Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-27 / 146. szám

RMűí KOSSUTH 8.14 Egy törpeállam terjeszke­dése. 8.24 Cseberből vederbe. Zenés komédia. 10.05 Utak. Hangjáték. 10.25 Két szimfonikus költemény. 11.00 Édes anyanyelvűnk. 11.05 Szvit gyermekeknek. 11.40 OperaAszletek. 11.20 Ki nyer ma? 12.30 Tánczene. 13.15 Népi zene. 13.45 Riport. 14.00 Operarészletek. 14.30 Róka Móka Bábszínháza. 15.10 Beethoven: c-moll szonáta. 15.30 Népi muzsika. 10.00 Andersen Nexö műveiből. 17.20 Áriák. 17.35 Mikrofórum. 17.47 A Mittalon-ügy. Rádió- 8Zätir& 18.25 Közvetítés a kardvtvóbaj­nokságról. 18.35 Zenekari hangversenyt. 20.25 Láttuk, hallottuk... 21.23 Verbunkosok. 22.20 Dalok József Attila verseire. 22.47 Meditáció. 22.57 Operarészietek. 23.30 Könnyűzene. PETŐFI 8.05 Gluck: Don Juan, 9.00 Ezeregy délelőtt. 9.40 Óvodások műsora. 11.41 Halasi és Kosztolányi írásaiból. 11.54 Spirituálék. 13.57 Zongoramuzsika. 13.05 Áriák. Mindenki kedvére — kettőtől — hatig . .. 18.10 Hangverseny a stúdióban. 18.50 Bemutatjuk a Világgazdasá­gi Tanácsot. 19.03 Népdalok. 19.36 Tudósok a mikrofonnál. 20.25 Budapestet szépnek talál­tam. Az Ifjúsági Rádió műsora. 21.25 Énekkari hangverseny. 22.00 Eemezgyűjtők húszperce. 22.20 A magdeburgl tánczenei fesztivál gálaestjének mű­sorából. 23.to Népi zene. 23.30 Zenekari dalok. MAGYAR 17.58 Hírek. 18.05 Matematika a gazdasági életben. 18.35 A magyar muzsika közel­múltja. Előadás. 19.05 Esti mese. 19.10 Móricz Zsigmond nyomában ..Somogyországban”. 19.40 Észak-olaszországi napló. TI. rész. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Keresztrejtvény-műsor. Kb. 21.45 Tv-híradó. Kb. 22.05 Dzsesszpódium ’tW. Narcy Wilson énekel. POZSONYI 10.45 Ez gyilkosság, mondotta . . . (Angol bűnügyi komédia.) 19.00 és 22.05 Tv-híradó. 19.35 Dokumentumfilm. 20.05 Kis hitparádé. 20.55 Szórakoztató műsor. A frontbetörések és balesetek hónapja EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33) Alfa Rómeó és Júlia EGRI KERTMOZI: Nagyítás EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Berlinből jelentkezem (Nyári ifjúsági mozibérlet, kötöttszelvények beválthatók.) GYÖNGYÖSI PUSKIN: Az oroszlán ugrani készül GYÖNGYÖSI KERT MOZI'. Vigyázat, hekus l GYÖNGYÖSI SZABADSÁG7 Rocheforti kisasszonyok (Nyári ifjúsági mozibérlet kötöttszelvények beválthatók. HATVANI VÖRÖS CSILLAG: A hallgatag ember HEVES: Az örökös FÜZESABONY: Kleopátra 1—II. rész PÉTERVÁSÁRA: Sógorom a zúgügyvéd ÍOH3M1 ügyelet Egerben: 19 órától szombat reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsilinszky utcai rendelőben. (Telefon: H-10.) ■hakdelés gyermekek részére is. E hó 22 és 21-e között a megye területén összesen 57 közlekedési baleset történt. Keressük a „tettest”, mert több esetben nem vétettek a KRESZ -sza bály ok ellen. Hol és mi tiltja azt, hogy ha fényes nappal az úttesten áll a szabályos oldalon egy teherkocsi s egy másik teher­gépkocsi neki ne szaladjon? Pedig ez is megtörtént. Ki a hibás, ha az úttesten keresz­tülhaladó vontatónak egy gyalogos neki megy. Ki a fe­lelős. ha a motorkerékpáros senkitől sem zavartatva az úttesten edüt egy szabályosan haladó öreg asszonyt? Mi er­re a magyarázat? Mivel in­dokolható, midőn Pétervásá- rán egy motorkerékpáros — ő sem volt ittas — a szabá­lyos oldalról áthajt az ellen­kező oldalra minden ok nél­kül, ott szemben elsodor egy kerékpárost. Vegyük vallatóra a szeszé­lyes időjárást. Megnéztük az időjárási állapotjelzőket, s a következőket találtuk. Egész hónapban, de különö­sen 11—21-e között a levegő állapotában kedvezőtlen, la­bilis helyzet mutatkozott. Egymást követték a frontbe- törések. Majdnem mind a 11 napon a levegő páratartalma 90 százalék fölött volt, páro­sulva 22—28 fokos hőmérsék­leti maximummal. Fülledt volt a levegő, csökkent a légnyomás, nehezebb volt a légzés, így az oxigénellátás is akadozott a gyengébb, ér­zékeny szervézeteknél. A pá­ra telítődés naponta bekövet­kezett, tíz napon a tizenegy- közül esett az eső, gyakori volt a zivatar, némely na­pon háromszor is megismét­lődött. 26-ig bezárólag 118 mm eső esett, (a júniusi átlag egyébként 74 mm). A meteo­rológusok hideg és meleg frontokat különböztetnek meg. Az orvosmeteorológus szerint inkább a meleg front okoz több balesetet. Ezt az itteni két nap lefolyása is igazolta. 20—22 fokos napi maximum 13-án 25 fokra emelkedett, 95 százalékos volt a páratartalom, az ered­mény e napon 8 közúti bal­eset. A közbe visszaesett hő­mérséklet 19-én egyenesen 28 fokra szökött, e meleg front hatására 19-én 7, 20-án 6 baleset történt. Mint a szakorvos mondja. a frontoknak nemcsak a 1 köz­lekedési balesetekkel van összefüggésük, de egyes spe­ciális betegségekben szenve­dőkre is rossz hatásai van­nak, gyakori a szívtrombó­zis, agyvérzés. Megszaporo­dik a kórházi felvételek szá­ma, a váratlan haláleset. A fronttal érkező légtö­megben a levegő alkotórészei pozitív, vagy negatív tulaj­donságot (töltést) hoznak ma­gukkal. Ezek a vérbe, majd az idegrendszerbe is bekerül­ve fejtik ki hatásukat. A fáradt ember, a beteg vagy idős szervezet ezekre érzéke­nyebb. Ugyanakkor az érzé­kelés, a továbbítás, a mér­legelés ellustul. Mi ezekből a tanulság? Beteg, fáradékony ember ne vezessen közlekedési eszközt. Ha -- gyalogosan megy, közle­kedjék óvatosan. A közleke­dési szakemberek éberen fi­gyeljék az időjárási előrejel­zéseket s éberségre intsenek másokat is. — ha közeleg a front. (Zétényi) lég egy kört... sier francia hajós „JOSUA” nevű hajójával részt vett a vllágkörüll versenyen. 1988 augusztusában mikor már biztos győztesnek látszott, nem futott be a célba, Plymouth kikötőjében, hanem várat­lanul eltűnt. Később jelentkezett és közölte, hogy „még egy kört” kíván tenni. A képen: Tahiti szigetén, Papeete kikötő­jében lelkesen fogadják a bátor hajóst. j (Teleföto: — AP—MTI—KS) Az egri bornapok margójára A hajdani egri borexport Az egri bor híre-neve ré­gen túllépte az ország hatá­rait. Az egri szőlőhegyek ne­mes nedűjét már nagyon ré­gen távoli országok r.épe is zamatolgatta, kortyolgatta. Lapozzunk hát belé, — az eg­ri bornapok alkalmából, — merre felé is döcögtek a „terhes szökerek” a nemes egri borokkal... Lengyelországba került a legtöbb bor már a XVI. szá­zadban is, akárcsak az egri bor fénykorában: a XVIII.- ban. Az egri várkapitányok is sok bort szállíttattak oda a püspöki bevételekből s bi­zony nagy baj volt, ha az ex­port valami miatt fennakadt, mint például 1572-ben, ami­kor az uralkodó tiltotta meg azt, vagy évek múltán, ami­kor olyan savanyú volt az az esztendei bor, hogy nem kel­lett a' lengyeleknek sem, akik pedig a savanykás boro­kat kedvelték. A XVIII, században az egri borexport a rác kereskedők kezén volt, akik kiterjedt há­lózatuk révén szinte vala­mennyi szomszédos országba exportálták borunkat. Kivált ők is Lengyelországba, Orosz­országba, sőt még Szlavóniá­ba (Ljubjana, Lajbach), sőt Bécsben is megfordultak bor­szállító szerekeikkel. 1816-ban Eger város ma­gisztrátusa imigyen vall az egri borok híréről-nevéről: „Az egri borok országszer­te ismeretesek és nevezetesek általlyában, minthogy az itt lévő promonthoríumokon (szőlőhegyeken) számossan oly alkalmatos termések szok­tak lenni, mellyeket einschlog (kénezés) nélkül... távolabb helyekre lehet vinni, anélkül, hogy törődnék és színeket változtatnák. Számossak lévén az Egri Szőlő Hegyek, itten nagy és kereskedésre elegendő meny- nyiséget szoktak teremni a Borok, úgy, hogy a helybéli consummát egy tizedére le­het számítani. (Azaz a ter­mésnek csupán 1/10-ét fo­gyasztották el maguk az eg­riek!) Az Egri Borokat az ekkori tapasztalás szerént a Jászság és Kunságban, s kör- nyül lévő más Vármegyék­ben, leginkább pedig Gömör- ben, — Duklában, Krakkó­ban, Lembergben, Varsóban, Bécsben gyakran és Saxo- niában (Szászország) is néha, a kereskedés által szokták ki- vinni. Egy-egy akó bor szállítási költsége ebben az időben 13 forintra rúgott, ami bizony sok volt, de hozzájött még ehhez „a határon fizetendő harmincad” is. Páratlan éles­látással felvetették a város­házán, hogy jelentékenyen lehetne azáltal csökkenteni a szállítási költségeket, ha ösz- szehangolnák az Egerbe és környékére, e térségekből irányuló importot a borex­porttal! De bizony abban az időben már csak árnyéka volt a len­gyel borexportunk a hajda­ninak. Pedig a XIX. század derekán már tízezer altóra teszi a várt® az egri hegyek bortermését! Sugár István Nincs egyetlen rossz sza­vam sem a német posta el­len, de azért... ...di azért jó lenne tudni, miért mindig az én telefo­nom cseng, ha valaki a Tej- központtal akar beszélni Tálán a vezetékben van a hiba. A Tejközpont száma 28-08, az enyém pedig 28-09, — és folyton csöng. Az is lehet, hogy valahol megla­zult egy kis csavar... S most megint csöng... — Itt Wiener beszél — szólok bele. — Ha 309-es számú Élel­miszerbolt — jelentkezik egy női hang. aki a neve­met vagy egyáltalán nem vette tudomásul, vagy úgy vélte, hogy a Tejközpon'.- nál dolgozik egy ilyen ne­vű kartárs. Panaszosan foly­tatta: — Kérem, ma egyál­talán nem szállítottak ne­künk túrót! — Tudok róla. — Es miéri nem? — Kisasszony — jegyez­tem meg — milyen alapon szállítsak én önnek túrót? — De hát minden reggel Önöktől kapjuk! \ — Kérem, még egyszer, ki beszél ott? — Már mondtam: a 309- es számú Élelmiszerbolt, — szólt a nő most már emel­tebb hangon. — És az hol van? — kér­deztem. — A Gartenstrasse 18- ban. Tudja azt maga nagyon jól. — Ja úgy — válaszoltam, — a Gartenstrasse 18-ban, és maga az kis szőke... — Nem, én fekete vagyok — szakított félbe beszélge­tőpartnerem. —, de egyéb­ként ez nem tartozik a tárgyhoz. — Nagyon téved, kedves kisasszony — torkolltam le. — Túrót ugyanis mostaná­ban csak szőkéknek szállí­tunk. Talán szőkíttesse ki a lófarok frizuráját és ak­kor majd meglátjuk... — Ott valóban a Tejköz­pont beszél? — kérdezte a hölgy most már elbizonyta­lanodva. — Nem — közöltem vele — itt az Egyesült Göngyölt- hering Művek. És egyéb­ként még egy kis gyógyvíz- kúrát is ajánlhatok... De ekkor már a partner­nőm letette a kagylót. Elgondolkodtam. Tulaj­donképpen bosszantó, hogy mindig én vagyok a téves hívások áldozata. Nem kel­lene valamiképpen bosszút állni azon a kilazult csava­ron, és megfordítani a dol­gokat? Például ifjúkori sze­relmemnek, Lilonak 20-27- es a telefonszáma, a Techni­ka Házáé pedig 20-28. Fel­tárcsáztam Lilo számát. — Jóreggelt — szóltam a kagylóba... — Itt az ALÓ Művek. Ma küldünk önök­nek két darab tévékészülé­ket... Át tudják venni? Lilo nyilván nem készült erre. Egy darabig válaszol­ni sem tudott a csodálko­zástól, aztán dadogni kez­dett. — De hát... miért éppen kettőt? És azonkívül... — Azonkívül kapnak még tizenkét rádiót — mondtam ellentmondást nem tűrő hangon —, három magneto­font és hét... — Kedves uram — szakí­totta félbe Lilo a felsoro­lást — én nem vagyok a Rosemarie! És ha azt hiszi, hogy a nevetséges ajándé­kaival elkápráztat, akkor nagyon téved. Különben is menyasszony vagyok. — Kérem, hát nem a Technika Háza? — kérdez­tem én. Akkor megszakadt az ösz­szeköttetés. Őrület, nem? Ily módon kellett megtudnom, Lilo menyasszony ...Fogtam a telefonkönyvet, nézegetni kezdtem... Mutzik egyház­tanácsos száma 22-36, a Trautwein balettiskoláé 22-37. Tárcsáztam. — Mutzig — jelentkezett egy kemény, férfias hang. — Jónapot — mondtam. — Itt az Orion . Revűszín- ház. Küldünk önhöz két fiatal táncosnőt továbbkép­zésre. De először vizsgálja meg az alakjukat... — Hogyan, kérem? — hüledezett az egyháztaná­csos. — Meg kell vizsgálnia, hogy az alakjuk megfel'e- lő-e? — ismételtem... — A lábuk tökéletesen rendben van, de ott följebb... Na, tudja már azt maga jól. — Igen, de kérem... — a tanácsnok hangja érezhető­en remegni kezdett. — Én igazán nem nagyon foglal­koztam ilyen fiatal hölgyek­kel... Micsoda kísértés! — majd hozzátette — Rend­ben van, jöhetnek! Első győzelmem után bol­dogan tettem vissza a kagy­lót. Most már csak Leopold barátom maradt hátra™ Az ő száma 28-07. Milyen érde­kes véletlen: ugyanis, mint ismeretes, a Tejközponté 28-08. Az övé egy számmal kisebb a tejesekénél, az enyém meg eggyel nagyobb. Elszántan tárcsáztam Le- opoldot. A 28-07-et™ Je­lentkezett. — Jóreggelt — rikkantot­tam. — Kérem szépen, mi történt a tejszállítmányok­kal? önöknek 30 liter tejet és 25 font túrót kellett vol­na küldeniük a címemre! Talán elfeledkeztek róla? Egy félórán belül most már itt legyen, megértették? És kérek még 8 tábla vajat is. Leopold úgy látszik bele­ment a tréfába. — Igenis kérem, hová küldjük mindezt? — kér­dezte. — Természetesen hozzám, tökfej — szóltam és be­mondta™ a nevemet és cí­memet, — Rendben — felelt tö­mören Leopold, és letette a kagylót. Egy félóra múlva megér­kezett az áru. Ugyanis véletlenül való­ban a Tejközpont volt... (Fordította: Zilahi Judit.) ★ — Ralph Wiener német tárca- és novellaíró, humo­ros írásai rendkívül népsze­rűek a Német Demokrati­kus Köztársaságban... A kü­lönböző napilapok és heti lapok tárcarovatán kívül rendszeresen jelennek meg művei az Eulenspiegel című humoros-szatirikus hetilap hasábjai». Fő fény és derítés A müfény összetétele az Izzó* száltól függően más és máé. Megint más a csőfény, vagy a higanygőzős lámpa fénye. Nem is beszélve a villanófényről, vagy a magnéziumfényről. Itt csak az izzószálas fényforrások­ról szólunk, mert a kezdő ama­tőr csak ezekkel dolgozik. Az alacsonyabb hőfokon izzó fényforrások fényében inkább a vörös szín az uralkodó, mig a magasabb hőfokon izzókéban a kék fény. Ezért hatnak más mértékben a fényérzékeny le­mezre. Előbbinél sokkal hosz- szabb, utóbbinál rövidebb az ex­ponálási Idő. Fontos követelmény, hogy bel­ső felvételeinknél, ha nem az ab­lakon beáramló külső fényre építünk, magas hőfokon izzót használjunk. Ha tehetjük, sze­rezzünk be egy Tungsraphot 500 wattos égőt és ezzel világosít­sunk szobai felvételeinknél. 17—18 Din érzékenységű filmre vehetünk 5,6 nyílás mellett 1/10, vagy 1/15 mp-et, ha a fényforrás és a téma között a távolság 60— 70 cm. 20-as filmre 1/25 mp, 27-es filmre 1/100 mp is elegendő. Két­szer nagyobb távolság esetében minden filmnél négyszeresére, 4-szer nagyobb távolság esetén pedig 16-szorosára növekszik a megvilágítási idő tartalma. A meg­világítás erőssége ugyanis a tá­volság négyzetével arányosan csökken. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy csak a fény­forrás témától való távolsága jön számításba. A gép távolsága tel­jesen közömbös ebből a szem­pontból. Említett 500 wattos izzóval a főfényt adjuk. Gondolnunk kell azonban az árnyékos részek ki­sebb mértékű megvilágítására is. amit derítésnek nevezünk. Ezt vagy ablakvilágitás, vagy kisebb teljesítményű izzóval, vagy va­lamilyen derítőlap (fehér papír­lap, lepedő, világos falfelület) alkalmazásával érhetjük el. De­rítés nélkül az árnyékok túl erő­sek, a kép durva. Hacsak nem élünk ún. tónuszszűkítéssel, ami­kor Is csak fehér fekete árnya­latokra építjük fel egész képet. A fény iránya sem közömbös a felvétel készítésénél. Legfon­tosabb alapszabály, hogy a fény­forrás sohasem a hátunk megett legyen, hanem oldalról világítsa meg a tárgyat. Általában 40—60 fok a legmegfelelőbb, de néha súrolófénnyel érünk el mesés hatásokat. Főleg a tárgy felüle­ti egyenetlenségét akarjuk hang­súlyozni. Plasztikus hatása meg­lepően szép, ha szükség van reá. Legközelebb a felvételi hibák­ról és azok elkerüléséről olvas- hatunk* Körmendi Károly A sálai Aranykalász Mg. Termelőszövetkezet 9 9 <rn Z azonnali munkába lépéssel. Fizetés megegyezés szerint.

Next

/
Thumbnails
Contents