Népújság, 1969. június (20. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-18 / 138. szám

AB M 3RDK KOSSUTH > 9.55 Igazolatlan éjszaka. Zenés játék 3.30 Az új kollektiv szerződés tapasztalatai. Riport 9.45 Kamarakórus 10.05 A saint-pauli ideggyógy­intézetben. Elbeszélés 10.25 Zenekari muzsika 11.30 A Szabó család 12.30 Tánczene 13.15 Suba Balogh Kálmán népi zenekara játszik 13.45 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.00 Giuseppe Taddei operafelvételeiből 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Kórusok 15.17 Félig felnőtt gyermekvilág 16.05 Könnyűzene 16.24 Pihenni tudni kell. Jegyzet 16.34 Népdalexpedíció 17.20 Két Strauss-impromptu 17.35 A francia politika és a forradalmi Magyarország. IV. rész 17.50 Operettrészletek 13.15 Az Alföld című folyóirat irodalmi estje 19.25 Szimfonikus zene ,« d 20.15 Versek 21.03 Visszhang 21.33 Népi zene 22.15 A Maghreb prófétát keres. III. rész 22.25 Tánczene 23.00 Kainarezene 0.10 Furulya- és cimbalom­muzsika PETŐFI 8.05 Liszt-zongoraművek 8.25 Gyermekrádió 9.00 Ezeregy délelőtt 12.00 Versenyművek 12.40 Falurádió 13.05 Massenet opreáiból 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől — hatig .. • Zenés délután 18.10 Hangverseny a stúdióban 18.50 Citera és tamburamuzsika 19.02 Ifjúsági Rádószínpad: Az elveszett alkotmány 20.28 Népi zene 20.48 Üj módszerek a tanítókép­zésben. Riport 21.03 R. Strauss: Elektra. Egyfelvonásos opera 23.10 Könnyűzene MAGYAR 17.58 Hírek 18.05 Fabula. Irodalmi műsor nagy gyerekeknek 18.55 Riport 19.15 Esti merné 19. 30 Lengyel rajzfilm- összeállítás 20.00 Tv-híradó 20.20 Fórum 22.00 Tv-híradó POZSONYI 14.30 Nemzetközi kosárlabda­mérkőzés 17.40 Gyermek- és ifjúsági műsor 19.00 Tv-híradó 20.05 Mi lesz veled, emberke? (NDK-film) II. rész 22.05 Tv-híradó EGRI VÖRÖS CSILLAG: (Telefon: 22-33» Elza a vadon szülötte EGRI KERTMOZI: Rita, a vadnyugat réme EGRI BRODY: (Telefon: 14-07) Fekete tulipán EGRI BEKE: Szegény gazdagok GYÖNGYÖSI PUSKIN: Majd a Leontine! GYÖNGYÖSI KERTMOZI: Csapda GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Egy nehéz nap éjszakája HATVANI KOSSUTH: Simon Menyhért születése (Nyári ifjúsági mozibérlet, kö­töttszelvények beválthatók.) lömnai ÜBYEIET Egerben: 19 órától csütörtök reg­gel 7 óráig a Bajcsy-Zsiiinszky utcai rendelőben. (Telefon: 11- 10.) Rendelés gyermekek részé­vé is. Ne aludj el a volánnál! Itt az autóionizátor Levelezőink írják Manapság előfordul, hogy egy iskolásgyermek is ezekkel a szavakkal állít be otthon: „Anya, fáj a fejem, biztosan megint frontátvonulás van!” Lehet, hogy nincs pontosan tisztában azzal, mit mondott, de amikor a mai gyerek este az elaludt szülők helyett ki­kapcsolja a tv-t, a Meteoroló­giai Intézet időjárás-prognó­zisából visszacseng fülébe egy-két idevágó szakkifeje­zés. Ez a gondolat egy kis új­sághír nyomán merült fel bennem, miszerint a buda­pesti MEDICOR MÜVEK gépkocsi-ionizátort fejlesztett ki. A kis készüléknek az a rendeltetése, hogy a gépkocsi légterének klímaviszonyait működésével úgy befolyásol­ja, változtassa, hogy abban a gépkocsivezető friss közérzet­tel, éberen, balesetmentesen vezethesse kocsiját. Vajon milyen alapon lehet egy ilyen kis készüléktől az említett hatású működést elvárni? A válasz megadásánál né­hány gondolattal — és mint­egy kétezer-négyszáz évvel — korábbra kell röviden visszanyúlnunk. Időszámítá­sunk előtt 460 körül született a világ egyik legnagyobb or­voszsenije, a görög Hippok- ratész, aki nemcsak kitűnő gyógyító, hanem éles szemű és elméjű megfigyelője is volt a természetnek. Felfi­gyelt arra, hogy a környezeti tényezők, a levegő, a víz, a talaj szerepet játszik a beteg­ségek keletkezésében és lefo­lyásában. Hippokrátész tanai lassan feledésbe merültek, de megállapításai jórészt ma is helytállóak és a biometeoro­lógia (vagy nevezzük közért­hetőbben orvosmeteorológiá­nak) ezeket a tanításokat sok mindenben igazolja. (Az előbbi szóalkotások nem vég­legesek, és sokan sokfélekép­pen jelölik ezt a fogalmat.) Lényegében arról van szó, hogy a sejt, a szerv, az egyen minden életmegnyilvánulása, szervesen összefügg a kör­nyezet részéről fellépő hatá­sokkal. Az időjárás tehát ál­lapotváltozásaival hatást gya­korol a szervezetre (most em­beri szervezetről beszéljünk) és a szervezet ezekre a hatá­sokra reakciókkal válaszol. Feltehetjük a kérdést, hogy melyek azok a meteorológiai és klimatikus hatások, ame­lyek Földünkön az embert érik? A hőmérsékletnek nagy szerepe van, sok egyéb kö­zött, a meghűléses betegsé­geknél, de a hőmérséklet hir­telen változása, járványos be­tegségek kirobbanásával is állhat összefüggésben. A páratartalom: a levegő vízgőztartalma ugyancsak lé­nyeges feltétele a földi élet zavartalanságának. fontos munkát végez a Nap sugárzó energiájának szűrésében, és közérzetünket is jelentősen befolyásolja. Ionizátor a sebességmérőn. A légmozgás: kihat a pá­rolgásra. A szél nagy szerepet játszhat a levegő szennyező­désében és fertőző mikrobák tovavitelében. A légnyomás-változás ki­hatásai az emberi szervezet­re ugyancsak ismertek az or­vosok előtt. f A legfontosabb időjárási tényező, a Nap sugárzó ener­giája, amelynek sugártarto­mányai (ibolyántúli, látható és az ultravorös tartomány) bioklimatológiai szempontból különféle kihatásúak. Befo­lyást gyakorolnak a szervezet hőháztartásának megváltoz­tatására, a vegetatív ideg- rendszer működésére, stb. A levegő-elektromosság ép­pen az a klimatikus tényező, amelyre mindenképpen ki kell térnünk, hogy megérté­sével visszakanyarodhassunk az ionizátor ismertetéséhez. Nos, a levegő elektromossága bioaktív hatást fejt ki elektromos tér formájában, vagy pedig a levegőben lévő pozitív vagy negatív-töltésű ionok lehetnek bioaktívak. (Nem tudom, hogy az eddigi­ekből világos-e, hogy a „bio­aktiv” kifejezésen nagyjából ez értendő: „szervezetre ki­ható”.) Az „ion” görög szó pedig eredetileg ezt jelenti: „menő”, tudományos értelem­ben pedig elektromos töltésű részecske fogalmát jelöli. Tu­dósok vizsgálatai szerint kör­nyezetünk elektromos tere lényeges befolyással lehet a növekedésre és a szervek mű­ködésére. Egyesek azt állít­ják, hogy pozitív elektromos térben súlyosbodnak a tüdő- tuberkulotikus, az urémiás és a hipertóniás folyamatok. Az ionhatással kapcsolatban megemlítendő, hogy ezt a bioaktivitást főleg a pozitív vagy negatív ionok unipola- rítása idézi elő. Nem mind­egy tehát, hogy a már em­lített gépkocsivezetőnk fülké­jében milyenek a klimatikus viszonyok és ezen belül az „ion-helyzet”. Környezetünk klimatikus viszonyai nemcsak a betegsé­gek számára teremtenek ked­vező vagy kedvezőtlen felté­teleket, de pillanatnyi közér­zetünket és reagáló képessé­günket is jelentősen befolyá­solják. Egy úgynevezett me­legfront hatására például fo­kozódik az anyagcsere, növe­kedik az ingerlékenység, a pulzusszám és a légzésszám. A vérsejtsüllyedés emelke­dik. A melegfront hatására szaporodnak a fehér vérsej­tek, változik a szervezet al­káli-tartaléka, a vércukor- szint, a testhőmérséklet, a vérnyomás. Megfigyelések szerint egy év alatt száz meteorológiai frontátvonulásnak vagyunk részesei. Még ha tekintetbe is vesszük az emberi szervezet kiváló alkalmazkodó képes­ségét, a változó körülmények­hez, az eddig leírtak alapján ugyancsak elég ok marad ar­ra, hogy a gépkocsivezető fül­kéjében, de az utcán, a villa­mosokon, a gyárakban, az irodákban és a lakásokban is bőséges légkör okozta inger­lő anyag halmozódjék fel az emberben. A képünkön látható ionizá­tor éppen arra vállalkozik, hogy például a gépkocsi lég­terében olyan klimatikus helyzetet hoz létre, amelyben az emberi szervezetre nézve kedvező biohatások uralkod­nak. A mi esetünkben tehát, az ionizátor tevékenysége kö­vetkeztében elmarad az ideg­fáradtság, a nyomasztó ál­mosság és a gépkocsivezető megőrzi teljes reagáló- és akcióképességét. Ezek indítot­ták a szakembereket arra, hogy az ionizátorokat kondi- cionálási célokra is felhasz­nálják és negatív ion terme­léssel megakadályozzák a kellemetlen pozitív ionklíma kialakulását. A nagyközöség érdeklődés­sel várja, hogy a MEDICOR a kifejlesztett kis készüléke­ket mikor fogja sorozatban gyártani, illetve azok mikor kerülnek a szaküzletekbe.- S. Gy. ­(Megjelent a Delta legfris­sebb számában.) Új részleg a hatvani szociális foglalkoztatónál 1967 nyarán alakult meg á szociális foglalkoztató, hogy a csökkent munkaké­pességűeknek, a többgyerme­kes anyáknak és a nyugdíja* soknak munkát biztosítson. A kétéves múltra visszate­kintő vállalkozás szép ered­ményeket hozott. Az idén már 80—90 bedolgozó veheti igénybe az 5—6 nap fizetett szabadságot teljesítménye után és van olyan bedolgozó is, aki már megszerezte jo­gosultságát az öthónapos szülési szabadságra. Több vállalattal többéves szerző­dést kötött a foglalkoztató, így biztosítjuk a folyamatos munkát. Jelenleg három rész­leg üzemel, 180 bedolgozó­val. Az egyes részleg azok­nak ad munkát, akik a hat­órás benti műszakot sem tudják vállalni. Részükre úgy biztosítják az anyag ki- és beszállítását, hogy a fog­lalkoztató vásárolt egy teher* gépkocsit saját erőből. A hármas részlegnél kétszer hatórás műszakban 50—60 ember dolgozik. Most újabb részleg szerveződött, teker­cselők részére. Itt 26-an dol­goznak hatórás műszakban. Három hónap alatt 60 ezer tekercs készítését vállaltuk, a tervet június 13-ig teljesí­tettük, a dolgozók átlagkere­sete a hatórás munkával 800—1000 forint között volt. Egy újabb tekercselő rész­leg szervezése folyamatban van. itt 100 bedolgozó részé­re biztosítunk munkát. Körmöczi Lajos Hatvan Békenagy^yűlés Tiszanánán A vietnami nagykövetség sajtótitkára, Nguyer Dinh Can elvtárs látogatott el Ti- szar.ánára. A kedves vendé­get a község vezetői fogad­ták, Pállai Janos vb-elnök számolt be a község múltjá­ról, fejlődéséről. A termelő- szövetkezet eredményeiről a közös gazdaság megtekintése után Tóth József tsz-elnök számolt be. Az általános is­kolában az úttörők vörös se­lyem nyakkendővel ajándé­kozták meg a kedves vendé­get, majd bemutatták a mú- zeális értékű régiséggyűjte­ményt. Este a község dolgo­zóival békenagygyűlésen ta­lálkozott a vietnami nép képviselője. Nguyer Dinh Can üdvözölte a békenagy­gyűlés részvevőit, köszöne­tét fejezte ki a magyar nép segítségéért.' A békenagygyű­lés részvevői levelet küldtek a vietnami nagykövetségre, melyben szolidaritásukról és baráti támogatásukról bizto­sították a hős vietnami né­pet. Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetségére til­takozó táviratot küldtek. Marsaiké János Tiszanána Tízéves a hatvani Hámán Kató iskola Tízéves évfordulót ünne­peltek a hatvani Hámán Ka­tó általános iskolában. Az iskola nevelői és tanulói egész éven át készültek a jelentős évfordulóra, kutató­munkát végeztek névadójuk, Hámán Kató életével kapcso­latban, felkeresték szülő­földjét. Kompoltot. voltak barátainál Hatvanban és a Kerepesi temetőben megko- szarúztákjHámán Kató sírját. Az iskola fennállásának 10. évfordulójára meghívták a régi diákokat és az azóta már nyugdíjba vonult nevelőket is. Kanyó Gábor, a városi művelődési osztály vezetője törzsgárda-jelvényt adott át azoknak a pedagógusoknak, akik tíz éve dolgoznak en­nél az iskolánál. A jubileumra meghívott vendégek megtekintették az iskolában rendezett kiállí­tást, majd az emlékezetes találkozó a fehér asztal mel­lett folytatódott. Kilyén Zoltán Hatvan Nyugdíjba vonuló pedagógust búcsúztattak A ta r n ászén tmi k 1 ási kiül- túrotthonban ünnepélyes ke­retek közt búcsúztatták el Szluka Emilt, az általnos is­kola nyugdíjba készülő igazgatóját. A búcsúztató ün­nepséget a szülői munkakö­zösség és az iskola tanulói rendezték, hogy méltóképpen megköszönjék Szluka Emil­nek, hogy 40 esztendő óta tanította, nevelte a község gyermekeit. Suba lstvnné, az SZM elnöke mondott köszö­netét és átadta a szülök és a gyermekek közös ajándékát. Az első diákok nevében ré­gi emlékeket idézve felnőt­tek köszöntötték ezután vi­rágcsokorral. Utánuk az ál­talános iskolások következ­tek, minden osztályt egy­két gyerek képviselt. Az énekkar a búcsúzó igazgató kedves dalait énekelte. A búcsúzó Szluka Emil megha- tottan köszönte meg a ked­vességet és megígérte, hogy ellátogat még a községbe. Nyugdíjba vonulásakor egy egész község köszöni hálásan munkáját. Csintalan Edit , Támaszén tmiklós Fel Sejjy vérzett város A washingtoni rendőr-fő­kapitányság közölte, hogy a legszerényebb . számítások szerint is az amerikai fővá­ros lakóinak birtokában 75.000 bejelentett lőfegyver van. Ez az t jelenti, hogy a város majdnem minden tize­dik lakójának van fegyvere. A rendőrkapitányság köz­lése szerint 1968-ban Wa­shingtonban több mint 4.000 fegyveres b’űntény történt. A banditák 132 embernek ol­tották ki az életét és több mint 1.400 embert sebesítet- tek meg. A fegyveres támadások nagy száma azzal' magyaráz­ható, hogy az Egyesült Álla­mokban bárki könnyűszer­rel szerezhet lőfegyvert. Egy fegyveres rablótámadó a bí­róság előtt a következőket mondta: „Hogy honnan volt a fegyverem? Hiszen úgy árulják nálunk, akár a cipő­fűzőt!” 1969. június 18., szerda iMiért zárták le ftöezmélél Pöszméte börtönbe került. Nem akartam elhinni. Az én bará­tom, aki a szerénység és a gondolkodás, a filozófia és a vele együtt járó befelé for­dulás, a jellem és a kitartás szimbóluma volt a számomra, aki ugyan mindig heves vitázó és nagyszerű ér­velő volt, de sohasem duhajkodó és brutális alkat, szóval, hogy ez a Pöszméte börtönben van, — nem akartam elhinni. Minden bi­zonnyal tévedés lesz, nem is lehet máskép­pen, minthogy egy fatális tévedés áldozata lett. Amikor elém vezet­ték a beszélőre, felra­gyogott az arca: — De jó, hogy jössz, öregem. Éppen azon tűnődtem, hogy a sza­badság és a szükség- szerűség dialektikájá­ban melyik oldal az, amely most... — Ne őrülj meg, Pöszméte, ne őrülj meg. Hagyd most azt a dialektikát, jó? Inkább azt mondd meg, hogy milyen tévedésből ke­rültél pont te és pont ide? — kérdeztem ag­gódva, belefé moso­lyogva, hogy lám, hiába, ilyen az én Pöszméte barátom. Pöszméte azonban rám csodálkozott: — Miért volna vé­letlen? Teljesen jogo­san zártak le. Garáz­daságért, kérlek. — Te és a garázda­ság? Biztos pillanatnyi elmebaj... — Dehogy pillanat­nyi, s dehogy elmebaj. Pontosan félóráig tör­tem sorba az utcái világítás lámpatesteit, még öt volt hátra a harminckettőből, ami­kor jött a készültség és most itt vagyok... Szó­val, véleményed sze­rint a szabadság és a szükségszerűség dialek­tikájában... — Pöszméte, könyör­göm, ne őrjíts meg — suttogtam, mert a fegyőr ingerülten kez­dett nézni ránk. — Miért törted össze azo­kat a lámpatesteket? Mégiscsak megőrültél, ugye? — Miért örültem vol­na meg?—. Egyszerűen érvek voltak ezek egy vitához. Brahonyáccal beszélgettem hazafelé, s ő valami olyasmit morgott, hogy nincs semmi jó ezen a nyo­morult világon. Én kezdtem neki magya­rázni, hogy valóban, jó, mint olyan, nincs. Meg rossz, olyan sincs. Ezek, kérlek, ellentét­párok, mint tudod. Az egyik kizárja a mási­kat, s egyben feltétele­zi. — Ne, Pöszméte, kö­nyörgöm, ne... Ez bör­tön és nem szeminá­rium... — Te kérdezted, hogy miért törtem ösz- sze a lámpatesteket, vagy nem? — De igen, valóban én kérdeztem — bólin­tottam megadóan, mert fogalmán sem volt, hogy jönnek ösz- sze a lámpatestek Brahonyáccal, meg a jó és a rossz ellentétpár­jával^. — Na, látod... Szó­val, ezt magyaráztam, fejtegettem, logikai, elvi módszerekkel, de ez a Brahonyác olyan egy tulok, hogy öt el­vi megfontolásokkal, észérvekkel egyszerűen képtelenség meggyőz­ni. Ekkor jutott eszem­be, hogy megkérdez­zem tőle: „Mondd, Brahonyác, jó, hogy itt égnek a lámpák?” „Jó” — mondta Braho­nyác. „És honnan tu­dod, hogy jó”. „Hülye kérdéseid vannak" — mondta Brahonyác. „Jók, mert jók és kész...” Érted? Neki ennyi volt az egész. S ekkor kezdtem össze­törni a lámpákat, hogy megértse, ez a jó csak azért jó, mert ha én összetöröm a lámpá­kat, akkor sötét lesz, s az rossz Az ellentét­párt akartam neki megmutatni, a dolgok teljes dialektikájában... Szervusz! — mondta Pöszméte s a letelt be­szélgetésről motyogó töprengéssel vonult vissza a cellájába. A szabadság és szükségszerűség viszo­nyát kutatta. (agri)

Next

/
Thumbnails
Contents