Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-11 / 132. szám
Rtfm KOSSUTH 8.15 Könnyűzene 9,00 Kamarazene 10.05 Elbeszélés 10.25 Versenyművek 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene 13.15 Népi .zene 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak 14.00 Badura Skoda zongorázik 14.33 Operettrészletek 15.10 Vivaldi: A négy évszak 16.05 Nóták 16.38 képszokások 17.20 Operarészletek 18.00 Szálas! naplója 18.18 Népzenei magazin 19.25 Patacliou új dalai 19.55 Közvetítés az U. Dózsa— Newcastle United VVK- döntőről 22.15 Törökországi útijegyzet III. 22.25 Weiner: fisz-moü szonáta 22.50 A francia politika és a forradalmi Magyarország 23.05 Tánczene 23.13 Kórusművek 0.10 Filmzene PETŐFI 8.05 Balettzene 9.00 Ezercgy délelőtt 11.55 Tudományos könyvespolc 12.00 Opcrarészletek 13.05 Két szimfónia 14.00 Kettőtől — hatig .., Zenés délután 18.10 Utak, tervek, emberek .., 18.50 Hangverseny a stúdióban 19.35 Franciaországi napló II. 20.28 Gondolat 21.08 Népi zene 21.28 Bölcső, nyoszolya, koporsó. I. rész 21.48 Áriák 22.20 Könnyűzene 23.10 Kamarazene 23.43 Dalok MAGYAR 17.58 Hírek 18.05 Dzsesszlskola 18.30 Pontosan 03-kor. (Magyarul beszélő jugoszláv Ilim) 18.55 Esti mese 19.95 Portrélilm Lénárd Sándorról 29.35 Tv-hiradó 19.55 Az U. Dózsa—Newcastle VVK-döntő kbzveiütése 22.00 Tv-hlradó POZSONYI 17.10 Fúvószene 10.00 Tv-hiradó 20.15 Anatole France: Jelenkori történet. (Tv-véltozat) 22.00 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telelőn: 22-33) A szeszélyes nyár EGRI KERT MOZI: Érzelem EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) En szerelek, le szeretsz EGRI BÉKE: Egy remete Rómában GYÖNGYÖSI PUSKIN: A rezidens jelentkezik Nyári ifjúsági mozibérlet, kötött- szelvények beválthatók. GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Egy férfi és egy no GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Oltárfal HATVANI KOSSUTH: Van, aki forrón szereti ÜGYELET Egerben; 19 órától csütörtök reggel i óráig a Bajcay-Zslllnszky utcai rendelőbén. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek rétiére is. Elmondja a berepülőpilóta... Óránként kétezer-ötszáz kilométer a TU—144-gyel 1900 méteres nekifutás után a négy sugárhajló- mű levegőbe emeli ezt a repülőgépet. amelynek utazósebessége 3500 km/óra. Leszállás nélkül 6500 km távolságra képes elrepülni és 30 km magasságba emelkedhet. A gépről és az első felszállásokról beszél Jelján, a Szovjetunió érdemes be- repülőpilótája. Az összes közlekedési eszköz fejlődése a sebesség növekedésének útján halad. Minden — a legkisebb — előrelépés hihetetlen erőfeszítéseket követel. De néha az a fejlődés — amint azt mondani szokták — hébmérföldes léptekkel halad. A szovjet polgári repülőgép-gyártás fejlődésének egyik ragyogó bizonyítéka a TU—144, amelyet Tu- poljev akadémikus irodája tervezett, a professzor fia, — Alexej — irányításával. Ez a világ első szuperszonikus utasszállítógépe. Moszkvából a Távol-Keletre három, Indiába két és fél, Londonba kevesebb, mint két óra alatt repül majd ez a gép. Le- és felszállásához a jelenleg használatos nemzetközi repülőterek adta lehetőségek elégségesek. A nyújtott törzs és a vékony deltaszárny kiváló aerodinamikai tulajdonságot és a lehető legkisebb légellenállást biztosít a szuperszonikus sebesség esetén is. A kilátás biztosítása érdekében az orr lefelé billenthető. A kezelő- személyzet két pilótából és hajózómérnökből áll. Az irányítási rendszer — ideértve a robolpilótát is — lehetővé teszi, hogy a repülést optimális feltételekkel — a rossz időjárás, vagy az éjszaka körülményei között is lebonyolíthassák. A legfontosabb berendezések működését külön automaták is ellenőrzik. Az utasok két szalonban helyezkednek el. A kényelmes ülések, az új konstrukciójú légkondicionáló berendezés, a hő- és hangszigetelés megteremtik majd a komfortot. A négy hajtómű a szárny alatt, a hátsó részen helyezkedik el. Típusúk, elhelyezésük, műszaki jellemzőik kiválasztása a zaj és vibrációs hatásuk minimális szintjét eredményezte. A gép szerkezete alumíniumalapú ötvözet, a hőigénybevételtől függően utánötvö- zött, és ahol fokozott szilárdság szükséges, acél. . egyéb berendezések próbáját is jelentette. Aztán 1968. december 31-nek fagyos reggelén ez a hatvanméteres száztonnás óriás készen állt a felszállásra. A hajtóművek feldübörögtek. — Hát akkor szép csendben induljatok, de a jókedvetek ne hagyjátok itthon! — hallatszott a fülhallgató— A gépóriás repülés közben A kohászok különleges hő- álló ötvözeteket, a vegyészek hőálló szigetelő és belsőtereket díszítő anyagokat készítettek. Az elektrikusok új berendezéseket és vezetékrendszert terveztek. A rádiótechnikusok komplex, automata vezérlőberendezést bocsátottak a tervezők rendelkezésére. A végleges forma megválasztása előtt aprólékos kutatást végeztek a szélcsatornában. A O-széria első darabjának építésekor az egyes alkatrészeket, szerkezeti elemeket a tényleges igénybevételeknek megfelelő körülmények között-vizsgálták. Ehhez a munkához repülő-laboratóriumokat és számítógépeket is felhasználtak. A gép levegőbe emelkedése előtt már jóval korábban — élethű maketten — gyakorolt a személyzet. A szerelési munkák utón a gép készen állt a berepülésre. Először futópróbát tartottak a felszállás kezdetéig fokozva a sebességet. Ezután elemezték a fékezési tulajdonságokat. Ez egyben a felfüggesztés, a rádió és ban a főkonstruktőr hangja. Egyre gyorsuló sebességgel futottunk. Az irányt köny- nyű tartani. Egy könnyed mozdulattal felém húztam a botkormányt A gép engedelmesen követte mozdulatomat. Nem is éreztük, amikor elszakadtunk a betonszalagtól. Mind magasabban szálltunk. A gép engedelmes. A beosztottak jelentik, a berendezések megfelelően üzemelnek. Üjabb fordulópróba, minden úgy történik, ahogy akarom. Megértjük egymást a TU—144-gyel, mint régi baráttal. A legénység végzi a dolgát. A hajózómérnök halkan maga elé dúdol. Kitűnő a hangulatunk. Elérjük az előírt magasságot, hozzákezdünk a feladat következő fázisának végrehajtásához. A berepülés alkalmával nyert adatokat most értékelik. Mielőtt a TU—144 munkába lép, még egyszer próbán esik keresztül. így kívánják az emberi élet biztonságának írott és íratlan szabályai. APN Postánkból KISZ-fiatalokról . . . Elkészült a község története . . • Bosszúságok . . . Bosszúságok . . . Ecsédről Nagy Piroska 'e-' velezőnk a legifjabbak ünnepségéről számolt be. Régi hagyomány, hogy az óvodától elbúcsúzó gyerekeket az iskolások köszöntik és fogadják, 25 kisgyerek búcsúzko- dott az óvónénitől, kedves műsor keretében mutatták be a szülőknek, mi mindent tudnak mar. Az iskolások fogadták az óvodától elköszönő gyerekeket, a kiscsoportosok pedig búcsúztatták őket. A szülők nevében Fekete Lászlóné köszönte meg az óvónők gondoskodását. Sajnos bőven akadt az elmúlt héten is • olyan levél, melynek megírásához a bosz- szúság adta a levélíró kezébe a tollat. Kalocsai Richard mátrafüredi lakos az AKöV- re panaszkodott. Mióta a 24-es számú útvonalat korszerűsítik, a Gyöngyösről induló autóbuszok csgk Gyöngy össoly moson át mehetnek a Mátrába, így a Mátrafüred- re utazók Is kénytelenek „kerülő úton” hazamenni. A probléma ott kezdődik, amikor nem a gyöngyös—mátrafüredi járatra szállnak fel a bérletesek, hanem valamilyen okból kifolyólag a gyöngyös—gyönögyössolymos— mátrafüredi buszra kell fel- szállniok. Erre ugyanis egy furcsa elképzelés folytán nem érvényes az a bérlet, amivel a közlekedési út javítása óta egyébként is ugyanezen az útvonalon járnak. Vajon joga van-e erről a másik járatról leszállítani az utasokat a kalauznőnek? — teszik fel levélírónkkal együtt többen is a kérdést. Klátyik János herédi levelezőnk bemutatkozóban a KISZ-szervezet kirándulásáról számol be. 28 fiatal indult útnak, hogy megismerkedjék Esztergommal és Visegrád- dal. Jóval az indulás előtt összegyűltek a kirándulók. Az útirány Hatvan—Aszód— Gödöllő—Budapesten keresztül vezetett Esztergomba. A jókedv egyre fokozódott, ahogy közeledtek a cél felé. Beszélgettek, rádiót hallgattak, természetesen nem maradtak el a tréfás történetek sem. Délelőtt érkeztek meg Esztergomba, megnézték az Árpád-házi épületek maradványait, ismerkedtek a várossal, és délután kettőkor indultak tovább, érdekes mozzanata volt a kirándulásnak, hogy Esztergomból végignézték a csehszlovák területen lezajló motorosversenyt. Természetesen megnézték a Bazilikát és lementek a kazamatákba is. Délután Visegrádra látogattak át, megnézték a visegrádi fellegvárat, a Salamon tornyát, a visegrádi palotát. Sokáig gönyörködtek a Duna-kanyar panorámájában. Élményekben gazdagon indultak vissza az esti érákban. Nagyon jól sikerült kirándulás volt — mint levélírónk is írja —, úgy véljük, más községek KlSZ-fiataljai- nak is érdemes hasonló kirándulásokat szervezni, hogy megismerkedjenek hazánk szép tájaival. Elkészült Boldog község története — adta hírül Püspöki Győző Gyöngyösről. A régóta igényelt helytörténti anyag a község fejlődését öleli fel, 1424-től napjainkig. A község történetének összeállításában ez csak az első lépés. Nagyon sok néprajzi vo- vatkozású anyag van még a községben és ma is élő népi szokások. Ezek összegyűjtése és megőrzése a ma élő emberek kötelessége. Remélhetően a községi tanács ehhez is segítséget nyújt, mint ahogy segítséget nyújtott a helytör - téret-írás során is. Üj szakasza kezdődött Pé- lyen a KISZ-munkának, amikor a fiatalok átvették remélhetőleg végleges helyüket, új székhazukat — írja pélyi levelezőnk. Az épület rendbetételéhez nagyarányú társadalmi munkával járultak hozzá maguk a fiatalok is. Ünnepélyes keretek között vették birtokukba az épületet a KISZ-szervezet tagjai. A KISZ-élet egyik eseménye volt az elmúlt napokban egy KISZ-esküvő, amelyen képviseltette magát a járási KISZ-bizottság is. Cjfí&ketz-fakíi „Hű, milyen ravasz ez a jövendőbeli!’’ — gondoltam, de efölötti elmélkedésemet megTelefonált az öcsém: dhalasztja az esküvőét. — Miért? — Nem érem! — hebegtem. Megkedveltem az ifjú rá t. összeillenek. Izonkívül elég nehe- :en intéztem el a szabadságomat a m eny- lyegzö napjára. Tanú ettem volna. A vidé- ci rokonságot is fel- •söditettük... — Mi örtént hát? — Fekete—fehér esz! — mondta. Dermedten bámul- am a kagylót. Elöfor- lul, hogy a nagy bol- iogság elveszi az ember szép elméjét. — Jól vagy? — kérleztem. bár nem akarom feleslegesen inge- ■elni. Közben lázasan mutattam emlékezetűiben, előfordult-e a paládban elmebeteg- lég vagy tudatzavar, /alami felrémlett xagyanyám elbeszéléseiből. Bizonyos Hanzi bácsi, aki tekintélyes városi tanácsnok létére elment tengerésznek, faképnél hagyta családját, három szép gyermekét és hitvesét. Ű volt az egyetlen kimutatható bolond. Vagy mégsem ...? — Miért ne lennék jól? Sőt; nagyon is jól vagyok! — ütközött meg öcsém. — Csak az a bökkenő, hogy csúszik az esküvő, s elvész a beutaló. De hát... Tehát lesz lakodalom, csak . .. — Miért kell elhalasztani? Nem értem! — Mondtam már. Igen — nem! A kerületünk vetélkedik! Az „asszír—babiloni ékírás hatása a rovásírásra és viszont” asztalán a főválaszoló második segédje leszek! Na, búcsúzom, még meg kell vizsgálnom a margitszigeti sírkövet... — Várj! — rikkantottam. — Mi lesz a násznéppel? — Intézkedj! Te vagy a násznagy! — mondta. — Mit szól az esküvő elhalasztásához a jövendőbeli? — kíváncsiskodom tovább. — Nem mond semmit, hiszen a fekete— féhéiről van szó! zavarta az asszír főválaszoló második segédjének, a vetélkedő fölkent mágusának (civilben gyógykovács) lelkesítő szónoklata. Jaj neki, ha lemarad! Lógó orral sompolyogna majd, s az emberek tudni fogják: képtelen volt megmondani, hogy Árpád apánk idejében hány sátor állott azon a helyen, ahol ma a Nadrággomblikaszló V. raktárai roskadoznak ... — Majd intézkedem, öcskös ... — szakítottam félbe, már csak azért is, mert a kagylót markoló tenyerem elzsibbadt és elhangzott a vacsorára szóló felhívás. Aztán lezajlott a mi kerületünk vetélkedője. (Az öcséméké még nem). És tegnap, amikor a szenes embernek szégyenlősen a markába akartam csúsztatni a borravalót, végigmért és imigyen szólt: — Ezt a. kerületet nyolc másodperccel lepipáltuk. Azt képzeli, hogy ezek után elfogadom? Hát. ez már ere ( mény. A zsebemnek. Csenkaréti Károly Gyöngyösről érkezett panasz gipszhiány miatt is. Az iparcikk kisker. boltvezetői sajnálkozva közlik a vevőkkel, hogy körülbelül másfél hónapja nem tudnak gipszet adni, mert a TÜZÉP nem szállítja le a megrendelt árut. A TÜZÉP-en van gipsz. Bőven. De csak 50 kilós tételekben. Mit csináljanak a fennmaradt 40—45 kilóval, akiknek csak néhány kilóra lenne szükségük? Szövetkezzenek talán többen és osztozzanak a gipszeszsákon? Talán egyszerűbb lenne, ha gondoskodnának a szállításról és 2—3 kilós tételekben is vásárolható lenne. Sok embernek okoz panaszt a rádió, a tévé késedelmes javítása is, s mint a levelek bizonyítják, a GELKA is, a ktsz is hozzájárul ehhez. Komlói olvasónk televízióját még április 2-án vitte el a ktsz hevesi kirendeltsége. Márciusban vásárolták, — a javítás garanciális. Közölték a tulajdonossal, hogy nem lehet alkatrészt kapni, aztán azt mondták, a képcső hibás, május közepén 'már megígérték, hogy egy-két nap alatt készen lesz, de még ma sem kapta vissza. Ilyen hosz. szadalmas javítás alatt igazság szerint cserekészüléket lehetne biztosítani. Attól fél a tulajdonos, hogy lassan már a garanciális idő is lejár és tévé sehol. Kun Anna az egri GELKA- hoz vitte be táskarádióját. Felvilágosították, hogy a készüléket Pestre kell küldeni. Sokszor ellátogatott a GELKÁ-hoz, de a válasz mindig az volt, nem érkezett még vissza a készülék. Végül is elkérte volna a pesti címet és akkor kiderült, hogy a rádió ott van a GELKA-nál, de hiányzik belőle az akkumulátor, mert azt egy másik javításához használták fel. És azóta újra hetenként sétál a GELKA-hoz, s a válasz mindig ugyanaz: fáradjon el a jövő héten. Reméljük, az illetékesek, az AKÖV, a GELKA, a ktsz, a TÜZÉP nem hagyja vála- szolatlanul ezeket a panaszokat. 1969. június 11., szerda
