Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)
1969-06-28 / 147. szám
,f. HEVES megyei moziüzemi vállalat jelenti... a heves megyei moziüzemi vállalat jelenti... a heves megyei moziüzemi vállalat jelenti... A rendező operatőr, Eugen Schuhmacher és lelkes munkatársai hét évig dolgoztak ezen a filmen. A világ hat kontinensén minden olyan rezervátumot, vagy eldugott helyet felkerestek, ahol ritka, vagy kihalófélben levő állatfajok élnek. Bemutatja a film az állatok életét, szokásait, sokszor lencsevégre kapva eddig csak hallomásból ismert madarakat és emlősöket. Gyönyörű felvételekben, a színes filmtechnika nyújtotta lehetőségekkel megmutatja azokat a földrajzi helyeket, ahol a természetes környezetben megmaradt egy-két különleges állat. így ismerjük meg a három méternél nagyobb alaszkai medvét, a kanadai fehérgyikot, és az új- zélandi csodálatos madárvilágot. Az ezernyi színben pompázó paradicsommadarak nászi táncában gyönyörködhetünk s megható látni az Antarktisz pingvinjeinek fiókagondozását a mínusz 40—50 fokos hidegben. Láthatunk egy izgalmas orszar- vúliajszát: az állat lefényképezésére „csak” 15 napig kellett a művészeknek várni. Az utolsó éden című színes magyarul beszélő nyugatnémet film helyszíni tudósítást ad a ritka és kihalóban levő állatfajok életéből, szokásairól. E z a színes olasz—francia film a nálunk is nagyon olvasott Georges Simenon egyik detektívregé- nyéből készült. Az izgalmas történet egy sztriptíz-táncosnő meggyilkolásával indul. Maigret felügyelőt izgatja a bűneset, s tőle megszokott aprólékossággal lát munkához. Miért ölték meg a lányt és ki lehet a valószínű gyilkosa a lánnyal szinte egyidöben meggyilkolt idős grófnőnek? Mire mindezekre válasz derülne, még egy gyilkosság történik. Három gyilkosság — a vizsgálóbíró türelmetlen — kik tehették? Van-e kapcsolat a három eset között? Mind megannyi kérdés, s akkor Maigret elhatározza, hogy csapdát állít, remélve, hogy a gyilkos belesétál. Maigret felügyelő zseniális alakját Gino Cervi alakítja. A filmet Mario Landi rendezte. A csapdában egyre jobban szorul a hurok a gyilkos körül. A feszült cselekmény az érdekes nyomozás, és a frappáns befejezés teszi igen izgalmassá a filmet. 5 s a d. N nagy bajban volt Kecskemét városa. Zsarolta, sarcolta török, tatár, kuruc, amelyiknek éppen pénzre, jószágra volt szüksége. A városatyák egy pillái nyugodtan, hiszen állandóan fővesztéssel, felnégyeléssel fenyegették őket, ha nem fizet a város. Szűcs uram, a polgármester fel is pakolt szekérre kéméiről elege volt a megpróbáltatásokból. A tekintetes szenátus tagjainak pedig főtt a feje. A nagy gond megoldására Lestyák szabómester fia Miska javaslatot. A szenátus tagjai ennek úgy megörültek, hogy azon nyomban megválasztották Miskát Kecskemét város polgármesterének. Mikszáth Kálmán nete színes filmen elevenedik meg. A bugaci puszta homokja, az újra felépített régi Kecskemét, a török Budavár, a csodálatos köntös, Cinna a gyönyörű Lestyák Miska újra életre kelt Ilerczenik Miklós kamerája előtt Fejér Tamás rendezésében. Lestyák Miskát a furfangos polgármestert a tehetséges fiatal alakítja. Szerelmesét Cinnát Detre Anna főiskolai hallgató játssza. Az öreg Lestyák szabómester szerepében Páger Antalt láthatjuk. Á főszere ő partnereit olyan jeles színészek alakítják, mint Kállai Ferenc, Tompa Sándor, Szirtes Ádém, Fónay Márta Ránki György szerzett hangulatos kísérő zenét. ,, Zente Ferne és Garas 'atig sem ülhettek elköltözött Kecs- sapott diák tett , kalandos törté- 'v, a furfangos ■z Iglódi István j:ső. A filmhez fÖN! JÖN! JÖN! JÚLIUSBAN JÖN! JÖN! JÖN! JÚLIUSBAN JÖN! JÖN! JÖN! JÚLIUSBAN JÖN! JÖN! JÖN! JÚLIUSBAN JÖN! JÖN! JÖN! JÜLIUSB ' ^ N! JÖN! Jöay I
