Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-05 / 127. szám
A nagy tanácskozás A nemzetközi kommunista mozgalom fontos esemény elé érkezett: az a nagy munka, amelyet a különböző pártok tavaly februárban hazánk fővárosában kezdtek el, elvezetett a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozásához. Ennek az értekezletnek a legfőbb célja valamennyi kommunista párt és minden haladó erő érdekében összehangolni az imperializmus elleni harcot. Kétségtelen, hogy a nemzetközi munkásmozgalomban keletkezett nézeteltérések ezt megnehezítik. Az is kétségtelen azonban, hogy valamennyi kommunista párt legfontosabb érdeke az an- tiimperialista akcióegység. Ilyenformán a nagy tanácskozáson együtt jelentkeznek megosztó és egyesítő tényezők. Az a körülmény, hogy a tanácskozásra egyáltalán sor került, hogy mintegy hetven párt képviselői együtt ülnek, azt mutatja, hogy eleve az egyesítő tényező az erősebb. Természetesen illúzió lenne olyan feladatot állítani az értekezlet elé, hogy előbb küszöbölje ki a pártok közti valamennyi nézeteltérést, s csak azután, az így létrejött alapon hozza létre az imperialistaellenes akcióegységet. Az előkészítő periódusból már nyilvánvaló, hogy itt másik folyamatról van szó: az imperialistaellenes akcióegységre való törekvés kedvező atmoszférát teremt a pártok közötti nézeteltérések kiküszöböléséhez is. A kommunista mozgalom sorait megosztó elvi problémákat nem elvtelen kompromisszumok, hanem türelmes vita alapján kell megoldani. Ennek a vitának mindenképpen csak a javára válik, ha a kommunista és munkáspártok össze tudják hangolni a tőkés országokban a kizsákmányolás ellen, a munkásság jogaiért, a nemzetközi tőkés monopóliumok ellen vívott küzdelmet. Az akcióegységre való törekvés természetesen kiterjed majd a nemzetközi életnek olyan súlyos problémáira is, mint a vietnami háború, a Közel-Kelet, vagy például az európai biztonság problémái. A nemzetközi kommunista mozgalom ellenségei régóta azt jósolták, hogy a nagy tanácskozásra egyáltalán nem kerül sor. Később már változtattak álláspontjukon és azt hangoztatták, hogy a pártok csak kis számban küldik el képviselőiket Moszkvába. Nos, a nagy tanácskozás 70 párt részvételével ma megkezdődik. A tények tehát újra arról tanúskodnak, hogy ismét rossz jósoknak bizonyultak. A mi pártunk évtizedek történelmi leckéiből tudja, hogy a haladás, a hazafisás, a nemzeti felemelkedés érdekei elválaszthatatlanok a proletár internacionalizmustól, a Szovjetunióhoz és a többi testvérországhoz fűződő megbonthatatlan barátságtól. Ezeknek az eszméknek a jegyében vállal- kozptt a Magyar Szocialista Munkáspárt csaknem másfél esztendővel ezelőtt az előkészítő konzultatív találkozó házigazdájának szerepére, s tett erőfeszítéseket azóta is szüntelen a mostani nagy tanácskozás létrejöttéért. Méltán vagyunk büszkék arra, hogy ezeket az erőfeszítéseket a testvér- pártok nagyra értékelik. Pártunk képviselői a most kezdődő moszkvai tanácskozáson ugvanolyan elvi szilárdsággal, s az egység kikovácsolása érdekében végzett fáradhatatlan munkával vesznek majd részt, mint amilyen elviséget és szilárdságot az előkészületek során tanúsítottak. (K. S.) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK? JgjjWl AZ MSZMP HEVES MEG VEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XX. évfolyam, 127. szám 8 OLDAL: ARA 80 FILLER 1969. június 5., csütörtök Az Örvény-völgy titka ★ Válasz — bizalmi ügyben ★ Szót kérnek — tetteket ígérnek ★ Tudósítóink jelentik ★ Három a kislány Gyöngyösön Budapestre érkezett az indiai iparüayi miniszter Szerdán délután Budapest-' re érkezett Fakhruddin Ali! Ahmed indiai iparügyi mi- ■ niszter. Fogadására a Feri-! hegyi repülőtéren megjelent; dr. Bíró József külkereske-; delmi miniszter, dr. Kovács ; István, a kohó- és gépipari' miniszter első helyettese. Ott ; volt Sumal Sinha, India bu-! dapesti nagykövete is. PR AGA (MTI): Svoboda köztársasági elnök a prágai várban fogadta Fock Jenői, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökét, akit Kovács Imre prágai magyar nagykövet kísért. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen jelen volt Oldrich Cernik miniszterelnök is. Érintettek néhány időszerű politikai kérdést, valamint a két ország közötti együttműködés problémáit. A magyar vendégek szálláshelyén ezután Fock Jenő külön nyilatkozott a csehszlovák televízió, a csehszlovák rádió, a Rudé Právo és az Üj Sző munkatársának. Csehszlovákiai látogatásának céljáról elmondotta: kíséretében lévő magyar személyiségekkel együtt örömmel tett eleget a csehszlovák kormányelnök meghívásának, •— majd a csehszlovák államférfiakkal folytatott tárgyalásáról szólt. Ezek a két ország kapcsolatainak valamennyi területét felölelik és céljuk olyan megállapodások előkészítése, amelyek hathatósan elősegíthetik az együttműködés elmélyítését, szélesítését. A megbeszélések főbb témái közé tartoznak továbbá a nemzetközi politika olyan időszerű kérdései, mint a vietnami helyzet, a közel- keleti kérdés, az európai biztonság problémája, stb. Az utóbbival kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt még részletesebben is megbeszélik majd a kétoldalú tárgyalásokon, mert ez a téma napjainkban Európa valamennyi országát — természetesen Csehszlovákia és Magyarország népeit is — a legközvetlenebbül érinti. Mindezekről a kérdésekről — mint mondotta — őszinte, nyílt eszmecseréket folytatott a csehszlovák vezetőkkel, s ez a baráti légkör jellemezte az olyan problémákról folytatott eszmecserét is, amelyekben még nem alakult ki teljes egyetértés. Ezeket a kérdéseket továbbra is napirenden tartják. A gazdasági kapcsolatokat illetően Fock Jenő rámutatott: országaink kereskedelmi forgalma 1968-ban — a megelőző néhány évi stagnálás után — 12 százalékkal növekedett, s az idén is körülbelül 12—13 százalékkal bővül majd a magyar—csehszlovák árucsere. Ennek ellenére gazdasági együttműködésünket nem tartom kielégítőnek — hangoztatta — s ezen a téren újabb, főleg pedig tartós előrelépés csak akkor következhet be, ha a külkereskedelem fejlődését megfelelőbb ipari együttműködés támasztja alá. Mostani tárgyalásainkon gazgazdasági vonatkozásban ez a kérdés van előtérben. Egyéb irányú kapcsolataink örvendetesen fejlődnek, — tette hozzá. — Talán a kulturális és tudományos terület az egyetlen kivétel, ahol csehszlovák részről bizonyos nehézségek mutatkoznak. Ez a probléma azonban remélhetőleg néhány hónap alatt rendeződik. Miniszterelnökünkhöz több kérdést intéztek a gazdasági életünkben bevezetett új irányítási rendszerrel kapcsolatban, továbbá, hogy a magyar üzemek megnövekedett önállósága milyen lehetőségeket ad a csehszlovák és a magyar vállalatok közötti kooperációra. Fock Jenő hangsúlyozta: mi már egy teljes esztendőt töltöttünk el az új gazdasági mechanizmus; körülményei között, s a rövid, de meggyőző tapasztalat; az, hogy számításaink beváltak. Ezt jól példázza, hogy az idei esztendő első négy hónapjában a gazdasági reform hatékonysága erőteljesebben érvényesült, mint a múlt évben, amely bizonyos mértékig még az átmenet időszaka volt. Egyébként az új gazdaságirányítási rendszer egyik legfőbb jellemzője, hogy az; üzemek jóval nagyobb önálló- ; Sággal rendelkeznek, mint; korábban. Miniszterelnökünk kifejtette még, hogy már a múlt évben konkrét egyezmények jöttek létre magyar és csehszlovák üzemek közötti kooperációs formák kialakításáról, a kérdésben azonban jelentősebb előrehaladást mind ez ideig nem sikerült elérni. Hozzátette, mostani látogatásuktól, valamint a két ország gazdasági együttműködési bizottságának a közeljövőben sorra kerülő ülésé- ; tői, s a tervhivatali szakemberek találkozójától azt remélik, hogy főleg ezen a téren még .a* idei év során-5 konikrét eredmények szülét-; nek majd. A továbbiakban; Fock Jenő hangoztatta: a! gazdasági kapcsolatokat illetően feltétlenül optimisták < lehetünk. Ugyanezt lehet < elmondani a két ország tudó-; mányos és kulturális kapcso-; latairól is. A magunk részé-; ről legfeljebb annyit tehe-; tünk hozzá — jegyezte meg; Fock Jenő, hogy , ha ezen a téren is normális, a szocialista országok viszonylatában megszokott közös munkát akarunk kialakítani, feltétlenül szükség van a csehszlovák kormány nagyobb határozottságára. Egyébként mostani tárgyaié-; sainkon megegyeztünk abban, hogy még ebben a hónapban; kétoldalú vegyes bizottsági! tárgyalások indulnak kulturális kérdésekről is, amihez! természetesen szükség van az; illetékes csehszlovák szervek, < köztük a művészeti szövetségek hatékony támogatására.; A magunk részéről a legna- J gyobb készséggel segítjük elő! ilyen irányú kapcsolataink < bővítését, erősítését — men- < dotta a magyar miniszterei- < nők. Érettségizők nagy/ pillanatai ; Előtte: Kovács Margit és Sulyok Mária „félkészig?. Közben: Bartha Károly felel, következik Zelei Edit. Utána: Bartuska Margit a kíváncsiskodók gyűrűiében. (Foto: FUmüI Ősxinte, nyílt eszmecserét folytattam Csehszlovákia vezetőivel Fock Jenő nyilatkozata — Folytatódnak a csehszlovák —magyar megbeszélések
