Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-06 / 128. szám
KUiÄTÄS (Selmeczi Tóth J. felvétele.) Apróságok Hirt adott a Népújság, hogy Budapesten megalakult a földmüvesszövetkezeti mozgalom idegenforgalmi, turistairodája Coopturist néven■ örülök neki! Boldogságomnak csak attól van kissé fanyar mellékize, hogy fogalmam sincs, hogy ez az iroda honnan és miért vette a hangzatos „magyar" nevét, a Coopturistot? Persze, ha divat, hogy Magyarországon, magyar cégnek, magyar emberek érdekében csak idegen nevet szabad adni, az más... Akkor egy szót sem szóltam. Divat, az divat! Láttam egy hirdetést, kétszer is elolvastam, sőt harmadszor is... Képzeljék el: rövid volt és annak ellenére, hogy magyarul írták, magyarosan is Írták! Hogy mik vannak? ★ Ha azt hallom, hogy valaminek a tervei már készülőben vannak, akkor tudom, hogy az a valami még semmi. Csak azt nem tudom, hogy én ezt hol és hogyan tanultam meg? Érthetetlen. (—ó) Színházi szakemberek világkongresszusa Budapesten A SZÍNHÁZ az ember társa — ez a témája annak a kerékasztal- beszél getósnek, amely — a Színházi Világ- szövetség budapesti kongresz- szusa alatt — június 12-én és 13-án lesz a Fészek Művészklubban. Mostanában a világ egyik-másik pontján embertelenné vált a színház; ezzel a rosszirányú fejlődéssel száll szembe a budapesti vita. Fontos kérdéseik kerülnek ekkor szóba. Beszélnek majd arról, hogy mi a népszínház szerepe; milyen feladatai vannak a színháznak a nem világvárosok életében; a színház „ifjú hulláma” hogyan befolyásolhatja a fiatalságot; a színházinak van-e szerepe a társadalmi mozgalmakban, s végül: miképpen lehet elősegíteni a fejlődő országokban a valóban nemzeti színházi előadómód kialakulását. A világ harmincöt országából kétszáznál is több szín- házmuvészt és szakembert várnak a kongresszusra. Már június első napjaiban megérkeznek közülük azok, akiit a Színházi Világszövetség végrehajtó bizottságának és igazgató tanácsának ülésén is részt vesznek. Maga a kong- reszus június 8-án kezdődik és 14-ig tart. A színházi világszövetség elődje még a húszas években alakult rpeg, de tiszavirág életűnek bizonyult. A második világháború után, 1948- ban, Prágában jött létre az 1TI, a Színházi Világszövetség. A szövetségnek mintegy ötven ország színháza tagja; a tagországokban az ITI-nek nemzeti központja működik. A nemzetközi elnökségben magyar képviselő is helyet foglal: dr. Hont Ferenc, a magyar központ elnöke, a nemzetközi elnöikségnek al- elnöke. dr. Ján Kopeczky csehszlovák drámaíróval, művelődésügyi miniszterhelyettessel együtt. A világszövetség elnöke a svéd Palle Bru- nius. A VENDEGEK között lesz Mihail Carev, színész és rendező, a Szovjetunió ITI-köz- pontjának elnöke, a moszkvai Kis Színház igazgatója, Walter Felsenstein, a berlini Komische Oper intendánsa és főrendezője, Rosamond Gilder amerikai színházi közíró, az Egyesült Államok ITI-köz- pontjának elnöke, az ITI díszelnöke, előzőleg elnöke; Ernst Häussermann, a bécsi Burgtheater volt művészeti igazgatója, Paul Hoffmann, a jelenlegi igazgató, Shiv Kumar Joshi indiai drámaíró és rendező, Arvi Kivimaa, a finn Nemzeti Színház igazgatója, a már említett Ján Kopeczky, Korzeniewski lengyel rendező, Humberto Crsini venezue lai rendező, Tayeb Saddilci marokkói színházi szakember, Roger Stevens, New York-i producer, a Kennedy Művészeti Központ elnöke, Ellen Stewart, az Off-Off Broadway színházi mozgalom egyik megalapítója és vezetője, Szergiej Tovsztogonov, a leningrádi Gorkij Színház főrendezője, Mira Trailovic, a belgrádi Atelje 212 színház igazgatója, Walter Unruh professzor, a színházi technikusok és szcenikusok világ- szövetségének elnöke és Arnold Wesker angol drámaíró. A kongreszus természetesen egy sor hivatalos témát is megtárgyal; közülük jó néhány ugyancsak érdeklődésünkre érdemes. Foglalkoznak például a különböző világrészek sajátos színházművészeti problémáival; megvitatják az évente március 27- én megtartott Színházi Világnap tapasztalatait; a párizsi és a londoni Nemzetek Színháza fesztivál problémáit; az UNESCO javaslatát az úgynevezett népszínházzal kapcsolatos kutatásokra; a nemzetközi kiadványokat és az ITI folyóiratának munkáját. A közgyűlést követő bizottsági Üléseken szó lesz a zenes színházak időszerű kérdőseiről, közöttük aiTóJ, hogy a modern opeiratolmácsolásnak van-e még színházművészeti értéke? Megvitatják, hogy miképpen valósTthatók meg a zeneszerző színházi elképzelései a színpadon, valamint tanácskoznak az énekeskép- zés és a színházin Cl vészét közös kérdéseiről. MEG EGYETLEN kongresszuson sem vettek részt annyian, mint ahány an a budapesti ülésre jelentkeztek, noha ez mát- a tizenharmadik ITI-világgyűlés (közülük hármat tartottak szocialista országban). Az érdeklődés kétségkívül nemcsak a téma érdeme, hanem a világviszonylatban is egyre nagyobb hírű magyar színházművészeté is. Vendégeink megtekinthetnek majd néhány új magyar drámát a főváros színházaiban. Talán ez a tanácskozás ahhoz ugyancsak hozzásegít, hogy a magyar színházak részt vehessenek a Nemzetek Színháza műsorán, előadásaikat Párizsban és Londoniban is megtekinthessék. ; Zay LmsOo Mátraszentimre nyárelőben Amikor megáll itt az ember. az ország tetején, elragadtatással mondja a pazar, ezerszínű hegyi rétek, zöldbe borult erdők, meredek sziklák láttán: ez a mi Alpe- sünk, ez a mi utánozhatatlan Mátránk. A felhőkbe boruló ormok, a zúgó fenyők, tölgyesek közül előtűnő házak és minifalvak, a Csurgó- patak szeszélyes, robajos folyása, a gomba módra szaporodó vikendházak mindmind arról tanúskodnak: ér- ' denies ide, Mátraszentimré- re és környékére jönni, felüdülést, nyugalmat keresve ..; S találva ... mert a természeti adottságok több száz évesek; a magas hegyvidéki mikroklíma, — amely a legjobb idegnyugtató. — a tiszta, ózondűs levegő, a változatos táj mind-mind a gyógyulást, a pihenést szolgálja Itt. Ahhoz persze, hogy tényleg jól érezze magát az ember, nemcsak a Csurgópatak, a zúgó fenyők, a pompás rétek kellenek, de az is, hogy a mindennapi élethez valókat megtalálja, illetve megvásárol hassa. Kifőzde •.. bazár • • • tej • • • összefoglalva azt mond- .hatnánk: ezek hiányoznak leginkább. Mátraszentimrén, az ország legmagasabban fekvő községében nem lehet például filmet kapni, vagy vasárnap képeslapot. Egyéb közszükségleti cikk is hiányzik; a zsebtükörtől az úszónadrágig, a zseblámpától a televízióig. Persze a tej is... Es milyen jó lenne, ha a néhány kilométerre lévő Bagolyirtáson, — s a körülötte épülő üdülőtelepen — lehetne . például... egyáltalán vásárolni. Több százan dolgoznak itt a hét végi házak építésén, az üdülőkben is majdnem ezrekkel lehet mérni a leendő vevők számát. De jó lenne gondolni azokra is, akik egész évben itt, az isten háta mögött laknak. Egyszerűen nem akarják elhinni az errejárók: ezen a vidéken nincs se fűszerüzlet, se büfé, se zöldségbolt, se kocsma, se vendéglő, se cukrászda. Pedig a községi tanács kérve kérte az illetékeseket, hogy legalább valamilyen mozgóboltot, vagy autóbuszból átalakított elárusítóhelyet létesítenek a legminimálisabb igények kielégítésére Hiába... Nagyon nehéz megérteni, hogy miért nem kapnak ezen az árusítási alkalmon az állami és szövetkezeti kereskedők. Ennyi ember számára akár ÁBC-áruházat is létesíthetnének, s akkor nem kellene minden apróságért Gyöngyösre utazni. De lenne más lehetőség is. Amennyiben az állami és szövetkezeti kereskedelem „ejti” Mátra- szentlmrét és környékét, — ahol kész üzlethelyiség is várja őket — úgy megfontolandó lenne, hogy adjanak az arra vállalkozóknak lehetőséget, hogy trafikot, bazárt, kifőzdét vagy a rég óhajtott tejboltot megnyithassák. Amint hallottuk, lenne erre vállalkozó, és ha az állami szövetkezeti kereskedelem, vendéglátóipar nem tartja érdemesnek Itt árusítani, úgy hadd legyen a terep a geblneseké. A legfontosabb ugyanis az itt .lakóknak, a kirándulóknak, hogy legyen valahol üzlet, ahol kapni élelmiszert, iparcikket, a varrótűért, fésűért ne kelljen utazni ötven kilométert. Víz- vagy pénzszegénység ? Nem jelent meg eddig egyetlen sor sem a mátrai vendéglátásról, amelyben panaszos szó ne esett volna a vízszegénységről. így volt ez Mátraszentimrén is, ahol a leggyakoribb „bűncselekmény” a vízlopás volt. Kiszedtek minden cseppet a tűzoltóköcsiból, gazdátlanul hagyott tartályokból, s nemegyszer pénzért árusították a messziről hozott vizet a falu utcáin. Most végre megoldásához közeledik a falu vízellátása. A bánya is húsz köbméter vizet ad és több millió forintos költséggel a Piszkéstető alatti öt forrás vizét felfogva vezetéken szállítják az éltető vizet a faluba. Nem okoz majd gondot ezentúl a kisebb-nagyobb üdülők, falusi házak vízzel való ellátása és az építkezéseket sem kell leállítani vízhiány miatt. Ezzel kapcsolatban azt mondták a métraszentim- reiek, nagyon téves az a vélemény , hogy a Mátra vízszegény. Inkább az a helyzet, hogy... pénzszegény. Nálunk is ez akadályozta eddig a vízellátás megoldását, s azt, hogy megfelelő környezetet teremthessenek az oda kiránduló, és az ott lakó embereknek. Turistaklub — összefogással A vízhez hasonlóan a kultúrára, szórakozásra Is majd hogy nem hiába szomjaztak eddig az erre járó, erre lakó emberek. Most azonban, hogy sikerült a MOKÉP, a községi tanács és más szervek ősz- szefogásával lerakni a turistaklub alapját, nagyobb lehetőség adódik a szórakozásra. Lesz itt mozi, klub, könyvtár, sőt zene is. amelyet olyan régen óhajtanak, e vidéken üdülők... és a helybeliek is. A zene... amelyet addig azzal utasítottak el, hogy zavarja az üdülők nyugalmát. Évek óta hiába ordítanak a táskarádiók, zörög a falu melletti bánya, berregnek az autók, visítanak a lökhajtá- sos repülőgépek, mindez „megérthető volt”, cshk az nem, hogy a Vadvirág turistaházban, — Illetve annak éttermében — legalább hetenként egyszer-kétszer zenét hallgathassanak a fiatalok. Most vasárnap volt a premier, az első zenés délután, s remélhető, így is marad, hiszen az egész környéken készülődtek erre az első és a következő zenés vasárnapra. Nemcsak turistáknak Sok hasznos kezdeményezésről hallottunk Mátraszentimrén. örömmel lehetett látni a Vadvirág turistaházat új köntösben, de a szép áruválasztékkal rendelkező zöldségboltot, a buszmegállót, az épülő klubot, a vízvezetékeket is, amelyek nemcsak a turisták kényelmét, de az Imreiek jobb ellátását Is szolgálják. Ugyanúgy, mint a nemrég felavatott öregek szociális otthona, s a többi kulturális, szociális létesítmény, amely az utóbbi időben itt, az ország legmagasabban fekvő községéiben épült Mindezek láttán joggal mondhatja az, aki hosszú idő óta figyelemmel kíséri e környék fejlődését^ hogy azok az „objektív okok”, amelyek eddig gátolták az előbbrelépést, — mint a mellékelt ábrák mutatják, — megoldhatók. Igaz, némi pénzzel, sok-sok ötlettel, határozottsággal és összefogással. Szerencsére ezekből mind több akad manapság Mátraszentimrén. Kovács Endre 1%9. június 6., péntek PINTÉR ISTVÁN: 23. Zene csendült fel, a Rá- kóczi-induló. A hangforrást nem sikerült megtalálnom, alighanem rejtett hangszórókból, magnetofonszalagról közvetítették a muzsikát. Nánássy, mint valami jól idomított katonaló, felkapta a fejét, és gondasan kiszámított léptekkel a terem közepe felé tartott. Mögötte há- romlépésnyire követte Csán- kó, két frakkos, kitüntetésekkel teleaggatott úr kíséretében. Mi a terem közepe táján tartózkodtunk. Nánássy útközben mindkettőnket megpillantott, s szeme tágra meredt a csodálkozástól. Meg is állt, bevárta Csánkót, súgott neki valamit, minden bizonnyal rólunk beszélt, s csak aztán folytatta útját. En észrevettem baljós tekintetét, s a terem sarka felé akartam húzódni, de Temer nem engedte. Észrevétlenül, de határozottan megragadta a csuklómat. — Itt maradsz! — parancsolta. Közben Nánássy a terem közepére ért, a zene elhallgatott. — Vitéz Csánkó András vezérezredes úr Öméltósága, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke, a nemzeti éyzelmű magyarság vezérlő csillaga és reménysége kíván szólni... Vezérezredes urunk nem törődik az életét fenyegető vörös ügynökökkel, hanem áldozatos lélekkel eleget tesz e percben is nemzeti kötelességének. Nyilvánvaló azonban, hogy ellenségeink bérencei e percben is köztünk tartózkodnak. Figyelmeztetem őket — emelte fel a hangját Nánássy, és meredten rám nézett —, hogy minden óvórendszaibályt foganatosítottunk szeretett vezérünk biztonsága érdekében. Figyelmeztetem a gazembereket, hogy merényletük kudarcba fog fulladni, és az árulókat itt a helyszínen felkoncoljuk! ... Túlzás lenne azt állítani, hogy e percben a derűs nyugdíjévekre gondoltam. Már bántam, hogy igent mondtam Ternemek, és eljöttem erre a teára. Ismét elátkoztam azt a percet, amikor magyar szót akartam hallani, amikor eszembe jutott a bableves füstölt hússal és csipetkével... De most már nem volt visszaút. Nánássy szavait gyér taps követte. Csak azok ünnepeltek, aiklk néhány perccel előbb Csánkó társaságában álldogálták a sarokban. Csánkó udvarias meghajlással köszöntötte a megjelenteket, és beszélni kezdett: badságot és az otthon dúló tatárjárás után visszavezetni szülőhazánkat a régi útra. Most, midőn Amerika földjére, léptem, sajnálattal kell megállapítanom, hogy idekint ólő honfitársaim egy részében már teljesen kialudt, vagy alig pislákol az a láng, amely ha megszólal a hajnali kakasszó, hitünk szerint lángra gyújtja majd a szárazföldet és a tengert... Ideges voltam, de nem áll— Nemzettestvérek! Idegenbe száműzött magyarok! Azért jöttem el közétek, hogy a magyar szabadság, az ezeréves Magyarország feltámadásának ígéretét hozzam. Az általam vezetett mozgalom, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre, mint az emigrációban élő magyarság egyetlen igazi és önzetlen szervezete, van hivatva kivívni a magyar ezahattam meg nevetés nélkül. A zsebkendőmmel akartam leplezni, hogy kinevetem Csánkó urat. Ámde mielőtt még a zsebembe nyúlhattam volna, két fiatalember fogott közre, és csak akkor engedett szorításuk, amikor látták, hogy mit veszek elő. Csánkó közben folytatta: — ... Azért jöttem közétek, hogy felélesszem azt a szent lángot, amely elhamvasztja majd ellenségeinket, üzenem nektek, hogy a helyemen vagyak. És büszkéd számolhatok be arról, hogy ■ nemcsak az egész világ nemzeti érzelmű magyarságának bizalmát borom, hanem a szabad világ hivatalos köretnek bizalmát is. Az általam vezetett és a magyarság képviseletére egyedül hivatott mozgalom, a Magyar Nem- zetmentők Bajtársi Köre élvezi a hivatalos amerikai és más körök támogatásét. Sajnos ajkadnak az idegenben elő magyarok között olyanok, akik azt állítják, hogy köztem és a nyugati országok hivatalos körei között ellentétek támadtak, és hogy ezek az általam igep tisztelt személyiségek másokat támogatnak. Ki kell jelentenem erről a helyről, hogy mindez nem egyéb aljas rágalomnál! Csattanó® választ adnak ezeknek a mai Czi 11 eleknek azok az események, amelyek éppen a legutóbbi napokban foglalkoztatják nemcsak a magyarságot, hanem a legszélesebb körű nemzetközi közvéleményt is. Mint tudvalevő, merényletet készítettek elő ellenem. Kérdezem én, tisztelt nemzettestvéreim, s feleljen ki-ki magyar lelkiismerete szerint: vajon miért éppen az én életemre, vitéz Csánkó András vezérezredesnek, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Köre elnökének életére törnek ellenségeink? A válasz nem lehet kétséges! Egy az isten, egy a haza, eev a válasz . . . (Folytatjuk,}
