Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-08 / 130. szám

Leonyid Brezsnyev beszéde f- (Folytatás az 1. oldalról) da lista államok egységét. ».Feltétlenül látnunk kell, hogy a meglevő nehézségek ellenére tovább folyik a szocia­lista országok egészséges konszolidációja, az a fo­lyamat, amely konkrét ' formában megnyilvánul a szocialista országok sokoldalú együttműkö­désében” — mondotta Brezsnyev; A vilásszocializmus sikerei vitathatatárnok. Ugyanakkor ismeretes hogy a szocialista világrendszer fejlődésében akadnak nehézségek is — je­lentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Olyan évszázados hagyomá­nyok gyökeres kiirtásáról van szó, amelyek valamennyi osz­tály és társadalmi csoport ér­dekeit érintették a társadal­mi viszonyok merőben új tí­pusának megteremtéséről, új módon gondolkodó és új vi­lágnézettel bíró emberek ki­neveléséről. „Fenntartás nélkül epet­értünk a tanácskozás fő dokumentumának azzal a tételével, hogy a szo­cialista rendszer tömörí­tésének fő iránya: a szo­cialista internacionaliz­mus alapelveinek szaka­datlan érvényesítése, a szocialista államok nem­zeti és internacionalista fel­adatainak helyes összekap­csolása, az egymásnak nyúj­tott kölcsönös segítség és köl­csönös támogatás, az összes Kziocialista ország egyenjogú­sága — szuverenitásuk és füg­getlenségük, a belügyeikbe va­ló be nem avatkozás elveinek következetes betartása mel­lett.” s,Vitathatatlanok azok a si­kerek, amelyeket a kommunis­ta pártok elértek” — mutatott rá ezután az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára. — Ta­nácskozásunk azonban joggal összpontosítja figyelmét a még megoldatlan feladatokra, az imperialista ellenes harc új le­hetőségeire, az útjában álló nehézségeikre. Márpedig ilyen nehézségek vannak és egy ré­szük összefügg fejlődésének bonyolult időszakát átélő moz­galmunk helyzetével. Mozgalmunk egyes lánc­szemeiben igen jelentő­sen megbomlott az egy­ség. Egyes testvérpártok kudarcokat, sőt veresége­ket szenvedtek el”. „Nem mehetünk el sző nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy, mintha azok nem léteznének”. „Osztjuk azoknak a testvér- pártoknak a véleményét, ame­lyek határozataikban felhívják a figyelmet az ilyenfajta ve­szély ellen folytatandó erélyes harc szükségességére.” „Természetesen az egyes or­szágokban folyó opportuniz­mus- és nacionalizmus-ellenes küzdelem mindenekelőtt az il­lető testvérpártok hatáskörébe tartozik. Ugyanígy igaz azon­ban, hogy ha mozgalmiunknak ebben vagy abban a láncsze­mében ezt a harcot felfüggesz­tik, az rögtön tükröződik a moz­galom egészén” — állapítot­ta meg Leonyid Brezsnyev. „Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus-leninizmustól va­ló eltávolodás, az internacio­nalizmussal való szakítás, a Kínai Kommunista Párt veze­tőségének álláspontja.” „Annál is inkább fontos, hogy beszéljünk erről, mert a haladó közvélemény bizo­nyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség for­radalmi törekvéseiben, hisz olyan kijelentéseiknek, hogy az imperializmus ellen har­colnak.” „Nem lehet lebecsül­nünk azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevé­kenysége okoz. A kínai vezetőség politiká­jának következtében kialakult helyzet új mozzanatot visz az antiimiperialista egység prob­lémájába — állapította meg Brezsnyev. „Elengedhetetlen, hogy mi, kommunisták felelős és világos álláspontra helyez­kedjünk. A kommunisták so­rainak megbomlasztására, az antiimperialista erők megosz­tására irányuló politikával szembe kell helyeznünk szilárd egységakaratun­kat, tetteinket és közös akcióinkat, amelyek el­vezetnek az egységhez”. A kommunisták kipróbált fegyverrel rendelkeznek az egységért vívott harcban. Ez a fegyver a proletárintemaci- onailizmus, — hangoztatta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. „Már a tanácskozás elő­készítése folyamán egyetér­tettünk abban, hogy a kom­munista mozgalom egységé­nek megszilárdításához fel kell kutatnunk a fennálló nézeteltérések leküzdéséhez vezető utat” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A véleménykülönbségek leküzdését célzó imáyvonal- ról heszélve Brezsnyev há­rom kérdéssel foglalkozott bővebben. Először — az imperializ­mus elleni közös akciók je­lentősége a kommunista mozgalom összefogása céljá- bóL „A mai korban, amikor a kommunisták közvetlenül felelősek népeik sorsáért, az emberiség jövőjéért, nem vet­hetjük fel a kérdést ilyen formán: oldjuk meg először a mozgalomban levő ellenté­teket és utána majd meg­egyezünk a közös akcióban. Az élet más utat követel: A különböző kérdések­ben fennálló ellentétek nem akadályozhatják a kommunisták közös ak­cióit az imperializmus el­leni együttes harcban; oldjuk meg közösen az egységes akciók lebonyo­lításával összefüggő gya­korlati feladatokat és a közös harc során kiderül majd, hogy mely néze­tek felelnek meg a kom­munista mozgalom álta­lános érdekeinek és me­lyek állnak azokkal el­lentétben, zavarják, sőt károsítják közös ügyün­ket. Másképpen kifejezve arról van szó. hogy gyakorlati te­vékenységünkben mindenek­előtt azt kell előtérbe he­lyeznünk, ami közelebb hoz­za egymáshoz a világ kom­munistáit”. „Másodszor — mondotta az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára — hangsú­lyozni szeretném, hogy szük­ség van a testvérpártok kö­zötti kapcsolatok és érintke­zési pontok sokoldalú kiszé­lesítésére”. A kapcsolatokra és az érintkezésekre szükség van egyíéltül, mint nemzetközi akcióink összeegyeztetésének sajátos mechanizmusára, másfelől pedig, mint a felmerült problémák­kal kapcsolatos álláspon­tok egyeztetésének, az el­lentétek rendezésének eszközére. Az ellentétek leküzdése, a kommunista mozgalom egy­ségéért vívott harc harma­dik fontos irányzatának Brezsnyev a pártok elméle­ti munkájának összefoglalá­sát nevezte meg, s rámuta­tott, hogy a marxista—le­ninista elméletet ezen az ala­pon kell fejleszteni, a mar­xista—leninista elveket és alapeszméket ezen az alapon kell védelmezni. Győzelmet aratni az im­perializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes antiimperialista erők szilárdulását lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a bur- zsoá ideológia ellen — mon­dotta a továbbiakban Brezs­nyev. Különösen hangsúlyozni szeretném a testvérpártok összeegyeztetett erőfeszítései­nek, kölcsönös támogatásának jelentőségét azokban a konkrét cse­lekményekben, amelyek arra irányainak, hogy le­leplezzék a kommuniz­mus ellenségeinek ideo­lógiai koholmányait — jdentette ki az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. „A békés együttélés nem vonatkozik az ideológiai harcra — ezt teljes határo­zottsággal hangsúlyozni kell- Ugyanakkor a békés együtt­élés nem jelenti egyszerűen azt, hogy a szocialista és a kapitalista államok között nincs háború. A békés együttélés elvének betartása szélesebb körű lehetőségeket nyit a szocialista és a kapi­talista államok közötti kap­csolatok fejlődésére is”. „Az utóbbi Idők tapasztala­ta, különösen a Szovjetunió­nak Franciaországhoz, Finn­országhoz, Olaszországhoz, Japánhoz és egész sor más országhoz fűződő kapcsola­tainak fejlődése arról tanús­kodik, hogy a békés együtt­élés politikája magában rejt ilyen lehetőségeket”. „Nem teszünk itt kivételt egyetlen kapitalista állam, így az Egyesült Államok szempontjából sem. A békés együttélés szá­munkra nem átmeneti taktikai fogás, hanem a következetes, békeszerető szocialista külpolitikának fontos elve” — mondotta Brezsnyev. „A jelenlegi nemzetközi helyzet sürgős problémái nem terelik el figyelmünket a hosszabb lejáratú feladatok­ról, így kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről a Föld azon térségében, ahol fokozott veszély áll fenn egy új világháború kirobbaná­sára, fegyveres konfliktusok kirobbanására. Ilyen rend­szer helyettesítheti legjob­ban a jelenleg fennálló ka­tonai—politikai csoportosu­lásokat”. Az európai kommunista és munkáspártok — azok, ame­lyék hatalmon vannak és az európai tőkés országok kom­munista és munkáspártjai egyaránt — Karlovy Vary- ban megtartott értekezletü­kön közös programot dolgoz­tak ki az európai biztonság megteremtéséért vívott harc­hoz. Az európai népek biz­tonságára, az európai álla­h0t a világpolitikában Megkezdődött a moszkvai nagy tanácskozás — A Nixon—Thieu- találkoző előkészületei — A Pompidou—Poher mérkőzés — Tovább erősödik az NDK nemzetközi pozíciója — Incidensek a közel-keleti háború második évfordulóján 1969. június 8-, vasárnap A nemzetközi politika e he­ti eseményei közül hazánk külkapcsolatai és a szocialis­ta közösség egységének erősí­tése szempontjából egyaránt fontos volt Fock Jenő minisz­terelnök csehszlovákiai hivatalos látogatása. A Cer- nik miniszterelnök meghivá- sára tett utazás minden vo­natkozásban megerősítette a két szomszédos ország baráti viszonyát, széles körű együtt­működését. A hét legfontosabb esemé­nye a kommunista és mun­káspártok moszkvai tanács­kozásának megnyitása. A moszkvai tanácskozás létrejöttét és azt a tényt, hogy azon 75 párt képviselteti ma­gát, a világon mindenütt a kommunista mozgalom nagy sikereként értékelik. Annál is inkább, minthogy ismere­tesek a mozgalom belső prob-, léméi. De máris bebizonyo­sodott, hogy a pártok elsöprő többsége az internacionalista egység erősítésében keresi az imperializmus elleni harc ha­tékonyabbá tételének előfel­tételeit. A vietnami probléma megoldása körüli politika legfontosabb színtere ezen . a héten nem Párizs volt. Ott rutinjellegű ülésre került csupán sor a négyes értekez­leten, minthogy a küldöttsé­gek vezetői távol voltak. A vietnami probléma fő ese­ménye a £iixon—Thieu talál­kozó előkészületei voltak. Jellemző a légkörre, hogy hosszú idő után' és érvény­ben levő ígéretüket megszeg­ve az amerikaiak légi csapást mértek a Vietnami Demokra­tikus Köztársaságra: csütör­tökön bombázták a demili- tarizált övezettől 80 kilomé­terre északra, a VDK légel­hárítását Mire e sorok napvilágot látnak, Nixon és Thieu már tárgyal a Csendes-óceáni Midway szigeten. Állítólag elsősorban arról, hogyan kezdhetik meg a Dél-Viet­namban állomásozó ameri­kai intervenciós erők kivo­nását Az előjelek azonban a legkevésbé sem biztatóak. A héten tartott beszédeikben Nixon elnök és Rogers kül­ügyminiszter egyaránt szél­sőségesen agresszív kijelen­téseket tettek. Magától érte­tődő, hogy Thieu sem a béke reális előfeltételeiről beszélt azok után, hogy hazatért Dél-Koreában és Tajvanon tett útjáról. A Távol-Kelet e két szélsőségesen reakciós országában ahhoz keresett tá­mogatást, hogy továbbra is nemet tudjon mondani a vi­etnami belső megbékélés, bármiféle koalíciós kormány megoldására. Mindazonáltal tény, hogy bizonyos taktikai nézetelté­rések is vannak Washing­ton és Saigon között. Az Egyesült Államok ugyanis a nyomasztó vietnami terhek egy részét valóban át akarja hárítani a Thieu-rezsimre, mely viszont reszket attól a gondolattól, hogy csökkenjen az amerikaiak katonai jelen­létének tényleges potenciál­ja. Európa politikai életében a legérdekesebb fejlemények az elmúlt héten is Francia- országban zajlottak le. Mi­után a Francia Kommunista Párt úgy döntött, hogy az el­nökválasztások második for­dulójában a szavazástól va­ló távol maradásra szólítja fel hiúsít A nagyarányú tartózkodás — még akkor is, ha Pompidou minden előjel szerint győztesen kerül majd az elnöki bársonyszékbe — nem teszi könnyűvé számá­ra a kormányzást. Francia- ország jövője szempontjából a legkiábrándítóbb természe­tesen az, hogy De Gaulle egy­kori miniszterelnökével szemben, a személyében és politikai súlyában egyaránt jelentéktelen Poher áll. A felelősség ezért a szocialis­tákra és a Mitterrand-féle, önmagukat baloldalnak mi­nősítő csoportokra hárul, akik megakadályozták a bal­oldal egységes fellépését. Európai jelentőségű ese­ménye még a hétnek — bár jelentőségében korántsem csupán a mi kontinensünket érinti — a Némát Demok­ratikus Köztársaság és Szí­ria nagyköveti szintű dip­lomáciai kapcsolatfelvétele. Néhány hét leforgása alatt teljes értékű diplomáciai vi­szony jött létre az NDK és négy olyan, pozitív semleges- ségi politikát folytató ország (k,özött, mint Kambodzsa, Irak, Szudán és Szíria. Bíz­vást állíthatjuk, hogy ezzel végső szakaszába érkezett a nyugatnémet Hallstein dokt­rína bukása. Az NDK-t elis­merő országok az első szo­cialista német állam béke­politikáját és a harmadik vi­lág önzetlen segítésében ját­szott jelentős szerepét hono­rálják ezzel a lépésükkel, de ezzel együtt fontos hatást gyakorolhatnak Európa biz­tonságának erősödésére is. Bonn ugyanis . az egyedüli képviselet” pozíciójának tel­je«? elvesztésével tovább csú­szott lefelé a nemzetközi mók határainak stabilitására és ezen állattok békés együttműködéséi« vonatko­zóan konkrét programot ter­jesztettek elő a Varsói Szer­ződésben részt vevő országok. „A Szovjetunió kommunista pártja, a Szovjetunió mindont megtesz e program megvaló­sításáért — jelentette ki Brezs­nyev. — Véleményűik szerint az események menete na­pirendre tűzi egy ázsiai kollektív biztonsági rend­szer megteremte lének fel­adatát in”. „Mint eddig is a Szovjetunió továbbra is hajlandó mege­gyezni az áltailánc s és teljes leszerelésről a ft gyverkezési hajsza 6 mindenekelőtt a nukleáris és rakétafegyverek korlátozását célzó intézkedé- sekrőL — A szovjet né]> ezután is megingathatatlanul védelmezi a béke. a demokrácia, a nem­zeti függetlenség és a szocializ­mus ügyét” — jelentette ki Brezsnyev. Szólt Brezsnyev a Lenin születésének 100. évfordulójá­val kapcsolatos előkészületek­ről is. „A lenini zmus: korunk marxizmusa. Lenin születésé­nek 100. évfordulója a világ minden kommunistájának ün­nepe. Az SZKP meggyőződése, hogy a közelgő Len in-jubileu­mot fel kell haszná ni az ide­ológiai munka további akti­vizálására a kommunista moz­galomban.” „Elvtársak, mindín okunk megvan rá, hogy biztosan néz­zünk a jövő elé. A kommunista mozga­lom, amely hű Marx, En­gels, Lenin hafll íatatlan tanításához, jelen leg óriá­si lehetőségekkel ren­delkezik, hogy a: összes antiimperialista erőkkel szövetségben új győzel­meket vívjon ki, a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a bé­kéért, az egész emberiség ragyogó kommunista jö­vőjéért folyó történelmi harcban” mondotta Brezsnyev. ranglétrán. Ennek következ­tében viszont óhatatlanul gyengül Európa legveszélye­sebb revansista állama. Második évfordulója volt a héten Izrael „villámháború- jának”, mely 1967-ben a nem­zetközi feszültség legveszé­lyesebb gócainak egyikét hoz­ta létre a Közel-Keleten. A problémák megoldásának le­hetősége — sajnos — két év­vel a történtek után sem ke­rült látható közelségbe. Hogy miért van ez így, arra min­denki másnál meggyőzőbb választ adott Golda Meir asszony, izraeli kormányfő, aki szerdán ismét nem a bé­kéről beszélt, hanem azt kö­vetelte, hogy Franciaország újítsa fel fegyverszállításait, melyeket De Gaulle volt el­nök éppen azért állított le, hogy legalább ne mozdítsa elő Izrael további háborús po­tenciál-növekedését. Hajdú János LIBREVILLE: Egy francia vóröskeresztes gép fedélzetén megérkezett a gaboni Libreville repülőteré­re az a 18 európai olajszakér­tő, akiket a biafrai hatóságok halálra ítéltek, majd megke­gyelmeztek nekik és szaba­don bocsátották őket. Vala­mennyien jó egészségben vannak, a libreville-i francia kórházban azonban ennek el­lenére kivizsgálásnak vet’k alá őket. BUENOS AIRES: Ongania argentin elnök ta­nácsadóival tárgyalt az új kormány megalakításáról. A kormányból a közelmúltban öt miniszter távozott. A vál­ság hátterében azok a véres utcai tüntetések állnak, ame­lyeknek részvevői — mun­kások és diákok — béreme­lést és nagyobb oktatási sza­badságot követeltek. PÁRIZS: Germaine Gullé a CGT tit­kára pénteken levelet inté­zett Couve de Murville mi­niszterelnökhöz. A levélben a nagy francia szakszervezeti központ nevében tiltakozik az ellen, hogy a francia kor­mány Párizsba meghívta és fogadta a görög katonai jun­ta egyik tagját, Makarezosz ezredest, hogy a francia kor­mány fegyvereket készül el­adni a görög hóhéroknak. ★ Az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Svédországot, Japánt és Lu­xemburg kivételével a Közös Piac tagállamait magába- foglaló „Tizek Klubja” pénte­ken hivatalos közleményben jelentette be: megegyezett abban, hogy a nemzetközi va­luta alap számára pótlólag olyan anyagi erőforrásokat bocsát rendelkezésre, ame­lyek lehetővé teszik Nagy- Britannia számára készenlé­ti hitel folyósítását. Azt a hírt, amely szerint Nagy-Bri- tannia egymilliárd dollár ösz- szegű hitelhez jutna, nem erősítették meg, de nem is cáfolták. JERUZSÁLEM: Az izraeli parlament elha­tározta, hogy az ország pénz­nemének nevét az eddigi iz­raeli fontról a héber sekel-re változtatja. MAROKKO: A norvég Heyerdahl papi- rus-csónakja 480 kilométer­nyire van a Kanári-szigetek nyugati csücskétől. A csónak, amely május 25-én indult el Marokkóból, hogy átszelje az Atlanti-óceánt, naponta kö­rülbelül 110 kilométert tesz meg. Az időjárás kedvező. Heyerdahl azt kívánja bebi­zonyítani, hogy az egyiptomi kultúrát háromezer évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon ke­resztül juttatták el Közép- Amerikába. Megszűnt a füstszűrőscigaretta-hiány. Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta a PLOVDIV. 1 csomagban 20 db, ára: 4,40 Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents