Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-08 / 130. szám
Leonyid Brezsnyev beszéde f- (Folytatás az 1. oldalról) da lista államok egységét. ».Feltétlenül látnunk kell, hogy a meglevő nehézségek ellenére tovább folyik a szocialista országok egészséges konszolidációja, az a folyamat, amely konkrét ' formában megnyilvánul a szocialista országok sokoldalú együttműködésében” — mondotta Brezsnyev; A vilásszocializmus sikerei vitathatatárnok. Ugyanakkor ismeretes hogy a szocialista világrendszer fejlődésében akadnak nehézségek is — jelentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Olyan évszázados hagyományok gyökeres kiirtásáról van szó, amelyek valamennyi osztály és társadalmi csoport érdekeit érintették a társadalmi viszonyok merőben új típusának megteremtéséről, új módon gondolkodó és új világnézettel bíró emberek kineveléséről. „Fenntartás nélkül epetértünk a tanácskozás fő dokumentumának azzal a tételével, hogy a szocialista rendszer tömörítésének fő iránya: a szocialista internacionalizmus alapelveinek szakadatlan érvényesítése, a szocialista államok nemzeti és internacionalista feladatainak helyes összekapcsolása, az egymásnak nyújtott kölcsönös segítség és kölcsönös támogatás, az összes Kziocialista ország egyenjogúsága — szuverenitásuk és függetlenségük, a belügyeikbe való be nem avatkozás elveinek következetes betartása mellett.” s,Vitathatatlanok azok a sikerek, amelyeket a kommunista pártok elértek” — mutatott rá ezután az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. — Tanácskozásunk azonban joggal összpontosítja figyelmét a még megoldatlan feladatokra, az imperialista ellenes harc új lehetőségeire, az útjában álló nehézségeikre. Márpedig ilyen nehézségek vannak és egy részük összefügg fejlődésének bonyolult időszakát átélő mozgalmunk helyzetével. Mozgalmunk egyes láncszemeiben igen jelentősen megbomlott az egység. Egyes testvérpártok kudarcokat, sőt vereségeket szenvedtek el”. „Nem mehetünk el sző nélkül a kommunista mozgalomban jelenleg fennálló nézeteltérések mellett, nem tehetünk úgy, mintha azok nem léteznének”. „Osztjuk azoknak a testvér- pártoknak a véleményét, amelyek határozataikban felhívják a figyelmet az ilyenfajta veszély ellen folytatandó erélyes harc szükségességére.” „Természetesen az egyes országokban folyó opportunizmus- és nacionalizmus-ellenes küzdelem mindenekelőtt az illető testvérpártok hatáskörébe tartozik. Ugyanígy igaz azonban, hogy ha mozgalmiunknak ebben vagy abban a láncszemében ezt a harcot felfüggesztik, az rögtön tükröződik a mozgalom egészén” — állapította meg Leonyid Brezsnyev. „Döbbenetes példája annak, hogy milyen kárt okozhat a kommunisták közös ügyének a marxizmus-leninizmustól való eltávolodás, az internacionalizmussal való szakítás, a Kínai Kommunista Párt vezetőségének álláspontja.” „Annál is inkább fontos, hogy beszéljünk erről, mert a haladó közvélemény bizonyos része mindeddig hisz a jelenlegi kínai vezetőség forradalmi törekvéseiben, hisz olyan kijelentéseiknek, hogy az imperializmus ellen harcolnak.” „Nem lehet lebecsülnünk azt a kárt, amelyet Peking szakadár tevékenysége okoz. A kínai vezetőség politikájának következtében kialakult helyzet új mozzanatot visz az antiimiperialista egység problémájába — állapította meg Brezsnyev. „Elengedhetetlen, hogy mi, kommunisták felelős és világos álláspontra helyezkedjünk. A kommunisták sorainak megbomlasztására, az antiimperialista erők megosztására irányuló politikával szembe kell helyeznünk szilárd egységakaratunkat, tetteinket és közös akcióinkat, amelyek elvezetnek az egységhez”. A kommunisták kipróbált fegyverrel rendelkeznek az egységért vívott harcban. Ez a fegyver a proletárintemaci- onailizmus, — hangoztatta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. „Már a tanácskozás előkészítése folyamán egyetértettünk abban, hogy a kommunista mozgalom egységének megszilárdításához fel kell kutatnunk a fennálló nézeteltérések leküzdéséhez vezető utat” — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. A véleménykülönbségek leküzdését célzó imáyvonal- ról heszélve Brezsnyev három kérdéssel foglalkozott bővebben. Először — az imperializmus elleni közös akciók jelentősége a kommunista mozgalom összefogása céljá- bóL „A mai korban, amikor a kommunisták közvetlenül felelősek népeik sorsáért, az emberiség jövőjéért, nem vethetjük fel a kérdést ilyen formán: oldjuk meg először a mozgalomban levő ellentéteket és utána majd megegyezünk a közös akcióban. Az élet más utat követel: A különböző kérdésekben fennálló ellentétek nem akadályozhatják a kommunisták közös akcióit az imperializmus elleni együttes harcban; oldjuk meg közösen az egységes akciók lebonyolításával összefüggő gyakorlati feladatokat és a közös harc során kiderül majd, hogy mely nézetek felelnek meg a kommunista mozgalom általános érdekeinek és melyek állnak azokkal ellentétben, zavarják, sőt károsítják közös ügyünket. Másképpen kifejezve arról van szó. hogy gyakorlati tevékenységünkben mindenekelőtt azt kell előtérbe helyeznünk, ami közelebb hozza egymáshoz a világ kommunistáit”. „Másodszor — mondotta az SZKP Központi Bizottságának főtitkára — hangsúlyozni szeretném, hogy szükség van a testvérpártok közötti kapcsolatok és érintkezési pontok sokoldalú kiszélesítésére”. A kapcsolatokra és az érintkezésekre szükség van egyíéltül, mint nemzetközi akcióink összeegyeztetésének sajátos mechanizmusára, másfelől pedig, mint a felmerült problémákkal kapcsolatos álláspontok egyeztetésének, az ellentétek rendezésének eszközére. Az ellentétek leküzdése, a kommunista mozgalom egységéért vívott harc harmadik fontos irányzatának Brezsnyev a pártok elméleti munkájának összefoglalását nevezte meg, s rámutatott, hogy a marxista—leninista elméletet ezen az alapon kell fejleszteni, a marxista—leninista elveket és alapeszméket ezen az alapon kell védelmezni. Győzelmet aratni az imperializmus elleni harcban, elérni mozgalmunk, valamint az összes antiimperialista erők szilárdulását lehetetlen, ha nem bontakoztatjuk ki a leghevesebb támadást a bur- zsoá ideológia ellen — mondotta a továbbiakban Brezsnyev. Különösen hangsúlyozni szeretném a testvérpártok összeegyeztetett erőfeszítéseinek, kölcsönös támogatásának jelentőségét azokban a konkrét cselekményekben, amelyek arra irányainak, hogy leleplezzék a kommunizmus ellenségeinek ideológiai koholmányait — jdentette ki az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. „A békés együttélés nem vonatkozik az ideológiai harcra — ezt teljes határozottsággal hangsúlyozni kell- Ugyanakkor a békés együttélés nem jelenti egyszerűen azt, hogy a szocialista és a kapitalista államok között nincs háború. A békés együttélés elvének betartása szélesebb körű lehetőségeket nyit a szocialista és a kapitalista államok közötti kapcsolatok fejlődésére is”. „Az utóbbi Idők tapasztalata, különösen a Szovjetuniónak Franciaországhoz, Finnországhoz, Olaszországhoz, Japánhoz és egész sor más országhoz fűződő kapcsolatainak fejlődése arról tanúskodik, hogy a békés együttélés politikája magában rejt ilyen lehetőségeket”. „Nem teszünk itt kivételt egyetlen kapitalista állam, így az Egyesült Államok szempontjából sem. A békés együttélés számunkra nem átmeneti taktikai fogás, hanem a következetes, békeszerető szocialista külpolitikának fontos elve” — mondotta Brezsnyev. „A jelenlegi nemzetközi helyzet sürgős problémái nem terelik el figyelmünket a hosszabb lejáratú feladatokról, így kollektív biztonsági rendszer megteremtéséről a Föld azon térségében, ahol fokozott veszély áll fenn egy új világháború kirobbanására, fegyveres konfliktusok kirobbanására. Ilyen rendszer helyettesítheti legjobban a jelenleg fennálló katonai—politikai csoportosulásokat”. Az európai kommunista és munkáspártok — azok, amelyék hatalmon vannak és az európai tőkés országok kommunista és munkáspártjai egyaránt — Karlovy Vary- ban megtartott értekezletükön közös programot dolgoztak ki az európai biztonság megteremtéséért vívott harchoz. Az európai népek biztonságára, az európai állah0t a világpolitikában Megkezdődött a moszkvai nagy tanácskozás — A Nixon—Thieu- találkoző előkészületei — A Pompidou—Poher mérkőzés — Tovább erősödik az NDK nemzetközi pozíciója — Incidensek a közel-keleti háború második évfordulóján 1969. június 8-, vasárnap A nemzetközi politika e heti eseményei közül hazánk külkapcsolatai és a szocialista közösség egységének erősítése szempontjából egyaránt fontos volt Fock Jenő miniszterelnök csehszlovákiai hivatalos látogatása. A Cer- nik miniszterelnök meghivá- sára tett utazás minden vonatkozásban megerősítette a két szomszédos ország baráti viszonyát, széles körű együttműködését. A hét legfontosabb eseménye a kommunista és munkáspártok moszkvai tanácskozásának megnyitása. A moszkvai tanácskozás létrejöttét és azt a tényt, hogy azon 75 párt képviselteti magát, a világon mindenütt a kommunista mozgalom nagy sikereként értékelik. Annál is inkább, minthogy ismeretesek a mozgalom belső prob-, léméi. De máris bebizonyosodott, hogy a pártok elsöprő többsége az internacionalista egység erősítésében keresi az imperializmus elleni harc hatékonyabbá tételének előfeltételeit. A vietnami probléma megoldása körüli politika legfontosabb színtere ezen . a héten nem Párizs volt. Ott rutinjellegű ülésre került csupán sor a négyes értekezleten, minthogy a küldöttségek vezetői távol voltak. A vietnami probléma fő eseménye a £iixon—Thieu találkozó előkészületei voltak. Jellemző a légkörre, hogy hosszú idő után' és érvényben levő ígéretüket megszegve az amerikaiak légi csapást mértek a Vietnami Demokratikus Köztársaságra: csütörtökön bombázták a demili- tarizált övezettől 80 kilométerre északra, a VDK légelhárítását Mire e sorok napvilágot látnak, Nixon és Thieu már tárgyal a Csendes-óceáni Midway szigeten. Állítólag elsősorban arról, hogyan kezdhetik meg a Dél-Vietnamban állomásozó amerikai intervenciós erők kivonását Az előjelek azonban a legkevésbé sem biztatóak. A héten tartott beszédeikben Nixon elnök és Rogers külügyminiszter egyaránt szélsőségesen agresszív kijelentéseket tettek. Magától értetődő, hogy Thieu sem a béke reális előfeltételeiről beszélt azok után, hogy hazatért Dél-Koreában és Tajvanon tett útjáról. A Távol-Kelet e két szélsőségesen reakciós országában ahhoz keresett támogatást, hogy továbbra is nemet tudjon mondani a vietnami belső megbékélés, bármiféle koalíciós kormány megoldására. Mindazonáltal tény, hogy bizonyos taktikai nézeteltérések is vannak Washington és Saigon között. Az Egyesült Államok ugyanis a nyomasztó vietnami terhek egy részét valóban át akarja hárítani a Thieu-rezsimre, mely viszont reszket attól a gondolattól, hogy csökkenjen az amerikaiak katonai jelenlétének tényleges potenciálja. Európa politikai életében a legérdekesebb fejlemények az elmúlt héten is Francia- országban zajlottak le. Miután a Francia Kommunista Párt úgy döntött, hogy az elnökválasztások második fordulójában a szavazástól való távol maradásra szólítja fel hiúsít A nagyarányú tartózkodás — még akkor is, ha Pompidou minden előjel szerint győztesen kerül majd az elnöki bársonyszékbe — nem teszi könnyűvé számára a kormányzást. Francia- ország jövője szempontjából a legkiábrándítóbb természetesen az, hogy De Gaulle egykori miniszterelnökével szemben, a személyében és politikai súlyában egyaránt jelentéktelen Poher áll. A felelősség ezért a szocialistákra és a Mitterrand-féle, önmagukat baloldalnak minősítő csoportokra hárul, akik megakadályozták a baloldal egységes fellépését. Európai jelentőségű eseménye még a hétnek — bár jelentőségében korántsem csupán a mi kontinensünket érinti — a Némát Demokratikus Köztársaság és Szíria nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatfelvétele. Néhány hét leforgása alatt teljes értékű diplomáciai viszony jött létre az NDK és négy olyan, pozitív semleges- ségi politikát folytató ország (k,özött, mint Kambodzsa, Irak, Szudán és Szíria. Bízvást állíthatjuk, hogy ezzel végső szakaszába érkezett a nyugatnémet Hallstein doktrína bukása. Az NDK-t elismerő országok az első szocialista német állam békepolitikáját és a harmadik világ önzetlen segítésében játszott jelentős szerepét honorálják ezzel a lépésükkel, de ezzel együtt fontos hatást gyakorolhatnak Európa biztonságának erősödésére is. Bonn ugyanis . az egyedüli képviselet” pozíciójának telje«? elvesztésével tovább csúszott lefelé a nemzetközi mók határainak stabilitására és ezen állattok békés együttműködéséi« vonatkozóan konkrét programot terjesztettek elő a Varsói Szerződésben részt vevő országok. „A Szovjetunió kommunista pártja, a Szovjetunió mindont megtesz e program megvalósításáért — jelentette ki Brezsnyev. — Véleményűik szerint az események menete napirendre tűzi egy ázsiai kollektív biztonsági rendszer megteremte lének feladatát in”. „Mint eddig is a Szovjetunió továbbra is hajlandó megegyezni az áltailánc s és teljes leszerelésről a ft gyverkezési hajsza 6 mindenekelőtt a nukleáris és rakétafegyverek korlátozását célzó intézkedé- sekrőL — A szovjet né]> ezután is megingathatatlanul védelmezi a béke. a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus ügyét” — jelentette ki Brezsnyev. Szólt Brezsnyev a Lenin születésének 100. évfordulójával kapcsolatos előkészületekről is. „A lenini zmus: korunk marxizmusa. Lenin születésének 100. évfordulója a világ minden kommunistájának ünnepe. Az SZKP meggyőződése, hogy a közelgő Len in-jubileumot fel kell haszná ni az ideológiai munka további aktivizálására a kommunista mozgalomban.” „Elvtársak, mindín okunk megvan rá, hogy biztosan nézzünk a jövő elé. A kommunista mozgalom, amely hű Marx, Engels, Lenin hafll íatatlan tanításához, jelen leg óriási lehetőségekkel rendelkezik, hogy a: összes antiimperialista erőkkel szövetségben új győzelmeket vívjon ki, a népek társadalmi és nemzeti felszabadulásáért, a békéért, az egész emberiség ragyogó kommunista jövőjéért folyó történelmi harcban” mondotta Brezsnyev. ranglétrán. Ennek következtében viszont óhatatlanul gyengül Európa legveszélyesebb revansista állama. Második évfordulója volt a héten Izrael „villámháború- jának”, mely 1967-ben a nemzetközi feszültség legveszélyesebb gócainak egyikét hozta létre a Közel-Keleten. A problémák megoldásának lehetősége — sajnos — két évvel a történtek után sem került látható közelségbe. Hogy miért van ez így, arra mindenki másnál meggyőzőbb választ adott Golda Meir asszony, izraeli kormányfő, aki szerdán ismét nem a békéről beszélt, hanem azt követelte, hogy Franciaország újítsa fel fegyverszállításait, melyeket De Gaulle volt elnök éppen azért állított le, hogy legalább ne mozdítsa elő Izrael további háborús potenciál-növekedését. Hajdú János LIBREVILLE: Egy francia vóröskeresztes gép fedélzetén megérkezett a gaboni Libreville repülőterére az a 18 európai olajszakértő, akiket a biafrai hatóságok halálra ítéltek, majd megkegyelmeztek nekik és szabadon bocsátották őket. Valamennyien jó egészségben vannak, a libreville-i francia kórházban azonban ennek ellenére kivizsgálásnak vet’k alá őket. BUENOS AIRES: Ongania argentin elnök tanácsadóival tárgyalt az új kormány megalakításáról. A kormányból a közelmúltban öt miniszter távozott. A válság hátterében azok a véres utcai tüntetések állnak, amelyeknek részvevői — munkások és diákok — béremelést és nagyobb oktatási szabadságot követeltek. PÁRIZS: Germaine Gullé a CGT titkára pénteken levelet intézett Couve de Murville miniszterelnökhöz. A levélben a nagy francia szakszervezeti központ nevében tiltakozik az ellen, hogy a francia kormány Párizsba meghívta és fogadta a görög katonai junta egyik tagját, Makarezosz ezredest, hogy a francia kormány fegyvereket készül eladni a görög hóhéroknak. ★ Az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát, Kanadát, Svédországot, Japánt és Luxemburg kivételével a Közös Piac tagállamait magába- foglaló „Tizek Klubja” pénteken hivatalos közleményben jelentette be: megegyezett abban, hogy a nemzetközi valuta alap számára pótlólag olyan anyagi erőforrásokat bocsát rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik Nagy- Britannia számára készenléti hitel folyósítását. Azt a hírt, amely szerint Nagy-Bri- tannia egymilliárd dollár ösz- szegű hitelhez jutna, nem erősítették meg, de nem is cáfolták. JERUZSÁLEM: Az izraeli parlament elhatározta, hogy az ország pénznemének nevét az eddigi izraeli fontról a héber sekel-re változtatja. MAROKKO: A norvég Heyerdahl papi- rus-csónakja 480 kilométernyire van a Kanári-szigetek nyugati csücskétől. A csónak, amely május 25-én indult el Marokkóból, hogy átszelje az Atlanti-óceánt, naponta körülbelül 110 kilométert tesz meg. Az időjárás kedvező. Heyerdahl azt kívánja bebizonyítani, hogy az egyiptomi kultúrát háromezer évvel ezelőtt az Atlanti-óceánon keresztül juttatták el Közép- Amerikába. Megszűnt a füstszűrőscigaretta-hiány. Korlátlan mennyiségben kapható a kiváló minőségű bolgár füstszűrös cigaretta a PLOVDIV. 1 csomagban 20 db, ára: 4,40 Ft.
