötétben is lehetővé teszik a fényképe­zést, erre a célra készített fil­mek segítségével. (Folytatjuk) Körmendi Károly A Heves megyei Tanács Kórház (Eger, 1. Pf.: 15.) érettségizett lányokat alkalmaz tanfolyamos ápolónői munkakörben havi 1000,— Ft alapbér illetményezéssel. A kórház a munkaviszony létesítésekor tanulmányi szerződést kot melyben kötelezettséget vállal arra, hogy — a munkába lépéskor 800,— Ft fizetési előle­get folyósít, — a tanfolyam elvégzésével járó költségeket megtéríti, — félévenként tanulmányi jutalmat biztosít, — vidékieknek havi 250,— Ft lakás bérleti díjat térít, vagy az utazási költséget fedezi, — a képesítés megszerzése után a havi alap­bért legalább 1400,— Ft-ra felemeli. Részletes felvilágosítást a kórház bér- és munkaügyi fő­előadója (Eger, Széchenyi u. 27.} ad. Az alkalmazás iránti kérelemhez önéletrajzot és az érettségi bizonyítványt (vagy hiteles másolatát) kell csatolni.

Next

/
Thumbnails
Contents