Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-07 / 129. szám

Közösen — Jobban Eredményesebb évre számítanak a hatvani Lenin Termelőszövetkezetben Az elmúlt esztendő nem sok szerencsét hozott a hat­vani Lenin Termelőszövetke­zetnek. Az aszály, valamint a száj- és körömfájás nem kevesebb, mint négymillió forintos kiesést okozott a kö­zös gazdaságnak- S bár a szö­vetkezet évek óta megalapo­zott gazdálkodást folytat, mégis rendkívül nehéz hely­zetbe kerültek az említett okok miatt. — Gondjaink még most sem múltak el — mondja Gellert János főmezőgaz­dász —, hiszen nem elég csu­pán jól gazdálkodnunk, ha­nem nagyon jól kell gazdál­kodnunk. Be kell hozni azt a tavalyi négymilliót is. Kettőből — egy Az idei munkát megválto­zott körülmények között kezdte meg a gazdaság. A hatvani szövetkezet egyesült a kerekharasztival, s most együttesen szeretnénk jobb eredményeket elérni. — Az egyesülés hasznos volt — mondja a főmező­gazdász —, lehetővé tette, hogy két nagyobb területi dig is kifizetődő volt, bízunk benne, hogy így lesz a jövő­ben is. Kerületi rendszer A szövetkezetek egyesülése következtében új szervezeti rendszert is kialakítottak a megnövekedett közös gazda­ságban. Állami gazdasági mintára két kerületet hoztak létre a gazdasági egységeknek megfelelően. Mind a két ke­rület önállóan gazdálkodik — külön terv alapján, s a fel­adatok megvalósításáért a kerület vezetője a felelős. — Mennyiben jobb ez, mint az előző szervezeti for­ma? — Több szempontból is jóval előnyösebb — mondja Gellért János. — Egyrészt azért, mert egy kisebb egy­séget könnyebb irányítani, jobban át lehet tekinteni a gazdálkodást. A kerület ve­zetői jobban érvényesíthetik elképzeléseiket, hiszen szá­mukra csupán a terv telje­sítése kötelező, de azt, hogy ezt miképpen érik el, az tel­jesen rajtuk múlik. Ugyan­akkor a szövetkezet felső ve­zetése sok munkától mente­sül. így több idejük jut a szövetkezet egészét érintő döntések előkészítésére, ke­reskedelmi és egyéb szervek­kel való tárgyalásokra és el­sősorban az irányításra. Emellett talán megemlíte­ném azt is, hogy mind a két kerület saját érőgépparkkal rendelkezik, s nagyon sok idő és üzemanyag megtérül azzal, hogy nem kell a gé­peket egymástól nagyon tá­vol eső területekre átirányí­tani. Közepes kilátások — Milyen a terméskilátás? — Eddig nem túl sok eső esett nálunk, elkelne még egy kis csapadék- Mégis azt lehet elmondani, hogy a je­lenlegi helyzet alapján kö­zepes termésre van kilátá­sunk. S a tavalyival össze­hasonlítva ez nagyon re­ményt keltő. (kaposi) ívettfe ötezer hízó A MÉM tudományos taná­csa pénteken dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhe­lyettes elnökletével a minisz­tériumban ülést tartott. Az ülésen mezőgazdasági, az élelmiszeripari, az erdészeti és a faipari kutatási progra­mok helyzetét, valamint a kutatásszervezés tapasztala­tait vitatták meg. A minisztérium két kuta­tási programot már meg is rendelt: az iparszerű sertés­hús-termelés komplex rend­szerét az Állattenyésztési Kutató Intézettől, a lúdte- nyésztés fejlesztésének komplex kutatását pedig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemtől. A kutatók a sertésprogram végrehajtásá­val kapcsolatban lényegében iparszerű sertéshús-termelési rendszert dolgoznak ki. Olyan állattenyésztő telepek terveit készítik el, amelyek évente legalább ötezer hízót bocsátanak majd ki. A lúd- tenyésztési kutatási program kéttípusú (máj- és húsilúd) hibridek kinemesítését irá­nyozza elő. Az állatokat szin­tén ipari jellegű környezetben és jövedelmezően tenyészt­hetik majd a mezőgazdasági nagyüzemek. egységünk jöjjön létre, önál­ló gazdasági profillal. A Zagyván túli területen fő­ként gabonát, lucernát, bor­sót és cukorrépát termesz­tünk, a talajadottságok ezt teszik lehetővé. Mintegy 120 holdon pedig zöldséggel is foglalkozunk. A Zagyván in­neni részen pedig káposz­tarepcét, takarmányborsót és őszi árpát termelünk, s itt is kialakítottunk egy zöldséges övezetet. A terület egyes ré­szeit öntözni is tudjuk a ka­vicsbányák vizéből, azonkí­vül több kutat is fúrtunk. Főként a paprikát, uborkát, az egynyári szálas takarmá­nyokat és a pillangósokat ön­tözzük. Szeretnénk emellett, ha állattenyésztésünk is jobb eredményeket hozna. Éppen ezért 92 darab borjút beál­lítottunk úgynevezett fran- ciatápos hizlalásra, ez a módszer néhány helyen már jól bevált A másik elképze­lésünk az, hogy néhányszáz literrel növeljük a tehenek tejhozamát- Juhászatunk ed­Föld alatti katedráiig Egyedülálló az a fejtési mód, ahogyan az ország észa­ki csücskében, Perkupán bányásszák az anhidritet, a gipsz víznélküli „módosula­tát’. A föld alatt, 150 méte­res mélységben fejtik a ke­mény kőzetet, melyben a beomlás veszélye nélkül ha­talmas üregeket lehet kiala­kítani. Az 1958-ban megnyi­tott bányában több óriás­aknát vájtak. Amelyet most művelnek, 45 méter hosszú, magassága 30, szélessége pe­dig tizenöt méter. A hatal­mas, boltíves terem olyan, mint egy katedrális hajója; egy kisebb templom tornyos­tól is elférne benne. A Per­kupán őrölt anyagot ecsédi lignitporral keverik, mely így a szikes talajok javításá­ra alkalmas. (MTI Foto: Kunkovács László felvétele.) A közvélemény-kutatásról A közelmúltban zajlott " le lapunk közvéle­mény-kutatása. Az eredmény várakozáson felüli, majd minden második előfizetőnk válaszolt kérdéseinkre. Há­lás köszönet érte. Ígérjük, hogy észrevételeiket haszno­sítani fogjuk a jövőben. Ez alkalomból néhány gondolatot szeretnénk szólni egyrészt magáról a közvéle­ményről, erről a korántsem teljesen tisztázott fogalomról, másrészt „hol tartunk” mi ezen új tudományágak mű­velése terén. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta mind gyakrabban találko­zunk politikai, társadalmi, kulturális és főleg a gazda­sági élet területén olyan tö­rekvéssel, hogy jobban meg­ismerjék az emberek, kör­nyezetük, a „fogyasztók” vé­leményét. A különböző célú szociológiai kutatások, piac- és közvélemény-kutatás vár­hatóan a mindennapi éle­tünk kísérőjévé válik. Az utóbbiakról szólva ma már minden fejlett tőkés ország­ban működnek különböző — Igen. gyakran — államilag támogatott piac- és közvéle­mény-kutató intézetek. Ezek az intézmények, melyek egy­részt „saját” célra, másrészt társadalmi, politikai és gaz­dasági szervezetek kérdései­re keresik a választ — mint vélekedik a „köz” — a leg­különbözőbb kérdésekkel, je­lenségekkel kapcsolatban. A kutatások eredményeként született tanulmányok nem­csak az illetékeseknek, ha­nem a nagyközönségnek, az újságok olvasóinak kedvelt műsorszámai a rádió hallga­tóinak és a tv nézőinek is. Hazánkban — eltekintve az Utóbbi évektől — ilyen jel­legű intézmények nem mű­ködtek, kivéve a belkereske­delem piackutató szervezetét. A Magyar Rádió és Te- " levíziónál, majd egy évtizede működik önálló közvélemény-kutató osztály — jelenleg a Tömegkommu­nikáció Kutató Központjuk részeként. E szervezet a „kedves hallgató”, illetve „tv-néző” véleményét, ízlé­sét, műsorigényét kutatja si­kerrel. Ma már a belső és külső piac viszonyait is több intézmény kutatja hazánk­ban, megfelelő prognózist nyújtva a megrendelők szá­mára. A Hírlapkiadó Vállalatnál — lapunk kiadójánál — már ötödik éve működik a köz­vélemény-kutató csoport, mely elsősorban a Népsza­badság szerkesztősége részé­re végez közvélemény-kuta­tást az olvasók körében a lapban megjelent egyes írá­sokról, majd az egyes rova­tok olvasottságával és tartal­mi problémáival kapcsolat­ban végez tanulmányokat. Természetesen más lapok szerkesztősége is igényli a kiadó ezen közvélemény-ku­tató csoportjának szolgálta­tásait. Eddig már a Tükör, Nők Lapja, Szabad Föld. Élet és Tudomány, az Esti Hírlap és több megyei napilap szer­kesztősége végzett széles kö­rű közvélemény-kutatást ol­vasói körében, s az abban rögzített olvasói véleménye­ket folyamatosan figyelembe veszik a szerkesztőségi mun­kában. Sok tapasztalat hal­mozódott fel e munka során, melynek remélhetőleg újabb lendületet ad az e hónapban megalakult Magyar Sajtótu­dományi Társaság különbö­ző szekciókban végzett közös együttműködése is. A Szovjetunióban és más szocialista országban, külö­nösen Lengyelországban fo­lyik intenzív sajtókutatás. Mim minden új fejlődő tú­ri/ Vyágban, így a köz- •f 'try-kutat ás esetében viták dúlnak. E vi- \ íteonban nem akadályoz­zák,elősegítik fejlődé- sét.JÖlyan kérdések körül folyik a vita, hogy mi is a közvélemény? Milyen kuta­tási módszerek segítségével ismerhetjük meg és ha is­merjük, mit kezdhetünk ve­le? Mi is hát a közvélemény? A z már bizonyos, — így " vált elfogadottá és is­mertté —, hogy a közvéle­mény olyan, társadalmi tu­dat körébe tartozó szocioló­giai jelenség, a társadalmi tudat sajátos része, mely a társadalom tagjainak ítéle­teit, gondolatait, érzéseit tükrözi vissza — a társadal­mi élet jelenségeivel, folya­mataival összefüggésben —, amikor ezek az „ítéletek” és az ezekből kialakult képek még nem kristályosodtak ki tételekben, eszmei rendsze­rekben. Az is elfogadott tény, hogy a közvélemény általában nem egységes né­zet, hanem nagyon is meg- oszló nézeteket összegez. A különböző érdekű családi és munkahelyi körülmények és különböző nézetek által be­folyásolt emberek, cso­portok, esetleg ellentétes vélemények összeütközésé­nek eredményeként jön lét­re, Ez nem zárja ki, hogy igen sok esetben ne jöjjön létre egységes vélemény, sőt igen gyakran létre is jön, főleg közös érdek esetében mint például a háború és bé­ke kérdésében, a társadalom előtt álló feladatok megíté­lésének kérdésében, vagy egy-egy társadalmi visszaé­lés, bűncselekmény megíté­lésében, s más közérdekű problémák megoldása érde­kében. Kézzelfogható jelét lát­juk az egységes közvélemény létrejöttének a gazdaságirá­nyítási reform szükségessé válását illetően. Ami a közvélemény meg­ismerésének módszereit ille­ti, már kevesebb volt a vita. A fejlett közvélemény-kuta­tó intézetek az elmúlt év­tizedek során a módszerek tömegét dolgozták ki, s ezek — sajátosságaiknak megfele­lően — nálunk is alkalmaz­hatók. Ilyenek: a kérdőíves kikérdezés, az interjús és ankét-forma. Jól bevált módszerek, alkalmas eszkö­zök a közvélemény megis­merésére. Igaz, az utóbbi évek jó politikai légköre is nagyban hozzál árult, hogy az emberek őszinte véleményük kinyilvánítására hajlandók és készségesek. H fenti példák alapján *"* is kijelenthetjük, hogy a közvélemény isme­retét az élet egyetlen terü­letén sem nélkülözhetjük. Az utóbbi néhány évben in­tézmények.. szervek, így .a sajtó is a közvéleményből igyekeznek lemérni irányvo­naluk, intézkedéseik, törek­véseik helyességét.. Tudni akarják, hogy a tömegek he­Helyreigazítás ürügyén Levelet kaptunk a hatva­ni városi tanács kórháza igazgató-főorvosától, dr. Do­bos Imrétől. Az igazgató-fő­orvos helyreigazító közle­ményt kér és mi ennek ele­get is teszünk. Június 4-i számunkban ugyanis „Fekete rekordok. Májusi jelentés az ország­iakról” című írásunkban ez olvasható: „S. J.-t gázol­ta halálra / Ecséden május 30-án egy teherautó. A 11 éves kisfiú a műtőasztalon — ahol még megpróbálták a lehetetlent — halt meg.” Levélírónk szerint a fenti megállapítás „nem fedi a valóságot, sérti a baleseti osztály kollektíváját.” Mi is történt tulajdonképpen? „S. J.-t, a cikkben szereplő 11 éves kisfiút, 13 óra 30 perc­kor május 30-án szállították a baleseti sebészeti osztály­ra, igen súlyos sokkos ideg­állapotban... A szükséges műtétet és sokktalanítást el­végezték, a beteg nem a műtőasztalon halt meg, ha­nem 21 óra 40 perckor, azon a napon a kórteremben kö­vetkezett be elhalálozása.” Ez tehát az igazság. Nem a műtőasztalon, hanem 8 óra 10 perccel a szükséges műtét után, a kórteremben állt be a halál. A kisfiú sé­rüléséről az is megállapít­ható, hogy sajnos kevésnek bizonyult a gyors és lelkiis­meretes orvosi beavatkozás, a 11 éves kisfiún már nem tudtak, nem lehetett segíte­ni. Őszintén szólva nem szí­vesen ír az újságíró egy fia­tal kezdő élet derékbatöré- séről, bevégzéséről. Elkerül­hetetlenül egy dolog kering az agyában: mi lett volna, mi lehetett volna ebből az emberkéből, ha.,. De ha már arra késztet a szomo­rú valóság, hogy kétszer is írnunk kell a szerencsétlen kisfiú tragédiájáról, enged­tessék meg, hogy emlékez­tessem a szülőket, a jármű­vezetőket és a gyermeke­ket: az utolsó tanítási nap van ma az általános isko­lákban, kezdődik a szünidő. Vigyázzunk a gyermekekre! És vigyázzanlt magukra a gyermekek! A zabolátlan jókedv, a szabad időtől meg­táltosodott játékban nem fe­ledhetik a veszélyt, amelyet az egyre sokasodó, egyre áramló gépjármüvek jelen­tenek az önfeledten játsza­dozó gyermekekre. S. J. 11 éves kisfiú meg­rendítő esete figyelmeztes­sen minden gyermeket és minden felnőttet. Az élei megérdemli, hogy óvjuk, hogy vigyázzunk rá. (papp.) Budapesten tanácskozik a XT. nemzetközi alkoholizmus elleni konferencia Pénteken a Magyar Vörös- kereszt központjában akról tájékoztatták a sajtót, hogy június 9-én, hétfőn huszon­két országból több mint két­százötven, hazánkból mintegy háromszáz részvevő közre­működésével kezdi meg tíz­napos tanácskozását a Ma­gyar Tudományos Akadé­mián a XV. nemzetközi al­koholizmus elleni konferen­cia. Ez az Európában min­den évben megrendezésre kerülő tudományos tanács­kozás-sorosat 1955-ben Géni­ben kezdődött A népi demok­lyeslik-e, megértik-e célki­tűzéseiket, támogatják-e azo­kat? Az elmúlt évtizedben is bebizonyosodott, hogy a közvélemény figyelembevé­tele minden területen igen hasznos és elengedhetetlen feltétele minél zökkenőmen- tesebb fejlődésünknek. Az is bizonyos, hogy a köz­vélemény nem fogható fel, mint valami merev és állandó nézet, hanem nagyon is vál­tozó, akárcsak maga az életfa társadalmi folyamatok, je­lenségek, Az egyes ember véleménye e folyamatban vagy eggyé válik a közvéle­ménnyel. vagy elszigetelő­dik. A felvázolt néhány kö­rülmény is igazolja az egy­re gyakoribbá váló közvéle­mény-kutatások létjogosult­ságát, szükségességét. A Népújság szerkesztő- ” sége is ezeknek a gondolatoknak, ismereteknek a jegyében határozta el a közvélemény-kutatást. így akarja elérni, hogy mind korszerűbben szolgálja a me­gye lakóinak a lap iránti sokféle igényét, hogy napról napra jobb lapot adjon az olvasók kezébe. Tudjuk, hogy a követelmények mind nagyobbak. Az olvasó nem­csak informálódni akar, ha­nem művelődni, szórakozni is, amikor lapunkat olvassa. Együtt akar élni megyéje, járása, városa községe ese­ményeivel, gondjaival, örö­meivel. Az olvasók vélemé­nye is változik, mindig igé­nyesebbek a lappal szemben. Ezt a változó, fejlődő igényt, a közvéleményt a szerkesz­tőknek, újságíróknak időn­ként fel kell mérniük. Csak így tudnak megfelelni az ol­vasó várakozásainak, igényei­nek. Bán László ráciák közül először 1962-ben Varsóba látogatott el a kon­ferencia, majd Lausanne, London, Oslo, Prága, Zág­ráb, Milánó után most Buda­pesten kerül sor a jubileumi tanácskozásra, melyen az al­koholizmussal foglalkozó szervezeteken kívül az Egyesült Nemzetek Szerveze­te és az Egészségügyi Világ­szövetség is képviselteti ma­gát.' A tizenkét plenáris ülésen sorra kerülő több mint fél- száz előadás és a kapcsoló­dó vita nemcsak az alkoho­lizmus időszerű orvosi pszi­chiátriai, szociológiai és jogi kérdéseit, a gyógyítás és a megelőzés elvi problémáit veti fel, de a megvalósítás gyakorlati lehetőségeit is megtárgyalja. A konferencia keretében külföldi szakembe­rek bevonásával a magyar gondozó hálózat védőnői ré­szére továbbképző előadáso­kat is tartanak. D. I. Pittmann washingtoni professzor előadása a nyilvá­nos helyen ismételten bot­rányt okozó alkoholisták ke­zelésére ígér új módszert. Nagy érdeklődés kíséri a L Cromwell asszony (USA) elnöklésével tanácskozó szimpoziont, amely a gyó­gyult alkoholisták Népköz- társaság úti klubját is meg­látogatja és megnyitja a ta­gok „hobby”-kiállítását. Az Országos Korányi In­tézetben vitatják meg az al­koholista tbc-s betegek keze­lésének problémáját. A Heves m. Bútoripari Vállalat egri munkahellyel, ió kereseti lehetőséggel felvesz asztalos, szabó és varró férfi és női szakmun­kásokat. Jelentkezés: min­dennap a vállalat munka­ügyi osztályán Eger, Knézich Károly u. 36. 1969. június 7., szombat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents